Korszerű fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben Szeged, 2006. március 21.

Külkereskedelmi ügylet A külkereskedelmi ügylet egy – a jogszabályokban meghatározott – gazdasági cél érdekében belföldinek külföldivel megkötött, egymással szoros összefüggésben álló szerződéseinek előkészítése, megkötése és teljesítése. A külkereskedelmi ügylet rendszerint három fázisra bontható: a szerződéskötés előkészítése, a szerződéskötés, a szerződés teljesítése, lebonyolítása. A külkereskedelmi ügylet résztvevői: az eladók (termelők, külkereskedelmi vállalatok, nagykereskedők, kiskereskedők, kereskedőházak), vevők ( végső felhasználók), egyéb szereplők (pénzintézetek, fuvarozók, szállítmányozók, biztosítók, stb.).

A külkereskedelmi ügylettípusok

Az áru ellenértékének kifizetése Fizetési feltétel A szerződés fizetési feltétele a vevő kötelezettségeit szabályozza; arról rendelkezik, hogy a vevőnek: mikor, milyen valutában, milyen módon, milyen okmányok ellenében, hol kell kiegyenlítenie az áru ellenértékét. A fizetési feltétel teljesítése rendszerint egyben a külkereskedelmi ügylet lezárását is jelenti.

Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben A vevő elméletileg fizethet áruban, valutában, illetve devizában. Az áruban való fizetés csereügyletet feltételez (nem adásvétel). A valutafizetés (készpénz) kivételnek tekinthető. A tipikus megoldás a devizafizetés. Bankátutalás A váltó A csekk

Bankátutalás I. Bankátutalás során egy vagy több pénzintézet közreműködésével fizetés céljából pénzösszegeket vezetnek át az egyik bankszámláról a másikra. Az átutalás akkor válik fizetéssé, ha az a kedvezményezett, akinek javára a pénzösszeget jóváírják, azt fizetésül elfogadja. Az átutalás folyamatának szereplői: a megbízó (az ügylet vevője) – készfizetés ellenében, vagy bankszámlája terhére ad megbízást; a bank(ok) – az átutalás végrehajtója (-i), a kedvezményezett (az ügylet eladója) – akinek bankszámláján a pénzt jóváírják, vagy kifizetik.

Bankátutalás II.

Bankátutalás III. A nemzetközi fizetéseket bonyolító bankok kapcsolata: Régen: postai levelezés, fax Ma: a két bank elektronikus, kulcsolt ún. SWIFT üzeneteket küldhet egymásnak. (SWIFT: „Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication” rövidítése, jelentése: Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság. A SWIFT egy keretrendszer, amely lehetővé teszi pénz-, illetve hitelintézeteknek, hogy deviza ki- és befizetéseket és egyéb tranzakciókat bonyolítsanak le elektronikus úton.) A levelezői kapcsolat következő, szorosabb szintjét jelenti, amikor a bankok számlát nyitnak egymásnál.

A váltók lejárat szerinti csoportosítása: A váltó I. A váltó szigorú alakisághoz kötött fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást tartalmazó forgatható értékpapír. A követelések behajthatóságát a váltójog szigora biztosítja. A váltó fajtái: a.) Saját váltó: kétpólusú jogviszony (kibocsátó-kedvezményezett). b.) Idegen váltó: három pólusú (kibocsátó-címzett-kedvezményezett) A váltók lejárat szerinti csoportosítása: a.) Megtekintésre szóló. b.) Bemutatás után meghatározott időre szóló. c.) Kelet után meghatározott időre szóló. d.) Határozott napra szóló.

A váltó II. A váltó törvényes kellékekkel rendelkezik. A váltótörvény rendelkezései szerint a fizetési felszólítást, vagy fizetési ígéretet tartalmazó okirat csak akkor minősül váltónak, ha a következőket tartalmazza: A váltó szó az okirat szövegében a váltó kiállításának nyelvén. Meghatározott pénzösszegre szóló fizetési meghagyás. A fizetésre kötelezett neve. Az esedékesség időpontja (megtekintésre, megtekintés után bizonyos időre, kelet után bizonyos időre, határozott napra). A fizetési hely megjelölése. Ha a fizetési hely nem azonos a címzett telephelyével úgy telepített váltóról beszélünk. A kedvezményezett neve. Ez mindig csak meghatározott személy lehet. Ilyen szempontból bemutatóra szóló váltó nincs, eltérően más értékpapíroktól. A kiállítás ideje, helye. A kibocsátó aláírása.

