A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Dr Raffay Ágnes Dr Lőrincz Katalin Hajmásy Gyöngyi
Advertisements

Projekt általános bemutatása
Szakpolitikai reflexiók a turizmusfejlesztés területi kohéziós szempontú értékeléséhez április 25. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai.
A Turizmus sajátosságai a marketingben
Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Magyar Kerékpárosklub Hungarian Cyclists’ Club (HCC)‏ László János, elnök.
A Pécsi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma
A fesztiválok turisztikai jelentősége Magyar Fesztivál Szövetség Évadzáró Konferenciája november Százhalombatta.
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén
A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia céljai, alapelvei Kerékpáros Tárcaközi Bizottság január 28. DR. KOVÁCS MIKLÓS turisztikai szakállamtitkár.
2005. november 18. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Tevékenységi Prezentáció VIDÉKFEJLESZTÉSI FÓRUM Jászfényszaru Molnár Katalin elnök.
Szektorok közötti együttműködés tapasztalatai a kerékpáros érdekképviseletben Csikai Mária Nyíregyháza, május 27. A program.
Tájékoztató a települési túraútvonalak létrehozásával kapcsolatos tapasztalatokról Márta Attila.
Tisza-tó, mint kerékpáros régió
Kerékpárral a Fertő–tó Neusiedlersee kultúrtájon Partnertalálkozó és workshop 2. workshop: Kerékpáros térség szervezésének módszere.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
TÁMOP /A
Ajkai Kistérség turisztikai helyzete
TDM Szakmai Nap november 21.
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
1 Előzmények Látványos fejlődések, de hiányzott egy átfogó stratégia Cél: Korunk kihívásainak megfelelő hosszú távú iránymutatás Illeszkedés a fölé- és.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Szállodagazdálkodás és vezetés I (2007 ősz)
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
Önkormányzatok turisztikai feladatai
A Fertő mente turizmusa Kundi Viktória PhD hallgató április 27.
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Gondolatok az EVH Tájékoztatási Központjának második éves munkaprogramjához, kiemelten kezelve a Leader-t Haris Martinos, EVH Tájékoztatási Központ csapatvezetője.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése VÁTI.
Turizmus gazdaságtan 4.. Szálláshely-statisztikai megfigyelések Előny Helyettesítheti a határstatisztikai megfigyeléseket (részben) Legtöbb országban.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Balaton régió turizmusában
Döntéselőkészítő tanulmányok Mihálffy Krisztina – KKK,Kerékpáros Infrastruktúra Fejlesztési Osztály.
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
A kulturális turizmus trendjei és a
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
„A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére – DATOURWAY” nemzetközi projekt rövid ismertetése Majorné.
Kerékpáros turizmus a szlovák-magyar határ mentén
„A” munkacsomag bemutatása Képzésfejlesztési javaslatok, finanszírozási alternatívák
Balaton Keleti Kapuja Kerékpáros Turisztikai Régió (tervezet)
A magyar-szerb Szomszédsági (interreg) program első kiírásának tapasztalatai egy megvalósult projekt tükrében Ricz András Regionális Tudományi Társaság,
DESZTINÁCIÓK TURISZTIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK TELEPÜLÉS-SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Dr. Szalók Csilla „TDM Workshop”
A kerékpáros turizmus előnye, haszna közvetlen EU-s támogatások, EuroVelo-hálózat Balatonkenese, Csikai Mária
A Tourism4C project bemutatása Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Kick-off találkozó Zalaegerszeg, május
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
A Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület tevékenységének bemutatása GYURKÓ BÉLA (megyei kapcsolattartó)
XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia április 20. – drivingcamp Hungary (Zsámbék) BFTK BánTeodóra, ügyvezető igazgató Budapest, 2016.
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen osztályvezető Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
MAGYAR-ROMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A FALUSI TURIZMUSBAN Prof.Dr. Hanusz Árpád egyetemi tanár
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Gerje-Körút „A közös program”
Turizmusfejlesztési és együttműködési tapasztalatok a Debrecen és Hortobágy helyi TDM szervezet elmúlt 4 és fél éve kapcsán Halasi Csaba egyesületi elnök.
A határtérség.
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Előadás másolata:

