Eger várától a Gyergyói Havasokig Határtalanul előkészítő óra: Ideje:2012.10.02. 10.00-11.40 Helye: Egri Ker. Mg. Vend. Szk. Szkk. Eger, Pozsonyi u. 4-6. A 1. előadó Foglalkozásvezető: Szeredi Erzsébet

A palócok eredete 1. A palócok a kabarok utódai: 2. A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű 3. Avar, székely, kazár töredékek leszármazotta 4.A palócok egyeredetűek a magyarokkal: 5. Ősmagyarok és szlávok keverékei

Kik a palócok? palócok alatt a Mátra, a Bükktől északra fekvő medence jellegű területek, illetve a Nógrádi-medence és az Ipoly-völgye magyar parasztsága értendő, a 19–20. században „Palócföld” (Felföld) lakóit leginkább a folklór közös sajátosságai, a 20. század első felében is fennmaradt nagycsaládrendszer és az azt tükröző településszerkezet, a római katolikus vallás, valamint a kétféle „a” hangot használó nyelvjárás köti össze.

Földrajzi elhelyezkedés

Földrajzi elhelyezkedés palócok szállásterülete a magyarországi és szlovákiai Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör történeti megyékre terjed ki, ahol mintegy félszáz településen élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszombat, Tornalja, Fülek, Balassagyarmat, Eger, Miskolc, Gyöngyös, Salgótarján, Szécsény. Viseletük, szokásaik és táncaik alapján a palócok között egy nyugati és egy keleti csoportot különböztethetünk meg

Nyelvjárás A palócok sajátos beszédmódjukról azonnal felismerhetők. A nyelvtudósok hirdetik, hogy az ősmagyarok nyelvéből a Mátra körül elszigetelt palócok őrizték meg a legtöbb emléket. A palócok a hosszú á-ból alakult a-ról nem tudnak leszokni. A palóc falvakban sokszor zavarba lehet jönni, mert a kívülálló több szót nem is ért meg. Például az ácsik: gyermekállóka; bábakakas: kappan; bakkanó: zökkenős út; szátyva: szövőszék; kapacs: teknővájó vas szerszám; szap: kenceoldal; gyük: gyökér; gyükör v. tyükör: tükö

Népviselet Palócföldön belül számos viseleti csoport (bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci, nagylóci stb) alakult ki Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát

Népművészet A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte.

Férfi öltözet Az 1850-es években a férfiak öltözékében a fehér posztóból előállított szűr általános viselet volt. A legény addig nem gondolhatott a lánykérésre, amíg szűrt nem tudott magának vásárolni. Esküvői ruhájuk ékességét a cifraszűr jelentette, melyet ünnepek alkalmával idős korukig hordtak

A szűr

Viselet A férfiak népviselete egyszerű: fehér, bő ujjú inget viselnek, az ing fölött sötékék vagy fekete mellyénnyel, fekete nyakkendővel..

Női viselet A lányok, asszonyok cifrán, tarkán szeretnek öltözködni. Csipkés, fodros, rövid ujjú ingükre selyem vagy bársony felső kerül, Lábukra magassarkú csizmát húznak. Népviseletük diszes és különös, ünnep alkalmával ma is sokan szivesen viselik.

Női viselet A lányok hajadonfővel vagy pártában járnak, az asszonyok kendőt kötnek.

Párválasztáshoz kapcsolódó szokások sok helyütt ma is a régi patriarchális renden alapul. A palóc legény, ha megnősül, haza viszi az új menyecskét a szülei házába. család élén a gazda és a gazdasszony áll. Mindkét tisztet a család (vagy had) legöregebb férfi illetve női tagja tölti be. Személyüket a feltétlen tisztelet és megbecsülés övezi. A gazda a háznép ura a vagyon őre és a mezei gazdálkodás intézője. A gazdasszony a háztartás vezetője; ő süt, főz

Szokások Az asztal melletti szöglet a főhely, ide ül a gazda és az érdemesebb vendéget szintén ide ülteti. A pálinkás vagy borosüvegből ősi szokás szerint mindig a gazda iszik először és csak ezek után nyújtja a többieknek ezekkel a szavakkal: „Adom becsületvel”, mire a vendég így felel: „Köszönöm baecsületvael vaeszem”. Koccintgatásnál azt mondja a gazda: „Ereő egesseg”, amire a vendég így felel: „Soha el ne haggyek””.