A váltó III. A váltóból adódó igényérvényesítés: A váltó átruházása, forgatása. (Forgatmánnyal; alanyai a forgató és a forgatmányos; lehet teljes-és üres forgatmány.) Banknál leszámítolás (A leszámítolás a váltó esedékesség előtti megvásárlása, vagyis meghitelezése egy bank által.) Elfogadás, majd fizetés végett bemutatás. (El nem fogadás vagy nem fizetés esetén: a váltó óvatolása. Közjegyző jelenlétében Óvatolási Jegyzőkönyvet készítenek. Ez a dokumentum a későbbiekben felhasználható egy esetleges peres eljárásban.)

A csekk I. A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, melyben a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a csekkben meghatározott összeget a csekk birtokosának fizesse ki. A csekk készpénzt helyettesítő fizetési eszköz. A csekktörvény értelmében egy okirat csak akkor minősül csekknek, ha tartalmazza az alábbi kellékeket: • A csekk elnevezést a szövegben az okirat kiállításának nyelvén. • Meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyást. • A címzett nevét. • A fizetési hely megjelölését. • A csekk kiállításának helyét és idejét. • A kibocsátó aláírását.

A csekk II. A csekk bemutatásával kapcsolatos előírások szerint a csekk bemutatáskor fizetendő. A csekket fizetés céljából be kell mutatni: 8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották, 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották, 70 napon belül, ha a fizetés és a kibocsátás helye különböző földrészeken van.

Az ügylet valutája A külkereskedelmi ügylet valutáris bizonytalanságai miatt a valuta megválasztása a szerződéskötés fontos kérdése. A valuta megválasztásának alapvetően négy lehetősége van: az exportőr országának hazai pénzneme, az importőr ország valutája, harmadik ország valutája, államilag előírt deviza – klíringdeviza.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben I. Előrefizetés Ez esetben az áru ellenértékét a vevő az áru átvétele előtt fizeti meg az eladónak, így az eladó számára ez a legkedvezőbb fizetési mód. Viszonylag ritkán alkalmazzák, főként kis értékű eseti ügyletkötéseknél szokásos. A vevő számára nagyon kedvezőtlen, hiszen az eladó ígéretén kívül rendszerint semmilyen biztosítéka nincs, hogy az árut valóban megkapja, így a vevő birtokon kívülre kerülhet. Néha azonban vevő is kezdeményezheti, pl. tőkeerős vevő így alacsonyabb vételárat alkudhat ki, vagy egyéb kockázatait (devizaleértékelés, politikai stb.) akarja így csökkenteni. (Az előrefizetés speciális formája az előlegfizetés.)

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben II. Akkreditív Az akkreditív olyan fizetési mód, ahol valamely bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja és ezek mindenben megegyeznek az akkreditív feltételeivel fizetést teljesít. Az akkreditív fizetési módot az alábbi esetekben alkalmazzák: az eladó és a vevő egymásról szerzett tapasztalatai, információi hiányosak, az egymás iránti bizalom nem kielégítő, a vevő országának politikai, gazdasági helyzete miatt az eladó kockázatai túl nagyok, helyi szokások, vagy állami előírások kívánják meg.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben III. Az akkreditíves ügylet létrejötte minimálisan három személy jelenlétét feltételezi. Ezek a következők: A vevő: az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően akkreditívnyitási megbízást ad bankjának, a fedezet egyidejű biztosítása mellett. Az akkreditívet nyitó bank: a rendelkezésre bocsátott fedezet és az akkreditív nyitási megbízás alapján az eladónak levél formában kötelező fizetési ígéretet tesz, megnyitja az akkreditívet. A nyitó bank általában a vevő bankja. Az eladó: az akkreditív kedvezményezettje, akinek a bank fizetést ígér, és az akkreditívnek megfelelő okmányok ellenében fizet.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben IV. Az akkreditív alaptípusa a következő feltételeket tartalmazza: •A megbízó neve, telephelye. •A kedvezményezett megnevezése. •Az akkreditív visszavonhatósága (a "visszavonhatatlan" kifejezés feltüntetése nélkül az akkreditív visszavonhatónak minősül!). •Az akkreditív lejárata. •A szállítási határidő. •Az áru mennyiségének meghatározása. •A meghitelezés összege. •Egységár, általában nem szükséges, csak részszállításnál fontos. •A fizetés pénzneme. •Részszállítás engedélyezése. •Átruházhatóság, áttelepíthetőség, oszthatóság. •Benyújtandó okmányok (a bank fizetési kötelezettség vállalása az eladó által időben bemutatott valamennyi okmány helyességétől függ!).

