„Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot” József Attila „Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot”

életrajz 1905. április 11-én Budapesten született.  Apja József Áron szappanfőző munkás; anyja, Pőcze Borbála szabadszállási parasztcsaládból származó mosónő. Hatodik gyermekként született, ekkor azonban csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját: Romániában újra nősült. ( A család úgy tudta, hogy kitelepült Amerikába.) A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre, Öcsödre; 1912-ben tért vissza. A Ferencvárosban a lumpenproletár-lét határmezsgyéin éltek. 1914-ben először kísérelt meg öngyilkosságot. Édesanyja 1919-ben rákban halt meg (a tragédiát a Kései sirató c. versében jelenítette meg). Jolán férje, Makai Ödön ügyvéd lett a kiskorú József Attila gyámja, aki emberi tisztességgel, de az osztályhelyzetének korlátaival vállalta az új helyzetet. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, itt sok új barátra talált, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben újra öngyilkosságot kísérelt meg.

Ebben az élményvilágban három alapvető fontosságú tématerülete gyökerezik: a proletárélet bensőséges ismerete, a paraszti sors (öcsödi lelencévek, és a szabadszállási családi kör emlékei), és az anyaversek (proletáranya alakja). Példaképei: Ady, Juhász Gyula és általában a Nyugat nagy nemzedéke. Juhász Gyula segítségével és előszavával –- megjelent első verskötete a Szépség koldusa. Ekkor 17 éves. 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. Lázadó Krisztus c. verse miatt „istengyalázásért” perbe fogják.  A versben végül is az a gondolat jut kifejezésre, hogy a veszendő ember lelke szeme lesz az istenségnek, amely ily módon jobban meg fogja látni a földi nyomorúságokat és igazságtalanságokat. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be. 1925-ben Tiszta szívvel c. verséért professzora, Horger Antal megfenyegette, hogy tanári diplomát nem kaphat.

„Kérem, József úr, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába „Kérem, József úr, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát, és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.”

1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Babits Mihályhoz is eljutott, aki nem viszonozta közeledését. Átmenetileg a pesti egyetemre járt. Elnyerte Kosztolányi Dezső segítő barátságát. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930 őszétől a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja. 1930-ban pamfletben támadta meg Babitsot, s a valószínűleg rendelésre készült írás még eltávolította a költőóriástól. Élettársa Szántó Judit, Hidas Antal korábbi felesége. A mozgalom hozta össze őket. Nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.

1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett, felújult kapcsolata Vágó Mártával. A Baumgarten-alapítványtól segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj 1936 című kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán megszerette Kozmutza Flóra gyógypedagógus pszichológust, házasságot remélt, de idegzete mindinkább felmondta a szolgálatot

. 1937. július 28-án szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. December 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat nyert. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.       

„Ime, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul irják fölébem, ha eltemet, ki eltemet.”

Készítette: Blázsek Ádám 7/4