Encs, A hátrányos helyzetű kistérségekben élő munkavállalók motivációs készsége a szociális gazdaságban Dr.G.Fekete Éva CSc, egyetemi docens Miskolci Egyetem

Témakörök 1.Foglalkoztatás a leghátrányosabb helyzetű térségekben + Közösségi és szociális vállalkozások 2.Munkavállalási motivációk

LHH térségek lehetséges gazdasági fejlődési irányai 1.Versenyképesség, de más pályán 2.Regionális integráció 3.Mohikánok 4.Szociális gazdaság Egymás mellett és külön-külön is!

Versenyképesség, de más pályán •A verseny mozgatói a létező szűkösségek •A modernizáció új szűkösségeket termelt ki •környezet: víz, levegő, energiaforrás, természetesség, biodiverzitás •kultúra: egyéni / személyre szabott megjelenés, helyi tudás, hagyomány •társadalom: esélyegyenlőség, szolidaritás, közösség •A modernizációból kimaradt (LHH) térségek rendelkeznek ezekkel az erőforrásokkal •Gazdasági hasznosításukhoz szükséges: •Közgazdasági értékké válás, árasítás •Helyi kontroll alatt maradás •Kreativitás •Megélhetést biztosító lehetséges tevékenységek •Energiatermelés, tájfenntartás, ivóvízellátás, újrahasznosítás, rekreációs szolgáltatások, lakás, szociális gondoskodás + a mindezekhez szükséges eszközök előállítása, képzés és innováció •Atipikus foglalkoztatás, a lényeg a munkajövedelem szerzése •Perifériák egymással versenyben •Fejlesztési feladat: makro-feltételek alakítása, versenyképesség és foglalkoztatás újraértelmezése

Regionális integráció •Integrátorok –mezőgazdálkodásra –nagyipari beszállításra –helyi termékek előállítására •LHH-értékeket hasznosító klaszterek (alapanyag-előállítás + feldolgozás + gépek, szerszámok előállítása + képzés + értékesítés + K+F) –Élelmiszerek előállítása –Megújuló energia –Környezetvédelem –Turizmus –Sport –Otthon (lakás + bútor + kert)

Mohikánok •Magányos vállalkozások •Vegyes motivációk –Lokálpatrióták –Bujdosók –Gyarmatosítók –Kényszerből próbálkozók •Belső és külső piac közötti lavírozás •Esetleges siker – elviselt veszteség •Alacsony foglalkoztatási potenciál

Szociális gazdaság – közösségi vállalkozások •Elsődlegesen társadalmi célokkal bíró szervezet, mely nyereségét ezen célok által vezérelve fekteti be újra üzleti tevékenységének vagy a közösség fejlesztésének érdekében •Demokratikusan irányított gazdasági szervezet olyan tevékenységekre, melyet nem lát el az állami szektor, de nem termelnek olyan gazdasági hasznot sem, mint a piaci szervezetek

Indokok •Lekötetlen munkaerő –alacsony munkaerőpiaci érték •Iskolázatlanság •Tapasztalathiány •Kisgyermek •Gyenge egészségi állapot •Távoli lakóhely •Morális megbízhatatlanság –motiváltalanság •Kielégítetlen szükségletek –Vállalkozási formában gazdaságtalan működtetés •Kevés fogyasztó •Alacsony fizetőképesség •Megosztott kereslet –Önkormányzati gazdálkodás korlátai •Pénzügyi •Személyi •Érdekeltségi Profittermelés, tőkemegtérülés, hatékonyság Közösségi és szociális ellátás, közérdek Informális és fekete munka, fizetetlen házimunka

Jellemző területek Fehér Könyv - a munkahelyteremtés új forrásai •Közösségi szolgáltatások –Otthoni segítségnyújtás –Gyermekfelügyelet –Új információs és kommunikációs technológiák –Nehézségekkel küzdő fiatalok számára segítség, integráció •Életminőséget javító szolgáltatások –Lakásfelújítás –Biztonsági szolgáltatások –Helyi tömegközlekedés –Települési közterületek gondozása –Helyi üzletek felújítása •Kulturális és szabadidős tevékenységek –Turizmus –Audiovizuális tevékenységek –Kulturális örökség –Helyi kultúra fejlesztése •Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások –Hulladékkezelés –Vízgazdálkodás –természeti környezet védelme, állapotának fenntartása –A szennyezés szabályozása, ellenőrzése