Házassági szokásaik A palóc legény előre kiszemeli élete párját, de idegennel, más falubelivel sőt más utcabelivel soha nem nősül, mert ez nagy szégyent jelentene rá. Ha szülők nem ellenzik a szerelmet a lány és a legény kendőt cserél, melyet a kijelölt napon a „kendő-lakás”-nak nevezett hivatalos eljegyzés követ.

Háztűznéző A fiatalok szülei meggyőződnek a leendő pár vagyoni helyzetéről

Leánykérés Általában a legény egyedül ment, vagy a keresztapa, vagy nős bátyja végezte ezt a feladatot

Jegyváltás, kézfogó A jegyváltás alatt elsősorban a jegyajándék beszerzését és átadását értik. Kézfogónak pedig a jegyajándékok kicserélésére szervezett ünnepséget nevezik. Az eljegyzést ált a lányos-háznál tartották, 20-30-vendég társaságában

Jegyesség A jegyesség ideje alatt változtak a fiatalokra vonatkozó szabályok is. A bal kezén viselte a gyűrűt a menyasszony. A lány, amíg jegyben járt, csak a vőlegényével együtt mehetett szórakozni /bálba, bankettre stb./.

LAKODALMI ELŐKÉSZÜLETEK A lakodalmi előkészületek több irányú munkát jelentenek: 1. a lakodalom időpontjának és helyének kijelölése, 2. a tisztségviselők felkérése, 3. a résztvevők körének meghatározása, meghívása, 4. a lakodalmi étkek előállítása.

Tisztségviselők Vőfély vőfélyek legénykorukban tanulták ugyan a verseket, de a rendszeres vőfélykedésre csak nősember korukban volt idejük.

A vőfély feladatai vőfély szerepe már a lakodalmi előkészületeknél kezdődik, hiszen ő hívja meg a lakodalom vendégeit és tapasztalatai átadásával részt vesz a lakodalmi étkek előkészítésében. Irányító tevékenysége a lakodalom napján különösen meghatározó. Meghatározza a nap időbeosztását, gondoskodik a szokások betartásáról, ösz-szeállítja az esküvői menetet, melyben elől megy, a felszolgálást irányítja. Szolgálata az újasszony táncával hajnali 2-3 órakor ér véget.

A vőfély kellékei Vőfélybot Mirtusz virág Kendő versek

Egyéb tisztségviselők Násznagy ( tanú, vendégek fogadása, szószóló) Koszorúslányok, legények

Lakodalmat megelőző szokások Legénybúcsú

Hívogatás Ízelítőként néhány hívogató: Alázatossággal léptem e hajlékba, Az Isten áldása szálljon a benne lakókra. A házigazdától bocsánatot kérek, Hogy tisztelt házába belépni merészkedek. Jövetelem okát elmondom én bőven, Mert egy szép esküvő van nálunk készülőben, Melyre a családot általam hívatja A vőlegény és az ő tisztességes atyja, Aki a fiának és annak jegybeli párjának A templomban tartja esküvőjét, Saját házánál meg a mennyegzőjét. Ennek a szép napnak megüljük a torát, Készít is a gazda bőséges vacsorát, És kéri, hogy szíveskedjenek Egész családjukkal nála megjelenni.

Kikérés A „szószóló” előbb kikéri a lányt a szüleitől, majd kocsira ültetik és megindul a nászmenet. Legelöl fölkendőzött lovakon a vőlegény és pajtásai haladnak, égő fáklyákat tartanak a kezükben, nyomukba a menyasszony csengő-bongó szerszámú négylovas fogata megy.

lakodalom Mikor megérkeznek a vőlegényes házhoz hosszú asztalhoz ülnek és ételek egész sorát kell elfogyasztaniuk, amit a vőfélyek verses köszöntői kísérnek.

