Dr. Patyi Sándor HM Védelmi Hivatal, főigazgató c. egyetemi docens

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai (Seveso II.) - polgármesterek felkészítése Lakossági tájékoztatás A lakosság.
Advertisements

A polgári védelmi szervezetek megalakítása, alkalmazásának időszakai, szabályai Jogszabályi háttér § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (Pv.
A időszak végrehajtási intézményrendszere
Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről.
Kirendeltség-vezetői munka elmélete és gyakorlata Dr. Hornyacsek Júlia.
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kormányzati Eseménykezelő Központ
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
A védelmi bizottság elnökének katasztrófavédelmi feladatai Jogszabályi háttér: § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról,
Siska Csaba alezredes HM Védelmi Hivatal mb. területi igazgató
A kritikus infrastruktúra védelem nemzetközi háttere és a magyar nemzeti program kialakítása, az ebből fakadó szakmai feladatok Balatonföldvár, március.
A polgári védelmi tervezés Jogszabályi háttér § §1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről.
Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek szerepe
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
A környezetvédelem intézményrendszere
A civil lakosság kapcsolódási, önkéntes szerepvállalásának lehetőségei
Állam munkavédelmi feladatai
A gazdaság védelmi felkészítése
FÜGGETLEN KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI
BESZERZÉS A KATONAI LOGISZTIKÁBAN
Tűz-, polgári védelmi és katasztrófavédelmi igazgatás
Derzsényi Attila mk. alezredes. Feladat végrehajtáshoz szükséges eszközök, anyagok (elhelyezési szakellátás), készletek, szolgáltatások nyilvántartás,
Előadó: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
A POLGÁRMESTEREK VÉDELMI IGAZGATÁSI FELADATAI A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK TÜKRÉBEN MISKOLC, JÚNIUS 06. FAZEKAS GYÖRGY ALEZREDES.
A megyei védelmi igazgatás helye és szerepe
Lakosságriasztás a médiaszolgáltatók közreműködésével
Új kihívások a katasztrófavédelemben
Kibertér-biztonság és iparbiztonság Kossa György tű. dandártábornok
szakmérnök hallgatók számára
A szelektív gyűjtés helyzete, eredményei Kommunikációs kihívások
Katasztrófavédelem a védelmi igazgatás rendszerében
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1- jével,
Ajánlás a felkészítések (gyakorlás, munkaműhely) tartalmára és módszerére A gyakorlat bemutatása A gyakorlat célja az etilén termékvezetékek sérülése következtében.
Polgári védelmi kötelezettség, mentesség
A kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés
A területi szervek fő feladatai a nukleárisbaleset - elhárítás területén Jogszabályi háttér § §248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási.
A települések polgári védelmi sorolásának szabályai Jogszabályi háttér § §114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának.
A területi szervek fő feladatai a nukleárisbaleset - elhárítás területén Jogszabályi háttér § §248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási.
Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2012.
MH ELÉRENDŐ KÉPESSÉGEI
A háború és a modern fegyveres erő
A Strukturális Alapok tervezési folyamata és a partnerség Részvételi demokrácia, társadalmi párbeszéd: avagy hogyan tudnak a civil szervezetek élni részvételi.
2007. május 22. Debrecen Digitalizálás és elektronikus hozzáférés 1 DEA: a Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma Karácsony Gyöngyi DE Egyetemi és Nemzeti.
Ágazati szakképzés változásai
Tájékoztatás a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatairól
Európai Menekültügyi Alap évi allokációja SZAKMAI RÉSZ Pályázható célkitűzések és tevékenységek Célcsoportok Változások A pályázók tájékoztatása,
FELELŐS SZAKMAI SEGÍTŐ EREDMÉNY NFT (CSF) végrehajtásáért felelős szervezet kijelölése: kormány NFT végrehajtási rendjének kialakítása: NFT munkacsoport,
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer Alaptörvény - vázlat Alaptörvényvázlat.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
Elektronikus információbiztonsági kihívások – új szempontból – a Magyar Honvédségnél
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
PARP Planning and Review Process Busa Krisztián őrgy. Honvédelmi Minisztérium.
Válságkezelő rendszere
Dr. Farkas Klára r. őrnagy
A rendészet szervei.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a partnerség Civil részvétel és EU források – december 3. Európai Ifjúsági Központ Dr. Arató Krisztina ELTE.
Juhász László százados
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
Az NFFF megvalósításának szervezési és szervezeti kérdései
A tűz-, a polgári- és a katasztrófavédelem kérdései Hoffmann Imre tű. ddtbk. Hatósági Főigazgató-helyettes.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A kritikus infrastruktúra védelmi és információbiztonsági hatósági feladatokról Dr. Bognár Balázs tűzoltó ezredes főosztályvezető SEVESO III. regionális.
Lisszaboni Szerződés tükrében
Előadás másolata:

