Széchenyi István és reformjai Készítette: Csereklye Nóra 8.a

I. Rövid életrajz Az ifjú Széchenyi előkelő neveltetésben részesült: Madách Sándor: olvasás Révai Miklós: rajz, geometria Később a bencéseknél és a piaristáknál tanult Hadtudományi ismeretek Utazások Európa országaiban (célja Magyarország fejlesztése) Életében nagy szerepet kapott a sport 1836. február 4-én feleségül veszi Seilern Crescence grófnőt

II. Jogi- és gazdasági élet A hitelélet megteremtése és a jobbágyság kérdése Memorandumok: nem sikeresek Hitel: nagy siker „a magyar birtokos nem viheti birtokát magasabb virágzásra” öröklés, nemtelenek birtokképtelensége, törvény előtti egyenlőség hiánya Stádium: legpontosabban fejti ki elképzeléseit a jogélet magyarosításának gondolata Célja tehát a tőke, a munkaerő és az áruk szabad áramlásának útjában álló akadályok megszűntetése.

2. Dunai út 1830. június 24-én indul szemleútra: tapasztalatok szerzése, Pesttől Konstantinápolyig 1833. június 20-án kapja a nádortól a megbízást, 10 éven át vezeti a munkát 1833. július 29.: Orsován sziklarepesztés 1834-re az Argo nevű hajóval átkelhettek A Dunagőzhajózási Társaság ügyét ő karolta fel Balatoni gőzhajózás

3. Folyószabályozás Ezt a kérdést már a Hitelben is fejtegeti A Kárpát-medence egy hatalmas, lapos aljzatú „serpenyő” A vizek mind befelé folynak, egyetlen kifolyója a Duna A lakosság fele a folyók közelében él, a mezőgazdasági terület harmada, árvizek pusztítják

4. Közgazdaság Az állattenyésztés fejlesztésére megalakítja az Állattenyésztő Társaságot, később szélesebb alapokra fektetve Magyar Orszá- gos Gazdasági Egyesületté alakítja 1840: mozgalom a szederfa-tenyésztés és a selyemtermelés érdekében

5. A Lánchíd Építését Sina György finanszírozta Az első állandó híd Buda és Pest között és egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon A munkálatok 1839-ben kezdődtek, 1849-ben avatták fel Tervezője: Tierney W. Clark Kivitelezés irányítója: Adam Clark A hídfők oroszlánjait Marschlakó János készítette

III. A művelt közélet megteremtése Akadémia alapítása Már apja bőkezű adományokkal alapozza meg a Nemzeti Múzeumot és a mai Országos Szécsényi Könyvtárat Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen adja egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására

2. Nemzeti Kaszinó Az ország kérdéseinek megvitatására és némileg saját eszméinek terjesztésére alapította Sokat számított Pest-Buda fővárossá válásában Az első tagokat ő gyűjtötte,részt vett az alapszabályok kidolgozásában, később Metternichet is megnyerte tagnak Az első alakuló gyűlés 1827. június 17-én volt A következő évben már az alapszabályokat a közgyűlés elé terjeszthették

3. Lóversenyzés Célja: társasági élet népszerűsítése a lótenyésztés népszerűsítése, tapasztalatcsere, versengés Az első lófuttatás 1827-ben került megrendezésre Kedvenc szakmájának híres könyve: Lovakrul

4. Irodalmi föllépése Leghíresebb könyvei: Hitel, Világ, Stádium Az élet sok területéről értekezett könyvekben: lótenyésztés, gazdaság, magyar színjátszás

IV. Széchenyi és Kossuth vitája Amikben Kossuth ellen fordult: Magyarosító politika túlzásai A nemzeti program Bécs ellen irányuló mozzanatai Helytelennek tartotta az önállóság kérdésének felvetését Amiket fontosabbnak tartott: A magyar termékek osztrák piacának biztosítását a vámunió révén Az átalakuláshoz szükséges nyugodt légkört megtartani

V. Életének utolsó szakasza 1848-ban az első független magyar kormányban közmunkaügyi miniszter lett Sajnos elméje elborult Egy ausztriai elmegyógyintézetben önkezével vetett véget életének 1860-ban

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma. ( „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma...(...) Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat sat. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja. Igazibb súly s erő az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több, vagy kevesebb léte a nemzetnek több vagy kevesebb szerencséje.” (Hitel, 1830.)