A Nemzeti Vidékstratégia és a Tisza-völgy fejlesztési program Martfű, 2011. május 12. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Térségi Programok Osztálya

Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 A stratégia szakterületei 1. Agrárgazdaság 2. Vidékfejlesztés a) Helyzetértékelés 3. Élelmiszerellátás 4. Környezetpolitika

Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 A stratégia célkitűzései A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása; A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság (az alapvető termékek nettó importjának) megszüntetése; Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása; Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.

Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció 2020 Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás térségek fejlesztési programja Homokhátság program Tisza-völgy komplex fejlesztési program Ormánság program Cserehát program Zöld Duna program Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések programja

Térségi komplex vidékfejlesztési programok Tanyás Térségek Fejlesztési Programja tanyavilág pusztulásának megállítása mezőgazdasági potenciáljuk kihasználása Tanyafejlesztési Program 2011. évi indítása Homokhátság Program csökkenő talajvízszint, szárazodás, az elvándorlás és a tanyavilág megszűnése miatti táji degradáció megszüntetése vízvisszatartás, vízpótlás megoldása szárazságtűrő fajták termelésbe állítása Tisza-völgy Komplex Fejlesztési Program

Térségi komplex vidékfejlesztési programok Ormánság Program nagy arányú roma lakosság, munkanélküliség, szegénység miatt térségre szabott intézkedések szükségesek Cserehát Program képzett munkaerő elvándorlása, növekvő roma lakosság, szegénység miatt térségre szabott intézkedések szükségesek

Térségi komplex vidékfejlesztési programok Zöld Duna Program Duna térség fejlesztéseinek fontos vidékfejlesztési és környezetvédelmi összefüggései Kárpát-medencei Vidékfejlesztési Együttműködések Programja Gazdaságfejlesztés - Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakítása Környezetügy - közös programok pl. Duna, Tisza programok Szakmai kapcsolattartás - gazdaszervezetek közötti kapcsolatépítést

A Tisza-völgy „Tiszavölgy alatt én nemcsak a Tisza ágyát értem és azon tért, melyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, melyek a Tiszába omlanak.” (Széchenyi I., 1846)

A Tisza-völgy Legszűkebb értelemben a Tisza-völgy a folyó két partját kísérő árvízvédelmi töltések által közrefogott terület A tágabban értelmezett Tisza-völgy azoknak a kis- és középtájaknak a szerves kapcsolódása, amelyek a Tisza hullámterét, azok öblözeteit kísérik, s velük tájtörténetileg is kölcsönös függőségi viszonyban vannak

Helyzetértékelés, problémák Környezeti fenyegetettség Árvíz Aszály Belvíz Éghajlatváltozás Ökológiai katasztrófák veszélye A jelenlegi, nem fenntartható mezőgazdaságból származó problémák Társadalmi- gazdasági hátrányok Gazdaságilag periférián lévő térség Alulképzettség Munkanélküliség Alacsony jövedelmek

33+14 leghátrányosabb helyzetű kistérség

Kihívások, jövőbeli igények Éghajlatváltozás, aszályos és csapadékbő esztendők rapszodikus kilengése, sorozata Ár- és belvízi veszélyeztetettség fokozódása Vízvisszatartás a folyók felső szakaszain Holtágak pangó vizűvé válása, eutrofizációja, elszennyeződése Jellegzetesen alföldi típusú vízterek megszűnése, a levezető csatornák használhatatlansága Talajvízszint megemelkedése a duzzasztások környékén, máshol a talajvízszint süllyedése Hullámterek ökológiai rendszerének visszaszorulása, élőhelyek szétdarabolódása Hagyományos ártéri gazdálkodási formák megszűnése

Nemzeti Vidékstratégia Tisza-völgy komplex fejlesztési program A térség fenntartható fejlesztése szorosan kapcsolódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT), melynek fő célkitűzései: az árvízvédelem magas szintű biztosítása az érintett térség terület- és vidékfejlesztése (az árvízi tározók területén a tájgazdálkodás meghonosítása, települések infrastrukturális fejlesztése) A fejlesztéseket komplexen, térségi összefüggésrendszerben szükséges meghatározni, a Tisza térség problémája nem kizárólagosan vízügyi jellegű! A fejlesztések alapvető célja a táji rendszer működőképességének biztosítása, valamint a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése az ökológiai kritériumok maximális figyelembevétele mellett

Nemzeti Vidékstratégia Tisza-völgy komplex fejlesztési program Tevékenységek: vízkészlet-gazdálkodás javítása árvízvédelmi biztonság növelése a Tisza térség elérhetőségének javítása, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő hajózási lehetőségek biztosítása a partvonal ökoturisztikai fejlesztése helyi és térségi gazdaságfejlesztés helyi tradíciókon alapuló termékek előállítása ártéri tájgazdálkodás és ökológiai gazdálkodás

A Duna Régió Stratégia 4 pillére A Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése), A környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése), Jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés), A Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében).

Tisza-völgyi Műhely A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács kezdeményezésére jött létre 2011. március 30-án alakult meg Szolnokon Nyitott koordinációs fórum, ernyőszervezet Tisza Nyilatkozat Céljai: Tisza Egyezmény megalkotásának elősegítése Kapcsolatrendszer és adathálózat létrehozása a Tisza vízgyűjtőjén Ajánlások, stratégiák kidolgozása Ismeretanyag bővítése, Tisza-völgy tudatosság fokozása

Tisza-vízgyűjtőterület fejlesztés (TICAD) projekt A közel 158 000 km2-t érintő Tisza-vízgyűjtőterületnek környezeti, gazdasági, infrastrukturális és szociális kihívásokon alapuló komplex problémákkal kell szembenéznie, amelyek fenntartható megoldása nemzetközi összefogást igényel A projekt fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon a Tisza térségének fenntartható, integrált területi fejlődéséhez és elősegítse egy fenntartható gazdasági szerkezet kialakítását Résztvevő országok: Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia

Tisza-vízgyűjtőterület fejlesztés (TICAD) projekt A projekt az alábbi területekre koncentrál: A területi érzékenység csökkentése (ésszerű vízhasználat, fenntartható területhasználat kialakítása; alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz; az aktuális és potenciális környezeti kockázatok feltárása) A területi összefüggések felismerése A fizikai és funkcionális kommunikációs csatornák fejlesztése A természeti és kulturális erőforrások használatának összehangolása Megállapodás a közös fejlesztési célokban és a célirányos befektetések megvalósulásának elősegítése

IHLET Tisza Folyó Fejlesztési Program (ITRDP) Alapgondolat: a Tisza vízgyűjtő medencéjében a biztonsági szint emelése és a gazdasági szinergialehetőségek kihasználása. Elemei: Átfogó és egységes monitoring rendszer működtetése (mérőrendszer telepítés 15.000 ponton, öt országban 48 regionális iroda, pilot projekt Sárospatakon) Gazdaságfejlesztési tevékenység Pályázatírói hálózat létrehozása Tisza Nemzetközi Takarékszövetkezet (projektfinanszírozás, számlavezetés) Tisza Biztosító (belvízkockázat biztosíthatósága)

„A Tisza völgyét és ennek orvoslását, mint én tartom, nem vidéki, vagy éppen rokonszenvű, egy egy határnak kedvező körülmények szerint kell felfogni, de országos és az egész roppant vízszerkezetnek lehető legegyenlőbben kedvező szempontbul.” (Gróf. Széchenyi I., 1846) 2017.04.04.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 2017.04.04.