Pénzpiac

A pénz: ami képes betölteni a pénz funkcióit: Makroökonómia 2. A pénz: ami képes betölteni a pénz funkcióit: forgalmi eszköz (csereeszköz) mindenki által elfogadott, bármikor tovább cserélhető fizetési eszköz egyoldalú jövedelemátengedést biztosít adófizetés hiteltörlesztés elszámolási egység (értékmérő) alkalmas az árak kifejezésére vagyontartás eszköze (értékőrző, felhalmozási eszköz)

Makroökonómia 2. Mely tulajdonságok tesznek alkalmassá egy jószágot, hogy pénzként funkcionáljon? Legyen keresett értékálló homogén osztható szállítható tartós könnyen felismerhető

van termelési költsége és ennek szerepe van az érték megállapításában Makroökonómia 2. A pénz kezdetben árupénz: saját belső értéke van (só, vas, ezüst, arany) maga is áru van termelési költsége és ennek szerepe van az érték megállapításában Pénzverés: az uralkodó joga ( kamara haszna)

Később: nem árupénz: nincs belső értéke Makroökonómia 2. Később: nem árupénz: nincs belső értéke értéke független az előállítási költségétől Belső érték nélküli pénz: önmagában nincs értéke törvény garantálja az elfogadását (törvényes fizetőeszköz) + társadalmi közmegegyezés elfogadja

Bankok  bankjegy: képviseli a fémpénzt (van fedezete) Makroökonómia 2. Pénzhelyettesítők: Bankok  bankjegy: képviseli a fémpénzt (van fedezete) állam  államjegy : bizalmi pénz Ma: a törvényes fizetőeszköz sem jelenik meg mindig a forgalomban: Helyettesítik: csekk, bankkártya, banki átutalás

készpénz (bankjegy + érme) számlapénz (bankszámlapénz): Makroökonómia 2. A mai pénz hitelpénz formája: készpénz (bankjegy + érme) számlapénz (bankszámlapénz): a bankok által teremtett pénz, amely a bankban bármikor átváltható törvényes fizetőeszközre – a bankba vetett bizalom az alapja

Kétszintű bankrendszer: Jegybank: a bankok bankja Makroökonómia 2. Kétszintű bankrendszer: Jegybank: a bankok bankja jegybankszámlapénzt teremt (kereskedelmi bankok tartaléka) + egyedül jogosult készpénzt teremteni: a törvényes fizetőeszköz kibocsátás monopóliuma feladata: a hazai valuta értékének őrzése Kereskedelmi (üzleti) bankok: bankszámlapénzt teremtenek, amellyel ügyfélkörön belül fizetni tudnak

Pénzkereslet: háztartás, vállalat által tartani kívánt pénzmennyiség Makroökonómia 2. Pénzkereslet: háztartás, vállalat által tartani kívánt pénzmennyiség A pénztartás céljai: tranzakciós előre látható vásárlásokra (forgalmi és fizetési eszköz funkció) nagyobb reáljövedelem, nagyobb reál tranzakciós pénzkereslet vagyontartási pénzkereslet: óvatossági, spekulációs pénzkereslet, minél nagyobb a kamatláb, annál kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet

Reálpénzkereslet és a kamatláb közötti összefüggés Makroökonómia 2. L1 L0 M/P Y L(Y1) L(Y0) i i1 i0 Ha nő a jövedelem, változatlan kamatláb mellett növekszik a pénzkereslet Reálpénzkereslet és a kamatláb közötti összefüggés

A bankrendszer határozza meg! Makroökonómia 2. A pénzkínálatot: A bankrendszer határozza meg! A magánszektornak a bankrendszerrel szembeni likvid követelései alkotják Likviditás foka szerint: M1 pénzmennyiség: Készpénz (jegybank) Látra szóló betétek (kereskedelmi bankok felé) M2 pénzmennyiség: M1+határidős betétek

Makroökonómia 2. szűkebb értelemben vett pénzmennyiség M1 = készpénz + látra szóló betétek szélesebb értelemben vett pénzmennyiség: M2 = M1 + határidős betétek

kereskedelmi bankok betétekre kamatot fizetnek, Makroökonómia 2. Pénzteremtés: hitelezés, kereskedelmi bankok betétekre kamatot fizetnek, keresk. bankok aranyat, valutát, értékpapírokat vásárolnak magánszektortól, (mindegyik esetben nő a látra szóló betétek összege) Ellentétes bankműveletek pénzmegsemmisítő hatásúak: a magánszektor bankhitelt fizet vissza, a felvett hitelek után kamatot fizet, aranyat, értékpapírt, valutát vásárol a bankoktól.