A közösségi vállalkozások ismérvei Gazdasági •Folyamatos termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás •Nagyfokú önállóság •Jelentős gazdasági kockázat •Minimális fizetett munka Társadalmi •Szolidaritás •Stakeholder-szemlélet •Egy ember, egy szavazat elve •Korlátozott profitszétosztás •Közösség szolgálata •Önkéntes munka •Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal •Hálózatosodás

Foglalkoztatási funkciók •Tranzit foglalkoztatás •Védett munkahelyek •(Részben) önfenntartó tartós munkahelyek •Önfoglalkoztatás vagy jövedelem-kiegészítés elősegítése

Minták •Kaláka •Szociális földprogram •Szociális szövetkezetek •ROP 3.2. Foglalkoztatási projektek •Közösségi támogatású mezőgazdálkodás •Szolgáltatási jegyek •Szívesség Bank •LET system Túllépni a projektszemléleten!

Tapasztalatok Eredmények •Munkahelyek •Szolgáltatások •Kohézió erősítése •Társadalmi tőke Gátló tényezők •Beszűkült, rejtett kereslet •Szerepek félreértése, túlértékelése •Jogi szabályozás elégtelensége •Partnerségi kompetenciák gyengesége •Menedzsment képességek gyengesége •Forgótőke hiánya

Siker-elemek •Fogyasztói célcsoport kiválasztása •A célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások nyújtása •Új, jó minőségű, olcsó termék kínálása –Innováció –Szaktudás –Munkaerő motiválása, fejlesztése –Önkéntesek •Több lábon állás •Együttműködés más szociális vállalkozásokkal •Együttműködés az önkormányzattal •Fokozatosan bővülő piac

Finanszírozás •A piac •Munkaerőpiaci támogatás •Társadalmi és ökológiai orientációjú pénzügyi szervezetek –Helyi alapok, befektetési klubok, helyi kockázati tőke- vállalatok –Közpénzek elosztó szervezetei –Etikus bankok –Vállalati hálózatok

A munkavállalói stratégiákat formáló tényezők munkaerő-piaci helyzet a munka jellemzői a munka díjazása + munkavállalás nélkül elérhető jövedelem Tájékozottság, hálózatok Munkavállalói stratégiák •Álláskeresés. •Képzettség, szakképzettség javítása. •Referenciák szerzése,„bedolgozás”. •Ingázás vállalása •Elköltözés. Motívumok

Munkavállalási motívumok 1.szükségletek 2.Szokások, minták 3.Elvárások 4.Élmények, tapasztalatok

Motívumok 1. - szükségletek •Az egyes munka-jellemzők közül a munkavállalók a leginkább, és növekvő mértékben fontosnak az állás biztonságát, majd a magas keresetet tartják. A munka társadalmi hasznosságának, másokon segítő jellegének, a munkaidő rugalmasságának fontossága a rendszerváltozást követő időszakban csökkent. Nőtt azonban a munka érdekességével és az előrejutással kapcsolatos elvárások súlya. (Medgyesi-Róbert 1998)

Motívumok 2. – szokások, minták •A fiatal szakmunkások körében a társadalmi elégedetlenség legfőbb forrása, hogy a szocializmus idején gyermekkori szocializációjuk során másfajta társadalmi értékrendre készítette fel őket családjuk és iskolájuk, mint amit felnőttként tapasztaltak. A legfontosabb változást az jelentette, hogy egy egyenlőségelvű társadalomban nőttek fel, felnőttként pedig egy profitorientált társadalomban kell boldogulniuk, amelyre sem felkészülve, sem az ehhez szükséges készségekkel felvértezve nem voltak. (Liskó 2001) •A lakóhely és a munkahely eltávolodásával a gyermekek munkára nevelésének családon belüli lehetőségei beszűkültek. Ott, ahol a háztáji gazdálkodás valamilyen szinten megmaradt, erősebb a gyermekek munkára nevelése. A as években jellemzővé vált a gyermekek „kímélése”, az otthoni munkából való kivonása. A családon belül a szülői példamutatás mellett a nagyszülők munkára nevelésben játszott szerepe volt erős. A 90-es évektől a munkanélküliség elterjedésével a szülői példamutatás sérült, a korábbi nagyszülők kiöregedtek, az újabbak pedig már szintén sokkal lazább háztáji gazdálkodást folytattak. •A munkára való felkészítés az oktatási rendszerben egyre feljebb tolódott. Az általános iskola a tanulás mint munka értelmezésén túl ezzel szinte már nem is foglalkozik. A nyári diák munkák lehetőségei beszűkültek, ami nem elsősorban a kereseti lehetőség kiesése, hanem éppen a munka és a hozzá kapcsolódó sikerélmény megismerése, a munkahelyi közösség megismerése szempontjából jelentős veszteség. A szakképzésben is átalakult a gyakorlati hely szerepe, a jelenlegi rendszerben kisebb a munkára, a munkahelyhez való lojalitásra szocializálás jelentősége.

