A helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai Dr. Csatári Bálint, geográfus, egyetemi docens, az MNVH elnökségi tagja III. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza,

Vázlat 1.Nosztalgikus (retro  ) bevezető gondolatok 2.A helyi tervezés „ügyei” a. Folyamatok, törvények, koncepciók, tervek b. Szakmák, intézmények, tudáskészletek c. EU források, pályázatok, projektek 3. Új megközelítések 4. Kérdések, mint konklúziók

Kiindulásként… „A világ maga nem ad információkat, hanem mi faggatjuk őt…hogy ez a teória helyes-e vagy sem. Azután elkezdjük vizsgálni a kérdéseket…bár nem biztos, hogy valaha is eljutunk a tudományos igazság biztonságába.” (Karl Popper, Konrad Lorenz)

A modern területi megközelítés  Okos növekedést gerjeszt  Agglomerálódó gazdaság  Jó helyi gazdasági miliő  Hálózatok működnek  Fenntartható  Megújuló eneregiák  Környezetbarát közlekedés  Befogadó  Összefogja a településeket

A tervezés „mibenléte” 

A településtervezés hajtóerői Forrás: Borvendég B. (1.)

Az ideális eset Forrás: Borvendég B. (2.)

A magyar helyzet Forrás: Borvendég B. (3.)

A helyi tervezés „ügyeiről”  Szabadság – (Mindent szabad?)  Tulajdonviszonyok megváltozása - (Mi maradt a „közösben”, a közjóban?)  Új szereplők megjelenése (A politikusnak vagy a jó pénzű megrendelőnek mindig igaza van?)  Komplexitás igénye - (A megélt tér élménye komplex?)  Jövőkép – (Ki fogalmazza meg és mi módon a helyi tervezéshez szükséges távlatokat?)

A kezdeti nehézségek   Az első „ősbűn” (1990): …a centralizált, államszocialista tervgazdasági szisztéma megszűnésével, „lebontásával” a hagyományos értelemben vett, magas színvonalon megszervezett (állami, területi) és kellően sokoldalú – a közjót szolgáló, a közhasznot, közjószágot kellően védő, – köztervezés is megszűnt Magyarországon.

Csúcstörvény ?  A második „ősbűn” (1996): … a területi tervezésnek a „kétarcúsága” azóta tart. A területfejlesztő tervezők, programozók, menedzserek, stb. – tisztelet a kivételeknek – lényegében nem dolgoznak együtt a területrendező tervezőkkel, mérnökökkel, ágazati tervezőkkel. Ezért és valójában a fejlesztés és a rendezés sajnos, de szinte teljesen külön utakon jár.

Csatlakozás az Európai Unióhoz  A harmadik „ősbűn” (2004): … Szinte csak annyi „maradt” az egész, komplex igényű helyi – térségi területi tervezési folyamatból, olyan minimális, mondhatni jelképes tervezési tevékenység, amennyivel valamilyen szintű EU-s vagy hazai pályázati forráshoz lehetett jutni.

Közben…1.  Építési törvény, mely kiterjed  a.) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),  b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

Közben 2.  Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.  Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program  építésgazdaságért felelős miniszter ??  Teljesítésigazolási Szakértői Szerv ??

És a „terek”…  Valós és észlelt terek  Az alapfunkciók terei  A települési tér (akcióterületi tér)  A kistérség (járás) – város vidék tervezési téregyüttes (CLLD – LEADER ?)  Megye  Régió (?)  Nemzeti Parkok  Tisza – völgy (?) – Vásárhelyi terv

EURÓPA 2020  Az intelligens*, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája …Ha még nem áll rendelkezésre, akkor a helyi hatóságoknak el kell sajátítani az integrált városfejlesztési politika végrehajtásához szükséges képességeket és a hatékonyságot, szem előtt tartva az épített környezet minőségének és fenntarthatóságának szempontjait. *okos, eszes, ügyes, (furfangos)

EURÓPA 2020  A fizikai környezet fejlesztését célzó beruházások fenntarthatóságának növelése érdekében a beruházásoknak hosszú távú fejlesztési stratégiába kell illeszkedniük, mely stratégia magában foglalja többek között a járulékos köz- és magánberuházásokat is.

EURÓPA 2020  A helyi társadalmi környezetet tekintetbe vevő, gyermekekre és a fiatalokra összpontosító politika útján tudunk hozzájárulni a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek és fiatalok életlehetőségeihez, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, s hogy hosszú távon biztosítható legyen az esélyegyenlőség.

EURÓPA 2020  …a városok feladata, hogy jobb feltételekkel és eszközökkel megerősítsék helyi gazdaságaikat és ez által helyi munkaerőpiacaikat, különösen a szociális gazdaság támogatásával és lakosság-barát szolgáltatások nyújtásával.

Város-vidék dichotómia új felfogásban

Kérdések  Van-e ma olyan koherens, reális alternatívákkal, netán különböző forgatókönyvekkel számoló, a helyi közösség által kigondolt gazdasági – társadalmi jövőkép, amire komplex, integrált személetű tervezést – majd fejlesztést – lehet építeni?  Felülről lefelé vagy alulról felfelé építkezzen ez a tervezési-fejlesztési folyamat?  A közjó (vagy pl. a fenntarthatóság) kritériumait ki érvényesíti? Csak az állam, vagy a helyi társadalom is?  Milyen lehetőségei lehetnének egy új alapokra építő – helyi közösségek által vezérelt, irányított – a sokféleséget figyelembe vevő, „város és vidéke” tervezési mechanizmusnak (CLLD)?  Milyen intézményekre, tudásra, szakemberekre stb. lenne szükség ennek az alkalmazásához?

Táj- érték, lépték, változás….. Az új „glokális” világ … az adott táj jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, abból a korból, amikor a természeti látvány még kollektív jelképes értéket hordozott.  A táji látványt alkotó összes elem – természeti vagy emberi – formájában, sőt tartalmában is tartalmaz egy szinte láthatatlan, látens részt, amely az adott táj jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, abból a korból, amikor a természeti látvány még kollektív jelképes értéket hordozott. korba értünk, melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi újraformázása.  Most sokak szerint ismét olyan korba értünk, melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi újraformázása. (Írja Pierre Gentelle a párizsi egyetem geográfus professzora)

Köszönöm a figyelmet! EKISZTIKA Bt.  Kecskemét