A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia Kerékpáros Tárcaközi Bizottság 2010. április 7. Bozzay Andrásné főosztályvezető Turisztikai Stratégai és Fejlesztési Programok Főosztály

A stratégiakészítés előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia – kiemelt termékek A megbízás célja - a kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása az ország egészére vonatkozóan a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján. Tartalmi elvárások konkrét célok, irányok a megvalósítást célzó feladatok, eszközök időbeli ütemezés és felelősök hozzávetőleges költségvetés a monitorozásra vonatkozó javaslatok XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 2

A stratégiakészítés folyamata Helyzetfeltárás (hazai és nemzetközi keresleti-kínálati trendek, best practice példák) Partnerség a helyzetértékelés és a stratégiaalkotás folyamatában: Szakértői interjúk hazai és nemzetközi kerékpáros civil szervezetek képviselőivel, kerékpáros és kapcsolódó szakterületek szakértőivel, kerékpárosbarát szálláshelyekkel Szakértői workshopok (Budapesten és vidéken), 30 szakértő részvételével Online kérdőíves felmérés (866 beérkezett kérdőív) Fejlesztési stratégia és intézkedési terv kidolgozása Egyeztetések, konzultációk XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 3

Nemzetközi trendek Fenntartható turizmusfejlesztés A zöld gazdaság szélesítése: a környezetbarát közlekedési módok elterjedése a természet-közeli turisztikai ágazatokban A kerékpáros turizmus a világturizmus 5-10%-ára tehető A kerékpáros turizmus fő nemzetközi trendjei: Folyamatos növekedés Elmozdulás a magas minőségű szolgáltatás irányába Rövidebb és egyre gyakoribb kerékpáros utazások, kirándulások Fokozódó verseny a kerékpáros szolgáltatók, desztinációk között Egységes információs és szolgáltatási rendszer kialakulása egyre több országban Határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránti érdeklődés növekedése Tematikus utak (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek) terjedése

Nemzetközi trendek Európában évente megközelítőleg 2,8 milliárd kerékpáros turisztikai utazás, kirándulás - 54 milliárd €-ra becsülhető Az egynapos kiránduló utakon az átlagos költés 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul (EuroVelo jelentés) A tipikus európai kerékpáros turista: 40-55 éves illetve 20-29 éves Magasabb iskolai végzettségű Párban vagy kisebb csoporttal utazik 3-4 vendégéjszakát tölt el utazása alatt Utazásait egyénileg szervezi Legalább annyit – de gyakran többet – költ, mint a hagyományos turista Költése sokkal inkább az útvonal mentén található helyi szolgáltatók termékeire, szolgáltatásaira irányul, mint a más motivációjú utazók esetében Fő motivációja az egészséges életmód, a relaxáció és az attraktív vidéki környezet élvezete

A kerékpáros turista definiálása Helyváltoztatás – lakóhelyen kívüli kerékpározás Motiváció – a kerékpározás célja a kikapcsolódás, szabadidő-eltöltés, illetve az ezekhez az élményekhez való hozzájutás Látnivaló megtekintése, programon való részvétel – valamilyen természeti vagy épített látnivaló megtekintése, élvezete, valamely programon való részvétel a kerékpáros út során Szolgáltatások igénybevétele, infrastruktúraigény – használ valamilyen háttér- illetve turisztikai infrastruktúrát Tartózkodási idő hossza – legalább néhány órás időtöltés Költés – az utazáshoz, kerékpározáshoz kapcsolódóan költ (nem kizáró szempont a költés hiánya, vagy alacsony szintje!) XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 6

A kerékpáros turizmus jövőképe Legalább mintarégiók szintjén komplex turisztikai termékké váljon kerékpárosbarát infrastruktúra és szolgáltatások, az érintett szereplők koordinált, partneri együttműködése és proaktív marketingtevékenység Mérhető részarány az ország turistaforgalmában: nagyszámú belföldi kirándulóforgalom, növekvő belföldi és érzékelhető nagyságú külföldi turistaforgalom Növekszik a kerékpározás jelentősége Erős kapocs a térség más turisztikai termékeinek összefogására, A kevésbé látogatott attrakciók bekapcsolása a turizmusba és Hozzájárulás a fenntartható turizmusfejlesztéshez. XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 7