Dr. Patyi Sándor HM Védelmi Hivatal, főigazgató c. egyetemi docens A védelmi igazgatás Dr. Patyi Sándor HM Védelmi Hivatal, főigazgató c. egyetemi docens

1055/2010. (III.5.) Korm. határozata I. A védelmi felkészítés 2010. évi feladatterve: A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer kialakítása a) nemzeti intézkedési rendszer b) nemzeti intézkedési rendszer ágazati feladatainak részletes szabályai, miniszteri utasítások, 2. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés honvédelmi feladataira vonatkozó koncepció kidolgozása, 3. A Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja alapján el kell végezni a honvédelem szempontjából fontos kritikus infrastruktúrák kijelölését, Rendkívüli intézkedések jogszabálytervezeteinek kidolgozása,

1055/2010. (III.5.) Korm. határozata II. 5. A honvédelmi felkészítés és gyakorlatok körében: a) vezető feladatot ellátók felkészítése a hadkiegészítési feladatok vonatkozásában b) gyakorlat végrehajtása polgári, egészségügyi szervezetek együttműködésével, 6. a) Össze kell vonni a gazdaságbiztonsági tartalékot és a közlekedési, hírközlési és vízügyi állami céltartalékot b) Felül kell vizsgálni a stratégiai érdekű kapacitásokról, valamint a hadiipari kapacitások rögzítéséről szóló szabályozást, A 2011-es uniós elnökséggel összefüggő váratlan helyzetek eredményes kezelése érdekében fel kell készíteni az érintett tájékoztató, jelentő rendszereket és ügyeleteket a koordinált együttműködésre, Felügyeleti ellenőrzés

Főbb kérdések A honvédelem komplex rendszere Minősített időszakok Védelmi igazgatás Válságreagálás Polgári veszélyhelyzeti tervezés (CEP) A kritikus infrastruktúra védelme A nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT)

A HONVÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE

A honvédelem komplex rendszere Kormányzat védelmi igazgatás Katonai és rendvédelmi szervek Honvédelem Polgári védelem Gazdaság

A biztonság átfogó értelmezése politikai katonai nemzetbiztonsági nemzetközi jogi kisebbségi közegészségügyi emberi jogi gazdasági környezeti információs és technológiai pénzügyi Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról 2073/2004 (IV.15.) Korm. Hat.

A honvédelem komplex rendszere Szövetségi támogatás és segítség-nyújtás Nemzeti önerő Elemei Vezetés, irányítás Társadalom Polgári védelem Nemzet- gazdaság Fegyveres és Rendvédelmi szervek Védelemben résztvevő más szervezetek Tartalma A védelemre felkészült állam és közigazgatási szervezetek. A honvédelmet tudatosan elfogadó és támogató társadalom. A lakosság és anyagi javak kritikus elemeinek védelme. A honvédelem anyagi szükségleteinek kielégítése. Az ország fegyveres védelme és a honvédelem más, jogszabályokban meghatározott feladatai.

Honvédelem komplex rendszere Civil elemei (védelmi felkészítés, polgári veszélyhelyzeti tervezés) Fegyveres és rendvédelmi biztonsági rendszer A Kormány Magyar Honvédség Védelmi igazgatás Rendvédelmi szervek Polgári védelem (lakosság és anyagi javak oltalmazása) A nemzetgazdaság stratégiai erőforrásai

A HONVÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE Biztonság - és védelempolitikai alapdokumentumok, koncepciók Az országvédelem Szakágazati intézkedési tervek Szakágazati végrehajtási tervek kormányzati Minisztériumok, Központi államigazgatási szervek honvédelmi és válságkezeléssel összefüggő szakágazati feladatai szakigazgatási szervek intézkedési terve Magyar honvédelmi és válságkezeléssel Szintjei: Köztársaság összefüggő szakmai feladatai Kormány Minisztériumok nemzeti Védelmi Igazgatás intézkedési Szövetségi követelmények rendszere Tartalma: Nemzeti és szövetségi feladatokat felölelő Vezetés-irányítás gazdasági erőforrás biztosítás polgári védelmi funkciók Katonai Polgári veszély- BNT NATO feladatok helyzeti tervezés Mint azt korábban láttuk az országvédelem mind civil, mind katonai feladatai is vanank, melyeket támogat egy olyan tervezési folyamat, amelyik az ismeretett alap dokumentumokon nyugszik és a kormány védelmi terveinek, a válságreagálási rendszer, az ágazati tervek és műveletek, a NATO és az EU harmonizáció együtthatása eredményeként kialakítja azt a rendszert, amelyik meghatározza, hogy kinek, mit, milyen határidővel és milyen irányultsággal kell megtennie az ország védelmi felkészítse, fegyvesres és civil védelme érdekében. Válság - Ÿ 5. cikk Ÿ ipari Ÿ polgári és szerinti Ÿ energetikai Ÿ katonai Ÿ nem 5.cikk Ÿ mezőgazdasági reagálási szerint Ÿ közlekedési erőforrások műveletek Ÿ egészségügyi biztosítása rendszer Ÿ polgári védelmi tervezés Az ország fegyveres védelmének terve, a Magyar Honvédség válságkezelési terve

MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK

Minősített időszakok Katonai jellegű Polgári jellegű Hatalmi centrum Megoldás jellege Katonai jellegű Polgári jellegű Alkotmányos minősítés Rendkívüli állapot (Alk. 19§ (3) bek.h.) Alkotmány 19./E § Megelőző védelmi helyzet (Alk. 19§ (3) bek. n) Szükségállapot (Alk. 19§ (3) bek. i) Veszélyhelyzet (Alk. 35§ (1) bek. i) és a Pvt. 2§ Veszély iránya Külső veszély Belső társadalmi konfliktus, katasztrófa Természeti katasztrófa Alkotmányos tényállás Hadiállapot Külső fegyveres csoport váratlan támadása Külső fegyveres támadás veszélye Az alkotmányos rend megdöntésére, a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló cselekmények Terror jellegű cselekmények Természeti vagy ipari katasztrófa Alkotmány szerinti elemi csapás A Pvt. Szerinti veszély-helyzet Háborús veszély Szövetségi kötelezettség végrehajtása Hatalmi centrum Honvédelmi Tanács Kormány Köztársasági Elnök Az Alkotmányban meghatározott minősített időszakok rendszere több egymástól különböző társadalmi vagy természeti jellegű eseményen alapuló minősített időszakot ismer. Ezek közül a legfontosabbak: katonai típusú események katasztrófa típusú események az alkotmányos rendet támadó fegyveres cselekmények közrend és közbiztonság elleni, súlyos erőszakos cselekmények A Hivatal felelős a minősített időszakok és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli jogrend kormányzati vezetési-irányítási struktúrájának, valamint a Magyar Köztársaság válságkezelési rendszerének a kidolgozásáért továbbá koordinálja a közigazgatás minősített időszaki működésére vonatkozó jogszabálytervezetek, valamint rendkívüli intézkedések tervezetének kidolgozását.

MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK Rendkívüli állapot Alk. 19/E szerinti váratlan betörés Megelőző védelmi helyzet Szükség- állapot Veszély- helyzet

MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK Rendkívüli állapot Alk. 19/E Megelőző védelmi helyzet Szükség- állapot Veszély- helyzet

VÉDELMI IGAZGATÁS

VÉDELMI IGAZGATÁS A közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi-, polgári védelmi-, katasztrófavédelmi-, védelemgazdasági feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. (Vhr. 2. § e) pont)

A HM VÉDELMI HIVATAL FŐ FELADATAI A honvédelmi felkészítés feladatainak koordinálása az átfogó megközelítés szemléletével, a védelmi feladatok társadalmasításával (helyi szint, NGO-k, oktatás, ZMNE). A honvédelmi igazgatás rendszerének fejlesztése és fenntartása. HT és Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása. A minősített időszakokban alkalmazandó rendkívüli intézkedések kidolgozása. A NATO válságreagálási rendszerével összhangban levő NIR kialakítása. A nemzetközi válságkezelési gyakorlatok védelmi igazgatást érintő feladatainak végrehajtása (CMX, CME, CMX-CME). A polgári veszélyhelyzeti tervezés, kritikus infrastruktúra védelem feladataiban a honvédelmi érdekek érvényesítése. A befogadó nemzeti támogatás kormányzati feladatainak koordinációja (C-17 program, EÜ. Kiv. Központ).

FŐ FELADATOK ÉS PRIORITÁSOK (befejezett) I. Rendszerváltástól – a NATO csatlakozásig (1990-1999) Új Alkotmány → minősített időszakok komplex rendszere Szövetségi rendszer megszűnése Kormányzati / önkormányzati rendszer változása → új típusú védelmi igazgatás kialakítása Magántulajdon primátusa → alkalmazkodás a piacgazdasági körülményekhez

FŐ FELADATOK ÉS PRIORITÁSOK(folyamatban lévő) II. NATO csatlakozástól – napjainkig (1999 - ) NATO interoperabilitásból adódó kötelezettségeknek történő megfelelés → BNT, KIV, NCRS, béketámogató műveletek, stb. Az új biztonságpolitikai felfogásnak megfelelő dokumentumokban foglaltak érvényesítése a védelmi igazgatás rendszerében → OGY, NBS, NKS. Béke és háború helyett a válságkezelés primátusa – aszimmetrikus fenyegetésekre reagálás. NATO új válságkezelési rendszerével (NPS-NCRS) → összhangban lévő nemzeti rendszer kialakítása. Sorkatonai szolgálat megszűnése, civil szféra fokozott bevonása → feltöltésnek és a civil erőforrások igénybevételének újra szabályozása. Átfogó megközelítés elvének érvényesítése → (katonai – civil képességek komplex felhasználása különböző műveletekben). Védelmi felkészítés társadalmasítása. A polgári veszélyhelyzeti tervezés honvédelmi funkcióinak érvényesítése (Nem katasztrófavédelem!).

