Dr. Vojnik Mária, államtitkár, EüM

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kiemelt projekt tapasztalatainak hasznosítása „Tett - Program az áldozatokért és tettesekért” nyitókonferencia december 16. Siófok Lénárd Krisztina.
Advertisements

Új Magyarország Fejlesztési Terv „Foglalkoztatás és növekedés” Cél: Felzárkózni a fejlett országokhoz a foglalkoztatás növelésével és a gazdasági.
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Koragyermekkori (0-7 éves) kiemelt projekt -TÁMOP 6.1.4
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
Nyitó rendezvény „Motiváló képzések és kapcsolódó szolgáltatások a ”Pro-Team” Nonprofit Kft-nél.” TAMOP A2-12/ október 18.
T UDATOS INNOVÁCIÓ VAGY MÓKUSKERÉK ? Locsmándi Alajos Budapest, szeptember 25.
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN.
BEVEZETÉS. Magyarország között 15 operatív program megvalósításáért felelős Összesen mintegy 22,4 milliárd euró fejlesztési forrást tudunk felhasználni.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A TÁMOP felépítése Tóth István január 26.. ÚMFT prioritások és OP-k Társadalmi megújulás Gazdaság- fejlesztés Közle- kedés Környezeti és energetikai.
A z LHH program aktuális kérdései Kullmann Ádám, LHH Fejlesztési Programiroda Szentendre, május 27.
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése akcióterv Szántó Szilvia Környezetfejlesztési Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek támogatása az Államreform Operatív Program keretében ápr. 29. Kullmann Ádám.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Célok és feladatok a hazai ellátórendszer hatékonyságának és gazdaságosságának kialakításához ÉPÍTÉSZET A GYÓGYULÁSÉRT 2010 – EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSSAL,
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
„FoglalkoztaTárs-Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt - TÁMOP / A kiemelt projekt célja Az innovatív és a tranzitfoglalkoztatási.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A HUMÁNERŐFORRÁS OPERATÍV PROGRAMOKBAN
Az OEP regionalizációja
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
OFA Hálózat évi tevékenységei
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Szociális jellegű aktuális pályázati felhívások
A Nemzeti Fejlesztési Terv és a közoktatás lehetőségei Gönczi Tamás Nemzeti Fejlesztési Hivatal Önfejlesztő iskolák egyesülete Szolnok.
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP Kecskemét, június 21.
Humán közszolgáltatások fejlesztése prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Mentorhálózat a A-11/1 pályázatban A-11/1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” Információs nap Budapest, március 1.
A „Nógrád megyei TISZK infrastrukturális fejlesztése” TIOP-3.1.1/08/ című projekt célja Dénes Anita ERFA projekt menedzser.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
TERÜLETI PAKTUM. A PAKTUM BEMUTATÁSA szeptember 25-én aláírták a Területi Foglalkoztatási és a Társadalmi Integráció a Központi Régióban Paktumot.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Könyvtári konstrukciók az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban Szakmai tájékoztató a városi könyvtárak számára Országos Széchényi Könyvtár.
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály „A könyvtárak fejlesztési lehetőségei.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
BFH Európa Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető
„Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” TIOP-2.2.7/07/2F.
Dél-alföldi SZAK-TÁR Dél-alföldi SZAK-TÁRTÁMOP /2/B Projekttájékoztató nap Szakmai program bemutatása Béthel Alapítvány.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
Nem mondunk le senkiről – a Sárospataki kistérségben sem! Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program aktuális pályázati lehetőségei aktuális pályázati lehetőségei szeptember 26. Szolnok.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A Kistérségi Koordinációs Hálózat szerepe a roma integráció elősegítésében Székely Andrea főosztályvezető NFÜ Központi Fejlesztési Programiroda.
A betegellátás keretei és rendszere
egyetemi tanár, főigazgató
Emberi erőforrás tudatos fejlesztése
Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár november 15.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
85,2 milliárd forint uniós forrás az egészségügy fejlesztésére („Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban”)
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi fejlesztési lehetőségek Gál Ilona közgazdasági szakállamtitkár Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Az Államreform Operatív Program évi akcióterve.
AZ EFOP VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSA* SZEPTEMBER 23. *2016. SZEPTEMBER 15-EI ADATOK ALAPJÁN DR. GARAI PÉTER EU FEJLESZTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS.
Barcsák Marianna - KPSZTI
TÁMOP pályázati lehetőségek a szak-és a felnőttképzés területén - 2
Innovációs célú nemzeti és regionális szintű pályázati források
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Lorem ipsum.
Előadás másolata:

Dr. Vojnik Mária, államtitkár, EüM Egészségügy 2010 Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XIII. Országos Konferencia Budapest, 2010. február 18. Dr. Vojnik Mária, államtitkár, EüM

Egészségügy 2010 Három kihívás Fejlesztések, pályázati lehetőségek az egészségügy területén 2007-2013-ben A H1N1 pandémia kihívásai Főbb népegészségügyi programok 2010-ben

Pályázati lehetőségek az egészségügy területén 2007-2013-ben

Komplex problémák – komplex programok Korszerű népegészségügyi szakmapolitika Rosszul hasznosuló anyagi és humán erőforrás Kevés energia jut a K+F projektekre Nincs fejlesztésre fordítható bevétel Alap-, Járó- és Fekvőbeteg-ellátás, valamint beszállítók Orvos-, Környezeti-, Agrár-Biotechnológia Anyag-tudomány Mezőgazdaság, élelmiszeripar Gyógy- és wellness-turizmus Graduális képzések, hiánymérséklés, menedzsment Idegenforgalom, turisztika (betegmobilitás) Informatika Vállalkozás-fejlesztés Az egészségügy problémái Kedvezőtlen, elavult struktúra Az egészségügy alapproblémái Egészséges Társadalom Komplex Program 1. Prioritás: Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérséklése Humánerőforrás fejlesztése képzésekkel, az oktatási rendszer átalakításával, bővítésével Egészségkárosító tényezők kiküszöbölése, fogysztóvédelem 3. Prioritás 4. Prioritás 2. Prioritás Versenyképesség fokozása az egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információtechnológia, egészségipar Alap-, Járó- és Fekvőbeteg-ellátás, valamint beszállítók Rosszul hasznosuló anyagi és humán erőforrás Kevés energia jut a K+F projektekre Nincs fejlesztésre fordítható bevétel Az egészségügy problémái Kedvezőtlen, elavult struktúra Idegenforgalom, turisztika (betegmobilitás) Korszerű népegészségügyi szakmapolitika Gyógy- és wellness-turizmus Graduális képzések, hiánymérséklés, menedzsment Vállalkozás-fejlesztés Informatika Orvos-, Környezeti-, Agrár-Biotechnológia Anyag-tudomány Mezőgazdaság, élelmiszeripar

A struktúraváltás elkerülhetetlen Az intézkedések eredményeképpen megváltozik az egészségügyi ellátás struktúrája, ami a kapacitások mellett a finanszírozási kiadások szerkezetében a következőképpen mutatkozik meg:

A struktúraváltás orvos-szakmai tartalma Jelen helyzet Prevenció Kuráció Rehabilitáció Az egészséghez szükséges feltételek biztosítása Prevenció Krónikus ellátás, ápolás Rehabilitáció A rendszer külső határai változatlanok ! Célállapot Aktív ellátás Kuráció

A struktúraváltás: koncentráció és specializáció Integrált regionális ellátórendszer /megyei, városi kórházak, egyetemi klinikák/ Rehabilitáció Prevenciós ellátás Krónikus ellátás Szociális szféra Lakosságközeli rendszerek alap-, háziorvosi és járóbeteg-szakellátás

Struktúraváltozás intézményi szinten Sürgősségi centrum, központi műtőblokk intenzív, diagnosztika Értékesíthető telekrészek Krónikus ellátás, ápolás, hospice Hight-tech központi blokk 500 ágyas hotel 210 40 Hight-tech központi blokk 500 ágyas hotel 120 140 220 180 200 200 210 60 Jelen: 3 telephely, 10 épület, 1280 aktív ágy 210 Értékesíthető telekrészek 120 150 + 5-6 év: 3 telephely, 6 épület, 970 aktív ágy + 10-12 év: 1 telephely, 4 épület, 580 aktív ágy

A konkrét források

Nemzeti Fejlesztési Terv Összesen elosztható forrás: 6 875 milliárd forint Plusz vidékfejlesztési támogatás: 1 300 milliárd forint E-közigazgatás 99; 1% Régiók; 1620; 24% Gazdaság; 674; 10% Közlekedés; 1721; 26% Társadalmi megújulás; 933; 14% Környezet és Energia ; 1053; 16% infrastruktúra; 539; 8% Államreform; 40;