Motívumok 3. – elvárásoknak megfelelés •A 90-es évek végére a fiatalok mikro-közösségeiben a munkanélküliség már nem jelent presztízsveszteséget, hiszen az adott képzettségi és társadalmi csoportból nagyon sokan éltek hasonló helyzetben. Mihelyt megszűnt valahol a foglalkoztatásuk, azonnal elmentek munkanélkülire, de emellett tanultak és a „fekete” gazdaságban dolgoztak tovább. (Liskó 2001) •A szakmunkások körében korábban sikeresnek bizonyuló munkavállalói magatartás a munkahelyek változásait követve határozottan megváltozott. Mihelyt a társadalmi előnyöket nem a politikai konformitás biztosította többé, hanem a pénz, a munkahelyek világában pedig a korábbi biztonságot felváltotta bizonytalanság, a sikeres munkavállalói magatartásnak is új értékeket kell követnie. A megbízhatóságnál fontosabb követelmény lett a rugalmasság, a korábban fontosnak tartott (legalább látszólagos) alkalmazkodást felváltotta az önállóság igénye, a csoportszolidaritás helyébe az egyéni érdekérvényesítés lépett,a munkahelyi közösségeknél fontosabbá váltak a privát (családi és baráti) kapcsolatok, és a mielőbbi munkába állásnál jobb befektetésnek bizonyult a továbbtanulás. (Liskó 2001) •Divatszakmák átstrukturálódása.

Motívumok 4. – élmény, tapasztalat 1. Munkahelyek átlagos száma

Motívumok 4. – élmény, tapasztalat 2. munkában töltött évek aránya az aktív évekből (%)

Motívumok 4. – élmény, tapasztalat 3. munkahely megszűnésének megélt okai

Stratégiák 1. - képzés

Stratégiák 2. - álláskeresés Munkát vállalnának vagy váltanának

Munkavállalás akadályai egyáltalán nincs munka 2. nincs megfelelő munka 3. képzettség hiánya 4. protekció hiánya 5. közlekedési nehézség 6. nincs rászorulva 7. egészségi állapot 8. diszkrimináció 9. segély elvesztése 10. gyermekfelügyelet 11. háztartás leköti 12. gondozásra szoruló hozzátartozó

Munkavállalás akadályai 2.

Stratégiák 3. - vállalkozás 1. Mezőgazdálkodás, erdészet 2. Biztosítási vagy más értékesítő ügynök 3. Pénzügyi szolgáltatások 4. Szállásadás 5. Vendéglátás 6. Szociális szolgáltatások 7. Egyéb 8. Kézművesség 9. Építés, karbantartás 10. Házi és házkörüli szolgáltatások 11. Turisztikai programok szervezése 12. Kereskedelem

Önállóvá válás akadályai képzettség hiánya 2. Szakismeret hiánya 3. ingatlan, eszköz hiánya 4. Kezdőtőke hiánya 5. Társak hiánya 6. piaci kereslet hiánya 7. külső segítők hiánya 8. diszkrimináció 9. segély elvesztése 10. gondozásra szoruló családtag 11. háztartás leköti 12. egészségi állapot

Önállóvá válás akadályai 2.