Védelmi igazgatás kapcsolati rendszere Korm. vezetési központ s. objektum Katasztrófa KKB Honvédelmi HM VH HM-MH - Főosztályok - HM szervek - ÖHP - MH MK - KIEG-ek Minisztériumok Kormányzati szervek - OIT - LFÜ - NHH - MNB - OAH Területi Szervezetek Védelmi biz-ok (20) Helyi VB-ok (~170) Polgármesterek (~3100) Védelemben Közreműködő Szervezetek Rendvédelmi szervek Média PA Rt. MOL….stb. Katasztrófavédelmi szervezetek - KKB op. törzs - ÖM HÉK - OKF

-

Feladat megosztás a hatalmi ágak között minősített időszakokban Megelőző Védelmi Helyzet, Váratlan Betörés, Veszélyhelyzet Szükségállapot Rendkívüli Állapot KE ABE ME OGY OGY HT (OGY,KE,Korm.) Kormány ME KE OGY HRB KE OGYE OGYPFV MEM-k HVKF OGY KE Korm. Kormány szervek Területi és helyi szervek, végrehajtók Az irányítás rendkívüli intézkedések bevezetésével valósul meg valamennyi időszakban.

VÁLSÁGREAGÁLÁS

Globális biztonsági kihívások Természeti katasztrófa Tömegpusztító fegyverek Migráció Terrorizmus

NATO Válságreagálási Rendszere Korábbi: NATO Precautionary System; Inventory of Preventive Measures; Military Response Options 5. Cikkely szerinti helyzetekre Új: NATO Válságreagálási Rendszer (NATO Crisis Response System - NCRS) Kiterjedés: Komplex, minden válsághelyzetre 5. cikkely és nem-5. cikkely szerinti műveletek Érintett: NATO tagállamok mellett ENSZ, ÉAPT, NATO Orosz Tanács, EU Nemzeti válságreagálási rendszer Jelenleg: 2138/2003 (VI.27) Kormány határozat az NPS rendszerére Jövőben: feladat a nemzeti intézkedési rendszer alkotmányos jogszabályi alapokra épülő kidolgozása a Hvt. 207. paragrafusában adott felhatalmazás szerint A NATO - a tervek szerint - 2004. március 01. hatállyal bevezeti az egységes NATO Válságreagálási Rendszert (NVR), mely felváltja a korábbi válságkezelési mechanizmusokat (Megelőző Intézkedések Tára – Inventory Preventive Measures, I.P.M; Katonai reagálási Lehetőségek – Military Response Options, M.R.O és NATO Elővigyázatossági Rendszer – NATO Precautionary System, N.P.S). Az új válságreagálási rendszer egyszerre biztosítja a nem 5. cikk és az 5. cikk szerinti műveletek végrehajtásnak lehetőségét. Mindez azt jelenti, hogy a fokozatosság elve szerint épülnek fel a válságreagálási eszközök és alkalmazásuk is a kialakult helyzethez igazodik, mint azt a két következő dián láthatjuk (Elrettentés és kollektív védelem válságreagálási intézkedései (5. cikk) az NVR rendszerében és Katonai támogatás polgári veszélyhelyzetekben (nem-5. cikk) az NVR rendszerében) Az NVR nemzeti használatára vonatkozóan a dokumentum kimondja, hogy a tagállamok teljes körűen részt vesznek benne és felkéri a tagállamokat, hogy a kompatibilitás biztosításához nemzeti rendszereiket igazítsák hozzá a Kézikönyvben meghatározott elvekhez és eljárásokhoz

A NATO Válságreagálási Rendszer alkotóelemei Megelőző lehetőségek Diplomáciai lehetőségek Gazdasági lehetőségek Katonai megelőző lehetőségek Fegyverzet-korlátozási lehetőségek A terrorizmus elleni védelem sajátos lehetőségei Válságreagálási Intézkedések Meglepés elhárítása Agresszió elhárítása NATO Riasztási Fokozatok

Első betű Terület A Humánpolitika B Hírszerzés C Kémelhárítás és biztonság D Erők védelme E Általános műveletek F Szárazföldi műveletek G Légi műveletek H Tengeri műveletek I Pszichológiai (lélektani) műveletek J Elektronikai hadviselés K Meteorológia/Óceanográfia/Hidrográfia L ABV Védelem M Logisztika N Nukleáris ügyek O Erők készültsége P Híradó és informatikai rendszerek Q Kritikus infrastruktúra és szolgáltatások R Polgári lakosság védelme S Köztájékoztatás