A fejlesztési programok 2007/13, 2007/08 Teljes keret 2007- 2013 2007-2008 évi akcióterv Milliárd Ft Millió € Társadalmi Infrastruktúra (TIOP) az egészségügyi rendszer strukturális átalakítása 284, 822 1148, 476 187, 000 754, 000 Társadalmi Megújulás (TÁMOP) egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése 62, 885 253, 568 20, 300 81, 854 Közép-Magyarországi OP (KMOP) Kistérségi szintű e-gészségügyi infrastruktúra fej-lesztések, Felszabaduló kórházi infrastruktúra bázisán ápolási, rehabilitációs és szociális infra-struktúra fejlesztése. 30, 256 122, 000 23, 064 16, 000 Regionális OP-k (ROP) ~ 75, 020 302, 500 ~ 11, 780 47, 600 Összesen 452, 983 1 826, 544 242, 110 976, 400

Az eddigi eredmények (2007/08) – TIOP

Az eddigi eredmények (2007/08) – KMOP

A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1/a A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1/a. (a TIOP forrásai) A kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítását, fejlesztését támogató 25 milliárd forintos TIOP 2.1.2 kiírásnak köszönhetően 16 nyertes önkormányzat alakíthat ki új kistérségi járóbeteg-szakellátó központokat. A most felépülő 16 járóbeteg központból 11 leghátrányosabb helyzetű kistérségben lesz. Az eddigiekben támogatott fejlesztések helyszínei: Sarkad, Tokaj, Jánoshalma, Mezőcsát, Kiskunmajsa, Szécsény, Velence, Ibrány, Pannonhalma, Csurgó, Cigánd, Gönc, Rétság, Sellye, Tab, Ercsi. Az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztését célzó 6,4 milliárd forintos TIOP 2.1.3 pályázatnak köszönhetően 7 kórház járóbeteg-szakellátása fejlődhet Siklóson, Sárváron, Kapuváron, Szikszón, Pásztón, Móron. A megvalósítás megkezdődött. Számos önkormányzat jelezte, hogy a jóváhagyott kalkulációnál magasabb összegekre érkeznek a közbeszerzési kivitelezési ajánlatok. Az árfolyamveszteség feltételek melletti kompenzálására a Kormány határozatot hozott a 2009-2010 évi árfolyamtartalékra elkülönített keretek felhasználásával. Az érintett önkormányzatoknál a helyzetfelmérést a Közreműködő Szervezet elvégezte. Mindkét pályázat esetében a maradványösszegek újbóli, 2008. szeptember 15-i meghirdetésével a nem nyertes pályázók új lehetőséget kaptak a fejlesztési programjuk megvalósítására. 9 további pályázat érkezett be a 2009. január 15-i határidőre. A kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítására és fejlesztésére megjelent második körös TIOP 2.1.2. pályázat eredményhirdetésére 2009. júniusában került sor, 4 szerződést megkötöttek a felek, 3 szeptember első felében várható.

A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1/b A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1/b. (a TIOP forrásai) Az aktív ellátásokat kiváltó járóbeteg szakellátás fejlesztése (TIOP 2.1.3 kódszámú) pályázat eredményhirdetése megtörtént. A szerződéskötésre július 15-én sor került. Összességében a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére a Regionális Operatív Programok, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex programjának keretében 35 kistérség pályázói részére összesen 28 264 401 143 Ft támogatás került megítélésre. Elvárás, hogy az R1 és R2 szintű fejlesztésekkel a járóbeteg-szakellátás regionális szinten hálózatosodjon, és infrastruktúra-fejlesztéssel is támogassuk a kiemelkedő szintű, specializált diagnosztikai eljárásokat nyújtó szakellátó intézmények korszerűsítését. A 2009-2010. évi TIOP akciótervben további 6 Mrd Ft áll rendelkezésre regionális, illetve megyei szinten kiemelt jelentőségű járóbeteg-szakellátás fejlesztésére. E keret biztosít forrást a kórházhoz integrált, más pályázat keretében nem fejleszthető járóbeteg szakellátások fejlesztésére. A kiíráshoz figyelembe szükséges venni az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása alapján az ÁNTSZ által az ellátási területekről kialakítandó nyilvántartást az eddigi pályázati eredmények területi szempontjai mellett.

A fekvőbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése (a KMOP forrásai) A Közép-magyarországi Régióban a kiemelt ellátást nyújtó fekvőbeteg intézmények kiemelt projektek formájában mintegy 16,4 Mrd Ft támogatásban részesülhetnek. Így valósulhat meg többek között az Uzsoki utcai Kórház, a Szent Imre Kórház, illetve a váci Jávorszky Ödön Kórház rekonstrukciója. A régió onkológiai ellátásának fejlesztésére további 7, 321 Mrd Ft használható fel, ennek keretében kapott az eddigiekben támogatást az Országos Onkológiai Intézet 6 Mrd Ft összértékű fejlesztési programja kiemelt projektként. Az Intézet benyújtotta a részletes projektdokumentációt, a Bíráló Bizottság 2009. júliusában tisztázó kérdéseket tett fel, a válaszok alapján várhatóan szeptember elején hozza meg döntési javaslatát. A HM Állami Egészségügyi Központ digitális képarchiváló rendszerének fejlesztését 300 millió Ft összegű kiemelt informatikai projekt támogatja, a megvalósítás zajlik. 2009. év szeptemberében a közép-magyarországi fekvőbeteg szakellátás korszerűsítésére, az onkológiai ellátás fejlesztésére rendelkezésre álló mintegy 8 Mrd Ft maradványforrás felhasználásra további két tervezési felhívás jelent meg a Semmelweis Egyetem Korányi projektjének és a Fővárosi Önkormányzat onkológiai ellátásának, az Uzsoki utcai Kórház sugárterápiás eszközparkjának fejlesztésére.

A sürgősségi-ellátás infrastrukturális fejlesztése (a TIOP forrásai) Közvetlenül a TIOP 2.2.2.A) Sürgősségi ellátás korszerűsítése SO1, SO2 c. konstrukcióban. A pályázatok bírálata 2008. december 9-én megkezdődött és 35 pályázat érkezett be. A formai értékelésen túljutott 31 pályázat összességében 14 726 052 988 Ft támogatási igényt jelentett be. A bírálat lezárult, az első pályázat eredményhirdetésére 2009. márciusában sor került. Eredménye az alábbi térképen:

A sürgősségi-ellátás infrastruktúra-fejlesztése (a TIOP forrásai) Közvetetten a TIOP 2.2.7. A „Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban” c. konstrukcióban Sürgősségi elem a konstrukcióban: A konstrukció keretében megvalósuló beruházások a következő ellátási területekre terjedhetnek ki, felölelve a diagnosztikai, a terápiás, a hotelszolgáltatás és az info-kommunikációs infrastruktúra fejlesztését: szív - és érrendszeri megbetegedések ellátása sürgősségi ellátás (SO1, SO2, beleértve a gyermeksürgősségi ellátást) egyéb gyermekellátás (gyermekosztály, PIC, NIC) onkológiai ellátás speciális ellátások: szervátültetés, élődonorból szervnyerés, súlyos égési sérültek kezelése központi műtőegység-, központi intenzív központi diagnosztika (labor, képalkotó eljárások) központi sterilizáló patológia Keretösszeg: 75,000 Mrd Ft. Pályázók száma: A keretre 9 pályázat érkezett. Nyertesek: A Kormány 10,2 Mrd Ft-os keretemeléssel 8 pályázó számára biztosított forrást.

Az eddigi eredmények (2007/08) – ROP-ok

Az alapellátás infrastrukturális fejlesztése (ROP-ok) Az alapellátás infrastrukturális fejlesztéseit, a háziorvosi rendelők korszerűsítését, egészségházak kialakítását és fejlesztését a Regionális Operatív Programok keretei között meghirdetett pályázatok támogatják, ösztönözve az alapfokú egészségügyi ellátások fizikai integrációját. A 6 konvergencia régióban 2007-2008. évi akcióterv keretei között meghirdetett összesen 5,216 milliárd Ft-nyi pályázati forrásra 353 egészségügyi alapellátási pályázat érkezett, közel 20 milliárd Ft-os támogatási igényt jelentve be a 10-80 millió Ft közötti támogatási összeghatárokon belül. A Regionális Operatív Programok keretei között 2009. március 11-ét követően valamennyi régióban lezárultak az alapellátási pályázatok, illetve Dél-Dunántúlon megszületett a kétfordulós pályázat első fordulójának eredménye. Nyugat Dunántúlon a korábbi nyertesek mellett 2009. március 11. óta további nyertes pályázók kihirdetésére került sor.

