A közgazdaságtan alapjai Dr.Sterbenz Tamás

Irodalom Shapiro: Alkalmazott közgazdaságtan (Junior Achievement) Ajánlott: Heyne: A közgazdasági gondolkodásmód alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Közgazdaságtan alapjai szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrások erőforrások: munka, föld, tőke idő, információ mérés (jólét=GDP?) a választás tudománya: termelési lehetőségek határa alternatív költség (haszonáldozat)

A gazdaságszervezés problémái Koordinációs mechanizmusok: piac utasítás, hierarchia agresszív etikai Hatékonyság: eredmény / ráfordítás Pareto-hatékonyság Haszonáldozat (alternatív költségek)

Kompetitív árrendszer KERESLET KÍNÁLAT cipők lakások Jószágpiaci árak teák FOGYASZTÓI DOLLÁRSZAVAZATOK MIT? HOGYAN? KINEK? TERMELÉSI KÖLTSÉGEK ÜZLETI SZERVEZETEK HÁZTARTÁSOK A RÁFORDÍTÁSOK TULAJDONA FIZETÉSEK, JÁRADÉKOK STB. Munka Tényezőpiaci árak (bérek, járadékok, kamatok) Föld Tőkejavak KÍNÁLAT KERESLET

Termelési lehetőségek határa 15 B A C 12 I D 9 Ágyú (ezer) U 6 E 3 F 1 2 3 4 5 Vaj (millió font)

Termelési lehetőségek határa 5 B 4 C 3 Ágyú (ezer) D 2 E 1 Z 1 2 3 4 5 Vaj (millió font)

Mikroökonómia Csökkenő kereslet törvénye ár (P)  keresett mennyiség (Q)  Kompetitív kínálat ár (P)  keresett mennyiség (Q)  Csökkenő hozadék törvénye termelési költségek  Egyensúly: piaci hatóerők kiegyenlítik egymást

Mikroökonómia Hasznosság: szubjektív érzet határhaszon (pótlólagos egység haszna, marginal utility) MU = MC Egyensúly: minden jószág az árával arányos hasznot nyújt Allokációs hatékonyság MR=MC

A búza kínálati és keresleti függvénygörbéje P D Többlet S 5 Egyensúlyi pont 4 Lehetséges árak $/bushel Keresett Mennyiség millió bushel/hó Kínált Az árra gyakorolt nyomás A 5 9 18 Lefelé B 4 10 16 C 3 12 Semleges D 2 15 7 Felfelé E 1 20 3 Ár ($/bushel) 2 Hiány 1 S D Q 5 10 15 20 Mennyiség (millió bushel/hó)

Adam Smith: A nemzetek gazdagsága (1776) „láthatatlan kéz” piaci mechanizmus (tervutasításos rendszer, vegyes gazdaság) specializáció, munkamegosztás kereskedelem (abszolút előny, komparatív előny; David Ricardo) tökéletes verseny (externáliák)

Költségek TC = FC + VC TR = p x q Q0 = FC/(p – v) C TR TC VC FC Q Fedezeti pont FC Q

Rugalmasság kereslet árrugalmassága hogyan reagál a keresett mennyiség az ár változására? egységnyi rugalmasság: TR fix rugalmas kereslet: p↓ TR ↑ rugalmatlan kereslet: p↑ TR ↑ Időtávok: pillanatnyi: rugalmatlan kereslet rövid táv: kis rugalmasság, mennyiség változik hosszú táv: nagy rugalmasság, kínálat változik

Tökéletes verseny sok, kis szereplő standard, homogén termék nincs befolyás az árra nincs belépési korlát

Tökéletlen verseny Méretgazdaságosság Verseny akadályai jogi (szabadalom, kartell, franchise) OPEC, NCAA termékdifferenciálás

Piaci szerkezetek Monopólium (monopszónia) Oligopólium NBA, NFL, MLB, NHL Oligopólium rivális ligák, NIKE … Monopolisztikus verseny rekreációs sportpiac Tökéletes verseny

Játékelmélet (Neumann János) Fogolydilemma Stratégiák Nash-egyensúly

A pénz általánosan elfogadott fizetőeszköz stabilitás hordozhatóság tartósság oszthatóság felismerhetőség

A pénz kialakulása cserekereskedelem árupénz (pénzhelyettesítők) fémpénz papírpénz (váltó, bankjegy) bankszámlapénz „kvázipénz”

A pénz funkciói közvetítő (tranzakciós) értékmérő értékmegőrző

A pénz értéke vásárlóerő: fogyasztói árindex infláció / defláció (kúszó-, vágtató-, hiperinfláció) keresletinfláció költséginfláció inflációs spirál