NATO válságreagálási folyamat fázisai Politikai – katonai elemzés folyamata 1. Fázis Jelzések és figyelmeztetések 2. Fázis Értékelés 3. Fázis Válaszlehetőségek (SMA+ONCI+NID) 4. Fázis Tervezés és végrehajtás 5. Fázis Egyensúlyi állapot 4. Fázis Tervezés 5. Fázis Végrehajtás 6. Fázis Egyensúlyi állapot 2010-től SMA – stratégiai katonai értékelés ONCI – érintett NATO szervek, bizottságok bedolgozása NID - Észak-atlanti Tanács első direktívájának tervezete

A nemzeti és a szövetségi feladatok összhangjának megteremtése EU NATO Terrorizmus/ Válságok Új biztonsági helyzet Válságreagálás Válságkezelés NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer Komplexitás a nemzetközi hatások figyelembe vételével Többcsatornás feladatok – egy nemzeti erőforrás Többcsatornás információk – egy nemzeti döntés Többféle nemzetközi szabályozás – egységes hazai értelmezés és szabályozás Szakmai szabályozás Jogi szabályozás

Kihívások kezelése a védelmi igazgatásban Koordináció! A kezelés hatóköre: Jelen kor biztonsági kihívásai: terrorizmus árvíz ipari katasztrófa fegyveres konfliktus külföldi válságok stb. IRM KvVM NFGM HM KüM …… NATO kötelezettségek között: - NCRS NEMZETI VÁLSÁGREAGÁLÁSI RENDSZER EU válságkezelő mechanizmusok: - Intézkedések E g y ü t t m ű k ö d é s !

KOMPLEX VÁLSÁGKEZELÉSI STRUKTÚRA

A NATO VÁLÁGREAGÁLÁSI ÉS A NEMZETI RENDSZER NATO VÁLSÁGKEZELÉSI RENDSZER (NCRS) NVR Nemzeti Törzsgyakorlások szükségessége NATO 5. cikk szerinti műveletek NATO 5.cikken kívüli tevékenységek Segítségnyújtás katasztrófák megelőzéséhez, következmények felszámolásához Humanitárius műveletek Terrorelhárítás M.V.H. kezdeményezése (Hvt.201§) és kihirdetése (Hvt.207) Megelőző Intézkedések Vezetés, irányítás fenntartása, helyreáll. 1.sz.,2.sz.int.terv Válságreagálási int Nemzeti Intézkedések -Hvt 149.§.(3) bek.a) pont szerinti intézkedések -Hvt.201§. Szerinti intézkedések -Terrorizmus elleni intézkedések -stb. Nemzeti Intézkedések Gyűjteménye Élőerő Hírszerzés Hadműveletek Vegyivédelem Logisztika : Kritikus infrastrukt. véd. Lakosság védelme Tájékoztatás A M.V. H. Hvt. 201.§-on alapuló gyakorlása Polg.véd. tev. 21.sz.int.terv Nemzetgazdasági működőképesség, lakosság ellátása. 10-20 .sz.int.terv Q Meglepés elhárítása Meglep. elh.Alk.19§/E Kritikus Infr. Véd. 20-21. int.terv Agresszió elhárítása Agr. elh.Alk 19.§.h) Komplex válságkezelési rendszer szövetségen belüli működtetése NATO Biztonsági Riasztási Fokozatok Nemzeti Terrorfenyegetettséget Jelző Fokozatok Tömegtájékoztatás 19 sz. int. terv

NATO NCRS intézkedés kezdeményezése esetén alkalmazható nemzeti intézkedések HU NATO HU NATO terület vagy erők elleni agresszió (V. Cikkely) Rendkívüli állapot HU hadiállapot HU háborús veszély HU Külső fegyveres támadás vesz. HU szövetségesi kötelezettség telj. Megelőző Védelmi Helyzet Agresszió elhárítás ha minősített időszak nem indokolt Nemz. jogrend szerinti intézkedések Pl: 2001. szept.11. NPS int. NATO terület vagy erők elleni meglepetésszerű támadás elhárítása: - Ballisztikus rakéta támadás - Terrortámadás - Informatikai támadás HU hadiállapot HU háborús veszély Rendkívüli állapot Megelőző Védelmi Helyzet HU Külső fegyveres támadás vesz. HU szövetségesi kötelezettség telj. ha minősített időszak nem indokolt Nemz. jogrend szerinti intézkedések Meglepés elhárítás Pl: Y2K kormányzati int. Kollektív védelmi fellépést igénylő válsághelyzetek Megelőző Védelmi Helyzet HU szövetségesi kötelezettség telj. Válságreagálási intézkedések Szövetségi szinten egyeztetett intézkedés szükséges Nemz. jogrend szerinti intézkedések Pl: terrorizmus elleni akcióterv

