Magyarország Alaptörvénye Országgyűlés elfogadta:2011. év április hó 25. napján Hatályba lép: 2012. január hó 1. napján

A Magyar Köztársaság Alkotmányának belső tagozódása A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. Preambulum Általános rendelkezések: I. fejezet:1.§-18.§ Az Országgyűlés: II. fejezet: 19.§-28/E. § A köztársasági elnök: III. fejezet:29.§-32.§ Az Alkotmánybíróság: IV. fejezet: 32/A.§ Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa: V. fejezet: 32/B.§ Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank: VI. fejezet: 32/C.§-32/D.§ A kormány: VII. fejezet: 33.§-40.§ A fegyveres erők és a rendőrség: VIII. fejezet: 40/A.§-40/C.§ A helyi önkormányzatok: IX. fejezet: 41.§-44/C.§ A bírói szervezet: X. fejezet: 45.§-50.§ Az ügyészség: XI. fejezet: 51.§-53.§ Alapvető jogok és kötelességek: XII. fejezet: 54.§-70/K.§ A választások alapelvei: XIII. fejezet:71.§ A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei: XIV. fejezet:74.§-76.§ Záró rendelkezések: XV. fejezet: 77.§-78.§

Alaptörvény tagozódása: Preambulum: a Nemzeti Hitvallás Alapvetés: hazánkra vonatkozó általános értékeket, elveket, célokat kijelölő rendelkezések Szabadság és felelősség: alapvető jogok és kötelességek katalógusa Az Állam: államszervezetet alkotó állami szervek jogállására, közpénzek kezelésére vonatkozó rendelkezések Különleges jogrend: rendkívüli állapotra, szükségállapotra, megelőző védelmi helyzetre, váratlan támadásra, veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések Záró rendelkezések: hatályba lépés időpontja, alkotmányozási felhatalmazás, a Kormány Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok előterjesztési kötelezettség Keretet adó zárásban idézet: az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondata

Az Alaptörvény részeinek tagozódása: I. Nemzeti Hitvallás II. Alapvetés: A)-T) (20 cikk) III. Szabadság és Felelősség: I.-XXXI. Cikk IV. Az Állam: - Az országgyűlés: 1.-7. cikk Országos népszavazás: 8. cikk A Köztársasági elnök: 9.-14. cikk A Kormány: 15.-22. cikk Önálló szabályozó szervek: 23. cikk Az Alkotmánybíróság: 24. cikk A bíróság: 25.-28. cikk Az ügyészség: 29. cikk Az alapvető jogok biztosa: 30. cikk A helyi önkormányzatok: 31.-35 cikk A közpénzek: 36.-44. cikk A Magyar Honvédség: 45. cikk A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok: 46. cikk Döntés katonai műveletekben való részvételről: 47. cikk V. A különleges jogrend: A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok: 48. cikk A rendkívüli állapot: 49. cikk A szükségállapot: 50. cikk A megelőző védelmi helyzet: 51. cikk A váratlan támadás: 52. cikk A veszélyhelyzet: 53. cikk A különleges jogrendre vonatkozó szabályok: 54. cikk VI. Záró rendelkezések:1.4. pont

Nemzeti Hitvallás Történelmi narratíva: Szent István király magyar állama az ország megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő ősök - történeti alkotmány vívmányai, Szent Korona, amely Magyarország alkotmányos folytonosság és nemzet egysége 1944. március 19.-1990. május.02. első szabadon választott népképviselet: kezdete hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének Alaptörvényben foglalt sajátosan magyar vonások: - nemzetmegtartó kereszténység, - nemzetiségek, mint államalkotó tényezők, - magyar örökség: egyedülálló magyar nyelv, magyar kultúra, nemzetiségi nyelv és kultúra, Kárpát medence természeti és ember alkotta értékei Értékrend: emberi méltóság, egyéni szabadság, család, nemzet, nemzeti összetartozásunk alapjai: hűség, hit, szeretet, emberi becsület alapja: munka, emberi szellem teljesítménye, elesettek, szegények megsegítésének kötelessége, polgár és állam célja: jó élet, biztonság, rend, igazság, szabadság, állam: polgár ügyeit méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézni.