A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1 A járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztése 1. (a ROP-ok forrásai) A járóbeteg-szakellátás fejlesztését a Regionális Operatív Programok is jelentős pályázati forrásokkal támogatják: a 2007-2008. évi eddig meghirdetett pályázatok összesen 15,98 Mrd Ft értékű fejlesztést tesznek lehetővé a konvergencia régióban és közép-Magyarországon, ez az összeg a 2009. március 20-án megjelent dél-dunántúli pályázattal további 2 Mrd Ft-tal egészült ki.

Az eddigi eredmények (2007/08) – TÁMOP

A fejlesztési programok 2009/10

A Társadalmi Infrastruktúra OP 2009/10

Tervezett járóbeteg-ellátási fejlesztések (a TIOP forrásai) Encsi Szikszói Szolnoki Hajdúszoboszlói Füzesabonyi Szentendrei Pannonhalmai Kisbéri Székesfehérvári Pécsi Szentlőrinci Sopron–Fertődi Keszthelyi Hévízi Abai Abaúj–Hegyközi Adonyi Ajkai Aszódi Bácsalmási Bajai Baktalórántházai Balassagyarmati Balatonföldvári Balmazújvárosi Barcsi Bátonyterenyei Békéscsabai Békési Bélapátfalvai Berettyóújfalui Bicskei Bodrogközi Budaörsi Budapest Ceglédi Celldömölki Csepregi Csongrádi Csornai Debreceni Derecske-Létavértesi Dombóvári Dorogi Dunakeszi Egri Enyingi Ercsi Érdi Esztergomi Fehérgyarmati Fonyódi Gárdonyi Gödöllői Gyöngyösi Győri Gyulai Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hatvani Hevesi Hódmezővásárhelyi Ibrány–Nagyhalászi Jánoshalmai Jászberényi Kadarkúti Kalocsai Kaposvári Karcagi Kazincbarcikai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kisteleki Kisvárdai Komáromi Komlói Körmendi Kőszegi Kunszentmártoni Lengyeltóti Letenyei Makói Marcali Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Mezőtúri Miskolci Mohácsi Monori Mosonmagyaróvári Mórahalomi Nagyatádi Nagykállói Nagykanizsai Nagykátai Nyírbátori Nyíregyházai Őriszentpéteri Orosházai Oroszlányi Pacsai Paksi Pápai Pásztói Pécsváradi Pétervásárai Pilisvörösvári Polgári Püspökladányi Ráckevei Rétsági Salgótarjáni Sarkadi Sárospataki Sásdi Sátoraljaújhelyi Siófoki Sümegi Szarvasi Szécsényi Szegedi Szeghalomi Szekszárdi Szentesi Szentgotthárdi Szerencsi Szigetvári Szobi Szombathelyi Tabi Tamási Tapolcai Tatabányai Tatai Téti Tiszafüredi Tiszaújvárosi Tiszavasvári Tokaji Törökszentmiklósi Váci Várpalotai Vásárosnaményi Vasvári Veresegyházi Veszprémi Záhonyi Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Ózdi Szakrendelővel nem rendelkező kistérségek (9) Önálló szakrendelővel rendelkező kistérségek (49) Kórházi szakrendelővel rendelkező kistérségek (58) Új (zöldmezős) önálló szakrendelővel ellátandó kistérségek (21) Kiemelten fejlesztendő kistérségek (37) Leghátrányosabb helyzetű kistérségek (33) TIOP 2.1.2 nyertesek (A TIOP 2.1.2/08/01 konstrukció keretében még nem került sor eredményhirdetésre) TIOP 2.1.3 nyertesek ROP nyertesek (A DDOP 3.1.3/B konstrukció keretében még nem került sor eredményhirdetésre) Balatonalmádi Balatonfüredi LHH nyertesek Edelényi Csengeri Móri Sárvári Kapuvár-Beledi Lenti Csurgói Sellyei Siklósi Bonyhádi Zirci Dabasi Gyáli Kiskunmajsai Dunaújvárosi Kunszentmiklósi Sárbogárdi

Tervezett járóbeteg-ellátási fejlesztések (a TIOP forrásai) A TIOP 2.1.1. „Regionális és megyei kiemelt járóbeteg-szakellátó intézmények fejlesztése” c. Konstrukcióban. A 2007-2008 évi akciótervben a járóbeteg-szakellátás fejlesztésének fókuszában a területi hozzáférés javítása állt: részben a járóbeteg-szakellátás vonatkozásában fehér foltnak számító területeken új kapacitások létrehozásával, részben a kórházi átalakítás során a krónikussá átalakított intézmények ellátási területén megerősített járóbeteg-szakellátások kialakításával, amely részben kiválthatja a megszűnt aktív fekvőbeteg ellátást. A fejlesztés következő szakasza a regionális, illetve megyei szinten kiemelkedő, kórházhoz integrált járóbeteg-szakellátó intézmények célzott beruházásait támogatja. Elvárás, hogy az korábbi fejlesztésekkel a járóbeteg-szakellátás regionális szinten hálózatosodjon, és infrastruktúra-fejlesztéssel is támogassuk a kiemelkedő szintű, specializált diagnosztikai eljárásokat nyújtó szakellátó intézmények korszerűsítését. Projekt kiválasztás eljárása: egyfordulós pályázat Kedvezményezettek köre: Szakmai szempontrend-szer alapján kijelölt, kórházhoz integrált járóbeteg- szakellátást nyújtó intézmények vagy fenntartójuk Pályázat kerete: 6 Mrd Ft (2010-ben) Tám. min.-max. összege: 0,5-1,5 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 90 % Támogatandó projektek: 6-12 db Tervezett indítás: 2010 II. negyedév

Tervezett sürgősségi fejlesztések (a TIOP forrásai) 1) Közvetlenül: A TIOP 2.2.1. „Sürgősségi ellátás fejlesztése – mentés, légimentés” c. konstrukcióban A fejlesztés célja: a prehospitális sürgősségi ellátás terén tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkentése, országosan az esetek 90%-ában a 15 percen belüli elérési idő biztosítása a mentőállomás hálózat fejlesztésével, új mentőállomások létesítésével, jelenlegiek felújításával, korszerűsítésével, a bevethető egységek számának növelésével. Részcélok: A légimentés indokolt országos lefedettségének biztosítása (légimentő bázisok). Uniós és a minimumfeltételeknek megfelelő korszerű mentéstechnikai, munkavédel-mi és oktató eszközök biztosítása. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Kiemelt projekt Kedvezményezettek köre: Országos Mentőszolgálat Pályázat kerete: 11,5 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 11,5 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1 db

Tervezett sürgősségi fejlesztések (a TIOP forrásai) A konstrukció indokoltsága: A sürgősségi betegellátás területén az esélyegyenlőség megvalósulása az egyenletes hozzáférhetőségen és a folyamatosan, helytől és időtől független magas szakmai színvonalon keresztül alapvető követelmény. Ez azonban jelenleg az alábbi szempontok miatt nem valósul meg: A jelenlegi mentőállomások száma, elhelyezkedése és a rendelkezésre álló mentőgépjárművek elégtelen száma és összetétele miatt nem megfelelő arányban biztosított a 15 perces kiérkezés, mely jelentősen gátolja az egyenlő hozzáférhetőség esélyét. Az OMSZ feladatait jelenleg 219 mentőállomásról, 781 mentőegységgel teljesíti, mely mellett a települések 37%-a, a lakosság 13%-a nem érhető el fizikailag sem 15 percen belül. A meglévő állomások műszaki állapotuk, építészeti konstrukciójuk miatt 22 %-ban egyáltalán nem felelnek meg a jelenlegi szakmai követelményeknek, 6 %-ban átépítésre, bővítésre szorulnak, illetve 36 %-a felújítandó. A nemzetközi összehasonlítások alapján a szükséges esetkocsik száma csak 58.5%-ban, míg a rohamkocsik száma 85 %-ban biztosított. Külön kiemelendő hiányterület a gyermekmentés, ahol képzett emberi erőforrás valamint speciális mentéstechnikai infrastruktúra (speciálisan kialakított és felszerelt jármű valamint orvosi eszközök) sem áll kellő számban rendelkezésre. A légi mentőhálózat nem teljes, nincs megfelelően és hosszútávra biztosítva a helikopterek elhelyezése.

Tervezett sürgősségi fejlesztések (a TIOP forrásai) Pécs Sármellék Balatonfüred Budaőrs Szentes Miskolc Debrecen Pápa

A Társadalmi Megújulás OP 2009/10

A Társadalmi Megújulás OP 2009/10 Fejlesztési alapelvek a tervezett programokkal kapcsolatban: Járuljanak hozzá a várhatóan egészségben eltöltött életévek számának a növekedéséhez. Játszanak szerepet az életminőség javításában. Csökkentsék a régiók közötti különbségeket (hozzáférés javítása). Ösztönözzék a partnerségben megvalósított cselekvéseket. Támogassák az egészségügyi szerkezetátalakítást.

