Térinformatikai alkalmazások osztályozása földrajzi kiterjedés szerint Globális alkalmazások Klímaváltozások megfigyelése, globális felszínborítottság változása Regionális alkalmazások CORINE Europe Lokális alkalmazások MEPAR

Térinformatikai alkalmazások osztályozása funkció szerint Nyilvántartó alkalmazások TAKAROS, KÉKES Közművek Monitorozó alkalmazások Bős-Nagymarosi vízlépcső, természetvédelmi területek Elemző, döntéstámogató alkalmazások Létesítmények megvalósíthatósági tanulmányai (ipartelep, autópálya)

A korszerű térinformatikai alkalmazások jellemzői I. Kliens-szerver architektúra, minimalizált hálózati terheléssel, kérdésre koncentrált működéssel Többfelhasználós (konkurrens) térbeli adatkezelés Desktop GIS - GIS az irodai alkalmazások között Nyitott adat (META, OPENGIS) és szoftver megoldások (API) Objektum orientált adatmodell, interfész és programnyelv (Visual Basic, C++) Platform függetlenség (MS Windows, UNIX)

A korszerű térinformatikai alkalmazások jellemzői II. Skálázható, komponens alapú GIS (Pl. ArcPad-ArcInfo-ArcView-ArcEditor-ArcIms-ArcSDE-ArcGIS Server) Nyitott fejlesztői környezet Valamennyi RDBMS támogatása Vállalati és Internet GIS Intranet térképszerverek Vállalati illesztések (CAD, SAP)

A térinformatika felhasználási területei Államigazgatás Önkormányzatok Területfejlesztés, területi tervezés Védelmi és katonai alkalmazások Telekommunikáció Közmű nyilvántartás Ingatlannyivántartás Idegenforgalom Környezet - és természetvédelem Agrárgazdaság, precíziós mezőgazdaság Erdészet és vadgazdálkodás Szállítás-szervezés, logisztika Pénzintézeti tevékenység

A térinformatika felhasználási területei Térképészet (kataszteri, topográfiai, DDM) Egészségügy Üzleti tervezés (telephely kiválasztás, konkurencia figyelés) Geomarketing, értékesítés és ügyfél nyilvántartás Katasztrófa menedzsment, kockázatelemzés Oktatás, kutatás-fejlesztés

Térinformatikai alkalmazások Földinformációs rendszerek (LIS) Földhasznosítás és térinformatika Önkormányzati alkalmazások Az önkormányzati térinformatika helyzete Magyarországon

Földinformációs rendszerek (LIS) A LIS eredete A LIS szükségessége Adatminőség A LIS létrehozásának kérdései Szervezeti kérdések Rendszerspecifikáció Rendszerkiválasztás és testre szabás Adatátalakítás Karbantartás

Babilóniai ingatlannyilvántartás (i. e. 4000)

Egyiptomi ingatlannyilvántartás (i. e. 3000-1000) Adatok: a telkek mérete, területe, a tulajdonos neve és a befizetett adó mértéke Szervezet: Kincstár (PM) és a Királyi Magtár (FVM) Archiválás:az éves nyilvántartások egy másolatát félretették

Római ingatlannyilvántartás a „kataszter” és a „kataszteri felmérés” kifejezés a latin capiastrum szóra vezethető vissza, ami a területek és az adózási helyzet nyilvántartása volt Adatok: a telkek mérete, területe, a tulajdonos neve és a befizetett adó mértéke

Az első országos kataszteri nyilvántartást Dániában fektették fel 1660-ban a kataszter kifejezés korszerű értelemben vett használata a tizenkilencedik századi Ausztriából származik Napóleon Franciaországban is bevezette és az akkori francia birodalomban elterjesztette Az 1950-es évektől kezdték használni a „többcélú kataszter” kifejezést 1970 óta - főleg az Egyesült Államokban - a „Földinformációs rendszer” és a „Többcélú kataszter” kifejezéseket egymás szinonimáiként kezdték használni

A LIS szükségessége A Földinformációs rendszerek legnagyobb problémája kezdetben a nagy mennyiségű leíró adat kezelése és nagy mennyiségű digitális térképanyag előállítása valamint a két adatrendszer összekapcsolása volt Az általános cél mindenhol az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának fokozása Angliában például 12 millió földrészlet regisztrálásáról volt szó, amelyekről évente 6.4 millió alkalommal kellett adatot szolgáltatni naponta több mint százezer irat, vázlat keletkezik a munkákkal kapcsolatban Magyarországon az önálló ingatlanok száma néhány százezerről egymillió fölé nőtt

