SNI.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az akadálymentesítés szakmai háttere, indokoltsága Horváth Péter SZMM Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára Budapest, június 7.
Advertisements

TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
A nevelési tanácsadók szerepe a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége.
A referencia intézmények szolgáltatói szerepe
Gyógytestnevelés tanítására felkészítő szakirányú továbbképzési szak
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2010-ben Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
„Ezt egy életen át kell játszani”
A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény
Peőcz Veronika Béki Andrea
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek utáni normatív hozzájárulások
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
A FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA SZEREPE AZ ÓVODÁBAN
Záró Konferencia Nógrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon TÁMOP /
Előadó: Faragóné Bircsák Márta
EGYMÁS-KÖZT Szakmai fórum l Nyíri Úti EGYMI - Kecskemét, Nyíri út Web:
T UDATOS INNOVÁCIÓ VAGY MÓKUSKERÉK ? Locsmándi Alajos Budapest, szeptember 25.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
Az együttnevelés jogszabályi háttere
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012
TÁMOP Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Befogadó intézmények Sárbogárdon
Csillag Ferenc MFPI közoktatási szakértő
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Méltányossági elvek a közoktatásban
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, sajátos nevelési igény
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Intézményegységünk működésének törvényi szabályozói:
A halmozottan hátrányos helyzetű általános- és középiskolások nevelését/oktatását segítő pedagógiai rendszer Győr, Mosolits Lászlóné, Ildikó.
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának új törvényi szabályozása
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére.
„A három-ötperces eseményeknek különös varázsa van az életünkben” Bródy János.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Törvények, feladatok, vizsgálatok, szakvélemények,
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a jogszabályi előírások alapján Ammerné Nagymihály Emília közoktatási szakértő.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2008-ban Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
Készítette: Gellénné dr. Nagy Valéria igazgató
1 Mégis, kinek az érdeke? Szakvélemények, tantárgyi felmentések a nevelési tanácsadó, a szakértői bizottság és az iskolák szemszögéből Fehérvári Katalin.
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
RMÁI Kazinczy Ferenc Tagiskola Kincsesbánya, Iskola u. 1.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Integráló iskolák a közoktatásban
Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének-oktatásának törvényi szabályozása Összeállította: JANKÓ ISTVÁN.
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
SNI gyerekek az iskolában (1.) A sajátos nevelési igény
HEF OP / A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK EGYÜTTNEVELÉSE
Inklúzív nevelés Magyarországon
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Integráció és inklúzió
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
Az együttnevelés mint intézményi innováció
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
VÁLTOZÁSOK címszavakban.
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Előadás másolata:

SNI

“Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben. Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban, olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van. Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket!” (George Bernard Shaw)

Beszéljünk róla!? Az érintettek köre SNI, BTMN Az SNI ellátási formái Integrációs modellek NFT - ÚMFT

Az érintettek köre Debil Kisegítős Imbecil Idióta Enyhe fokban (középsúlyos) értelmi sérült Oligofrének Hülyék és gyenge elméjüek Tanulásban (értelmileg) akadályozott

Nézzük máshonnét is!!! – OECD A kategória: szabvány orvosi kritériumok szerint például vakok, gyengénlátók, siketek, nagyothallók, kevéssé vagy súlyosabban értelmi fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok. Szenzoros, motoros vagy neurológiai defektusokhoz kapcsolódnak. B kategória: olyan tanulók, akiknek tanulási nehézségei nem az A kategóriához vezető tényezőknek nem tulajdoníthatók. Például tanulási zavarok, magatartási problémák és tanulási nehézségek állnak a háttérben. C kategória: olyan tanulók, akiknél a probléma elsődlegesen szociális, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkből következik.

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulás esetén halmozottan fogyatékos; pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A B

Sajátos nevelési igény szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján (Értelmező rendelkezések 121.§ 29.) „testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd” „a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” A B

SNI „A” Ki állapítja meg? A szakértői bizottság Hány főnek számít? 2 vagy 3 fő Ki láthatja el? Gyógypedagógus Mire jogosult? Hab-rehab ellátásra 52. §. 6 bek. Van kijelölt intézmény? Igen Dokumentum Egyéni fejlesztési terv Tü. 356, 357 Felelős Intézményvezető Ellenőrzés Hivatal

SNI „B” Ki állapítja meg? A szakértői bizottság Hány főnek számít? Ki láthatja el? Gyógyp. v. fejlesztőp. Mire jogosult? Fejlesztő foglalkozás, 30. § 7. bek. Van kijelölt intézmény? Igen Dokumentum Egyéni fejlesztési terv Tü. 356, 357 Felelős Intézményvezető Ellenőrzés Hivatal + nevelési tanácsadó