6.1.1. Bizonyítékon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei számára Átfogó cél: Az oktatásban részt vevő minden hallgató rendelkezzen az oktatási szintjének (óvoda, alap-, közép-, felsőfok, felnőttképzés) megfelelő tartalmú-, mennyiségű- és szintű egészségfejlesztési és beteségmegelőzési ismeretekkel, ennek érdekében az oktatás teljes vertikumára (közoktatás, felsőoktatás, felnőttképzés) kiterjedően kifejlesztésre kerülnek a még hiányzó egészségfejlesztési tananyagok. Támogatható tevékenységek: Közoktatási egészségfejlesztési tananyagfejlesztést elősegítő koncepció kidolgozása A teljes körű egészségfejlesztés (lehetőség szerint szabad hozzáférésű) tananyagai Az összes egészség-kockázatra vonatkozó egészségfejlesztési üzeneteket továbbító, az elméleti oktatást kiegészítő, szemléltető elektronikus anyagok (CD, film, stb.) kidolgozásának támogatása Egészségtan-tanárok és egészségfejlesztő mentálhigiénikusok szakemberek képzése ERFA típusú támogatható tevékenységek: A programok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges eszközbeszerzés Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: pályázatos Kedvezményezettek köre: Állami, önkormányzati intézmények vagy azok költségvetési szervei; non-profit szervezetek; bejegyzett vállalkozások; többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok; szakmai szervezetek; egyházi jogi személy; kisebbségi önkormányzatok, a fentiek konzorciumai Pályázatok kerete: 0,5 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: max. 0,5 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1

6.1.2./II Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód-programok Átfogó cél: Az ÚMFT és az Európai Unió céljainak megfelelően a magyar lakosság életminőségének javítása, egészségben eltöltött életéveinek növelése, elősegítve a munkaerőpiaci helyzet és a gazdasági eredmények javítását, javítva a foglalkoztathatóságot és munkavégző képességet. Támogatható tevékenységek: Kistérségi egészségtervek elkészítésének támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben és egészségkoordinátorok képzése és határozott idejű foglalkoztatásának támogatása. Egészséget támogató hatékony döntéshozatal segítése módszertani fejlesztéssel, támogatással országos, regionális és kistérségi, helyi szinten Szakmai támogatás az életmódprogramok kidolgozói és megvalósítói számára, beleértve egészségkoordinátori/ egészségfejlesztési segítői hálózat kialakítása, felkészítése működtetése Kistérségi és települési egészségtervek cselekvési programjainak támogatása Egészségügyi betegségmegelőzési, baleset-megelőzési, elsősegélynyújtási, egészségfejlesztési alapismereteket közvetítő tájékoztató anyagok, kiadványok, eszközök megtervezésének, előállításának, terjesztésének támogatása Balesetmegelőzési és elsősegélynyújtási programok (országos, regionális, kistérségi, helyi) kiemelten a gyermek- és ifjúsági korosztály számára, gyermekbiztonsági oktatóközpont létrehozása Munkahelyi egészségfejlesztési programok, munkahelyi egészségtervek támogatása Bölcsődei-, óvodai, iskolai teljes körű egészségfejlesztési programok Életvezetési egyéni kompetenciák fejlesztése az öngondoskodási képesség fejlesztése érdekében különösen a rizikócsoportok körében A célcsoportok fizikai aktivitásának javítását célzó és a mozgás-gazdag életmódot ösztönző szabadidős programok. A lelki egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok támogatása. A serdülők egészségét, az egészséges családi életre nevelést, az egészséges fogantatást támogató programok. Szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) előfordulási gyakoriságát csökkentő vagy azokat megelőző programok támogatása Az egészségfejlesztési és elsődleges prevenciós tevékenységet támogató népegészségügyi vizsgálatok, kutatások, jó gyakorlatok támogatása. Romák lakhatását elősegítő komplex telep programhoz kapcsolódó egészségfejlesztési tevékenységek támogatása ERFA típusú támogatható tevékenységek: A programok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges épületfejlesztés és eszközbeszerzés Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: pályázatos Kedvezményezettek köre: Állami, önkormányzati intézmények vagy azok költségvetési szervei; non-profit szervezetek; bejegyzett vállalkozások; többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok; szakmai szervezetek; egyházi jogi személy; kisebbségi önkormányzatok, a fentiek konzorciumai Pályázatok kerete: 5,6 Mrd Ft (2009-ben), 6,0 Mrd Ft (2010-ben), 4 Mrd Ft (2009-ben az LHH-kban) Tám. min.-max. összege: 0,02-0,46 Mrd Ft, 0,02-0,2 (az LHH-kban) Tám. min.-max. mértéke: max. 100 % Támogatandó projektek: 40-390, 33-200 (az LHH-kban)

6.1.3. Szűrőprogramok és országos kommunikációjuk Népegészségügyi célú szervezett szűrési programok Átfogó cél: A népegészségügyi célú, életkorhoz kötött szervezett szűrésen részt vevők számának növelése a betegségek korai stádiumában történő felismerése, a betegségek súlyosságának csökkentése, szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében. Specifikus célok: 25-65 éves korosztály számára szervezett nőgyógyászati onkológiai méhnyakszűrés támogatása Védőnői méhnyakszűrő program kiterjesztésének támogatása 50-70 éves korosztály számára gyomor-bélrendszeri eredetű, humánspecifikus vérzés (vastag- végbélrákszűrés) laboratóriumi szűrésének támogatása A hátrányos helyzetű csoportok, illetőleg a hátrányos helyzetű településeken, kistérségekben élők szűrővizsgálatokhoz való hozzáférésének elősegítése Támogatható tevékenységek: A szűrési tevékenység lebonyolítása A szűréshez szükséges emberi erőforrások biztosítása A szűrési programok lebonyolításához és kiterjesztéséhez szükséges eszközök beszerzése az egyszer használatos eszközök és reagensek beszerzése kivételével A szűrések kiterjesztésébe bevonni tervezett szakdolgozók felkészítése ERFA típusú támogatható tevékenységek: A szűrési programok kiterjesztéséhez, lebonyolításához szükséges eszközök beszerzése. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Kiemelt Kedvezményezettek köre: ÁNTSZ Pályázatok kerete: 1,0 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 1,0 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1

6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) program Átfogó cél: A konstrukció célja a 0-7 éves korú gyermekek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre – sikeres és egészséges életkezdetének támogatása, az életkezdethez szükséges feltételek esélyeinek a növelése, a gyermekek- és közvetetten a szülők - integrációs esélyeinek növelése módszertani háttér kialakításával, térségi egészségügyi együttműködések előkészítésével, a programban érdekeltek közti kommunikáció elősegítésével, tájékoztató-, és segédagyagok kidolgozásával, a folyamat szakmai felügyeletének biztosításával és folyamatos értékelésével. A konstrukció a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program, valamint a Gyermekesély zászlóshajó program céljait erősíti. Támogatható tevékenységek: A 0-7 éves gyerekek fejlődésének komplex (szomatikus, pszichomotoros, érzékszervi, kognitív, stb.) felméréséhez az állapotfelmérő adatlap standardjainak a kialakítása Módszertani fejlesztési háttér kialakításának támogatása az alapellátás korai fejlesztéssel összefüggő feladatainak támogatására Módszertani fejlesztések támogatása: eljárási és ellátási protokollok kidolgozása a korai felismerés és a segítő szolgáltatásokhoz való juttatás érdekében, kutatások és elemzések, indikátorfejlesztés támogatása Szűrővizsgálatok és egységes állapotfelmérés informatikai hátterének megteremtése: (hardver, szoftver- és alkalmazásfejlesztés), a rendszer felhasználóinak alapszintű felkészítése Oktató és tájékoztató anyagok kidolgozása Oktatói képzés, távoktatási oktató házi gyermekorvosok és védőnők képzése Védőnők és gyeremek alapellátásban dolgozók teljes körű továbbképzése korszerű oktatási módszertan (beleértve a távoktatást) alkalmazásával Képzésfejlesztés a védőnői alap-és továbbképzés (elméleti és gyakorlati) fejlesztése Az egységes ismeretek, szemlélet és gyakorlat érdekében oktatási anyag kifejlesztése az orvosképzés számára, amit az egyetemek és a szakorvosképző helyek megkapnak, és szakvizsga tételek, valamint a továbbképzési tematika is bővülne ebben a témában. Korai jelzőrendszer kialakítása, eljárási protokollok kialakítása Együttműködési támogatása a korai fejlesztésben, ill. megváltozott fejlődésmenetű gyermekek családjait támogató állami, önkormányzati intézmények, hálózatok, illetve szakmai, civil szervezetek között, az ezzel kapcsolatos tájékoztatás javítása, jó gyakorlatok támogatása A nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető(pl. ábrákkal rajzokkal) kiadványok, szórólapok plakátok készítésének, terjesztésének támogatása ERFA típusú támogatható tevékenységek: Az informatikai fejlesztéshez szükséges eszköz- és szoftver beszerzés, Módszertani háttér kialakításához szükséges egyéb eszköz, bútor- és berendezés beszerzése Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Kiemelt Kedvezményezettek köre: ÁNTSZ Pályázatok kerete: 2,5 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 2,5 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1

