Hatékonyság, és a termékszerkezet-változás jellemzői Dr. Francsovics Anna

„A hiányok és homályok eltagadása s rejtegetése csak azt bizonyítja, hogy azokbul kiemelkedni nincs szándékunk vagy nincs erőnk” Széchenyi István

 A gazdaság és iparfejlesztés feltételei lényegesen megváltoztak a világgazdaságban és hazánkban is.  Az árarány-változásokból fakadó cserearány romlás, a recessziós jelenségek a fejlett tőkés országokban, az EU-reláció feltételeinek szigorúbbá válása, a fejlődő országok kínálatának növekedése súlyos nehézségeket okoznak a gazdaságnak.

 A belső feltételek vizsgálatakor megállapítható, hogy az extenzív fejlődés korszaka lezárult.  A erőforrás-tartalékaink kimerültek, szűkösebb fejlesztési erőforrásokkal kell számolnunk.  A növekedés intenzív tényezőinek előtérbe kerülése, a termelékenység, a hatékonyság lényegesen gyorsabb ütemű növekedését követelik meg.

A termékszerkezet változás jellemzői, tervezésének és mérésének lehetőségei  A strukturális változások kulcsfontosságúvá váltak mind az egyes nemzetgazdaságok, mind a világgazdaság, sőt tágabb értelemben a nemzetközi kapcsolatok új fejlődési irányzatainak kibontakozásában.

Szerkezetfejlesztés  A termékszerkezet valamely gazdasági egység által előállított összes termékeknek (így kapott áruhalmaznak) termék-termékcsoportok szerinti megoszlása.  A termelési szerkezet fejlesztése (alakítása, javítása) kifejezés értelemszerűen azon tevékenységeket jelöli, amelyek – céltudatosan - megváltoztatják az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak az összetételét, arányait.

A termékszerkezet változására ható tényezők Állandóan ható tényezők: –A termelőerők fejlődése –A műszaki-tudományos fejlődés –A természeti adottságok –A demográfiai irányzatok –A munkaerőforrás és szerkezete –Valamint az időtényező

A termékszerkezet változására ható tényezők Változó tényezők –A gazdasági szabályozók, mechanizmusok, –Az érdekeltségi rendszer (teljesítmény mérése), –A beruházási politika, –A termelés szervezettségének hatásai

A fejlesztési politika  A fejlesztési politika kialakításakor különféle variánsok, illetve azok kombinációi lehetségesek: –A szükségletnövekmény import útján való fedezése, az exportkapacitás megteremtése mellette, –A gazdaságszerkezet energiaigényességét csökkentő étalakulása, –A fajlagos energia felhasználást eredményező műszaki fejlesztés ösztönzése, –A hagyományos kőszén-szénhidrogén bázis fejlesztése, –Új energiaforrások kiaknázása.

 A döntési variánsok megfelelő megalapozásához szükségszerű néhány feladat megoldása: –A beruházás-gazdaságossági számítások elégtelen információ bázisának és a kalkulációk metodikái hiányosságainak felszámolása, –megfelelő tervezési, szervezési, érdekeltségi rendszer kimunkálása.

A termékszerkezet-változás tervezésében felhasznált résztechnikák

A szelektív fejlesztés általános kritériumai:  A termelés tömegszerűsége  A termelés műszaki színvonala, szervezési, vezetési kultúrája,  A piaci és kereskedelmi pozíciók –A gyártmány elhelyezkedése az életgörbén, –Növekedési volumen, –Piaci részesedés, –Piaci koncentráció, –Pénzügyi és kereskedelmi feltételek, –Piaci infrastruktúra, –Piaci rugalmasság és stabilitás,  Termelési és infrastrukturális háttér

Soroló kritériumok:  feldolgozási fok,  minőség,  hatékonyság  versenyképesség,  a kvalifikált munka aránya,  a hazai alapanyag és energiabázis,  tőkeigényesség,  a munkaerőigény szakmai és területi vonatkozásai,  gyártási tradíciók,  a fejlesztés időszükséglete,  környezeti ártalmak.

 A kritériumrendszer alkalmazásánál fokozottan figyelni kell a komplex és folyamatos értékelés fontosságára.  Módszertanilag igen fontos, hogy hogy az információk és metodikákat úgy alakítsuk ki, hogy a fejlesztendő és a visszafejlesztendő területektől elhatároltan álljanak rendelkezésre adataink.

