Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

Az előadások a következő témára: "Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly"— Előadás másolata:

1 Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly
A pénzpiac Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

2 Mi a pénz Shakespeare Athéni Timon
„– Mi ez itt? Arany? Rőt lángú kincs? – Ó, istenek, … Ennyi aranytól hó a szén, a szép rút, Bűn jog, jó rossz, vén ifjú, gyáva hős lesz. Minek, minek ez istenek?! Hisz ez Papot és hívőt elcsal oltárotoktól, S még ép fej alól kirántja a párnát! E sárga bitang Hitet köt és old, megáldja az átkost, Leprást imádtat, tolvajoknak állást S derékgörnyesztő rangot szerez a Szenátorok padján; a kiaszott, Nyűtt özvegyet ez újra férjhez adja, S kitől a gennyes kórház is okádna, Balzsamával április hajnalává Fűszerezi a nőt. Jöjj átkozott érc, Emberiség közös rimája, ki A nemzeteket egymásra uszítod, Tedd tisztedet. „ Shakespeare Athéni Timon

3 Pénzfunkciók Értékmérő, elszámolási eszköz-funkció: áruk értékének kifejezése, mértékegységéül szolgál. forgalmi eszköz-funkció (csereeszköz): az áruk cseréjét közvetíti. vagyontartási eszköz-funkció (kincsképző): akkor tölti be, amikor valamely időpontban a forgalomból kilép, és a vagyont képezi, később viszont a forgalomba ismét visszalép. fizetési eszköz-funkció: akkor tölti be, amikor az árumozgástól függetlenül közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

4 A pénz alapformái: árupénz: olyan pénz, amely a vizsgált nemzetgazdaságban áruként is jelen van, pl.: arany és nemesfémek. hitelpénz: olyan törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz két formában jelenhet meg: készpénz: a tárgyi formában megjelenő pénz, a bankjegyek, érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé. számlapénz: hitelintézményeknél a betétek, amely a tulajdonossal szerződéses kapcsolatot képez. A betét lehet látra szóló, de lehet határidős is.

5 A pénzkínálat A pénzkínálaton egy gazdaság forgalomban levő pénzmennyiségét értjük.  A mai pénz hitelpénz Az idők során az árupénz jelentősége visszaszorult, (nem volt elég nemesfém?) a pénzhelyettesítők léptek helyébe. Ilyen volt a váltó. Hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg.

6 A váltó egy fizetési ígérvény.
A vevő írásban vállalja, hogy a hitelbe kapott pénzt a kamatokkal együtt meghatározott időpontba visszafizeti az eladónak (hitelnyújtónak). Az eladó csak olyannak ad kölcsönt, akiben megbízik. Megfelelően helyettesíti az aranypénzt Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása teszi (ellentétben az arannyal).

7 A váltó mellet egyre inkább elterjedtek egyéb kötelezvények
Kötelezvény: fizetési ígéret, a kibocsátó kötelezi magát arra, hogy a kötelezvény névértékét meghatározott időpontban visszafizeti és az esetleges kamatokat megfizeti. A lejárati idő előtt értékesíteni lehet. Ez árfolyamértéken történik. Leggyakrabban a bankok vásárolták meg ezeket, leszámítolták: = jövőbeni értéket átszámították jelen értékre, diszkontálták. A bank általában nem arannyal, hanem bankjeggyel fizettet, ez a bank saját váltója, fizetési igérete.

8 Hitelügylet (kereskedelmi hitel): a szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, de a fizetés csak később. Az eladó most lemond bizonyos pénzről, hogy később kamatokkal együtt több pénzzel rendelkezhessen: . Általánosan: a hitelnyújtás jelenlegi pénz eladása és jövőbeni vétele

9 A nominális kamat a pénzkölcsön ára.
Ha a nominális kamatláb = i. A kötelezvények árfolyama és a piaci nominális kamatláb az értékpapírpiacon egymással ellentétes irányban változik. További probléma az infláció - reálkamat

10 Reál kamatláb Az inflációval korrigált nominális kamatláb

11 Fischer-tétel

12 Várakozások

13 Pénzteremtés Hitelnyújtás útján Eszközök vásárlásával
Régen több bank is teremthetett pénzt, bankjegyet Ezek korlátozottan fogalomképesek voltak → Kétszintű bankrendszer

14 Kétszintű bankrendszer
Jegybank: A készpénzkibocsátás monopóliumával rendelkezik, számlapénz teremt a kereskedelmi bankok számára Biztosítja a hitelrendszer működőképességét, és ezzel a pénzérték stabilitását. Általában a kormány bankja Birtokolja és kezeli az ország monetáris tartalékait Nem profitorientált Kereskedelmi bankok: Üzleti, profitorientált szervezetek, számlapénzt teremthetnek

15 Pénzaggregátumok 1. M0: jegybankpénz (JBP), ami a forgalomban levő készpénzből (KP) és a jegybanki betétekből (JBB) áll. 2. M1: a nem banki szektornál lévő készpénz (KP) és a látra szóló betétek, a kereskedelmi banki pénz (KBP) összege. 3. M2: M1 és a határidős betétek (HB). A pénz az M1 M0=JBP=KP+JBB, M1=KP+KBP