6. 2. 1 Ágazati Humánerőforrás monitoring rendszer Átfogó cél: Egységes - kormányzati és/vagy ágazati szintű döntés-előkészítések megalapozását és döntéstámogatását, illetve ágazati HR stratégia kialakítását támogató – egységes ágazati HR monitoring rendszer és adattárház kialakítása. Támogatható tevékenységek: Egészségügyi humánerőforrás monitoring rendszer megvalósítási terv elkészítése. Szervezetfejlesztés megvalósítása az EEKH-ban. Egységes adattárház kialakítása (szoftverfejlesztés, informatikai eszközfejlesztés), majd az ezen alapuló egységes ágazati HR-monitoring rendszer kialakítása. Egységes adatbázis-kezelő és adattárház rendszer technikai specifikációjának elkészítése logikai rendszertervezés keretében. Szükséges eszközbeszerzés lebonyolítása és üzembe helyezés Nyilvántartási rendszer fejlesztése és egységes adattárház kialakítása. Egyes adatbázisok áttervezése a kiválasztott adatbázis-kezelőre. A létező adatbázisok meglévő adatainak migrálása (adattisztítás, felülvizsgálat, hitelesség, pontosság, helyesség vizsgálata) az új adatbázisokba. Az adattárház kialakítása az egységes technológiájú adatbázis-kezelő platformra. Adatkapcsolat kialakítása az érintett intézményekkel, releváns uniós adatbázisokkal. A HR-monitoring rendszer működésének tesztelése, modellezése. HR Stratégiai javaslat elkészítéséhez szükséges adatok és információk lekérdezése a rendszerből. Az életpálya-modellre és a kapcsolódó szolgáltatásokra koncepciójavaslat kidolgozása. Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Kiemelt Kedvezményezettek köre: EEKH Pályázatok kerete: 0,5 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 0,5 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1

6.2.2./II Képzési programok az egészségügyben, hiányszakmák képzése, kompetencia-fejlesztés Átfogó cél: Az egészségügyi rendszerben lévő egészségügyi dolgozói szerkezet mennyiségi és minőségi optimalizálásának elősegítése. Az egészségügyben dolgozók kompetenciáinak fejlesztése strukturális és technológiai változásokhoz alkalmazkodva. Támogatható tevékenységek: A” komponens: Szakdolgozói és orvosi képzési díj támogatása: fekvő- és/vagy járóbeteg szakellátó intézmények számára különösen a hiányszakmák betöltése és szükséges hatáskörfejlesztés érdekében háziorvosi szolgálatok, otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók betegszállítást és mentési tevékenységet végző szervezetek korlátozott körben szakmai szervezetek, háttérintézmények olyan támogatása amely a képzési díjtámogatáshoz való hozzáférést biztosítja a fenti csoportok számára és romák egészségügyi szakképzésbe történő bevonásához Igénybe vehető képzéstípusok: szakképesítést adó szakképzések, továbbképzések, kompetenciabővítő képzési formák (hatáskörbővítő, egyéb kompetenciabővítő képzés, beleértve az esélyegyenlőséget, előítélet-mentességet és antidiszkriminációt előmozdító képzéseket is) Szakdolgozói utánpótlásképzés érdekében ösztöndíjprogram az egészségügyi szolgáltatók részére egészségügyi szakképesítést szerzők egészségügyi szakellátásban történő további foglalkoztatása céljából, kiemelten a romák egészségügyi ellátórendszerben való foglalkoztatásának ösztönzése érdekében) „B” komponens: Egészségügyi képzés- és módszertani fejlesztés: a különböző meglévő, eltérő képzési bemeneteket figyelembe vevő közép- és felsőfokú szakirányú szakképzések szakmai anyagainak (kiegészítő képzési programjainak, jegyzeteinek és tanulmányi segédleteinek) kifejlesztése a különböző meglévő, eltérő képzési bemeneteket figyelembe vevő szakképzések szakmai anyagaihoz kapcsolódó távoktatási- és digitális tananyagfejlesztés Az egészségügyi tevékenység szüneteltetését követően a működési nyilvántartásba való visszakerülést támogató képzések Hatáskör-, illetve kompetenciabővítő képzési formák szakmai anyagainak kifejlesztése, beleértve az esélyegyenlőséget, előítéletmentességet, antidiszkriminatív gyakorlatot támogató képzéseket is) Egészségügyi határterületeken interdiszciplináris képzések, továbbképzések fejlesztés Tradicionális és komplementer gyógyászattal összefüggő képzésfejlesztési tevékenység Módszertani fejlesztések A kifejlesztett tananyagokhoz a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó tanárokat felkészítő program, szakértői felkészítő program előkészítése és/vagy kifejlesztett képzési programok vizsgarendszeréhez felkészítés kialakítása, a továbbképzési vizsgarendszer kialakítása. A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciák, illetőleg az egészségügyi ellátó rendszer átalakításából, a szakmai irányelvek, protokollok, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok alapján megfogalmazott új szakmai kompetencia szükségletek figyelembe vételével hatásköri listák előkészítése ERFA típusú támogatható tevékenységek: Nem támogathatók. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Pályázat Kedvezményezettek köre: Közfinanszírozott egészségügyi szakellátást végző fekvő és járóbeteg szakellátó intézmények, háziorvosi szolgálat, otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók és konzorciumaik, közfinanszírozott betegszállító és mentési tevékenységet ellátó szervezetek, egészségügyi háttérintézmények, egészségügyi szakképzésre akkreditált felnőttképzési tanúsítvánnyal rendelkező képzőintézmények valamint szakmai kamarák, tudományos társaságok, szakmai szervezetek Pályázatok kerete: 3,0 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 0,02-0,2 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 60-300

6.2.3. Országos egészségmonitorozási rendszer Átfogó cél: Az egészségorientált kormányzati és egészségpolitikai döntéshozatal kialakításának támogatása az egészségmonitorozás országos hálózatának megalapozásával és kifejlesztésével. Az egészségmonitorozási rendszer az ÁNTSZ, a magyarországi egészségtudományi képzést folytató egyetemek, és meghatározó elsődleges és másodlagos adatgazdák együttműködése révén kerül kialakítása, felhasználva az Északkelet Magyarországi Egészség Obszervatórium (ÉKMEO), valamint az Európa számos országában működő egészség obszervatóriumok tudását és tapasztalatait. Támogatható tevékenységek: Szervezeti módszertani fejlesztés, eljárásrendek, protokollok kialakítása, háttértanulmányok készítése Képzések, tréningek (külföldi és hazai MSc és Bsc képzések, rövid idejű tanfolyamok, tréningek, workshopok) Alkalmazásfejlesztés, adatbázis-fejlesztés Adatfeldolgozási módszertan fejlesztése, ÉKMEO adatgyűjtés és feldolgozási rendszerének országos kiterjesztése ESZA / ERFA típusú támogatható tevékenységek: Az egészségmonitorozás informatikai hátterének kialakításához szükséges minimális infrastruktúra-fejlesztés, egyéb rekonstrukció, bútorzat, irodatechnikai eszközök. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: kiemelt Kedvezményezettek köre: Országos Tiszti főorvosi Hivatal vezette konzorcium Pályázatok kerete: 0,9 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: 0,9 Mrd Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: 1