Alapvetés Alaptörvény : Alapvetés A)-T) cikkek cikk: HAZÁNK neve Magyarország cikk: A demokratikus jogállam értékei Cikk: Államhatalom gyakorlása: hatalommegosztás, erőszakos hatalomszerzés tilalma Cikk: Egységes magyar nemzeti összetartozás Cikk: Európai Unióban való tagi részvétel, uniós jog Cikk: Magyarország területi tagozódása Cikk: A magyar állampolgárság Cikk: Magyarország hivatalos nyelve Cikk: Magyarország címere,zászlaja,himnusza Cikk: Magyarország nemzeti és hivatalos állami ünnepei Cikk: Magyarország hivatalos pénzneme Cikk: Házasság, család, gyermekvállalás Cikk: Magyarország gazdasága értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapul Cikk: Kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elve Cikk: Egyéni felelősség és állami, közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás kötelezettsége Cikk: Természeti erőforrások védelme Cikk: Nemzetközi jogi kötelezettségek Cikk: Magyarország jogrendszere Cikk: Alaptörvény elfogadása, módosítása Cikk: Általánosan kötelező magatartási szabályra vonatkozó alapvetés,jogszabályok, sarkalatos törvény

Szabadság és Felelősség Alaptörvény I-XXXI. cikk Alapvető egyéni jogok köre: I. cikk: AB „szükségesség arányosság tesztje” beépül Törvény alapján létrehozott jogalanyok alapvető jogai és kötelezettségek. II. cikk: Élethez, emberi méltósághoz való jog: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. cikk: Kínzás,embertelen, megalázó bánásmód, büntetés tilalma (1) bekezdés:Tilos az emberkereskedelem. Orvosi vagy tudományos kísérlet: tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulás (3) bekezdés: Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. IV. cikk: Szabadság és személyi biztonsághoz való jog: (2) bekezdés: Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. V. cikk: Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint személye, illetve tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. VI. cikk: magántitok helyett magán- családi élet, otthon, kapcsolattartás tiszteletben tartása VII. cikk: (2) bekezdés Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. VIII. cikk: gyülekezési és egyesülési jog biztosítása IX. cikk: véleménynyilvánítás való jog, sajtó szabadság X. cikk: tudományos kutatás, művészeti alkotás szabadsága, tanulás és törvényi keretek kötött a tanítás szabadsága (2) bekezdés: tudományos igazság (3) bekezdés: Magyarország védi az MTA és MMA tudományos és művészeti szabadságát XI. cikk: Művelődéshez, közművelődéshez való jog: ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatás. Törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatás.

XII. cikk: munka, foglalkozás szabad megválasztásához, vállalkozáshoz való jog (1) bekezdés Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember aki dolgozni akar, dolgozhasson. XIII. cikk: tulajdonhoz és örökléshez való jog bekezdés: A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. XIV. cikk: magyar állampolgár kiutasításának tilalma, külföldről bármikor hazatérhet. Külföldi kiutasítása,menedékjog XV. cikk: törvény előtti egyenlőség, jogképesség - diszkrimináció tilalma, férfiak, nők egyenjogúsága, esélyegyenlőség, külön védelem gyermeke, nők, idősek, fogyatékkal élő részére XVI. cikk: gyermek jogai (védelem, gondoskodás) szülői jogok (megválasztani a gyermek nevelését) szülői kötelesség (kiskorú gyermekről gondoskodni, taníttatni) nagykorú gyermek kötelessége (rászoruló szülőkről gondoskodni) XVII. cikk: munkavállalói jogok: - munkafeltételek, - pihenőidő (napi, heti), - éves fizetett szabadság, - szakszervezeti jogok, sztrájkjogok Kötelezettség: együttműködési kötelezettség

XVIII. cikk: gyermekek foglalkoztatási tilalma kivétel: törvény külön védelem a fiatalok és szülők munkahelyére XIX. cikk: szociális biztonsághoz való jog törvényben meghatározott támogatásra jogosultak köre bővül az anyasággal - szociális intézmények, intézkedések biztosítják (3) bekezdés: Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Időskori megélhetéshez való jog ( egységes állami nyugdíjrendszer, önkéntesen létrehozott társadalmi intézmény útján) nők fokozott védelme az állami nyugdíjra való jogosultság megállapításánál XX. cikk: testi és lelki egészséghez való jog GMO élőlényektől mentes mezőgazdaság, egészséges élelmiszerek, egészséges ivóvíz, munkavédelem, egészségügyi ellátás, sportolás és rendszeres testedzés támogatása, környezetvédelem XXI. cikk: egészséges környezethez való jog (2) bekezdés: Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt –törvényben meghatározottak szerint- helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. XXII. cikk: emberhez méltó lakhatáshoz való jog közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való jog

