Az államháztartási hiány és az államadósság 7. gyakorlat

Az államháztartás egyenlege makrogazdasági értelmezésben •az elsődleges egyenleg – pénzforgalmi szemléletben mutatja az államháztartás tényleges kiadásainak és bevételeinek arányát •elsődleges kiadás: kamatkiadások nélküli kiadások •elsődleges bevétel: hitelfelvétel nélkül •elsődleges egyenleg: az államháztartás finanszírozási igényét mutatja

hiány eredete •elsődleges kiadások meghaladják a bevételt •korábbi hitelek kamatterhei miatt keletkezik •mindkét esetben az elsődleges egyenleget kell javítani

adósság/GDP alakulására ható tényezők •a gazdaság (GDP) növekedési üteme •az elsődleges hiány mértéke •az államadósság kamatlába •ha a GDP növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb, akkor –elsődleges többlet esetén az adósságráta csökken –elsődleges deficit esetén az adósságráta egy darabig nő, aztán elkezd csökkenni •ha a GDP növekedési üteme kisebb, mint a reálkamatláb, akkor –elsődleges hiány esetén az adósságráta korlátlanul nő –csak elsődleges többlet esetén érhető el az adósságráta csökkenése

a hiány mérésére szolgáló mutatók •statisztikai mérőszámok – konvenciókon alapul –IMF – GFS Government Finance Statistics –SNA – System of National Accounts –ESA – European System of Accounts –EDP – Excessive Deficit Procedure •közgazdasági mérőszámok –fenntartható hiány –hiány okaira mutató mérés: strukturális és ciklikus mutató –infláció hatását kifejező

A különféle egyenlegek 1.Teljes deficit: $forgalmi szemléletű összes bevétel és kiadás egyenlege 2.Teljes deficit: eredményszemléletben 3.Elsődleges egyenleg: kamatterhek, hitel- és privatizációs bevételek nélküli 4.GFS egyenleg – könnyen előállítható 5.SNA egyenleg: eredményszemléletű – nehezebben előállítható

A különféle egyenlegek 6.Operacionális egyenleg: 5. vagy 6. megtisztítva az inflációtól. Magas π esetén a nominális kamat részben a hitel reálértékének megőrzését szolgálja. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas 7.Működési egyenleg 8.Kiterjesztett egyenleg: jegybankkal, adósságlevél-kibocsátásokkal és állami tulajdonú pénzintézetek újratőkésítésével

A deficit megközelítésének három egyéb módja I.Musgrave: a fiskális politika funkciói 1)Allokációs 2)Elosztási 3)Stabilizációs – jellemzően ez nincs egyensúlyban II. A stabilizációs politika értékelésére

II.1. Strukturális és ciklikus hiány •csak ökonometriai elemzéssel mutatható ki •ciklikus hiány: a gazdasági ciklus alakulásától függően változó kiadások-bevételek hatása, automatizmus – gyakorlatilag a tényleges és a strukturális hiány különbsége •strukturális egyenleg: mennyi lenne az egyenleg, ha a gazdaság a potenciális kibocsátás mellett termelne – ezzel a költségvetés gazdaságra gyakorolt hatását lehet kimutatni •inflációs hatás: bevétel növekszik, mert nomináljövedelmek nőnek

II.2. szándékolt és automatikus hiány •Szándékolt: állami kiadások és az adóteher-változások különbsége •Automatikus: teljes és szándékolt deficit különbsége

Egyéb hiányelemzési szempontok •átmeneti •tartós •jövedelemi csoportok közötti átrendeződés III. korosztályok közötti átrendeződés – a fenntarthatóság elemzésére használható

GFS egyenleg •Tőkejellegű pénzmozgások kiszűrése •Hitellel kapcsolatos tételeket nem, privatizációs bevételeket tartalmaz •Vonal alatti tételek: finanszírozási műveletekkel kapcsolatos hitelmozgások (hitelfelvétel, $maradvány-felhasználás, adósságtörlesztés, $maradvány letéti számlára helyezése)

GFS egyenleg •az államháztartás adósság-pozíciójának változását mutatja az egyes egyenlegek a GDP %-ában re tervezett, államháztartás (kormányzati szektor) •elsődleges egyenleg +1,1 •GFS egyenleg – 3,1 •ESA egyenleg – 2,9

A hiány finanszírozásának három elvi lehetősége •Új pénz kibocsátása •Tőkepiaci finanszírozás – hitelfelvétel a magánszektortól * •Külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása (M↑, majd a hitel visszafizetésével↓)

A hiány finanszírozása •belső pénzpiacról •külső pénzpiacról •saját valutában •devizában •rövid és hosszú lejáratú állampapírokkal

konvergencia-kritériumok •árstabilitás – legalacsonyabbnál nem lehet 1,5%-kal több –2008-ban Mo. 7,5, referencia-érték 3,2 •költségvetési hiány GDP 3, az adósság legfeljebb 60% –Mo. 5,5 illetve 66 •kamatláb 2%-kal haladhatja meg a legalacsonyabbat –Mo. 6,9, referencia-érték 6,5 •Árfolyam-stabilitás – ERM2, vagyis rögzített euró-árfolyam – még nincs

Állampapírpiac 2008 végén max = magyar államkötvény index max C = composite, államkötvény + diszkont kincstárjegy

2009-re várható finanszírozási igény

általános jellemzők