6.2.4./II Foglalkoztatás támogatása Átfogó cél: Az átalakuló ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges humánerőforrás biztosítása. Támogatható tevékenységek: „A” komponens: Az egészségügyi intézménynél orvos, egészségügyi szakdolgozó foglalkoztatásának támogatása különösen az országos hiányszakmának minősülő körben:szakdolgozói területen: onkológiai szakápoló, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló és koordinátor, körzeti közösségi szakápoló, intenzív betegellátó szakápoló/ felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló, gyermek intenzív terápiás szakápoló/ gyermek aneszteziológus és intenzív szakápoló, mentőápoló, műtős/műtéti asszisztens, radiográfus, képi diagnosztikai asszisztens/képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, geriátriai szakápoló, gyógytornász szakorvosi területen: rehabilitáció, onkológia, geriátria, sürgősségi ellátás. A járó- és fekvőbeteg szakellátó intézményeken belül működő ún. mobil team (pl: hospice/palliatív-, diabetes-, decubitus-, rehabilitációs, geriátriai, légzőszervi, haemophilia-team, stb.) humán erőforrás állománya foglalkoztatásának támogatása, és ezen túl a teamen belül az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó, közvetlenül a betegellátásban résztvevő egyéb, nem egészségügyi végzettségű szakemberek (pl: pszichológus, mentálhigiénikus, szociális munkás, szociális asszisztens) foglalkoztatásának támogatása. Az intézményen belüli egészségfejlesztési tevékenységhez szükséges személyzet foglalkoztatása Romák munkavállalását ösztönző foglalkoztatási programok megvalósítása, a megvalósítás szakmai támogatása Háziorvosi szolgálat esetében praxisösszevonással összefüggő humán erőforrás-bővítéshez képzési díjtámogatás és foglalkoztatási támogatás ERFA típusú támogatható tevékenységek: Korlátozott eszközbeszerzés *Csak háziorvosi szolgálatok praxisösszevonása esetében „B” komponens: Képzési díjtámogatás Foglalkoztatás támogatása (bér- és járulékköltség, utazási költségtérítés, lakhatási támogatás) ERFA típusú támogatható tevékenységek: Nem támogathatók. Praktikus információk: Projekt kiválasztás eljárása: Egyfordulós pályázat Kedvezményezettek köre: A komponens: közfinanszírozott egészségügyi szakellátást végző fekvő és járóbeteg szakellátó intézmények, háziorvosi szolgálatok, otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók, mentési tevékenységet ellátó szervezetek B komponens: TIOP vagy ROP nyertes járóbeteg szakellátásfej-lesztési projektet megvalósító települési önkormányzat vagy non-profit gazdasági társasága (a leghátrányosabb helyzetű kistérségeken kívül) Pályázatok kerete: A komponens: 1,48 Mrd Ft (2009-ben), 2,86 Mrd Ft (2010-ben) B komponens: 1,50 Mrd Ft (2009-ben) Tám. min.-max. összege: A komponens: 2-200 M F B komponens: 10-100 M Ft Tám. min.-max. mértéke: 100 % Támogatandó projektek: A komponens: 21-380 B komponens: 30-60

6.2.5. Szervezeti hatékonyság fejlesztése 1. Átfogó cél: A komponens, Szervezeti hatékonyság fejlesztése a struktúraváltásban érintett intézményeknél B komponens, Minőségirányítás és gyógyszerterápia menedzsment a gyógyszertárakban D Komponens, Területi együttműködések erősítése E komponens, Regionális onkológiai hálózati együttműködés támogatása Támogatható tevékenységek: A komponens keretében: Egységes, integrált külső felülvizsgálati rendszer bevezetésének módszertani támogatása, egységes nemzetközi akkreditációs követelmény rendszernek megfelelően Módszertani fejlesztések az egészségügyi szolgáltatók általános és szakma specifikus akkreditációjához Standardok kifejlesztése és értékelésükhöz használandó kézikönyv megalkotás az újonnan kifejlesztett akkreditációs rendszerhez Betegbiztonság növeléséhez adatgyűjtési, adatkezelési rendszer kialakítása A akkreditációs eljárásban közreműködő minőségirányítási szakemberek képzése B komponens keretében: Gyógyszertári Ellátási Standardok (GYES) fejlesztése GYES akkreditációs szakemberek képzése GYES rendszerismertetés, képzés Gyógyszerterápia menedzsment (GYTM) szakmai protokolljaihoz fejlesztési módszertan kidolgozása Az akkreditációs rendszer kiépítése Gyógyszer-alkalmazási protokollok fejlesztése Szoftverfejlesztés Protokollok és a szoftverek akkreditációja Rendszerismertetés, képzés Szakmai nyomonkövetés

6.2.5. Szervezeti hatékonyság fejlesztése 2. Támogatható tevékenységek (folytatás): C komponens keretében: Intézményi diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása Minőségirányítási, változtatásmenedzsment ismeretek bővítése az ellátórendszerben képzések támogatása, képzési díjtámogatás révén Egészségügyi kontrolling rendszer korszerűsítésének támogatása az egészségügyi intézményekben (üzlet-és ügyviteli rendszerekhez szoftver- és alkalmazásfejlesztés) D komponens keretében: Területi együttműködést leíró módszertani anyag készítése Területi együttműködési modell kidolgozása Háttértanulmányok, felmérések, elemzések készítése Folyamatos felülvizsgálata az újonnan kialakult beteg utaknak Képzések, tréningek, workshopok szervezése azokon való konzorciális tagi szereplők részvételével E komponens keretében: Tájékoztatásssal kapcsolatos tevékenység ERFA típusú támogatható tevékenységek: Egészségügyi kontrolling rendszerek bevezetéséhez szükséges szoftverek beszerzése Betegbiztonsági adatgyűjtési és adatkezelés rendszerek kialakításához szoftver és hardverbeszerzés

6.2.5. Szervezeti hatékonyság fejlesztése 3. Praktikus információk:

A Regionális Operatív Programok 2009/10

Tervezett rehabilitációs fejlesztések (a ROP-ok forrásai) csúcsintéz- mények (pl.OORI) Pólus TIOP 2.2.7. Megyei / Súlyponti kórházak Struktúra pályázat TIOP 2.2.4. SO1 SO2 KMR Kórházak! Területi kórházak Szakkórházak TIOP 2.1.2. / 2.1.3. / ROP pályázatok Önálló rendelőintézetek / Gondozók Alapellátás

Tervezett rehabilitációs fejlesztések (a ROP-ok forrásai) Pályázói kör: A fejlesztéssel érintett közfinanszírozott ellátást nyújtó, fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatók, vagy fenntartójuk, amelyek rehabilitációs szakfeladatra szóló érvényes működési engedéllyel és OEP szerződéssel és/vagy előzetes OEP befogadási nyilatkozattal bírnak. A pszichiátriai rehabilitáció területéről (addiktológia, drog rehabilitáció kiemelten) az önálló járóbeteg-ellátó intézmények is pályázhatnak. A pályázat benyújtására konzorciumi formában nem lesz lehetőség. A TIOP 2.2.7-07/2F pályázatban nyertes pályázatok nem támogathatók.

II. H1N1 Influenza Pandémia

Az influenza jelentősége A szezonális járvány ideje alatt több halálesetet okoz, mint az összes többi bejelentendő fertőző megbetegedés egy egész év folyamán. Egy új influenza vírus okozta világjárvány következményei miatt túl mutat a legnagyobb szezonális influenza járvány következményein. Egészségügyi: megbetegedések és halálozások magas előfordulása, az egészségügyi ellátó rendszer fokozott igénybe vétele. Társadalmi: a lakosság megváltozott mobilitása, az alapvető szolgáltatások, infrastruktúra érintettsége. Gazdasági: kieső munkaerő, GDP csökkenés, gyógyítás megelőzés-, táppénz költség növekedése.

Fertőzés megelőzése Védőoltás Szociális távoltartás Higiénés szabályok betartása Egyéni védőeszközök alkalmazása

Pandémiás influenza elleni védőoltási kampány 6 millió dózis pandémiás influenza elleni oltóanyag 4 millió dózis térítésmentesen a célcsoportok számára 2 millió dózis az általános népesség számára térítés ellenében, vényre Védőoltási kampány lebonyolítása Háziorvosi praxisok Foglalkozás egészségügyi szolgáltatók Iskolai kampányoltások Oltópontok

Oltott személyek aránya 60 éven felüliek: 33,6 % 60 éves vagy annál fiatalabb: 66,4 %

Főbb járványügyi jellemzők Influenza szerű megbetegedések (ISZM) becsült kumulatív száma: 380.000 ISZM incidencia 3,8 % Influenza A(H1N1)v vírus okozta halálozás 1,12 %000 Legmagasabb influenza aktivitás 2009. 48-50. hét

ISZM megbetegedések korcsoportos megoszlása Korcsoport (év) Megoszlás (%) 0-14 29 15-34 43 35-39 22 60 < 6 Összesen: 100

Kockázati tényező Megoszlási % Influenza A(H1N1)v vírus fertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek megoszlása kockázati tényező szerint Kockázati tényező Megoszlási % Krónikus betegség 75,6 Obesitas 10,0 Terhesség 4,4, Nem ismert

Prioritások a következő hónapokra Átoltottság növelése Az influenzás betegek megfelelő egészségügyi ellátása, az antivirális kezelések végzése a szakmai szabályai szerint. Kórházi kezelések számának és az egészségügyi kapacitás helyzetének monitorozása. Az influenza surveillance működtetése. Laboratóriumi vizsgálatok végzése. A vírus monitorozása. A bevezetett intézkedések értékelése. Felkészülés a következő járvány hullámra.