XXIII. cikk: aktív, passzív választójog országos, helyi népszavazáson való részvétel joga közhivatal viseléshez való jog XXIV. cikk: - „ Jó közigazgatáshoz” való jog: részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belüli ügyintézés hatóság által jogellenesen okozott kártérítéshez való jog XV. cikk: közhatalmat gyakorló szervhez egyénileg, másokkal együtt írásbeli kérelemmel való fordulás joga XVI. cikk: új műszaki megoldások, tudomány eredményeinek alkalmazása az állam működése, közszolgáltatások, közügyek ellátása során XVII. cikk: szabad mozgás, tartózkodás joga magyar állampolgár külföldi tartózkodás alatt Magyarország által nyújtott védelemhez való joga XVIII. cikk: büntetőügyben emelt vádat törvényes, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson ésszerű határidőn belül bírálja el, ártatlanság vélelme XIX. Cikk: nemzetiségek joga: - önazonossághoz való jog, anyanyelv használatához való jog, saját nyelven egyéni és közösségi nyelvhasználathoz való jog, saját kultúrához való jog, anyanyelvi oktatáshoz való jog, helyi és országos önkormányzat alakításához való jog,

XXX. cikk: Kötelezettségek: közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás: Mértéke: gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vétele XXXI. cikk: Kötelezettségek: haza védelme önkéntes honvédelmi tartalékos rendszer férfiak katonai szolgálata:- rendkívüli állapot, - megelőző védelmi helyzet esetén: - lakóhely, - nagykorú, - magyar állampolgár Kivétel: fegyver nélküli szolgálat honvédelmi munkakötelezettség: - rendkívüli állapot esetén: polgári védelmi kötelezettség és gazdasági, anyagi szolgáltatási kötelezettség: - katasztrófavédelmi - honvédelmi feladatok ellátása esetén

Az Országgyűlés Hatályos Alkotmány: II. fejezet (19.§ 28/E.§) Alaptörvény: Az Állam fejezet alatt (1.-7. cikk.) Magyarország legfőbb (legfelsőbb államhatalmi) népképviseleti szerve az Országgyűlés. Új rendelkezések: Nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. 2. Cikk (2) bekezdés A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. A köztársasági elnök Országgyűlés feloszlatási jogköre: A hatályos Alkotmány helyett új szabály: 3. cikk (3) bekezdés b) pontja: az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el. Az országgyűlési képviselői mandátum megszűnésének esetköre bővül: 4. Cikk (3) bekezdés: Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: f) pont ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában A képviselőcsoport nevesítése az Alaptörvényben: 5. Cikk (4) bekezdés az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. Az elfogadott törvény Alkotmánybírósági előzetes normakontrollja: 6. cikk: Kezdeményezés: 1. a törvény kezdeményezője, Kormány, Országgyűlés elnöke 2. Köztársasági elnök egyszeri ismételt kontroll Alkotmánybíróság vizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való összhagját. Eredmény: megsemmisítés

Országos népszavazás A fakultatív esetkört kezdeményezők köre szűkült 8. cikk (1) bekezdés: A köztársasági elnök, a Kormány vagy 100.000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az országos népszavazásra nem tűzhető tárgykörök köre szűkült és bővült: 8. cikk (3) bekezdés: Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről Az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról A hatályos Alkotmány tiltotta a kormányprogramról való országos népszavazás kiírását. (Alkotmány 28/C.§(5) bek. f) pont)

A köztársasági elnök A 9. cikk (2) bekezdés: A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Elnöki jogkörök szétválasztása 9. cikk: önálló elnöki jogkörök: (3) bekezdés Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött elnöki jogkörök: (4) bekezdés Kivétel: törvény Elnöki jogkör gyakorlás megtagadása: - jogszabályi feltételek hiánya, - megítélése szerint az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné: ( b)-e) pontok) - Alaptörvény értékrendjét sértené: f) pont

Elnökválasztás, helyettesítés rendje Köztársasági elnökválasztás: jelölés két forduló: első forduló: 2/3-ad második forduló: legtöbb érvényes szavazat A Köztársasági Elnök helyettesítésének rendje: ok: -átmeneti akadályoztatás, -megbízatásának megszűnése Az országgyűlés elnöke gyakorolja az elnöki feladat- hatásköreit.