HU nemzeti intézkedések alapján bevezethető NCRS intézkedések NATO HU hadiállapot HU háborús veszély V. Cikkely Agresszió elhárítás NATO terület vagy erők elleni meglepetésszerű tám. elh. Meglepés elhárítás Válságreagálási int. Agresszió elhárítás Rendkívüli állapot Szövetségi szinten egyeztetett intézkedés szükséges HU külső fegyveres támadás vesz. Szövetségi szinten egyeztetett intézkedés szükséges Válságreagálási int. Megelőző Védelmi Helyzet Külső fegyveres csoport váratlan betörése HU területére V. Cikkely Agresszió elhárítás NATO terület vagy erők elleni meglepetésszerű tám. elh. Meglepés elhárítás Szövetségi szinten egyeztetett intézkedés szükséges Válságreagálási int. Alk. 19/E.§ Minősített időszakot nem igénylő rendkívüli helyzetek Szövetségi szinten egyeztetett intézkedés szükséges Válságreagálási int. Nemz. jogrend szerinti intézkedések

Politikai- diplomáciai egyeztetés NCRS intézkedés kezdeményezése illetve elrendelése NATO és nemzeti szinten Előzetes felhatalmazás alapján bevezethető intézkedések Bizottságok: Javaslattétel NAC MC NATO döntés Felhatalmazás Elrendelés NATO műveleti parancsnokságok SCEPC SACEUR MK NATO képviseletek PCG Végrehajtás kezdeményezés végrehajtás jelentése, elutasítás NATO alárendelt nemzeti erők Nemzeti álláspont kialakítása saját hatáskörben bevezethető intézkedések Javaslattétel OGY Felhatalmazás NBK Nemzeti döntés MINISZTÉRIUMOK KüM HM Kormány Nemzeti végrehajtás Elrendelés Végrehajtás jelentése, elutasítás Béke állapot NCRS-el összhangban lévő nemzeti intézkedések bevezetése Nemzeti erők, védelmi igazgatási rendszer min. időszak

POLGÁRI VESZÉLYHELYZETI TERVEZÉS

Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Polgári hatóságok katonai támogatása Katonai műveletek polgári támogatása polgári – katonai együttműködés Átfogó Megközelítés

NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (Civil Emergency Planning - CEP) A CEP a NATO és az ország védelmi jellegű felkészítésének egyik fontos területe, melynek fő célja a nemzeti polgári erőforrások biztosítása az ország és a NATO kollektív védelmével kapcsolatos műveletek (WSZ. 5. cikk), a NATO vezetésű válságreagáló műveletek (CRO) sikere, a terror, ABV és katasztrófa jellegű események következményei felszámolása, valamint katonai erőforrások felhasználása válság és katasztrófahelyzetek (természeti, ipari) következményeinek felszámolása érdekében. CEP: lásd DIA szerint NATO vezetésű műveletek sikere érdekében polgári-katonai együttműködés, koordináció biztosítása!

CEP FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI Funkcionális területek: az 5. cikkely szerinti szövetséges katonai műveletek polgári támogatása, a nem 5. cikkely szerinti válságreagálási (NRF) műveletek támogatása, a nemzeti hatóságok támogatása polgári veszély-(válság) helyzetekben, a nemzeti hatóságok támogatása a polgári lakosság tömegpusztító fegyverek elleni védelmében, együttműködés a békepartnerekkel.

CEP Miniszteri Irányelvek 2007-2009 Támogatás a NATO katonai hatóságai (NMAs) részére: Nemzeti polgári-katonai CEP együttműködés kapcsolati rendszerének kialakítása, információcsere biztosítása, CEP gyakorlatokon való – szükség szerinti – részvétel, MH egészségügyi rendszerének jelentős változása miatti képességek felmérése, Támogatás a nemzeti hatóságok részére: Ágazati szakértők kijelölése (felkészítés) / Rapid Reaction Team (RRT), Kritikus infrastruktúra (létfontosságú) védelmi nemzeti feladatok, Határátlépési megállapodás MOU aláírás előkészítése, Az egészségügyi ágazati védelmi felkészülés és reagálás átszervezése. Partnerekkel és nemzetközi szervezetekkel (IOs) való együttműködés: CEP magyarországi szeminárium 2008-ban, Ágazati tartalékkészletek felajánlása térítés ellenében (tartalékolási stratégia), Részvétel a SCEPC bizottságok és munkacsoportok munkájában. A hatályos CEP Miniszteri Irányelvek 2007-2008 dokumentum határozza meg a nemzetek által végrehajtandó feladatokat. A HM Védelmi Hivatal együttműködésben a HM TKF-el kialakította az információáramlás, információcsere rendszerét a CEP operatív feladatait koordináló Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal. A HM VH és HM TKF képviselői részt vesznek a CEP munkacsoport ülésein és biztosítják a tárca szintű képviseletet a CEP rendszerében. A dián az irányelvekből levezetett tárca szintű feladatok láthatók.

Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés Hvt. Vhr. 42-43. §. A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a honvédelmi felkészítés feladatrendszerében végzett tervező tevékenység a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a gazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a polgári hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében. A Kormány koordinálja a Polgári Vészhelyzeti Tervezéssel összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását. A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján vesz részt, illetőleg képviselteti magát. A Kormány irányítja a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezéssel (CEP) összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását. A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján képviselteti magát. A NATO szervezetén belül a NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (a továbbiakban: SCEPC[1]) irányítja és koordinálja a szövetségi szintű feladatokat. A CEP-el összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását, továbbá a SCEPC alá tartozó tervezési tanácsok és bizottságok munkájában a nemzeti vonatkozású feladatokat az ÖTM koordinálja. A CEP operatív irányítási tevékenységét az OKF végzi. A HM tárca CEP jellegű feladatai koordinációját a HM Védelmi Hivatal végzi. [1] SCEPC – Senior Civil Emergency Planning Committee

POLGÁRI VÉDELEM MK ALKOTMÁNYA 70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat- törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat el. (4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A honvédelmi kötelezettségek rendszere 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről A honvédelmi kötelezettségek rendszere 5. § (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség, b) rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli. 32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig terjed ki. (4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg. 1996. évi XXXVII. Törvény a polgári védelemről 2. § (1) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

CEP HAZAI SZERVEZETI RENDSZERE 2270/2005. (XII.6.) Kormány határozat: CEP nemzeti feladatok végrehajtására A Belügyminiszter (ÖM) koordináció, együttműködésben a külügy- és honvédelmi miniszterrel. BM (ÖM): operatív koordináció – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) révén. Nemzeti kapcsolattartás, Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság (SCEPC) nemzeti képviselet, Tervezési tanácsok és bizottságok munkája koordinálása, CEP miniszteri irányelvek feladatai nemzeti koordinálása, EADRCC kapcsolattartás, ENSZ-OCHA kapcsolattartás. CEP hazai szervezeti rendszere: DIA szerint

CEP eltérő megközelítése A HM tárca (HM VH) álláspontja szerint: A CEP a komplex honvédelmi rendszer részeként működik : Kormányzás folyamatos biztosítása, Lakosság és anyagi javak védelme, Gazdaság működőképességének biztosítása, Válságok, katasztrófák megelőzése, kezelése, következmények felszámolása, A Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek, szövetségi műveletek polgári támogatása, Polgári hatóságok katonai erőkkel történő segítése, Kritikus infrastruktúra védelem. MEGJEGYZÉS: A központi és területi szintű közigazgatás, a fegyveres erő és rendvédelmi szervek, a honvédelmi törvény szerint bevonható más állami szervek és társadalmi szervezetek folyamatos együttműködése szükséges.

CEP eltérő megközelítése Az ÖM (OKF) álláspontja szerint: A katasztrófavédelmi rendszer részeként a CEP-ben: Meghatározóak a polgári és lakosság védelmi (katasztrófavédelmi) feladatok, Békeidőszakban marginális részterület a katonai védelem (nemzeti és szövetséges) rendszer. MEGJEGYZÉS: A CEP koordináció a KKB irányítása révén, a Helyzetértékelő Központ (HÉK) működtetésével, az OKF Veszélyhelyzeti Központ operatív működtetésével valósul meg. Külügyi státuszú SCEPC képviselő (OKF) delegált Brüsszelben (NATO HQ), az információcsere (?) az OKF Nemzetközi Főosztálya révén valósul meg.

TERVEZÉSI TANÁCSOK (SCEPC) ÉS BIZOTTSÁGOK Bizottság megnevezése Rövidítés Nemzeti képviselet 1. Ipari tervezési IPC NFGM 2. Szárazföldi szállítási tervező tanács PBIST 3. Polgári légi közlekedési tervező tanács CAPC 4. Tengeri szállítási tervező tanács PBOS 5. Kőolajipari (alvó!) PPC 6. Polgári hírközlési tervező CCPC MeH 7. Polgári védelmi CPC OKF 8. Élelmiszer és mezőgazdasági tervezési FAPC FVM 9. Közös egészségügyi JMC EüM

A Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programja

Kritikus Infrastruktúra Védelem (KIV) kialakítás alapjai EU Terrorizmus elleni küzdelem NATO Szövetségi válságkezelés 2005. CEP EAPC(SCEPC)D(2003)15 NCRS C-M(2001)63NATO NCRS EU Program (ECIP) 2008/114/EK Irányelv Nemzeti Program (NKIV) 2080/2008. sz. Korm.hat. (Zöld Könyv) 2008.

A tanács 2008/114/EK irányelve 2. cikk a) Kritikus infrastruktúra: a tagállamokban található azon eszközök, rendszerek,vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociálisjólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban.