Összegzés Az őszi-téli pandémia hullám mérsékelt intenzitású volt. A terhes nők és gyermekek között több súlyos megbetegedés fordult elő, mint a szezonális járványokban általában. Gyakoribb volt a hirtelen kialakuló, halálhoz vezető ARDS, mint szezonális járványokban.

III. Népegészségügyi Programok „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Baleset-megelőzési Stratégia Dohányzás prevenció Vastagbél-szűrés Mintaprogram Védőnők által végzett Méhnyakszűrő Mintaprogram Roma Integráció Évtizede Program megvalósításához kapcsolódo modellprogram

1. „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program 2005 novemberében készült el a „Közös Kincsünk a Gyermek” Nemzeti Csecsemő –és Gyermekegészségügyi Program A Program 13 fő célt és a célokhoz kapcsoltan mindösszesen 76 feladatot határoz meg, amelyek felölelik a gyermekek egészségének és egészségügyi ellátásának jobbításához szükséges tennivalókat. A 13 fő célkitűzésből 10 elsősorban a gyermekegészségügyi ellátórendszer szükséges átalakításával foglalkozik. Ezen belül is kiemelendők: A koraszülések számát csökkentő és az újszülöttek ellátását, ezen keresztül a gyermeknépesség életminőségét javító célkitűzések és feladatok; Az alapellátás hozzáférhetőségében és minőségében meglévő területi és szociális egyenlőtlenségeket csökkentő célkitűzések, és a hozzájuk rendelt feladatok; A gyermekonkológiai ellátás fejlesztése; A gyermekszív-transzplantáció hazai beindítása.

A Program előrehaladása, megvalósult elemek, eredmények Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet létrehozott egy kamaszoknak szóló interaktív honlapot (www.tinivagyok.hu); A Bababarát Kórház kezdeményezésben 2009-ben az eddigiek mellett további 8 kórházat minősítettek bababarátnak; Széles hazai szakmai együttműködés nyomán elkészült a „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv”; Korszerűsödött a védőoltási rendszer: 10 fertőző betegség megelőzésére többkomponensű, korszerűbb - kevesebb mellékhatást okozó - oltóanyagok kerültek bevezetésre; A veleszületett anyagcserebetegségek újszülöttkori szűrésének jelentős megújítása és kibővülése 2007 októberétől megtörtént; Megkezdődött Magyarországon a szív transzplantáció gyermekeknél; 2007-ben egy gyermek, 2008-ban kettő, 2009-ben öt gyermek transzplantációja történt meg; Modell-programként elindult az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben kialakított serdülő ambulancia.

2010-ben tervezett programok Balesetmegelőzés területén: A „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv” ismertetése a laikus közönség felé; A lakosság gyermekbaleset megelőzési ismereteinek bővítése; Sport védőfelszerelések népszerűsítése; Gyermek háziorvosi praxisok felszerelésének bővítése; EACH Charta (gyermekjogok) terjesztése az egészségügyben; Konferencia szervezése a gyermekbántalmazás megelőzése témában; Gyermekrehabilitáció A gondozáshoz segítséget nyújtó tájékoztató anyagok összeállítása; Szakmai konzultáció a korai fejlesztés, rehabilitáció területén dolgozó szakemberek részére; Érzékenyítő továbbképzés szervezése orvos-védőnő csoportok számára.

2. Baleset-megelőzési Stratégia Balesetek: halálok tekintetében 3-4. helyen áll a szív-és érrendszeri, daganatos, és emésztő vagy légzőszervi megbetegedések után 1-45 éves korosztályban a vezető halálok A lakosság 8-10%-át éri évente egészségügyi ellátást igénylő baleset TEHÁT: jelentős egészség-teherrel jár

Stratégia a megelőzésre A balesetek jelentős arányban megelőzhetők (Közlekedési baleset 50%-ban, a mérgezések 95%) Megfelelő =bizonyítottan hatékony módszerek rendelkezésre állnak, csak tervszerűen adaptálni alkalmazni kell azokat. Ehhez segít a tervszerű kivitelezés: STRATÉGIA, AKCIÓK

A stratégia közzététele A stratégia közzétételével szélesebb szakmai körökben ismertté válik a balesetek terhe és megelőzhetősége. Ez alapot teremt a hatékony együttműködésre. A www.balesetmegeloz.atw.hu honlapon mindeki olvashatja a munkapéldányt

Kikkel lehet együttműködni? Minisztériumok Egyéb intézetek Civil szervezetek SAJTÓ

A siker titka A baleset-megelőzés hatékonysága a rendelkezésre álló eszközök költség-hatékony felhasználásán múlik. Ennek feltétele a résztvevő partnerek közötti együttműködés, a bizalom, a programok hatékonyságának mérése, mely eredménye alapján a baleset-megelőzési programok tovább fejleszthetők.

Ciki a Cigi Iskolai Dohányzás Prevenciós Program Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Ciki a Cigi Dohányzás Prevenciós Programja a következőket tartalmazza: flash alapú interaktív előadás, tanári kézikönyv, szöveges segédlet, élet nagyságú , szétszedhető bábu. A 3-5. osztályba járó, illetve a 6-10. osztályos tanulók dohányzással kapcsolatos attitűdjének formálása céljából, az interaktív előadás többek között a médiában , a hétköznapi életben jelen lévő dohányzással kapcsolatos anyagokat (pl.: plakátok, reklámok, tv és mozi film részletek) prevenciós célra használja fel. Az interaktív előadás segítségével a pedagógus a diákokkal együtt közösen elemzi és értelmezi a különböző média anyagokat. Ennek fő célja, hogy növelje a diákok kritikai érzékét a média csatornák dohányzást támogató direkt és indirekt üzeneteivel szemben és támogatást nyújtson ahhoz, hogy felismerjék a médiából érkező egészségkárosító cselekvésre motiváló manipulációkat.

Internet, napjaink médiája www.cikiacigi.hu A honlap célcsoportjai: az 5-8, 9-14, valamint a 15-20 éves korosztály. A honlapon különböző játékok és a dohányzás egészségkárosító hatásait bemutató képek és animációk segítik a gyermekek érdeklődésének felkeltését. Célja a nemdohányzó életforma népszerűsítése és a fiatalok dohányzással kapcsolatos attitűdjének formálása. A média fontos szerepet játszik a honlap népszerűsítésében: a honlap elérhetősége több szakmai portálon és weblapon is feltüntetésre került, valamint az iskolák bejárataira a honlapot népszerűsítő matricák is elhelyezésre kerültek.

Ciki a Cigi program elterjedtségének továbbnövelése a média eszközeivel Internet: További honlapokon és portálokon jelenjen meg a www.cikiacigi.hu honlap elérhetősége. TV és rádió: Fiataloknak szóló műsorokban legyen népszerűsítve. Folyóiratok és magazinok: Fiatal célközönséggel rendelkező nyomtatott média csatornákon keresztül is legyen ismertetve a program. A Ciki a Cigi Dohányzás Prevenciós Program teljes anyaga (flash alapú interaktív előadás, tanári kézikönyv, szöveges segédlet) iskolák számára felhasználónév és jelszó segítségével ingyenesen letölthető a http://reg.oefi.hu regisztrációs portálról.

IV. Vastagbél-szűrés Mintaprogram A colorectalis daganatok előfordulása: 90%-a 50 éves kor felett A Nemzeti Rákregiszter évente mintegy 8.500 új colorectális rákesetet regisztrál Magyarországon colorectalis daganat következtében több mint 5.500 személy hal meg évente férfiaknál: 56/100.000 lakos nőknél: 33/100.000 lakos A második leggyakoribb daganatos halálok Magyarországon Európában gyakoriságát tekintve első helyen áll! betegségteher: népegészségügyi méretű probléma Népegészségügyi vastagbél-szűrés: az 50-70 év közötti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján A daganatos megbetegedésekben kiemelkedő prevalenciájú megbetegedés visszaszorítása népegészségügyi fontossággal bír. Utána az adatok

Colorectális rákszűrés 2009-ben a szűrést 175 önként jelentkezett háziorvos végezte, 241 településen; 19 822 fő részére történt mintagyűjtő kazetta kiosztása, ebből 17 556 lakos küldött be mintát. A lakosság részvétele a szűrésen a beküldött minták alapján 85,01 % volt. A colorectalis daganat szűrésre különösen alkalmas, mert: * lassan, 3-4 év alatt alakul ki * sokáig tünetmentes * szakaszosan vérzik * endoszkóposan látható