A kerékpáros turizmus célcsoportjai XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 8

Főbb fejlesztési javaslatok I. I. Szervezetfejlesztés Összehangolt szervezeti együttműködés Folyamatos kommunikáció és kooperáció kialakítása az érintett szervezetek között a kerékpáros turizmus megalapozott fejlesztésének és zökkenőmentes működésének érdekében II. Kínálatfejlesztés II. 1. Kerékpárosbarát útvonalak fejlesztése (kitáblázott, attrakciókat és kerékpárosbarát szolgáltatásokat felfűző, biztonságos és lehetőség szerint akadálymentes, nem kizárólag önálló, gépjárműforgalomtól elkülönített kerékpárutakat vagy kerékpársávokat magában foglaló útvonalak hálózatba szervezése) II. 2. Útirányjelző és információs táblarendszerek II. 3. Kerékpáros attrakciók fejlesztése (attrakciók, programok, események, termékcsomagok fejlesztése) XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 9

Főbb fejlesztési javaslatok II. II. 4. Kerékpárosbarát szolgáltatási rendszer kialakítása kerékpározás integrációja más közlekedési rendszerekbe, kerékpáros szolgáltatások (tárolók, forgalomszámláló rendszerek, kölcsönzés, szervíz, szálláshelyek, programszervezés, csomagajánlatok, túravezetői és szolgáltatói képzések) minősítési rendszerek kidolgozása és bevezetése információszolgáltatás (térképek, kiadványok kiadása, helyi információs pontok kialakítása, interaktív turisztikai portál stb.) II.5. Kerékpáros turizmus kapcsolása más turizmuságakhoz közös termék- és útvonalfejlesztés közös marketingtevékenység, információszolgáltatás, kerékpárosbarát infrastruktúra fejlesztése meglévő tematikus útvonalak mentén, együttműködések fejlesztése az érintett területek között) XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. II.6. Kínálatfejlesztés területi differenciálása – kerékpáros desztinációk, magterületek kijelölése, fejlesztése 10

Főbb fejlesztési javaslatok III. III. Marketingtevékenység fejlesztése proaktív marketingtevékenység végzése marketingstratégia kidolgozása IV. Monitoring feladatok marketing információs rendszer kialakítása bypad audit bevezetése monitoring tevékenység fejlesztési források felhasználására vonatkozó szempontrendszer kialakítása XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 11

Horizontális szempontok Környezeti és egészségügyi szempontok kerékpározás, mint közlekedési eszköz környezetkímélő hatása kerékpárosbarát infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés: környezeti és egészségtudatos szempontok érvényesítése szemléletformálás Kohéziós szempontok térségek megközelítése fenntartható közlekedési módokkal széles körű helyi partneri részvétel a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában fejlesztések összehangolása (indokolatlan párhuzamosságok elkerülése) kapcsolódás más turisztikai és közlekedési fejlesztésekhez Szinergiahatások közösségi hozzáférésű területek, turisztikai attrakciók fenntartható és környezetbarát megközelíthetőségének javítása, ezáltal a természet-közeli területek megőrzése az egyéni motorizált közlekedés arányának csökkenése helyi vagy kistérségi természeti és kulturális értékek megőrzése XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 12

Intézkedési terv Az intézkedési terv szorosan a turizmusirányításhoz tartozó feladatok: az ÖM TSZÁT-nak szervezeti, működési és finanszírozási keretei között, illetve később a nemzeti turisztikai desztinációmenedzsment szervezet által megvalósítható intézkedések, egyéb kapcsolódó feladatok: egyidejű megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy tényleges előrelépés történhessen az ország kerékpáros turizmusában (ezen intézkedéseket a Kerékpáros Tárcaközi Bizottság készíti elő és koordinálja). XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 13

A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei I. ÉSZREVÉTELEK KÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE általános formai észrevételek lehetőség szerint megtörtént munkamegbeszélések a fogalmak definiálásáig és a helyzetfeltárás alapkérdéseiig jutottak el, a fejlesztési irányok, további teendők nem széleskörű egyeztetések végeredményei, hanem a készítők véleménye a kerékpáros turizmussal foglalkozó szakemberekkel folytatott munkamegbeszéléseken és interjúkon kitértek a helyzetfeltárás és a stratégia kérdéseire is elnagyolt keresletelemzés, reprezentatív felmérés hiánya online felmérés és szakmai interjúk, széleskörű szekunder kutatást folytattak a készítők XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 14