Adatminőség A Földinformációs rendszernek az adatokat bizonyítható pontossággal és hitelességgel kell tartalmaznia Bármely adat logikai vagy geometriai hibája pénzügyi problémákhoz, jogvitákhoz vagy törvénysértéshez vezethet minden műveletet minőségellenőrzésnek kell alávetni A felmérés ára sok esetben magas a földrészlet értékéhez képest, sőt egyes esetekben meg is haladhatja azt A városi területek fejlődése elérheti a 4-6%-ot, ami azt jelenti, tíz-tizenöt évenként megduplázódhat egy város területe

A többcélú kataszterben előforduló adatok: 1. a földrészlet geometriai adatai - határpontok, méretek, mérési jegyzetre, vázlatra való utalás 2. a földrészlet tulajdoni adatai - a tulajdonlás jogcíme, korlátozások, terhelések, határozatok, a tulajdonosok személyi adatai 3. a földrészlet értéke - földérték, adó mértéke stb. 4. földhasználat - mezőgazdasági vagy egyéb használat, geológiai és geofizikai adatok, vízügyi adatok, növényzet és állatvilág, fölhasználati zónák, a földhasználat korlátozásai

5. épületek és építmények - építmény alapterülete (szintenként), bérelhető terület, szobák száma, az épület magassága és a szintek száma, építészeti stílus, az építőanyag típusa, az építés éve 6. Közművek - víz, csatorna, gáz, elektromosság, telefonvonal 7. népszámlálási adatok - a lakó(k) életkora és száma, szociális helyzete, foglalkoztatottsági adatok 8. Igazgatás - egészségügyi adatok, biztonság és mentőszolgálati adatok, önkormányzati adatok

Definíció "A Földinformációs Rendszer a jogi, igazgatási és gazdasági döntéshozatal eszköze és segíti a tervezést és fejlesztést egyrészről az adatbázisával amely a földhöz kapcsolódó térbeli adatokat tartalmaz; másrészről eljárásaival, amelyek lehetővé teszik a rendszeres adatgyűjtést, változásvezetést, feldolgozást és az adatok terjesztését. A Földinformációs rendszer alapja egységes vetületi rendszer, amely lehetővé teszi a földre vonatkozó adatok összekapcsolását más térbeli információs rendszerek adataival.” Magyarországon: Földhivatalok FVM -> Megyei Földhivatal -> Körzeti Földhivatal Adattartalom: szűkített

Földinformációs rendszerek milyen előnyökkel és biztonsági funkciókkal rendelkeznek? a tulajdonlás megfelelősége a tulajdonlás biztonsága a területi viták csökkenése a tulajdonjog cseréjének felgyorsulása az ingatlanpiac élénkítése a befektetések biztonsága az ingatlanpiac megfigyelése a földreformok kiszolgálása az állami területek kezelése az adózás hatékonyságának növelése a mérnöki tervezés támogatása a természetes erőforrásokkal való gazdálkodás segítése.

A LIS létrehozásának kérdései Az első lépés általában mindenhol a meglévő rendszer elemzése, az adatmennyiség becslése és az új rendszerre való áttérés várható problémáinak bemutatása. Már ebben a fázisban kiderülhet, hogy számítógépesítés nélkül is növelni lehetne a hagyományos rendszer hatékonyságát. A számítógépesítés inkább a katalizátor szerepét tölti be az új munkamódszerekre való áttérés során.

Szervezeti kérdések Munkacsoportok jönnek létre a részletek kidolgozása és a javaslatok megtétele végett Az ilyen csoportokban egyensúlyra kell törekedni az egyes szakmák (számítástechnikusok, rendszerszervezők, földmérők, nyilvántartók stb. ) képviselői között Ki kell térni intézményi kérdésekre, változásokra Sok esetben új szabályozást kell felállítani az adatok gyűjtésével, szolgáltatásával kapcsolatban.