A szervezési résztechnikák  Prognosztizálás  Információ gyűjtés, elemzés, feldolgozás  Gyártmányfejlesztés

A prognosztizálás  A vállalatok termelő tevékenysége szempontjából különlegesen fontosak a piac előrejelzései: a kereslet, az árak várható alakulásának, a technológiák és termékek fejlődési irányának előzetes becslése.

A prognózis módszerek csoportjai: A prognózis módszerek csoportjai:  Kvalitatív –Szakértői becslésre alapozott jövőkutatás –Delphi módszer  Történelmi összehasonlításon alapuló –Idősorok adatai alapján végzett előrejelzések –Trendszámítás, extrapolálás  Ok-okozati –Az ok-okozati kapcsolatokat leíró és a jövő várható alakulásáról szóló becsléseket adó módszer –Regressziós modellek, ökonometriai- és input- output modellek

A termékszerkezet-változás elemzése, a változás hatásának mérése

 A termékszerkezet-változás elemzésekor és mérésekor, mind rövid és hosszú távon kiemelt fontossága van a helyes költségvizsgálatnak.  A költségmérésnek kiemelt szerepe van a gazdasági növekedés folyamatában, mert része a termékjövedelmezőség mérésnek, amely struktúraalakító tényezőként működik a vállalatoknál.

  A piaci követelmények és költségek pontos mérlegelését akkor tudjuk megvalósítani, ha a hosszú távú költségtervezést a vállalkozás hosszú távú stratégiai tervezésének részévé tesszük.   A hosszú távú, a termék életciklusához kötődő stratégiai költségtervezés eszköze a funkcionális költségtervezés: –A termékfunkciókból indul ki, s azt vizsgálja, hogy milyen termelési műveletek szükségesek a létrehozásukhoz, majd hogy a célszerű termelési műveletekhez milyen vállalat irányítási feladatot kell megoldani.

A költségszámításon alapuló döntések

 A költséginformációkat a vezetők három fontos területen használják fel: –A költségek megértése annak eldöntésére, hogy termeljék-e a terméket vagy abbahagyják-e gyártását, illetve a vevői kapcsolatok természetének befolyásolására. –Költségalap képzése az ármeghatározáshoz. –Fejlesztési lehetőségek vagy a fejlesztés szükségességének azonosítása a termék- vagy folyamattervek javításával, és a folyamatok irányításával kapcsolatban.

 Az életciklusköltség-számítást elsősorban a tervezési szkaszban használják.  A célköltségszámítás a tervezési szakaszban használatos eszköz.  A kaizen-költségszámítás a költségcsökkentési lehetőségek azonosítására összpontosít a termelési szakaszban.

Termékleírás Megcélzott ár Megcélzott nyereség Célköltség Nagymértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Becsüld az életciklusköltséget Termék gyártásának elkezdése Termék gyártásának befejezése Kismértékű változtatások a terméktervben, folyamattervben Megfelel-e a terv a célköltségnek? Elfogadható az előre jelzett célköltség? Terméktervezési fázis Gyártási fázis Befejezési fázis Célköltség számítás Kaizen költségszámítás Életciklus- költség számítás Igen Nem

Egyéb költségszámítási módszerek  A minőségköltség –A minőségi problémák megelőzésének költsége –A minőségi problémák megtalálásának költsége –A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék még a termelő kezében volt. –A minőségi problémák helyreállításának költsége, amelyeket még akkor fedeztek fel, amikor a termék már a vásárló kezében volt.

A Taguchi Költségszámítás  A minőség alapú költségszámítás egyik változata a Taguchi költségszámítás, amely a japán akadémikus nevéhez fűződik.  Taguchi véleménye szerint az a kibocsátás, amelyik eltér a jellemzők megcélzott értékétől, minőségi veszteséget okoz, amely a kitűzött jellemzőktől való eltéréssel arányos.

Komplex módszer kiválasztása a termékszerkezet változás tervezésére, mérésére

Az értékelemzés felhasználásának lehetőségei  „A termék nem más, mint az a funkcióhordozó, amely hordozza mindazokat a funkciókat amellyel a vevő igényét akarjuk kielégíteni.”  A termékszerkezet változást elősegítő módszer az értékelemzés, mert az értékelemzési munka céljai azonosak a szerkezetváltozás törekvéseivel.

