REKORDOK A NÖVÉNYVILÁGBAN

Célom az, hogy megismertessem a természetet és a növényeket szerető emberekkel a nagyvilágban található számos, érdekes és különleges növényfajjal. Az emberiséget hosszú évezredek óta lenyűgözi és csodálattal tölti el az őt körülvevő élő természet sokszínűsége, változatossága. Lássunk egy-két leget a növények világából:

A LEGÉSZAKIBB VIRÁGOS NÖVÉNY FEDELÉKES KŐTÖRŐFŰ Grönland északi részén él Húsos testfelépitése megvédi a hidegtől, és kis teste ellenére virágai aránylag nagyok.

A LEGELTERJEDTEBB TŰLEVELŰ FA LUCFENYŐ Az északi mérsékelt és sarkvidéki (tajga) éghajlaton találhatók meg. Többnyire sudár fák, magasságuk elérheti a 6o-9o métert is

A LEGELTEJEDTEBB LOMBHULLATÓ FENYŐ VÖRÖSFENYŐ 30–40 méter magasra is megnőnek, törzsük átmérője akár 1,75 méter, életkoruk akár 300–500 év is lehet. Vöröses kérge vastag, pikkelyes. a többi fenyőfélétől eltérő tulajdonsága, hogy tűleveleit a tél beállta előtt lehullatja.

A LEGÖREGEBB FA SZÁLKÁSTOBOZÚ FENYŐ gyedei a legrégebben élő szervezetek a kelet-kaliforniai Fehér Hegyekben (White Mountains) találhatóak, amelyek között már találtak egy 4844 éves fát. Több példány létezik, amelynek kora már a 4000 évet is meghaladja. Kérgük teljesen lehámlik, ezzel azt az érzést keltik a szemlélőben, hogy már nem élnek, de ha alaposabban szemügyre vesszük őket, látható, hogy néhány ágon még tűlevélcsomók nőnek.

A MULTBÓL ISMERT LEGMAGASABB FA DUGLÁSZFENYŐ Kedvező feltételek mellett meghaladja a 1oo méter magasságot is 1895-ben Vancouver szigetén egy 128 méter magasat vágtak ki

A MA ÉLŐ LEGMAGASABB FA ÖRÖKZÖLD MAMUTFENYŐ a legmagasabb 112,7 méteres Azt találták, hogy a világ legmagasabb fái legfeljebb 130 méterre tudnak nőni. Az USA nyugati partjainál, Oregon állam délnyugati csücskében és Kaliforniában élnek őshonos állományai, ma már főképp nemzeti parkokban.

A LEGNEHEZEBB ÉS LEGKEMÉNYEBB FÁJÚ TŰLEVELŰ FA TISZAFA Fája vörösesbarna, igen kemény, tömör. A nyesést jól bírja, így parkokban, kertekben szép formák hozhatók ki belőle – több mint 200 termesztett változata ismert. A magköpenyt kivéve a fa minden része mérgező. Taxán típusú mérgező anyagok találhatók benne.

A LEGLEGENDÁSABB TŰLEVELŰ FA LIBANONI CÉDRUS A libanoni hegyek lakói a leghatalmasabb cédrusokat Salamon király kortársainak tekintik Körülöttük évről évre zarándokok és turisták gyülekeznek Libanonban a legnagyobb tiszteletnek örvendő fa még a zászlón is ott diszeleg

A LEGRÉGEBBEN TERMESZTETT SZENT FA EURÓPAI OLAJFA A fa őshazája eredetileg Kis-Ázsia lehetett. Nem tudjuk egészen pontosan, hogy mikor kezdték az olajfát termeszteni. Régészeti ásatásokon találtak már 9000 éves magot is Krétai és szíriai leletek pedig arra utalnak, hogy az olajfa termesztése Krisztus előtt legalább 4000 évvel megkezdődhetett. Az olajfát és annak olaját több alkalommal említi a Korán és a Biblia is. Az ókori görögöknél az olajfa Pallas Athénének, az igazság és bölcsesség istennőjének a szent fája volt.

A LEGRÉGIBB AFRODIZIÁKUM Mandragora officinarum Más nevei: szerencsegyökér, akasztófamanó, varázsgyökér, kutyaalma, ördögalma, földialma. A mandragóra az ókortól ismert rejtélyes és misztikus növény. Rengeteg hiedelem, babona és legenda társul a nevéhez. Legtöbbször a szerelem, termékenység, szerencse jelképe. Már az ókori Egyiptomban is csodálatos erőt tulajdonítottak neki és afrodiziákumnak tekintették. Nem lehet véletlen, hogy Aphrodite beceneve Mandragoritis volt. Tutankhamon sírjában is volt mandragóra gyökér. Borba keverve mámorító italként fogyasztották, altatóként is használták. A középkorban már olyan híre támadt, hogy az arannyal azonos árban adták-vették. Az Ótestamentumban is megjelenik, amikor Jákob felesége, Lea a mandragóra bogyóinak köszönhetően szüli ötödik fiát.