értékelt páciens minta: 16 131 fő negatív: 14 566 fő (90,31 %) Eredmények A 17 556 páciens minta székletbeli rejtett vérlaboratóriumi (immunkémiai) vizsgálata alapján: értékelt páciens minta: 16 131 fő negatív: 14 566 fő (90,31 %) nem negatív: 1 564 fő (9,69 %) értékelhetetlen: 1 425 fő (7,38 %)  A nem negatív esetek aránya 9, 69 %, szemben az európai 4-6 %-os átlaggal. A mintaprogramban 2 fontos elemet vizsgáltunk: a lakosság hajlandó-e a kis megterhelést és kényelmetlenséget jelentő szűrésben részt venni, a háziorvosi praxisok alaklamasak-e a szűrés lebonyolítására, a kiszűrt esetek további menedzselésére

nem negatív lelet - 1 564 fő Nem negatív eredmény A székletbeli rejtett vérlaboratóriumi (immunkémiai) vizsgálata alapján: nem negatív lelet - 1 564 fő a mai napig endoszkópos vizsgálatra irányítottak száma: 812 fő az endoszkópos vizsgálaton megjelentek száma (akik leletüket a háziorvosnak visszavitték ): 566 fő negatív lelet: 396 fő az elvégzett kolonoszkópiás vizsgálattal kimutatott adenomatózus polipusok száma: 105 fő Rosszindulatú daganatos esetek száma: 14 fő (cc. in st. I.– 5 fő; II.- 7 fő; II-III.- 1; IV. – 1 fő) egyéb kezelendő elváltozás: 51 fő kolonoszkópos vizsgálatot elutasítók száma: 19 fő Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy mindkettőre pozitív választ adhatunk. A beérkezett minták alapján a lakosság részvétele a szűrésben 85,01 %, a háziorvosok pedig a szakmai protokolloknak megfelelően irányították és gondozták a kiszűrt eseteket.

Vastagbél-szűrés program kiterjesztése A rendelkezésre álló források és a kolonoszkópos kapacitás függvényében: 2010-ben további 75.000 szűrést tervez a tárca; 2011–től pedig a szűrést végző háziorvosi praxisok számát növelve fokozatosan bevezetésre kerül országosan a 50-70 éves férfiak és nők vastagbél-szűrése.

V. Védőnők által végzett Méhnyak-szűrő Mintaprogram Magyarországon a méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedése következtében 2007-ben 424 fő vesztette életét. Ez a szám több évtizede nem változott szignifikánsan; annak ellenére, Magyarországon szervezetten 2004. óta folyik a népegészségügyi szervezett méhnyak-szűrés. Népegészségügyi szervezett célzott méhnyak-szűrés: a 25-65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálata után 3 évenként megismételt, sejtvizsgálatot (citológia) is alkalmazó nőgyógyászati szűrővizsgálata

Védőnők által végzett Méhnyak-szűrő Mintaprogram célja a védőnők bevonása a méhnyakrák elleni küzdelemben való aktívabb szerepvállalásra a népegészségügyi célú méhnyakszűrés szervezésében, végzésében (kenetvétel) és követésében; a védőnők felkészítése a komplex megelőző ellátás végzésére. a primer prevencióban: a népegészségügyi szűrések jelentőségének megfelelően tudjon egészségfejlesztő, edukációs tevékenységet végezni; rendelkezzen korszerű ismeretekkel a méhnyakrák megbetegedés megelőzésében. a szekunder prevencióban: sajátítsa el a méhnyak-szűrés (kenetvétel) technikáját, és azt biztonsággal végezze; nyomon kövesse a további szakorvosi vizsgálatot igénylő eseteket; képes legyen értékelni a szűrés eredményességét. A célpopulációt érintően: az egészségügyi ellátás szempontjából hátrányos helyzetben élők részvételi arányának és esélyegyenlőségének a növelése; a szűrővizsgálatra behívottak együttműködésének megnyerése; új kommunikációs stratégia beépülése a mindennapokba.

A mintaprogramban 110 önként jelentkező védőnő vett részt: EREDMÉNYEK A mintaprogramban 110 önként jelentkező védőnő vett részt: 18 megyéből, 101 védőnői tanácsadóban, amelyhez 168 olyan település tartozik, ahol nincs nőgyógyászati szakrendelő. A védőnők által elért érintett női lakosok száma: 13935 fő, Ebből: méhnyak-szűrésen részt vevő nők száma: 4873 fő (34,93%), elutasítók száma: 4962 fő (35,61%) a méhnyak-szűrés körzetben nem teljesíthető: 2398 fő (17,21%), nőgyógyászhoz kíván menni méhnyak-szűrésre: 1702 fő (12,21%). Az OEP adatai szerint a 25-65 év közötti szűrendő korosztály 5% jelent csak meg a szűrésen. Az adatott jelentősen torzítja a más kódon /diagnosztikus, therápiás beavatkozás/ lejelentett citológiai vizsgálat, a magánorvosi ellátás keretében végzett vizsgálatok száma. A becslések alapján a szűrendő populáció mintegy 3o %-a nem vesz részt semmilyen formában a szűrésben.

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Negatív lelet (3 év múlva szűrés jav.): 3658 db (77 %) Gyulladás miatt nőgyógyászati vizsgálat javasolt: 417 db (9 %) Daganat gyanúja miatt nőgyógyászati vizsgálat kötelező: 23 db (0,5%) Ismétlés szükséges (endocervikális sejtek hiánya miatt): 780 db (16 %) Értékelhetetlen, ismételni kell a kenetvétel hibája miatt: 8 db (0,2%)

Védőnők által végzett méhnyak-szűrő program kiterjesztése 2010. évre már újabb 126 önként jelentkezett védőnő bevonásával folytatódik a program; 2012-ig - folyamatos képzéssel – további 536 védőnő kapcsolódhat be a népegészségügyi méhnyak-szűrés végzésébe. További lehetőség a még mindig elutasító célpopuláció megnyerése a szűrésre különböző motivációs eszközökkel. Erre már a mostani program során is szép példák voltak. (Meggondoltam magam, - na, mégis elmegyek, ha már kijött értem, - tényleg olyan nagy betegség a méhnyakrák- akkor mégis bemegyek.)

Roma Integráció Évtizede Program (1105/2007. (XII. 27 Roma Integráció Évtizede Program (1105/2007. (XII. 27.) Kormányhatározat IV/10. pontja) megvalósítására: az 5-7 éves roma, illetőleg halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mozgás és térorientációs érettségi állapotának felmérése, a kiszűrt gyermekek fejlesztése és a velük foglalkozó pedagógusok képzése - kiemelten Budapest VIII. kerületében, valamint Piliscsabán.

A modellprogram célja Globális cél: optimális iskolai teljesítmény elérése mozgás és térorientációs készségek fejlesztésével. Specifikus cél: esélyegyenlőség az egészségért - preventív egészségfejlesztő programok a társadalomból kirekesztett lakossági csoportok számára. Működési cél a 2009/2010-es tanévben: - Budapest VIII. kerületében hátrányos helyzetű, többnyire roma gyermekek (5-7 évesek) mozgás és térorientációs készségek fejlesztése, félévente állapotfelmérésük, a már működő 11 fejlesztő csoport tovább működtetése; Cél: csoportonként minimum 65 fejlesztő foglalkozás az iskolai sikeresség elősegítése érdekében. - 3 új tréner képzése állapot felmérő és nyomon követő vizsgálatra (40 kredit pont) és a mozgás és térorientációs készségek fejlesztésére (160 kredit pont): - az új trénerek vezetésével 3 fejlesztő csoport indítása; - minimum 30 új gyermeknek, - legalább 25 fejlesztő foglalkozás; - 10 konzultáció megtartása asszisztens segítségével; - év végén ismételt állapotfelmérés a fejlesztett és megvizsgált gyermekeknél; - régi trénerek tanfolyamainak frissítése; - 260 új gyermek dokumentált vizsgálata a terápiás és kontroll csoportok kialakításához (Budapest VIII. kerület és Piliscsaba).

Helyszínek és tréningcsoportok - 2010-ben Szivárvány Napközi otthonos Óvoda (Szigony utca 18.) 2 Pitypang Napközi Otthonos Óvoda (Százados út 14.) 1 Józsefvárosi Önkormányzat Práter Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Gyerek-Virág Napközi Otthonos Óvoda (Baross utca 91-93 és 111/b) 3 Napsugár Napközi Otthonos Óvoda (Dankó utca 31) Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda (Szűz utca 2.) Losonci Téri Általános Iskola LIA Alapítványi Iskola (Piliscsaba)

A fejlesztett csoport tagjai nagyobb ütemben fejlődnek, mint a spontán érők csoportja

A modell program eddigi tapasztalatai A modellprogram eredményes, mert: a fejlesztésbe bevont gyermekek jól érzik magukat, a szülők elégedettek; a célcsoportnál nagyobb ütemű fejlődést tapasztalható, mint a kontroll csoportnál; a pedagógusok és segítőik látják a program eredményességét, szívesen vesznek részt benne; az intézmény vezetők támogatják; az EüM minden évben fejezeti sorról nyújt támogatást; kikristályosodott a módszertan, adaptálható a modell.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!