A kétszintű bankrendszer Központi bank + pü-i intézmények Magyar Nemzeti Bank forint vásárlóerejét védi kizárólagos bankjegy- és érmekibocsátó arany- és devizakészlet monetáris politika

Monetáris politika kötelező tartalékráta árfolyam- és kamatpolitika nyíltpiaci műveletek pénzmultiplikátor = 1/ t kamat: pénz tartásának költsége (1 + i )^ reálkamat: nominális – inflációs ráta a pénz jelenértéke 1 / (1 + i )^

Vállalkozások tulajdon: magán, ök-i, állami forma: egyéni betéti társaság korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság non-profit (kht, alapitvány, egyesület)

Finanszírozás rövid távú: szállítói hitel, kölcsön hosszú távú: jelzálog, kötvény, részvény belső: értékcsökkenés, megtakarítás külső: hitel, tőkeemelés

Számvitel Cash Flow: készpénzforgalom Mérleg: Eszközök = Források Eszközök: befektetett, forgó Források: saját tőke, kötelezettségek Eredménykimutatás: bevételek–ráfordítások = mérleg szerinti eredmény

Makroökonómia Nemzetgazdaság kibocsátás foglalkoztatottság árszínvonal külgazdasági egyensúly költségvetési egyensúly államadósság (külső, belső)

Eszközök, politikák költségvetési (fiskális) monetáris jövedelem külgazdasági

GDP Bruttó Hazai Termék hozzáadott érték növekedési ütem konjunktúra ciklusok fogyasztás / megtakarítás GNI, HDI

J. M. Keynes „ A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete” (1936) elégtelen kereslet multiplikátor-hatás közvetlen kormányzati kiadások „Hosszú távon mindannyian halottak vagyunk”

A kormány szerepe piaci rendszer védelme közjavak biztosítása jövedelmek újraelosztása gazdaság stabilizálása

Költségvetés Adók fogyasztáshoz kapcsolódó jövedelemhez kapcsolódó Befizetések Privatizáció Hiány, államadósság

Foglalkoztatottság munkanélküliségi ráta Fajtái: súrlódásos szezonális strukturális ciklikus

Kereskedelem Abszolút / komparatív előny Korlátok: vám kvóta szubvenció

Intézmények Bretton – Woods GATT / WTO IMF (Nemzetközi Valuta Alap) Világbank OECD

Fizetési mérleg Kereskedelmi mérleg export – import látható tranzakciók szolgáltatások (turizmus…) kamat, profit, osztalék, transzfer

Gazdasági integráció EU, EMU Maastrichti Szerződés, Euro költségvetési hiány (GDP 3%-a) államadósság (GDP 60%-a) árstabilitás kamatláb

Globalizáció nemzetközi kereskedelem külföldi tőkeberuházások nemzetközi munkamegosztás multinacionális vállalatok spekulatív pénzügyi tranzakciók

Globális problémák túlnépesedés, szegénység munkanélküliség, túlfogyasztás bioszfera tönkretétele, kultúra növekedési hajsza, pénzügyi buborék fegyverkezés, terrorizmus centrum / periféria előnyök / hátrányok (disztribúció?) „a történelem vége” / kultúrák harca Fukuyama Huntington

Az EU helye a nemzetközi gazdaságban Világ EU USA Japán Népesség(millió) 6 400 458 294 128 GDP (milliárd euro) 32 700 10 215 9 440 3 750 GDP / fő (euro) 5 100 22 300 32 100 29 400

Gazdasági integráció közös piac, vámunió (Római Szerződés) áruk személyek szolgáltatások tőke egységes belső piac (közösségi jog) Gazdasági és Monetáris Unió

A közös pénz 1972 „valutakígyó” 1979 EMS (ECU, saját árfolyam) 1992 Maastricht 1999 euro 2002 bankjegyek, érmék 12 ország (GB, Svédország, Dánia nem)

Euro hatása stabilitási tényező növekvő szerep az elszámolásokban regionális szerep nemzetközi kötvénypiac

A GMU előnyei és hátrányai stabil árfolyam jobb monetáris politika tranzakciós költségek megszűnése árkülönbségek megszűnése kevésbé autonóm monetáris politika kis országok befolyása elvész nehéz kihátrálni a GMU-ból politikai viták

A maastrichti konvergenciakritériumok árstabilitás (+ 1.5 % ) kormányzat pénzügyi helyzet deficit max. a GDP 3 %-a bruttó államadósság a GDP 60 % -a árfolyamstabilitás hosszú távú kamatlábak + 2 %)