Mandragora officinarum

A LEGSZEBB VIRÁG RÓZSA Szépsége, illata, fensége és szine alapján gyakran a virágok királynőjének nevezik. Emberemlékezet óta a legkedveltebb virág Sok mese és monda kötődik hozzá Költők gyakran megéneklik magasztosságát Perzsa monda szerint maga Allah ajándéka Görögországban a szerelem, szépség és boldogság jelképe volt, a rómaiaknál az erkölcsi tisztesség szimbóluma

A LEGMEGBECSÜLTEBB LOMBLEVELŰ FA A TÖLGY Szinte a világ összes népének az egyik legtiszteltebb fája volt A tölgy az erdő királya, az erő, a hatalom, és gyakran a hosszú élet szimbóluma

A LEGŐSIBB MA IS ÉLŐ FA PÁFRÁNYFENYŐ - GINKGO BILOBA Lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj, mintegy 200 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődhetett ki. Élő kövületek, nincsenek közeli rokonai. A páfrányfenyő levelét használják fel gyógyászati célokra

A LEGKISEBB, MAGVAKKAL SZAPORODÓ NÖVÉNY VIZI DARA A szártagok a vízfelszínen úszók, mind egyforma alakúak, tojásdadok vagy kerekek, domborúak, csak a felszínen laposak, élénkzöldek, 1.5 mm-nél kisebb átmérőjűek. Gyökerük nincs, a tagok magánosak vagy kettesével összefüggenek. A legkisebb méretű virágos növény.

A LEGKÜLÖNLEGESEBB NÖVÉNY VELVICSIA A tengerparti homoksivatagokban él Namíbiában, Angolában, a Kalahári sivatag legjellemzőbb növénye. 1859-ben Friedrich Welwitsch osztrák botanikus Délnyugat-Afrikában fedezte fel. A bennszülöttek tumboa-nak vagy odzsitumboanak nevezik ami "nagy urat" jelent. Ez az egyedi különlegesség nem fa, nem bokor és nem is lágyszárú. Mivel Délnyugat- Afrika sivatagos vidékein néha hosszú hónapokig nincs eső, a növény a ködből veszi fel a nélkülözhetetlen csapadékot.

VELVICSIA A Velvicsia rövid, vastag törzse felül tölcsérszerű, két lebenyre nyílik. A két átellenesen fejlődő levél vége állandóan pusztul, rojtozódik a tövüknél pedig folyamatosan növekednek. A levelek szélessége 30 cm a hosszuk pedig 2-3 méter. Azonban az óriás példányok levele akár 6 m hosszú és 1,5 méter szélesre is megnőhet. A növény ezt a két levelet élete folyamán végig növeszti akár 2000 évig is.

A LEGHATALMASABB LOMBLEVELŰ FA MAJOMKENYÉRFA, vagy baobabfa Törzsük kerülete 20-25 méter. legfeljebb 20 m magas fa, amely rendkívül vastag törzsével a növényvilág leglátványosabb jelenségei közé tartozik A nagy virágaikből fejlődő, uborka alakú termésük a majmok kedvenc csemegéje. Innen kapták a fák a nevüket is. A majomkenyérfát a helybeliek baobabnak is nevezik. Duzzadt törzsében, ágaiban tárolja az esős évszakban hullott csapadékot.

A LEGMAGASABB LÁGYSZÁRÚ, LEGGYORSABBAN NÖVŐ NÖVÉNY BAMBUSZ Botanikai szempontból nézve nem fa, hanem fűféle Egyes fajok 24 óra leforgása alatt képesek 7o-1oo cm-t nőni Szára kezdetben 1 mm-t nő percenként, olyan gyorsan, hogy szinte hallani lehet Egyes fajok szalmaszára rövid idő alatt elérheti a 3o-4o méteres magasságot

A LEGNAGYOBB MAGVÚ NÖVÉNY ÉBENKÓKUSZ Ez a pálmafaj csak a Seychelles- szigetcsoport két szigetén él A csonhéjas ternés átmérője 5o cm, súlya 1o-15 kg

A NÖVÉNYVILÁG LEGNAGYOBB VIRÁGZATA ERNYŐPÁLMA Lassan nő és 40-70 éves korában, életében egyszer virágzik. Miután elvirágzott és magja beérett elpusztul. Édes illatozó a virágzata - amely 7 m hosszú és 6 m széles is lehet - elágazó, ernyőszerű. A virágzat tengelyéből oldalhajtások nőnek, amelyek a virágzat csúcsa felé rövidülnek. A virágok száma a virágzatban elérheti a több milliót is.