A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei II. ÉSZREVÉTELEK KÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE nincsenek feltárva a határon átnyúló infrastrukturális és egyéb kapcsolatok a nemzetközi jelentőségű kerékpáros útvonalak (EuroVelo) bemutatásra kerültek, a regionális, térségi kerékpáros infrastruktúra részletes feltárása és értékelése a regionális, térségi kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiák feladata nem tartalmazza az anyag, hogy milyen feltételek, felhatalmazás biztosítása szükséges a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, esetenként irreális eszközöket nevez meg (pl. kerékpáros turizmusért felelős kormánybiztos) A kerékpáros biztos kinevezésének javaslata a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez szükséges igen szerteágazó feltételrendszer összefogására és koordinált fejlesztésére utal. Az intézkedési terv feladatai/felelősei a Megbízóval egyeztetve alakult ki. XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 15

A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei III. ÉSZREVÉTELEK KÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE az anyagban zavart okoz, hogy a kerékpáros közlekedés és infrastruktúrafejlesztés olyan részletkérdéseit taglalja, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a kerékpáros turizmushoz A kerékpáros turizmus alapfeltételei közé tartozik a megfelelő infrastruktúra biztosítása, ezért nem lett volna teljes az anyag ezen terület legalább érintőleges vizsgálata nélkül regionális, kistérségi szinten jelentős kerékpáros turisztikai fejlesztési tapasztalat, gyakorlat áll Magyarországon is rendelkezésre, ezek összegyűjtése, összehasonlítása hiányzik, ezek alapján ajánlás összeállítása is szükséges lett volna az ajánlat és a felhívás szerint A regionális, kistérségi tapasztalatok a workshopokon és interjúkon keresztül bevonásra és szintetizálásra kerültek és beépültek a stratégia releváns fejezeteibe. A stratégiát az ajánlatunkban rögzített struktúra és tartalom szerint készítettük el. hiányzik a javaslatból a szolgáltatók, szponzorok kapcsolatainak elemzése, bevonásuk, ösztönzésük lehetséges módja. Ezen kérdések részletezése a kerékpáros turizmus marketingstratégiájának feladata, amelynek javasolták a kidolgozását, mint kiemelten fontos további feladatot. XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 16

A KTB Turisztikai Munkacsoportjának főbb észrevételei IV. ÉSZREVÉTELEK KÉSZÍTŐK MEGJEGYZÉSE nem foglalkozik a stratégia a képzés kérdéseivel, ezen belül alapvetően a turisztika szempontjából leglényegesebb túravezető képzéssel Figyelembe vették területi elemzés teljesen hiányzik az anyagból, illetve a területi információk írásakor keverednek a regionális, térségi szintek A regionális, térségi jellemzők ennél részletesebb elemzése és stratégia kidolgozása a regionális, térségi kerékpáros turizmusfejlesztési stratégiák feladata. A tanulmányban a régiók bemutatása mellett, a kiemelt magterületeket külön is értékelték, amely nem jelenti a "rész-egész viszony" megsértését, de a könnyebb érthetőség kedvéért másként szerkesztjük ezt a részt. tételes észrevételek lehetőség szerint módosították az anyagot XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. 17

A stratégia letölthető a www. otm. gov A stratégia letölthető a www.otm.gov.hu honlapról (Turizmus/Dokumentumtár/ Stratégiák/Termékstratégiák) XXI. század a szolgáltatások kora, ezen belül is világszinten a turizmus fejlődik a legdinamikusabban. A Turisztikai Világszervezet becslései szerint az évtized végére turistaérkezések száma a világon eléri az évi egymilliárdot. Közép-Kelet-Európa turizmusának növekedés üteme az elkövetkező évtizedben a becslések szerint a világátlagot, illetve az európai átlagot is jóval meghaladja majd, ezzel Európa leglátogatottabb régiójává válhat. Köszönöm a figyelmet! 18