A Kormány A végrehajtó hatalom általános szerve. 15. cikk (1) bekezdés: A feladat- hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A közigazgatás legfőbb szerve. A törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. 17. cikk (3) bekezdés: A Kormány általános hatáskörű szerve a fővárosi, megyei kormányhivatal. Miniszterelnöki kormányzás: meghatározza a Kormány általános politikáját, a miniszter a Kormány általános politikájának keretei között irányítja az ágazatot, az alárendelt szerveket, a Kormány, miniszterelnök által meghatározott feladatokat, felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnöknek, Bizalmatlansági indítvány a miniszterelnökkel szemben 19. Cikk Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában: Kormányálláspontról tájékoztatás, országgyűlés állásfoglalásának alapulvétele. Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás a miniszterelnökkel szemben.

Önálló szabályozó szervek Új jogintézmény: 23. cikk (1)-(4) bekezdések sarkalatos törvényben, végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- hatáskörök ellátására, gyakorlására, a vezetőt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozott időtartamra, tevékenységről évente beszámol az Országgyűlésnek, törvényi felhatalmazás alapján feladatkörében rendeletalkotás joga.

Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság 12 évre választott 15 tagból álló testület. Tagjait és a tagok sorából az elnököt az Országgyűlés 2/3-ad szavazattal választ. Feladatai: Az AB az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata: előzetes normakontroll utólagos normakontroll: kormány, országgyűlési képviselők egynegyede, alapvető jogok biztosa kezdeményezésére egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vonatkozásában utólagos normakontroll: bírói kezdeményezésre, alkotmányjogi panasz alapján bírói döntés felülvizsgálata jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata, Alaptörvényben, sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- hatáskörök. Döntés: megsemmisíti a jogszabályt, bírói döntést és a sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

A bíróság A legfőbb bírósági szerv: a Kúria A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Külön bíróság létesíthetők: - közigazgatási, - munkaügyi jogvitákra. A bíróság döntési jogkörei: büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. Hivatásos bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírósági jogalkalmazás: jogszabály szövegét a céljával, Alaptörvénnyel összhangban értelmezi. feltételezi a józan észnek, közjónk megfelelő, erkölcsös, gazdaságos cél szolgálatát.

Az ügyészség Az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2/3 szavazattal 9 évre választja meg.

Alapvető jogok biztosa Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés 2/3 szavazattal 6 évre választja. Alapvető jogok biztosának helyettesei: jövő nemzedékének, Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.

Helyi önkormányzatokra vonatkozó alapvetések A helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézésének, a helyi közhatalom gyakorlásának letéteményesei. A feladat-hatáskörbe tartozó ügyről: törvényben meghatározottak szerint, helyi népszavazás tartható. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat: - sarkalatos törvény határozza meg.

Önkormányzati alapjogok A helyi önkormányzatok alapjogai: rendeletalkotáshoz való jog, határozathozatalhoz való jog, önálló igazgatáshoz való jog, szervezeti és működési önállósághoz való jog, az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi minőséghez való jog, költségvetés meghatározásához, önálló gazdálkodáshoz való jog, korlátozott vállalkozáshoz való jog, helyi adóztatáshoz való jog, önkormányzati jelképek, helyi kitüntetések, elismerő címek alapításához való jog, feladat-hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatás kéréséhez, döntés kezdeményezéséhez valamint véleménynyilvánításhoz való jog, szabad társuláshoz, érdek-képviseleti szövetség létrehozásához, más országok helyi önkormányzatával való együttműködéshez, nemzetközi önkormányzati szervezeti tagsághoz való jog, törvényben meghatározott feladat- hatáskörök gyakorlása.

Önkormányzati rendeletalkotás alapvető szabályai: A helyi önkormányzati rendeletalkotási jogkör két alaptípusa: eredeti (primer) jogalkotói jogkör: feladatkörben törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokra származékos (szekunder) jogalkotói jogkör: törvényi felhatalmazás alapján Jogforrási hierarchiába való illeszkedés: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal Az önkormányzati rendeletet kihirdetést követően haladéktalanul meg kell küldeni a fővárosi, megyei kormányhivatalnak! Fővárosi, megyei kormányhivatal jogszabálysértés, mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértés esetén kezdeményezési jogköre: jogszabálysértés esetén kezdeményezi a bírósági felülvizsgálatát, jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén kezdeményezi a mulasztás bírósági megállapítását valamint a bírói határidő elmulasztása esetén a bíróság rendelkezése szerint : a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetője megalkotja a helyi önkormányzat nevében a hiányzó önkormányzati rendeletet.