16 A jegybank szabályozza a kereskedelmi bankok likviditását: jegybanki pénzben való fizetőképességét

17 A pénzkínálat:: egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámlabetétek együttese. A likviditás: azt fejezi ki, hogy az adott eszköz ( pénz vagy vagyontárgy ) milyen mértékben és milyen gyorsan cserélhető el forgalmi eszközre Likviditás szerinti csoportosítása M0 a jegybankpénz-állomány ( JBP ): a forgalomban lévő készpénzből ( KP ) és a jegybanki betétekből ( JBB ) áll. M1 a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök, a szűken értelmezett pénz, ami tartalmazza a lakosságnál lévő készpénzt ( KP )és a kereskedelmi bankoknál lévő látra szóló betéteket ( KBP ) M2 a tágan értelmezett pénz, azaz a szűken értelmezett pénz ( M1 )és a határidős betétek ( HB )( Kvázipénz ) együttes mennyisége Készpénzhányad ( mr )azt mutatja, hogy a készpénz mekkora hányadát teszi ki az összpénzmennyiségnek, vagyis: A bankon kívüli szféra készpénz iránti kereslete vagyis: Tartalékráta ( t ) megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi bankok által teremtett számlapénznek, vagyis:  A pénzkínálat egyes elemei között kapcsolat: A jegybankpénz kínálata ( M0 ) ( 1 ) a kibocsátani szándékozott kereskedelmi banki pénz mennyiségétől, ( 2 ) a készpénzhányadtól és ( 3 ) a tartalékrátától függ. M0 és M1 kapcsolata:  Pénzmultiplikátor Azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz ( JBP ) hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé >1, mert mr és t < 1

18 Fölös tartalék: tekintsük most t-t a bankok saját tartalékrátájának
A pénzmultiplikátor tehát: A jegybank előír egy kötelező tartalékrátát: A kereskedelmi bankok viszont tarthatnak fölös tartalékot, amelynek rátája: Az előző képletbe beírva:

19 Pénzkínálati függvény
Ha a fölös tartalék kimerül, függőlegessé válik adott kötelező tartalékráta mellett. i Speciális alakja: teljesen rugalmatlan függvény MS MS

20 Pénzkereslet 1. Tranzakciós motívum: rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására vonatkozik a kereslet. Két részből áll: jövedelmi motívumból (későbbi vásárlásra való felkészülés) és üzleti motívumból (a most felmerülő költségek fedezése). A reáljövedelem (Y) és a pénztartás alternatív költségének (i) a függvénye. 2. Óvatossági motívum: az előre nem látható események fedezetére keresik a pénzt. Szintén reáljövedelem és a pénztartás alternatív költségének a függvénye. 3. Spekulációs motívum: a vagyon likviditásának biztosítása érdekében támaszt keresletet. Ez a fajta kereset a pénztartás alternatív költségétől és a gazdasági szereplők várakozásától függ.

21 A pénzkereslet tehát a jövedelemtől és a kamatlábtól, mint a pénztartás alternatív költségétől függ

22 Vagyontartás, kamatláb és spekuláció
A pénztartás közvetlen alternatívája az értékpapírok tartása Végtelen lejáratú értékpapír: Hozama J, árfolyama Jelölje a jelenlegi kamatlábat A jövőbeni várt kamatláb legyen

23 Árfolyam nyereség/ veszteség ráta

24 Általános pénzkeresleti függvény
A jövedelemnek és a várt kamatlábnak pozitív, a kamatlábnak és a várt inflációs rátának negatív függvénye

25 Pénzpiaci egyensúly Az egyensúly a kereslet alkalmazkodásával alakul ki!

26 Jegybanki szabályozás, monetáris politika
A kötelező tartalékráta: A törvényes előírások szerint a kereskedelmi bankoknak a náluk elhelyezett betétállomány bizonyos hányadának megfelelő jegybanki tartalékkal kell rendelkezniük. Ha adott a jegybanki tartalékok nagysága, akkor a kötelező tartalékráta csökkenése növeli a kereskedelmi bankok által teremthető pénzmennyiséget, a kötelező tartalékráta növelése pedig csökkenti a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét. 26

27 Jegybanki szabályozás, monetáris politika
Refinanszírozási hitelek: A jegybanki tartalékok bővülnek, ha a jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankok számára és a hitel összegével növeli a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betéteinek nagyságát. A jegybank által a kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelt refinanszírozási hitelnek nevezzük. Ha emeli a refinanszírozási kamatlábat, ez csökkentheti a hitelfelvételt, (repo) és így a pénzmennyiséget; a refinanszírozási kamatláb csökkentése pedig növelheti a hitelfelvételt és a pénzmennyiséget. 27

28 Jegybanki szabályozás, monetáris politika
Nyílt piaci műveletek: A nyílt piaci műveletek során a jegybank értékpapírokkal, külföldi valutával, arannyal kereskedik, => ami belföldön nem pénz. A nyílt piac azt jelenti, hogy bárki lehet a jegybank partnere. A pénzkínálatot bővíti, ha a jegybank államkötvényt, külföldi valutát vagy aranyat vesz; A pénzkínálat csökkenését jelenti, ha a jegybank államkötvényt, aranyat vagy külföldi valutát ad el. 28