- A munkavállalási motivációk jellemzői •A munkavállalási motivációk gyengesége nem a leghangsúlyosabb munkavállalási akadály. •A motivációt gyengítő elemek: –Szükségletek egyszerűsödése + anyagi szükségletek minimalizálása – igényesség csökkenése. –A család és az iskola munkára szocializáló szerepének csökkenése. –A munkahely családtól való eltávolodása – a háztáji gazdaság és a nagyszülők szerepe a munkára nevelésben. –Társadalmi elvárások csökkenése. –Munkavállalói kudarcok - ciklikus munkanélküliség. –Lépcsőzetesség hiánya. –Hálózatok gyenge kapcsolatainak hiánya. •A motiváció növelhető, ha: –Nő az igényesség önmagával, munkájával szemben. –Új szocializációs megoldások lépnek be, ill. megerősödik a család, az iskola munkára nevelő szerepe. –Erősödnek a társadalmi elvárások. –Sikerélményhez jutnak a tartósan munka nélkül lévők. •Az igények változnak, így az intézkedések is nemek, korcsoportok, jelenlegi foglalkozási státusz szerint differenciálandók. •A fokozatosság elve és a lépcsőzetes munkaerő-gazdálkodás érvényesítendő. •A leghátrányosabb rétegek esetében fokozottan kell figyelni a hálózatokra.

Igényelt intézkedések 1. – gazdaságélénkítési feladatok az LHH térségekben 1.Természet- és kultúra alapú fejlődést serkentő makro-politika formálása. 2.Regionális és vidékfejlesztési, valamint a más ágazati források újfajta versenyképesség alakításához igazítása és összhangjuk megteremtése. 3.Erőforrások feletti helyi kontroll biztosítása, arra való felkészítés. 4.LHH-ban lévő vállalkozásokat bekapcsoló regionális integrátorok támogatása 5.LHH-ból induló, vagy azt bekapcsoló klaszterek létrehozása. 6.Az iskolázottság növelése ingyenes képzésekkel. 7.Alacsony iskolai végzettséget igénylő munkák megszervezése, a járulékfizetési terhek csökkentésével történő „kifehérítése”. 8.Ingázást segítő közlekedési feltételek javítása. 9.Az alacsony iskolai végzettséget igénylő munkakörökben kapható munkabér és a szociális segély közötti olló kinyitása.

Igényelt intézkedések 2. – szociális gazdaság élénkítése 1.Kereslet gerjesztése és a marketing szervezése a szociális gazdaság számára (szolgáltatási jegy, mintabolt-hálózat, vevőkörök, közfeladatok ellátásának szektor-semleges finanszírozása, feladatátadás, „örökbefogadás”). 2.Helyi közösségek képessé tétele a közösségi vállalkozásra. 3.Kistérségi foglalkoztatási paktumok foglalkoztatóként vagy foglalkoztatás-szervezőként – „út a munkába” továbbfejlesztése. 4.Helyi termékek értékesítésére szerveződött (szociális) szövetkezetek. 5.Több évig, csökkenő intenzitással támogatott, hálózatban működő közösségi vállalkozások. 6.Forgótőke alap közösségi vállalkozások részére. 7.Közösségi összefogásra épülő, a pénzforgalmat (részben) kiváltó helyi gazdasági rendszerek kialakítása. 8.(Nagy)vállalati támogatások becsatornázása a szociális gazdaságba (kölcsön menedzserek, támogatások, hitelek, megrendelések)

Igényelt intézkedések 3. - a munkavállalási motiváció erősítése 1.Közmunkák helyett tartós, a munkavállaló számára biztonságot, kiszámíthatóságot, ugyanakkor világos szabályokat, fokozatosan keményedő követelményrendszert jelentő támogatott munkahelyek létrehozása a társadalom számára fontos feladatok elvégzésére. 2.A gyermekek, fiatalok munkára szocializációját erősítő iskolai és nyári programok. A nyári diákmunka lehetőségeinek kiszélesítése. A szakmai gyakorlatok szocializációs szerepére nagyobb odafigyelés. 3.PR akciók a sikeres munkavállalói magatartások, a kitörés lehetőségeinek megismertetésére, az igényszint növelésére. 4.A legsúlyosabb helyzetben lévők külső kapcsolatokkal is rendelkező hálózatokba való bevonása. 5.Sikerélmény és ezáltal az önbizalom növelése a munkavégzésben az egyén által teljesíthető követelmények kitűzésével, a teljesítményelvárás fokozatos növelésével, a folyamatos „learning by doing” típusú képzés, mentorálás érvényesítésével. 6.Követelmények állítása és a munkavégzés folyamatos ellenőrzése.

Encs, Köszönöm a figyelmet!