Lakodalmi ételek Húsleves Uraim, az első tál ételt behoztam, De hogy el ne ejtsem, mindig imádkoztam Meghoztam a levest, olyan forró, mint a tűz, Aki utánam jön, az már egy sem szűz!   Halljunk szót, uraim! Ismét megérkeztem, de nem üresen jöttem, Étellel terhelve vagyon mind két kezem. De mielőtt hozzányulnék a kanálhoz, Előbb buzgó szívvel hálát adjunk az urnak. De hogy mostan itten hosszan ne papoljak, Forró táltól sebeket ne kapjak, Kezemből vegyék ezt a forró tálat, Melyet az ujjaim már tovább nem állnak! Még a hátam mögött vagy húsz legény vagyon, Annak is a kezét süti igen nagyon. Ne tántorodjék hát előttem senki, Mert a nyakát leforrázom neki! Itt tehát a leves, melyet adott jó hús,

A lakodalmi menü Mivel a vacsora sokáig tartana, Elmondom én magam, mi lesz feltálalva: Gőzölgő, finom, sárga színű leves, Mely halálra vált szegény tyúkok leve. Ezután jön a paradicsommártás nagy darab húsokkal, s következik a váltás: Finom omlós túrós rétes lesz itt ma minálunk a harmadik fogás. Negyediknek hozzák a savanyú vadast, A násznagy uraknak pedig az elárvult kakast. Lesz itt még borjúcomb, s tiktest pirítva, Disznókaraj sülve, s marhahús fasirba. Szorgoskodik közben a jó csaposlegény, Az italt bőven hordja, ürüljön az edény. Nem szűkölködik itt tésztában sem senki, Minden gazdaasszony egy-egy tállal hoz ki. Hogy a lakomának méltó vége legyen, És az új házaspár sokáig élhessen, Jó ízű torta is kerül az asztalra, Sok szerencsét kíván, aki azt behozza.(Szenyér)

A pörkölt Halljunk szót, uraim! Tisztelt vendégsereg, most pörköltet hoztam, Melyért a konyhán sokat hadakoztam. Ezen eledelért nagy próbát is tettem, Egy szilaj bikával hét nap verekedtem. Kicsin múlt, hogy fogam ott nem felejtettem! De sebaj, csakhogy legyőzhettem, Ezt a finom ételt abból készíttettem. A magyar paprikásnak a világon nincs párja, De reá a víz minálunk nem járja. Benn van ebben minden, ami ízét adja, Aki ebből eszik, az ujját is megnyalja. No, de nem dicsérem, dicsérje ő magát, Hentesünk belevágta a disznó hátulját, A menyasszony keresse ki a farkát! (Büssü)

A kása E tálban párolog a jó illatos kása, Amelyről azt mondják, az isten áldása. Ne várjanak ugyan a sok kínálásra, Ím hol a tál, nyúljanak utána! Itt hozom a kakast vörös tarajával, Ez sem cicerél már többet a szomszéd tyúkjával! Ez a kakas csínyt csinált menyasszonyunk lába közé. Vőlegényünk azt ígéri, Hogy a kakast elintézi! (Látrány)

Kakaspörkölt Behoztam a kakast egész taréjával, Jó puhára főzött apró rizskásával. Nem gondolt a gazdánk a maga tyúkjával, Fogyasszák jó ízűen isten áldásával! A szakácsnénk erősen esküszik, Hogy mialatt a szép nap alatt sütközik, Jobb ízű eledelt ennél még nem kóstolt, Bár hetven évet keresztülgázolt

Káposzta Paradicsonykertből éppen most érkeztem, Mely gyönyörű kertnek gyümölcséből ettem. Mivel hogy én ottan sokat kertészkedtem, Szép fejes káposztát sokat termesztettem. Nagy Magyarországot széltében bejártam, De ilyen káposztát sehol sem találtam! De annyit mondhatok, amerre csak jártam, Káposztát dicsérték, fülemmel hallottam. De én nem dicsérem, dicsérje meg magát, Mert belevágattam két oldal szalonnát, Tizenkét disznónak elejét, hátulját, Keresse meg benne, ki fülét, ki farkát! De mikor a konyhából kiindultam, A gazdaasszony utánam kátozta: Káposzta, káposzta, benne van a farka, Kit a menyasszony billeget hajnalba! (Buzsák

Rétes Okos ember volt, ki ezt kitalálta, Ki a túrós rétest először csinálta. Finom az illata, zamatos az íze, Ha ránéz az ember, megörül a szíve. Szűzek, szép virágok, ne beszélgessetek, Ha ebből nem esztek, férjhez sose mentek! Egyben tihozzátok is szólok, legények, Ha ebből nem esztek, nem kaptok feleséget

Lakodalomi mulatság