A VILÁG LEGNAGYOBB LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYE BANÁN A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3-5 méter magas áltörzset alakít ki.

A LEGNAGYOBB VIRÁG RAFFLÉZIA Januártól márciusig virágzik a földkerekség egyik legnagyobb virága, a rafflézia. Valójában élősködő, és a Tetrastigma nevű lián nedveit csapolja meg fonalszerű szívógyökereivel. A virág tündöklése csupán 2-3 napig tart, ez alatt rothadó tetem szagára emlékeztető illatanyagot termel. A szag vonzza a legyeket, amelyek elvégzik a beporzást. Utána a virág megbarnul, elveszti „illatát”, és lassan termést hoz.

A LEGÉRDEKESEBB ÉS EGYBEN LEGBÜDÖSEBB VIRÁGZAT TITÁNBUZOGÁNY átmérője a 91 cm-es nagyságot is elérheti, hossza meghaladhatja a 2,5 m-t, tömege a 7 kg-ot. azonban nem csupán méretéről, hanem irgalmatlan bűzéről is ismeretes: virágzáskor átható dögszagot áraszt, hogy a beporzásához "fuvarosként" szolgáló rovarok számára vonzóvá tegye magát. Mind a rovarokat, mind az embereket rothadó tetemre emlékeztető bűzét akár fél kilométeres távolságból is megérezni, ezért a köznyelv csak bunga bangkai-ként, hullavirágként emlegeti. A titánbuzogány háromévente és akkor is csupán néhány órán át virágzik, így bűze is rövidéletű.

A LEGMAGASABB KAKTUSZ ÓRIÁSKAKTUSZ lőhelye kizárólag Mexikó északnyugati valamint az Egyesült Államok délnyugati részén elterülő sivatagok. Magasságuk elérheti a 20-25 métert és akár 200 évig is elélhetnek.

A LEGNAGYOBB ÉDESVIZI NÖVÉNY AMAZONASI TÜNDÉRRÓZSA Mint a neve is jelzi, az Amazonas csendesebb vizein él. Inkább a sekély, max. 2 méter mély vizeket kedveli. Nagyon egyedi növény. Leveleinek a széle felhajlik és egy óriási, két méter átmérőjű tányérra hasonlít. A hatalmas levéllemezt az alsó felületről kiálló és többszörös haránterekkel összekötött erek merevítik. A bennük levő nagy mennyiségű levegő hozzájárul a tartássziládság fokozásához. Az ilyen úszó levélnek nagy a teherbírása, akár 50 kilogrammos terhet is elbír.

A tündérrózsa virágának az átmérője akár 35 cm-t is elérheti A tündérrózsa virágának az átmérője akár 35 cm-t is elérheti. Amikor a bimbó a víz felszínére jut, este kinyílik és egész éjszaka így marad. A virág ananászillatot áraszt, amit már nagyobb távolságról is érezni lehet. Virradatra a virág becsukódik, és a víz alá süllyed, de estére újra kinyílik.

A NÖVÉNYVILÁG LEGGAZDAGABB CSALÁDJA A növényvilág fajokban leggazdagabb családja a kosborféléké: 788 nemzetség 20 ezer faja tartozik ide.

A legészakabbra növő, legkisebb termetű fa Fűnemű fűz Ez a Salicaceae (Fűzfafélék) családjába tartozó növény az északi szélesség 83˚-án is megtalálható. Észak-Kanada, Alaszka, Grönland, Észak -Európa, Szibéria tundrás területein ez a legellenállóbb faj. Nem nő magasra, hanem inkább vízszintesen kúszik. Az öregebbek akár 5 méteresek is lehetnek, miközben a magasságuk csupán pár cm. Alacsony termete védi a széltől, és egyben lehetővé teszi, hogy a talaj, ami itt melegebb a levegőnél, felmelegíthesse.

A legfinomabb fűszernövény VANÍLIA Mexikóban őshonos liánszerű, kúszó orchideaféle termése Fűszerként már az aztékok is használták és akkori értékét az is bizonyítja, hogy ezzel még adót is fizettek akkoriban a spanyoloknak, akik végül is Európába is behozták ezt a növényt. A termése általában 16 - 30 cm hosszó hengeres toktermés, amely 1-3%-ban vanilozidot tartalmaz.