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben V.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben VI. Okmányos inkasszó (beszedvény): Az okmányos inkasszó fizetési mód a beszedési megbízások körébe tartozik. A beszedési megbízás polgári jogi megbízás, amelynél a megbízott - rendszerint bank - arra vállalkozik, hogy megbízója helyett annak követelését az adóstól beszedi. Itt az eladó rendszerint azzal bízza meg a bankját, hogy a leszállított áru ellenértékét a vevőtől kereskedelmi okmányok ellenében szedje be. A beszedésben résztvevő felek: megbízó – exportőr: aki megbízza bankját a beszedés elvégzésével küldő bank – exportőr bankja: az a bank, amelyet a megbízó a beszedéssel megbízott beszedő / benyújtó bank: az a bank, amely bemutatja az okmányokat a címzettnek címzett – importőr: akinek az okmányokat bemutatják a beszedés előírásai szerint.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben VII. A beszedési megbízás tartalma A beszedési megbízásban az eladónak világosan és egyértelműen fel kell tüntetnie a következő tájékoztató részletezéseket: annak a banknak az adatait, amelytől a beszedési megbízást kapták, a bank teljes nevét, postai és SWIFT címét, telefon, ill. fax számait és a hivatkozást a megbízó adatait, teljes nevét, postacímét, telefon, ill. fax számát vagy az okmánybemutatás helyét ha van bemutató bank, annak az adatait a beszedendő összeget és a pénznemet a csatolt okmányok jegyzékét és minden okmány sorszámát azon kikötéseket és feltételeket, amelyek alapján fizetést vagy elfogadást kell eszközölni az okmányok kiszolgáltatásának feltételeit a beszedendő költségeket a beszedendő kamatokat a fizetési módot és a fizetési értesítés alakiságát a nem fizetés, ill. nem elfogadás és az egyéb utasítások nem teljesítésének esetére szóló utasításokat a bank felé.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben VIII. Az eladó biztonsága szerint az okmányos beszedvény lehet: Vinkulált: a vevő az áruhoz, vagy az áru feletti rendelkezési és tulajdonjogot biztosító okmányokhoz csak fizetés után juthat hozzá. Az eladó az árut a bank címére és/vagy rendelkezésére adja fel, az okmányokat a beszedési megbízással együtt szintén a banknak küldi el. A bank a vevőt az okmányok alapján felszólítja fizetésre. A vevő kiváltja az okmányokat (fizet) s ezt követően jut hozzá az áruhoz. Nyitott vagy sima inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az áruszállítással kapcsolatos okmányokat pedig a beszedési megbízással együtt a banknak küldi. A vevő megkapja az árut, és a bank felszólítására kifizeti annak ellenértékét. A vevő tehát még a fizetés előtt az áru birtokába jut.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben IX.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben X. Nyitvaszállítás Lényege: az eladó az árut a vevő címére és rendelkezésére adja fel, az okmányokat ugyancsak a vevő címére küldi. A vevő így minden megkötöttség nélkül juthat az áruhoz, bank csak akkor kapcsolódik az ügyletbe, amikor azt a vevő átutalási megbízással felkeresi. A nyitvaszállítás az eladó részéről a legteljesebb bizalmat feltételezi, ugyanis a vevő fizetőképességéből, fizetőkészségéből adódó valamennyi kockázatot magára vállalja.

Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben XI. Céghitel A nemzetközi kereskedelemben egyre nagyobb súllyal részesednek olyan ügyletek, ahol a pénzmozgás és az árumozgás egymástól időben elszakad. Az eladó áruja ellenértékét csak egy előre meghatározott későbbi időpontban kapja meg, azaz hitelt nyújt. A hitelnek ezt a fajtáját céghitelnek, vagy kereskedelmi hitelnek nevezzük. A céghitelt az áru eladója nyújtja az áru vevőjének. A céghitel mindig áru formájában nyújtott hitel, a kereskedelmi ügylet szerves része.

A szegedi bankfiók

Volksbank – Novi Sad

Köszönöm a figyelmet!