Feladat- és hatáskör Törvény: állapíthat megkötelező feladat- hatáskört, Ehhez: - arányos költségvetési támogatás, más vagyoni támogatás nyújt, elrendelheti a kötelező feladat társulásban történő ellátását, polgármester, megyei képviselő-testület elnöke kivételes államigazgatási feladat- hatáskört is elláthat.

Törvényességi felügyelet 34. cikk (4) bekezdés: A Kormány a fővárosi, megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Kormány hozzájárulás vagy törvényi feltétel költségvetési egyensúly megőrzése érdekében: az önkormányzat törvényben meghatározott kölcsönfelvételéhez, más kötelezettségvállalásához.

Helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri mandátum Választójog : általános, egyenlő Szavazás: közvetlen, titkos Sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzati képviselőket, polgármestereket 5 évre választják. Megbízatás megszűnik: általános választás napjáig, jelöltek hiányában időközi választásig, képviselő-testület feloszlása kimondásával, Országgyűlési feloszlatásával.

Közpénzek Központi költségvetésről és végrehajtásról szóló törvény: azonos szerkezetben, átlátható módon, ésszerű részletezettséggel tartalmazza a bevételeket, kiadásokat. Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amelynek eredményeként az államadósság nem haladhatja meg a GDP felét. Ha meghaladja akkor arányos csökkentést tartalmazó törvény fogadható el. Ha nincs központi költségvetési törvény, akkor a Kormány jogosult: a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni, az előző évi törvényi kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni. Kormány hajtja végre: törvényesség, célszerűség, eredményesség, átláthatóság alapelvei szerint. Végrehajtás során nem vehető fel olyan kölcsön, nem vállalható pénzügyi kötelezettség, amely miatt az államadósság meghaladja a GDP felét, vagy az arány a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne. AB normakontroll hatáskörének korlátja.

Nemzeti vagyon Az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének, védelmének célja: közérdek szolgálata, közös szükségletek kielégítése, természeti erőforrások megóvása, a jövő nemzedékének szükségleteinek biztosítása. Nemzeti vagyont átruházni: - csak törvényben meghatározott célból, értékarányosság. szerződés olyan szervezettel, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, vagyonkezelési tevékenysége átlátható. Az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek: - törvényesség, - célszerűség, - eredményesség követelményei szerint önállóan és felelősen gazdálkodnak. Közpénzzel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni, a közpénzeket, nemzeti vagyont az átláthatóság, és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Közérdekű adatok.

A közpénzek közhatalmi szervei Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ellátó szerv (PSZÁF) Állami Számvevőszék Költségvetési Tanács tagjai: KT elnöke, MNB elnöke, ÁSZ elnöke feladata: a központi költségvetés megalapozottságának vizsgálata alapján előzetes hozzájárulás

Magyar Honvédség Magyarország fegyveres ereje. Feladatai: Magyarország katonai védelme, nemzetközi szerződés alapján közös védelem, békefenntartás, humanitárius tevékenység a nemzetközi jog szabályaival összhangban, katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában, felszámolásában való közreműködés. Irányítás Alaptörvény, sarkalatos törvény keretei között: Országgyűlés, Köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Kormány, Feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter. A működését a Kormány irányítja.

Rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok Rendőrség alapvető feladata: bűncselekmények megakadályozása, felderítése, közbiztonság, közrend államhatár védelme. Nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata: Magyarország - függetlenségének, törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Működésüket a Kormány irányítja.

Döntés katonai műveletekben való részvételről Döntési jogkör gyakorlására: - Kormány, Országgyűlés jogosult. Kormány jogköre: határátlépés, Európai Unió, Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntése alapján. Az Országgyűlés jogköre:Magyar Honvédség - külföldi, magyarországi alkalmazásáról, állomásozásról külföldi fegyveres erők magyarországi, Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról.

A különleges jogrend A hatályos Alkotmány rendelkezéseit emeli át.

Záró rendelkezések Hatályba lépés Alkotmányozási felhatalmazás Átmeneti rendelkezések külön elfogadása. Kormány kötelezettsége az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok Országgyűlés elé terjesztésére.

Keretet adó lezárás Az Alkotmányozó Országgyűlés zárómondata. Az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondatának idézése: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

Köszönöm a figyelmet!