József Attila kései lírája Kötetei: Szépség koldusa (1922) – Juhász Gyula, Kosztolányi, Ady hatása Nem én kiáltok (1925) expresszionizmus, szürrealizmus és újfajta népiesség Nincsen apám, sem anyám (1929) lázadás, útkeresés Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)- agitációs versek Külvárosi éj (1932) nagy gondolati költemények (Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Elégia) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936), bűntudat, tragikus önsors, közélet, szerelem

József Attila (1905-1937) életének fontos állomásai Ferencváros-Öcsöd-Szabadszállás-Makó-Szeged-Bécs-Párizs-Budapest-Szárszó Költészetének fontosabb témái, versei Árvaságérzés, anyakomplexus, bűntudat (Eszmélet, Tiszta szívvel, Kései sirató, A bűn, Mint gyermek, Én nem tudtam, Ki-be ugrál) A törvény és a rend (Óda, Eszmélet,Levegőt!, A város peremén) Szabadság (Ó, Európa, Levegőt!) Isten (Isten, Betlehemi királyok, Nem emel föl, Lázadó Krisztus, Bukj föl az árból) A munkásmozgalom (Tömeg, Mondd, mit érlel…, Vigasz) Nagy gondolati versek (Külvárosi éj, Téli éjszaka, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Levegőt, A Dunánál, Hazám Szerelmes versek (Csókkérés tavasszal, Klárisok, Tedd a kezed, Judit, Gyermekké tettél, Ha nem szorítsz, Nagyon fáj) Ars poetica (költői hitvallása) (Levegőt!, Hazám, A hetedik, Azt mondják, Ars poetica

Kései versei Utolsó hónapok- létösszegző elégiák, időszembesítés, búcsúversek- 1.Karóval jöttél, 2.Talán eltűnök hirtelen, 3.Íme, hát megleltem hazámat Közös bennük a kudarcérzés és az elrontottnak vélt élet fölötti gyász Úgy érzi, alkalmatlan volt az életre, s elvesztette a jó halál lehetőségét is Befelé fordulás, önmaga megszólítása, nem a közönségnek ír, megszűnik a külvilág számára Elégikus hang, de az elsőben még nem egyértelmű a halálra készülés, míg a 2.-ban de főképp a 3.-ban lezárt tényként szerepel a sírba zuhanás, a pálya vége

A versek beszédmódja: öngúnnyal, öniróniával szólítja meg a költőt (alaptalan ígéretek, öncélú izgágaság, gyerekes makacskodás feleslegessége) Lemondó sírás, kemény vádaskodás helyett elérzékenyülő részvét, árvaság felpanaszolása. Az önvád és siratás után itt barátait, szerelmeit, a kivűlállókat vádolja a költő, magára hagyták Stílusuk: egyszerű, dalszerű puritánság, igénytelenné szegényített nyelven, retorikusság mentesen beszél a költő. Vibrálás az érzelmekkel telített, meghatódott stílus és a durva szavak közt. Tél- legszebb hónap- saját élete- halál évszaka