Pénzteremtés kétszintű bankrendszerben Jegybank mérlege Makroökonómia 2. Pénzteremtés kétszintű bankrendszerben Jegybank mérlege Jegybanki számlapénz Készpénz bankokban forgalomban Állampapírok Kereskedelmi banki hitel Monetáris bázis

Kereskedelmi bank mérlege Makroökonómia 2. Kereskedelmi bank mérlege Jegybanki hitel Látra szóló betét Lekötött betét Banki értékpapír Jegybanki számla Készpénz Hitel

Készpénz a forgalomban Látra szóló betét Lekötött betét Makroökonómia 2. A monetáris rendszer összevont mérlege Készpénz a forgalomban Látra szóló betét Lekötött betét Banki értékpapír Állampapírok Hitel M1 M2

A jegybank korlátozza a kereskedelmi bankok pénzteremtését: Makroökonómia 2. A jegybank korlátozza a kereskedelmi bankok pénzteremtését: Kötelező jegybanki tartalék: az üzleti bankok a betéteik előírt (a jegybank által meghatározott %-ában kötelesek jegybanki tartalékot elhelyezni Jegybanki tartalék  = tartalékráta betétek Refinanszírozási hitelkeret és kamatláb meghatározása Nyílt piaci műveletek A Jegybank a pénzkínálatot bővíti: ha vásárol ezekből (valutát, aranyat, államkötvényeket); csökkenti: ha elad

Reál pénzkínálat függvénye Makroökonómia 2. M/P i M/P0 nominális pénzkínálat árszínvonal reál pénzkínálat = egyenesen arányos a nominális pénzkínálattal, fordítottan arányos az árszínvonallal Reál pénzkínálat függvénye

Pénzpiaci egyensúlyban: a reál pénzkereslet = reál pénzkínálattal Makroökonómia 2. Pénzpiaci egyensúlyban: a reál pénzkereslet = reál pénzkínálattal M/P M/P0 L(Y0) i i” i0 i’

Egyensúlyi kamatláb: (io) Makroökonómia 2. Egyensúlyi kamatláb: (io) reál pénz kereslet és a reál pénz kínálat egyensúlya határozza meg Az egyensúlyi kamatlábat növeli: a reáljövedelem emelkedése (nő a reálpénz-kereslet) árszínvonal emelkedése Pénzpiaci egyensúlyt biztosítja: kamatláb mozgása adott reáljövedelem, adott reál pénzkínálat mellett

Az összkeresleti görbe és a keresletszabályozó gazdaságpolitika Makroökonómia 2. Az összkeresleti görbe és a keresletszabályozó gazdaságpolitika

reáljövedelem (hatékony kereslet) kamatláb Makroökonómia 2. Adott árszínvonal mellett egyszerre határozódik meg a tervezett kiadások egyensúlyát biztosító: reáljövedelem (hatékony kereslet) kamatláb

A hatékony kereslet és a kamatláb meghatározásának sémája Fiskális politika Pénzpiac Monetáris politika Kamatláb Hatékony kereslet T TR M P M/P L G I C Y i Tervezett kiadások A hatékony kereslet és a kamatláb meghatározásának sémája

Az összkeresleti függvény: E1 = (Y) Y1 Y0 0 Y P0 P1 AD 450 I E E = Y E0(Y) P Y1 Y0 Y Az összkeresleti függvény: A hatékony kereslet alakulását mutatja az árszínvonal függvényében

Expanzív monetáris politika: Makroökonómia 2. Expanzív monetáris politika: a jegybank bővíti a nominális pénzkínálatot, hatásmechanizmusa: pénzkínálat nő, kamatláb csökken, beruházások bővülnek, nő az összkereslet Restriktív monetáris politika: a jegybank szűkíti a nominális pénzkínálatot pénzmennyiség csökkenése emeli a kamatlábat, ez visszafogja a beruházásokat, csökken az összkereslet

Monetáris politika hatása az összkeresletre: Makroökonómia 2. Monetáris politika hatása az összkeresletre: a jegybank pénzmennyiség szabályozó lépése kamatláb változás a kamatláb változás hatása a beruházásokra autonóm kiadások változásának multiplikátor hatása (fogyasztási határhajlandóságtól, adókulcstól függ)

A fiskális (költségvetési) politika hatása az összkeresletre Makroökonómia 2. A fiskális (költségvetési) politika hatása az összkeresletre Deficit, ill. szufficit együttjár a pénzmennyiség változásával Deficites költségvetés kezelésére: hitelfelvétel a magánszektortól, pénzmennyiség nem nő hitelfelvétel a központi banktól bővül a pénzmennyiség

Tiszta fiskális politika: Makroökonómia 2. Tiszta fiskális politika: az állami kiadások és bevételek úgy változnak, hogy a pénzmennyiség állandó a deficitet a magánszektor hitele fedezi, többletet a magánszektor hiteleinek törlesztésére használják

Deficitet a jegybanki hitel is fedezi, (nő a pénzkínálat) Makroökonómia 2. Vegyes politika: Állami kiadások és bevételek változásával egyidejűleg a pénzmennyiség is változik. Deficitet a jegybanki hitel is fedezi, (nő a pénzkínálat) Többletet jegybanki hitelek törlesztésére fordítják,(pénzmenny csökken) Ill. a jegybank a költségvetési egyenlegtől függetlenül is változtatja a pénzmennyiséget

Tiszta fiskális politika: Expanzív bővítő jellegű politika: Makroökonómia 2. Tiszta fiskális politika: Expanzív bővítő jellegű politika: kormányzati kereslet növelése (G) transzferek növelése (TR) adók csökkentése (T) hatására a hatékony kereslet nő Jövedelem változás hat a pénzpiacra

Expanzív fiskális politika hatása: Makroökonómia 2. Expanzív fiskális politika hatása: emeli a kamatlábat – pénzmennyiség bővítése nélkül beruházási kereslet visszaesik ez mérsékli az összkereslet növekedését (kiszorítási hatás) Kiszorítási hatás ellensúlyozható: a pénzmennyiség bővítésével (monetáris politika) ami megakadályozhatja a kamatláb emelkedését