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) Jellemzői kóreredete nehezen tisztázható; a korai fejlődés során nincs feltűnő fejlődési eltérés, vagy súlyos környezeti ártalom; részterületeken iskolai eredménytelenség, enyhe maradványtünetek jellemzik; szociokultúrális környezeti hatásokra vezethető vissza;

BTMN Ki állapítja meg? Nevelési tanácsadó Hány főnek számít? 2 fő Ki láthatja el? Fejlesztőp., tanító, tanár Mire jogosult? Fejlesztő foglalkozás, 30. § 7. bek. Van kijelölt intézmény? nincs Dokumentum Tü. 353, 354 Felelős Intézményvezető Ellenőrzés Nevelési tanácsadó + hivatal

Ami a fogalmak mögött található Autizmussal élő, autizmus spektrum zavarral küzdő Beszédfogyatékos Értelmi sérült Tanulásban akadályozott Értelmileg akadályozott Gyengénlátó, aliglátó, vak Hallássérült, nagyothalló, siket Mozgássérült A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra vezethető vissza; A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza;

Ami a fogalmak mögött található A megismerő funk. … nehézség Diszlexia Diszgráfia Diszkalkúlia Iskolai képességek kevert zavara Tanulási zavar Aktivitás és figyelem zavara Magatartási Beilleszkedési Olvasási Írás-helyesírás Számolási Részképességek területén megmutatkozó nehézségek

Királyom, királyom adj egy katonát!

FONTOS I. A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései pedig megfogalmazzák egyrészt a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, másrészt pedig azt, hogy minden gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.

FONTOS II. 30. § (9) „A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgy-részekből az értékelés és a minősítés alól.”

FONTOS III. 50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók” iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.”

FONTOS IV. A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan – illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk.

Európai hatás … 2007-ben Európai Meghallgatás. (29 ország érintett fiataljai) Hogyan tudná bemutatni a saját oktatási és nevelési körülményeivel kapcsolatos főbb eredményeket és kihívásokat? Mi a véleménye a befogadó oktatással kapcsolatban? Melyek azok az akadályok, melyeket le kell küzdeni ahhoz, hogy az elvárások teljesülhessenek? Az egyik legnagyobb kihívásként az oktatáshoz való hozzáférés kérdését említették, valamint hangoztatták azt is, hogy a tanárok hozzáállása alapvető szerepet játszik. „A tanárokat fel kell készíteni arra, hogy megértsék és szerezzenek minél több ismeretet a sajátos igények kérdéséről.” (Fiatalok Hangja, 2008.) A résztvevők egyetértettek, hogy legjobban a befogadó oktatás készíti fel őket későbbi életükre. „Márton kifejtette, »a befogadó oktatás azért hatékony, mert szembe kell nézned a problémákkal és megtanulod, hogy old meg őket. «” (Fiatalok Hangja, 2008.)

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézményekről 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 137/1996. (VIII.28.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról 17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók óvodai és iskolai irányelve 255/2009. (XI.20.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításáról 4/2010. (I.19.) OM rendelet a szakszolgálatok működéséről

Az integráció megvalósulása I. Spontán integráció eléggé elterjedt; a szakemberek részéről nem jelentkezik tudatos integrációs szándék; a gyermek a többségi oktatási-nevelési intézménybe jár, mert a szülő ide íratta be gyermekét; nem biztosított a törvény által előírt tárgyi és személyi feltétel a fogyatékos gyermekek szakszerű ellátása érdekében; Helyi (lokális) integráció az épület közös, de a SNI és ép gyermekek között gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs; többnyire a tagozatként működő – régebbi nevén – kisegítős osztályok; a lakóhelytől való távolság nem áll fenn. Szociális integráció amikor a két gyermekcsoport tudatosan keveredik a foglalkozásokon kívüli vagy tanórán kívüli időben; Egyre elterjedtebb gyakorlat a közös táboroztatás, üdülés is;

Az integráció megvalósulása II. Funkcionális integráció, amikor nem választják szét a gyermekeket az iskolai órákon. Ennek két foka van: Részleges integráció: amikor az idő csak egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. Teljes integráció: melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt a többségi iskolában, osztályban tölti.

A megjelenő segítség!? A közoktatási törvény módosítása a többcélú, közös igazgatású intézmények között bevezette az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményt, (33.§.) melynek alapfeladata a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése.