 A szerkezetváltozás törekvései leggyakrabban a következők: –a termék piaci versenyképességének javítása, –a termék önköltségének csökkentése, –a termék minőségének javítása, –a gazdasági eredmények javítása, –a termelékenység növelése, és –a kapacitás jobb kihasználása.

 Ennek megfelelően az értékelemzés alkalmazható: –új termék optimális kialakítására, –a meglévő termékek korszerűsítésére, értékességük javítására, –új munkafolyamatok és funkcióhordozók kialakítására, –a meglévő munkafolyamatok és funkcióhordozók javítására, –egyéb, nem tárgyi termékek kialakítására és javítására.

 Az értékelemzés jellemzői, melyek alkalmassá teszik a termékszerkezet javítására: –rendszerszemlélet, –költségtudatos szemlélet, –team munka alkalmazása, –funkcióban való gondolkodás, –integrálja a korszerű műszaki-gazdasági módszereket, –figyelembe veszi az emberi tényezőket, és –segíti az innovációs lánc megvalósítását.

Az értékelemzés információs rendszere  Az információ elemzés magában foglalja az alábbi mozzanatokat: –információszerzés tervezése (kérdéslisták összeállítása), –információk megszerzése, gyűjtése, –információk elemzése, értékelése, tömörítése, –információk összefoglalása (paraméter- rendszer összeállítása).

 Az értékelemzés során két fajta funkciót különböztetünk meg: –Használati funkció:a termék rendeltetésszerű felhasználásához szükséges. –Érvényesülési funkció: a fogyasztók esztétikai igényeit elégíti ki

A funkcióelemzés lépései  Főfunkció és paramétereinek meghatározása  alfunkciók és paramétereinek meghatározása,  funkciók rangsorolása, súlyozása,  termékséma összeállítása vagy megtervezése,  funkcióséma összeállítása,  a termék és a funkcióséma illesztése,  funkcióköltségek meghatározása,  funkcióteljesítés mértékének meghatározása,  gyenge pontok kijelölése, költségmátrix összeállítása,  a funkció és költségkritikus pontok meghatározása,  a javítható funkcióhordozók kijelölése, meghatározása.

Team - munka  „A team különböző szakterületek dolgozóiból kialakított olyan munkacsoport, amely bonyolult feladatok komplex megoldására legtöbbször önkéntesen jön létre, feladatát egy meghatározott cél érdekében döntően nem formális kapcsolatok révén, hanem – tökéletes összjátékkal, csapatjátékkal – jó csapatszelemmel hajtja végre.”  A team munka azért fontos, mert a termékszerkezet korszerűsítésének nem csak módszertana jelent problémát, hanem annak megvalósítása is.

Team-munka  Általános irányelvek a csoport összeállításához: –Reprezentatív legyen, –A csoport tagjai függetlenek legyenek, –A csoport legyen megfelelő nagyságú  A team-munka két formája ismeretes: –Statisztizált csoport, ahol egymástól függetlenül nyilvánítanak véleményt, –Interaktív csoport

Team-munka  Nem egyszerű közreműködésről van szó, hanem speciális összedolgozásról, és maximális együttműködésről.  A team problémamegoldó csapat, amely a termékkialakítás komplex folyamatában az egyes csomópontokban szükségszerűen felmerült problémákat oldja meg.

Az értékelemzés rendszerszemlélete, komplexitása

A termékfejlesztési folyamat részfázisai:  tervcél készítés,  kísérlet,  prototípus készítés,  jóváhagyás,  „0”- dokumentáció készítés,  technologizálás,  „0”- sorozat gyártás.

Az innovációs lánc  Az innovációs lánc alkalmazása azt jelenti, hogy összekapcsoljuk és egységes láncnak fogjuk fel a termék kialakítást, a gyártást és értékesítést.  Az értékelemzés oldaláról az innovációs lánc a termék kialakítás komplex folyamatát jelenti.

Az emberi tényezők figyelembevétele  Az értékelemzés kiterjedt irodalmában gyakran találkozunk milesi tanácsokkal, amelyek többek között a gátlás, a presztízs, az általánosításra való törekvés negatív hatásait próbálják kiszűrni.  A költségvizsgálatok előfeltétele, hogy felismerjük a költségeket és azokat a velük összefüggésben álló műszaki-gazdasági teljesítményhez kapcsoljuk.  Az értékelemzés, mint döntési folyamat információkra épül,  egyik fontos eszköze az alkotó gondolkodás minden lehetőségének kihasználása.