A tanács 2008/114/EK irányelve 2. cikk b) Európai kritikus infrastruktúra vagy ECI: a tagállamokban található olyan kritikus infrastruktúra, amelynek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős hatással lenne legalább két tagállamra. A hatás jelentősségét a horizontális kritériumok alapján kell értékelni. Ide tartoznak azok a hatások is, amelyek az egyéb típusú infrastruktúrákkal fennálló, ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségből erednek.

Kritikus Infrastruktúra Védelem folyamatának lépései 2080/2008. sz. Korm.hat. Szabályzási koncepció megalkotása Ágazati konzultációk (minisztériumok és üzemeltetők között) Javaslatok kidolgozása (minisztériumok) Honvédelmi érdekek érvényre juttatása (HM) Érdekegyeztető fórumok (minden érintett) 2009. május 31.ig 2009. szeptember 30-ig Jogszabály megalkotása KI-k kijelölése Kapcsolati pont Ügyeleti rendszer EU Irányelv szerinti határidő: 2011. január 12-ig

Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése

Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (Alkotmány 70/I.§) Anyagi szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: a) a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését, c) a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását, d) a polgári védelmi feladatok ellátását, e) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. (Hvt. 35.§ (2) bekezdés)

Szabályzók 131/2003. (VIII.22) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról. Termék: Védelemgazdasági alapterv (NFGM), Minősített időszaki igények kielégítése, ellátás tervezése Kijelölés, szerződéskötés Stratégiai, rögzített ipari kapacitások biztosítása Kijelölés, szerződéskötés, támogatás 176/2003. (X.28.) Korm. rendelet a befogadó nemzeti támogatás egyes kérdéseiről Vezetés, irányítási rendszer Képesség Katalógus, Központi Adatbázis, BNT tervek Igények számvetése: MH ÖHP, HM FLÜ Összegzés, képviselet: HM VGF, HM VH

Országos intézkedési tervrendszer: Szám Intézkedési terv tárgya (3124/1992 Korm. határozat) Téma felelős MVB 01 Riasztási értesítési és készenlétbe helyezési ÖM + 02 Minősített időszaki szervezeti és feladatrendszer Min-ok 03 Eseménykövető és jelzőrendszer (monitoring) 04 Statisztikai információs rendszer kialakítása KSH 05 Ipari, termelési és szolgáltatási tevékenység NFGM 06 Mezőgazdasági termelés biztosítását szolgáló intézkedések FVM 07 Közlekedésforgalmi és műszaki szervezési intézkedések (KHEM) 08 A postai és távközlési forgalmi és műszaki szervezési intézkedések MEH 09 A fegyveres szervek és a lakosság egészségügyi ellátása EÜM 10 A fegyveres szervek és a lakosság élelmiszerrel és elemi közszükségleti cikkekkel történő ellátása 11 Energiagazdálkodási feladatok

Intézkedési terv tárgya Szám: Intézkedési terv tárgya Témafelelős MVB 12 Vízgazdálkodás-, vízellátás KvVM 13 Külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos intézkedések NFGM 14 Minősített időszaki pénzgazdálkodással kapcsolatos intézkedések PM 15 A bankrendszer minősített időszaki működésének szabályozása MNB 16 A munkaerő gazdálkodással és a munka kötelezettség bevezetésével kapcsolatos intézkedések SZMM 17 Kulturális javak védelme OM + 18 A közigazgatás mozgósítási feladatai HM VH 19 Tömegtájékoztatás 20 Katasztrófa elhárítás ÖM 20.9. Nukleárisbaleset-elhárítás (BEIT) 21 Polgári védelem 22 Szövetségi kötelezettségből adódó befogadó nemzeti támogatás feladatai

Befogadó Nemzeti Támogatás

Nemzetgazdaság védelmi célú felkészítése

Befogadó nemzeti támogatás A befogadó állam által a területén átvonuló, tevékenykedő vagy alkalmazásra kerülő szövetséges fegyveres erők vagy szervezetek számára nyújtott polgári és katonai támogatás. Szereplők: NATO műveleti parancsnok (SHAPE, JFC Brunssum, JFC Naples, Lisbon), A műveletben érintett, résztvevő küldő államok, Befogadó nemzet (állami adminisztráció, nemzetgazdaság).

BNT jogszabályi háttere 55/2010. (III.11.) Korm. rendelet hatályba lépett . OMNIBUS egyezmény továbbra is hatályban van (USA kedvezmények, PX boltok működése), Jelenleg megoldatlan szabályozási kérdések: ÁFA visszatérítése PfP státuszú nemzetek számára nem megoldott a vonatkozó EU irányelv korlátozása miatt (C-17 Pápa Nehéz Légiszállító Ezred, MH Katona Egészségügyi Kiválósági Központ), BNT kapcsán hazánkban tevékenykedő külföldi „beszállítók”, contractor-ok státuszának meghatározása nem rendezett (C-17 BOEING kedvezmények, mentességek köre),

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!