Együttnevelési modellek

Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

Kéttanáros modell Kire irányul? A tanulóra Kik működnek együtt? A két pedagógus Mennyire hatásos? Gyenge hatásfokú Fenntartható? Erősen bizonytalan Megéri? Drága

Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell Kire irányul? A tanulóra Kik működnek együtt? Több pedagógus Mennyire hatásos? Gyenge hatásfok, elkülönülés veszély Fenntartható? Bizonytalan Megéri? Olcsóbb

Konzultációs modell Kire irányul? A pedagógusra Kik működnek együtt? Sok színterű, pedagógus, munkak. Mennyire hatásos? Nagy hatásfokú Fenntartható? Elköteleződés mellett Megéri? Igény szerint biztosítható

Utazótanári modell Kire irányul? A tanulóra, a pedagógus(ok)ra Kik működnek együtt? Mindenki Mennyire hatásos? Erős hatással bír Fenntartható? Implementálható Megéri? Igény és szükségletorientált

Az együttműködés erőtere Támogató tényezők Gátló tényezők távolság tudásáramlás eltérő tudások információáramlás információ elakadás együttműködés magányosság partnerség tudás hiánya szervezeti tanulás átjárhatóság innováció szülői elvárások elégedettség eszköz infrastruktúra hiánya szakmai elismerés

Megfelelő emberek váljanak tanárrá. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? Megfelelő emberek váljanak tanárrá. Eredményes oktatókká képezzék őket. A lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek. Ahhoz, hogy egy iskolarendszer hatékonyan működjön 3 dolog elengedhetetlen! (McKinsey 2007.

A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges.

„Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” Reggeli gondolatok … „Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” „A gyerekek tökre jól megvannak együtt.” „Legyenek olyan játékok, amelyben az egész osztály benne van!”

1 + 1 ≥ 2 Miért ? ? ? ? ? „Mert akkor jól összekovácsolódunk.” „Mert akkor összejön az egész osztály.” „Mert akkor megbarátkozunk az egész osztállyal.” – például a Mormota-musztáng. „Például van egy csapatverseny.” „Mondjuk, ha igekötős igéket kell gyűjtenünk, akkor mindenkinek más-más jut az eszébe, persze vannak olyanok is, ami egyforma a másikkal.” 1 + 1 ≥ 2

Kőpataki-Nádas

Kőpataki-Nádas

Kőpataki-Nádas

Kőpataki-Nádas

Az NFT I-II., mint az együttnevelés katalizátorai HEFOP Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Az egész életen át tartó tanulás Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás) Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) a kompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén (HEF OP/2004. 2.1.2 pályázati kód) Támogatni azokat az intézményi együttműködéseket, amelyeknek célja az eredményes inkluzív (befogadó) nevelés elterjesztése, és olyan kapcsolatrendszer kialakítását teszi lehetővé, ahol az intézmények a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését széleskörű szolgáltatásokkal segíti. Támogatni olyan pedagógiai környezet létrehozását, amelyek befogadják az eredményes inkluzív nevelést segítő innovációs törekvéseket, teret adnak a jó gyakorlatok elterjesztésének, inklúziót támogató programcsomagok adaptációjának.

" A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése" (HEF OP/2005. 2. 1 " A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése" (HEF OP/2005. 2.1.6 pályázati kód) A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve a sikeres iskolai előrehaladásukat a közoktatásban, javítva továbbtanulási esélyeiket. Az inkluzív nevelés térnyerése, a diszkrimináció-mentességet biztosító, a tanulási esélyeket javító oktatási gyakorlatok elterjesztése a közoktatásban a speciális feltételek megteremtésével. A kompetenciafejlesztés beépülése a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését felvállaló közoktatási intézmények pedagógiai rendszerébe.

Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében (TÁM OP/2008. 3.1.6. pályázati kód) Hogy az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézmények számára nyújtott szolgáltatásainak széleskörű kiterjesztésével hozzájáruljanak a befogadó közoktatási rendszer megteremtéséhez.

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének támogatására (TÁM OP/2009. 3.4.2. pályázati kód) A gyógypedagógiai intézmények szakmai minőségük megújításával képesek legyenek arra, hogy integrálható tanulóikat felkészítsék a többségi iskolákba való átmenetre. Folyamatos támogatást nyújtsanak az együttnevelésben részt vevők számára, az integráció bármelyik formája a lehető legjobb minőségben történhessen. Támogassák a többségi intézményeket a sajátos nevelési igényű tanulók befogadásában.

Az integrált oktatás know how-ja Ajánlások Útmutatók Jó gyakorlatok SNI mintamodulok Implementációs kézikönyv Adaptációs kézikönyv

Az integráció indokoltsága Demokratikus elvek (nyitott társadalom) Európai minták Munkapiaci perspektívák (elhelyezkedési esélyek) Gazdasági perspektívák (a szociális kiadások csökkentése) A korai oktatási beruházások megtérülése Az oktatási integráció hatása a társadalmi együttélésre

TÉT “A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a márvány és a szobrász egyaránt.” (Alexis Carrel)