Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés

Az előadások a következő témára: "Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés"— Előadás másolata:

1 Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés
Előadó: dr. Kártyás Gábor

2 Követelmények Tananyag:
Az előadáson elhangzottak, az ott megjelölt jogszabályhelyek. Ajánlott irodalom: Juhász-Tausz: Szociális jog (2012). Elektronikus formában elérhető a Munkajogi Tanszék oldalán. Írásbeli vizsga (tesztkérdések, fogalom-meghatározások, felsorolások stb.)

3 Szociális jog tágabb értelemben
Állami újraelosztási rendszer része Egyes egyének által megtermelt javakból elvonás Kitől, mennyit? Ebből támogatás egyéni igényeknek, amely piaci úton nem kielégíthető (reprodukciós zavar – nincs jövedelem, nem elérhető a szükséges jószág, eltartottak többségben) társadalmilag elismert igény (nem önhibából, „rászorultság”) Nem tartozik ide: közösségi igények (pl. közmű)

4 Szociális jog tágabb értelemben
Állam által jogilag szabályozott rendszerben és eszközökkel (közhatalommal) Nem állami eszközök is: egyéni jótékonykodás, család, non-profit szféra, egyházak, szakszervezetek, munkáltatói juttatások, lakóközösségek Közjog és magánjog között: Állam a kötelezett, ügyfél a jogosult De mégis függőségi viszony Lényege: érdekközösség, szolidaritás

5 Szociális (segély) típusú ellátások
Két jogterület Szociális (segély) típusú ellátások Szubszidiárius jellegű, „utolsó védőháló” Rászorultság alapján jár, költségvetési forrásból Minimum standardhoz igazodó mértékek Olcsóbb bevezetés, rugalmas rendszer, de stigmatizáló hatás, „szegénységcsapda” TB típusú ellátások Foglalkoztatáshoz kapcsolódik, Járulékfizetés kell és biztosítási esemény bekövetkezésekor jár Korábbi jövedelmet pótol, azzal arányosan Magasabb életszínvonalat ad, de csak résztvevőkre, jövedelem arányosan

6 Két jogterület Általában TB és segély típusú ellátások vegyesen
Magyarországon a TB a domináns, de sok vegyes elem (pl. álláskeresési ellátások) Alternatív megoldás: minimum jövedelem alanyi jogon?

7 Nemzetközi források ENSZ Alapokmány
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (deklaráció) Gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya ILO egyezmények Európa Tanács: Európai Szociális Charta (1961), módosítása (1996) és kiegészítő jegyzőkönyvei (Charta-csomag) EU: újraelosztási rendszert nem érinti, csak koordináció (szabad mozgás, átjárhatóság) EU Alapjogi Charta IV. cím: Szolidaritás

8 Szociális jogok alkotmányos alapjai
Emberi léthez szükségesek (polgári, politikai jogok mellett) Államnak nem elég tartózkodnia, cselekednie kell Állami forrást igényelnek (Tulajdonhoz való jog korlátja?) Nem univerzálisak: nem minden emberre, csak rászorulókra vonatkoznak Nem konkretizálhatóak (pl. rászoruló, létminimum, tisztességes ellátás)

9 Alaptörvény XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. - alapjog (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. kötelezettség államnak

10 Alaptörvény XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. - és a TB?

11 Alaptörvény XIX. cikk (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

12 Alkotmánybírósági gyakorlat
32/1998: szociális ellátások célja az emberi méltóság biztosítása (magasabb, mint a létminimum) 7/2000: nincs alanyi jog rendszeres jövedelemre, ellátás mértéke csökkenhet 43/2000: részjogok nem vezethetőek le (pl. lakhatáshoz való jog) 56/2001: nem alanyi jog a rászorulókról való gondoskodás, hanem állami feladat

13 Alkotmánybírósági gyakorlat
23/2013: az egyes ellátások a változó gazdasági környezetben átalakíthatóak, megszüntethetőek 14/2014: a jogalkotói beavatkozás alaptörvényi korlátai: pl. diszkrimináció tilalma, tulajdon védelme, de a változtatás mértéke is önmagában jelentős lehet

14 Alapdilemmák Önsegély – Szolidaritás Rehabilitáció – Kompenzáció
Munkához való jog – Min. ellátáshoz való jog

15 Köszönöm a figyelmet! 15 15