GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA

I. GAZDASÁGPSZICHOLÓGIA A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT R S A D L O M Gazdaságpszichológia G A Z D S Á SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA SZOCIOLÓGIA PSZICHOLÓGIA GAZDASÁGTUDOMÁNY

Szervezeti – saját csoport Szervezet – külső csoport Szervezeti szempont Szervezet - bizalom Szervezeti – saját csoport Szervezet – külső csoport Társadalmi kultúra Gazdaság és piac Egyén és társadalom

II. A társas észlelés és értékelés Társas folyamatok Társadalmi-gazdasági valóság szubjektív megkonstruálása Kognitív folyamatok

Gazdaságpszichológiai alapelvek A személy Motivációs elvek: Törekvés az események kézbentartására Kapcsolatteremtési motiváció Társak és magunk értékelése Feldolgozási elvek: 1. Konzervativizmus 2. Hozzáférhetőség 3. Felületesség - Alaposság Társas befolyás mindent átható ereje A valóság megkonstruálása A társas viszony

Társas befolyás mindent átható ereje A valóság megkonstruálása Kormánypártiak Ellenzékiek Társas befolyás mindent átható ereje Liberálisok Paternalisták Feldolgozás jellege

Gazdaságpszichológiai szempont Valóság megkonstruálása Új kultúra megjelenése Elfogadás Elvetés Reform Társas befolyás

Gazdaságpszichológiai következmények Újítás – reform - változás Érdeksérelem Piac – liberalizáció Bizonytalanság érzés Mások érdekérvényesítési sikere Vesztesek: negatív spirál Nyertesek: bizalmatlanság Társak hatása – valóság felfogása Szubjektív torzulások

A döntéshozatal pszichés társadalmi kiterjedése Információ gazdálkodás Információs hiány Döntéshozatali konfliktus Közvetlen hatások Közvetlen feedback mechanizmusok Közvetett hatások és feedback mechanizmusok Vélemény-szóródás Eseti átívelő kapcsolat Manipulációs bázis

III. Kultúra és divat

A kultúrahatások terjedése 1-2. Expanziós effektus Átterjedő (változó-alkalmazkodó) divatelemek Divat-mag Divat forrás Diszlokációs effektus Szétterjedő, fragmentálódó divatelemek

A kultúrahatások terjedési minősége 1-2. 1. Hierarchikus divatterjedés 2. Járványszerű – letaroló terjedés Kiszélesedés - fragmentálódás

A kultúrahatások terjedési minősége 3. 3. Stimuláns terjedés

Terjedési fokozatok Váltás

Divat Célja: Működés: - divat paradoxon szükséglet keltés státusz-kifejezési potenciál fogyasztás irányítás gazdasági élénkítés Működés: - divat paradoxon Versengésen alapuló utánzás – konformitás (Spencer) Kitűnni vágyás, non-konformitás (Kroeber)

Divat javak fogyasztása Érték Divat Divat-terjedés Fogyasztás

Presztízsjavak és plebsz uralma Érték Presztízs Divat – Presztízs - Demokratizálódó fogyasztás Plutokrácia Individualizált tömegtermelés Tömegtermelés Plebsz uralma Fogyasztás

Konstans ingerváltozás Divat-érzékelés 1. Szubjektív érzet Weber-Fechner törvény Érzet-változás Valós fizikai inger Konstans ingerváltozás

Konstans ingerváltozás Divatérzékelés 2. Szubjektív érzet Stevens törvény Érzet-változás Valós fizikai inger Konstans ingerváltozás

A fogyasztás 3-szakaszos modellje Közönség Idő Elit Tömeg Szakosodott

Wundt-görbe Újszerű Kellemesség Megszokott Teljesen új Stimulusintenzitás (Újdonsághatás) Az ‘újszerűséget’ és ‘újat’ módosító hatások: Személyiség nyitottsága Asszociációs viszonyok Szociológiai kemény változók Kellemetlenség

Média realitást torzító hatása Médiahatás Vágyak Valóság torzulás Gazdasági realitás Média-kitettség

IV. Motiváció és viselkedés

Szükséglet és motiváció hatása Normák értékek Normák értékek SZUPER EGO Tervezett cselekvéssor Vágyott cselekvéssor EGO Motivációk Motivációk ID Szükségletek

Az aktivációs szint napi rutin hatása Erősödő emocionális és kognitív zavar, szorongás Optimális reakció és kogníció Viselkedés irányítás Éberség Figyelem + emóció Ébredés Mély alvás Alacsony Aktivációs szint Magas

Az aktivációs szint motivációs bázisa Hiányérzet Optimum Komfortérzet Boldogság Szükségle- kielégítés Viselkedés irányítás Stimuláció Unalom örömérzet Alacsony Aktivációs szint Magas