 A különleges eljárás olyan alkalmazható eljárás, amely –a szükséges funkciókat megbízhatóan, jelentősen kisebb költségekkel teljesítené, és –amely létezik, vagy létezhetne és –olyan valaki, aki a technológiában élen jár, kidolgozhatná, –ha az igényről tudomása lenne.

Egy komplex módszer körvonalazása  A struktúra vizsgálatakor megkülönböztetünk makro-, mezo-, és mikroszintű struktúrákat, úgynevezett struktúrapiramist.  Az értékelemzés módszerének alkalmazása a mikroszintű strukturális döntéseknél lehetővé teszi, hogy összhangot biztosítsunk a strukturális résztörekvések között és egy dinamikusabb szemléletmódot hozzunk létre.  A termékszerkezet átalakítás egyik legfontosabb feladata, hogy a fogyasztói szükségleteknek megfelelő és versenyképes áron értékesíthető termékeket alakítson ki.

 Az értékelemzési javaslat kialakításánál tegyük fel a kérdést: „Kiadnám-e ezen módon a saját pénzemet?

 Összegezve, törekednünk kell az alábbiak megvalósítására: –értékelemzéses gyártmánytervezésre, –értékelemzéses technológiakialakításra, –értékelemzéses beruházás (létesítmény) tervezésre, –értékelemzéses tervezésre, –az értékelemzési javaslatok végrehajtásának ellenőrzésére, –értékvizsgálatok elvégzésére.

A tőkeszerkezet hatása a cég kockázatára és piaci értékére

 Az egyik általánosan elterjedt megfogalmazás szerint egy befektetés kockázatán annak a statisztikai valószínűségét értjük, hogy a tényleges hozamok eltérnek a várt hozamtól.  Ha egy cég hitel nélkül dolgozik, akkor tulajdonosai (részvényesei) számára a kockázatot az üzleti kockázat jelenti.  A pénzügyi kockázat alapvetően az adóssághoz kapcsolódik.

Az adósság-saját tőke arány és tőkeáttétel  A tőkeáttétel következtében tehát a bevétel változás minden egységére jutó jövedelem (nyereség) változásában egy felnagyított pozitív vagy negatív hatás érvényesül.

Példa  Tételezzük fel, hogy valamelyik cégnél a folyó tevékenységgel kapcsolatos állandó (fix) költség , a változó költség pedig az árbevétel 40%-a.  A hosszú lejáratú tartozások évi kamatterhe , az elsőbbségi részvények után fizetendő osztalék , a nyereségadó mértéke 40%  A fenti adatok ismeretében azt fogjuk vizsgálni, hogyan alakulna a tulajdonosok (részvényesek) jövedelme abban az esetben, ha az eladási forgalom 100 ezer, illetve, ha 150 ezer lenne.

Árbevétel , ,- - Változó ktg. (40 %) , ,- - Állandó ktg , ,- Adó és kamat előtti jövedelem , ,- - Kamat , ,- Adózatlan jövedelem , ,- - Adó (40%) , ,- Adózott jövedelem , ,- - Elsőbbségi részvények osztaléka , ,- Törzsrészvényekre felhasználható jöv , ,- Részvények száma 5 000, ,- Egy részvényre jutó jövedelem 1,2 4,8 + 50% % + 60 %

A folyó tevékenységgel összefüggő tőkeáttétel: OP lv = Δ % adó és kamat előtti jövedelem Δ % árbevétel OPlv= = 1,2 A mutató úgy értelmezhető, hogy az árbevétel minden 1 %-os változása az adó és a kamat előtti jövedelemben 1,2%-os változást eredményez.

A cég adóssággal összefüggő tőkeáttétele F lv = Δ % egy részvényre jutó jövedelem Δ % adó és kamat előtti jövedelem = 5,0 Ez úgy értelmezhető, hogy a kamat és az adó előtti jövedelem minden 1%-os változása következtében az egy részvényre jutó jövedelem 5%-kal változik.

A teljes tőkeáttétel T lv = T lv = OP lv X F lv Δ % egy részvényre jutó jövedelem Δ % árbevétel T lv = = 6,0 vagy 1,2 X 5 = 6,0 Ha a cég árbevétele 1%-kal változik, akkor a tulajdonosok jövedelme 6%-kal változik pozitív vagy negatív irányba.

Köszönöm a figyelmet!