Rendszerspecifikáció Országos kiterjedésű rendszerek kialakítását általában mintarendszer kialakítása előzi meg. Ebben a rendszerben modellezni lehet a működést és viszonylag kis költséggel kijavíthatók a hibák A mintarendszer tapasztalatai alapján lehet megadni a szállítók felé a részletes rendszerszükségleteket, a megkívánt teljesítményszinteket A specifikációkat erősen befolyásolhatják az egyes nemzeti információ technológiai stratégiák

Rendszerkiválasztás és testre szabás a hardver és a szoftver minősége, a támogatás minősége, a hibaelhárítás ígért határideje, a rendszer sebessége akkor, amikor a lehetséges legtöbb felhasználó bekapcsolódik, az adatmodell szerkezete, a rendszer adatintegráló képessége (különböző adatok elérése a főprogram elhagyása nélkül), a többfelhasználós alkalmazások kifejleszthetősége, a rendszer biztonsága és stabilitása, más rendszereken futó adatbázisok elérése, a keresőnyelv könnyű használata, felhasználóbarát kezelői felület, a felhasználó igényeinek figyelembe vétele, a teljes rendszer általános költségei.

Adatátalakítás A számítógépesítés költségeinek 80%-a időben a leghosszabb folyamat a legtöbb esetben élő, állandó változásban lévő adatokat kell digitális formába konvertálni a számítógépesítés nem csökkenti jelentősen a szükséges alkalmazotti létszámot a számítógépesítés az alkalmazáshoz szükséges képzettség természetét változtatja meg

Karbantartás A számítógépes technológiák gyors változása előre vetíti az erre alapozott rendszerek néhány éven belüli erkölcsi elavulását A hardverek és a szoftverek cseréje nem olyan nagy probléma ahhoz képest, hogy meg kell őrizni az adatbázis egységességét sok adatot akár száz évre visszamenőleg is célszerű megőrizni minden rendszerkarbantartásnak visszafelé és lehetőleg előrefelé is kompatibilisnek kell lennie

Földhasznosítás és térinformatika Az idők folyamán az emberiség az őt körülvevő természetes környezetből mind többet vett birtokba saját céljaira Ez eleinte saját létfenntartását célozta, majd előtérbe került a mezőgazdasági árutermelés és az élelmiszeripar, valamint a nagy volumenű állattenyésztés Amíg volt elegendő terület, addig a növekedés extenzív alapú volt, vagyis a művelt területek növekedtek A mezőgazdasági termelésre alkalmas területek korlátozottá válásával elterjedt az intenzív termelési módszer Növekedett a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználása, ami egyre nagyobb terhelést jelentett a környezetre és az élővilágra nézve

Földhasznosítás és térinformatika A földhasználati piramis

A térhasználat változása

Földhasznosítási térinformatikai alkalmazások A földhasználat változásának monitoringja A kísérleti terület a Duna-Tisza köze volt, ennek változásait elemezték a kutatók az 1975-1991 időszak között. Az elemzés űrfelvételek feldolgozásán alapult. A vizsgált terület 56x56 négyzetkm volt, egy része a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozott. Szerkezetét tekintve változatos, kis –és nagy területű földrészletek egyaránt előfordultak a területen. Az űrfelvételek típusa és dátuma: 1975. április 15. – MSS 1985. augusztus 3. – TM 1991. október 10. – TM

Földhasznosítási térinformatikai alkalmazások A földhasználat változásának monitoringja A munka menete a következő volt: földhasznosítási térkép készítése az 1975-ös MSS űrfelvétel interpretációjával földhasznosítási térkép készítése az 1985-ös TM űrfelvétel interpretációjával földhasznosítási térkép készítése az 1991-es TM űrfelvétel interpretációjával az első két űrfelvétel összehasonlítása, a változások vizsgálata a második és a harmadik űrfelvétel összehasonlítása, a változások vizsgálata

Földhasznosítási térinformatikai alkalmazások A földhasználat változásának monitoringja az előző két műveletből származó változás térkép összehasonlítása és értékelése a változások elemzése az alábbi szempontok szerint környezetvédelem mezőgazdaság közgazdaság klímaváltozás (szárazodás)

A legkevésbé stabil területek

Földhasznosítási térinformatikai alkalmazások Magyarország felszínének minősítése Az egész országra kiterjedően vizsgálta a szántóföldi növénytermesztés alakulását A szántóföldi növénytermesztés versenyez a területekért a településfejlesztéssel, az iparral, közlekedéssel, stb. A munka eredménye egy relatív értéksorrend lett, amely a szántóföldi növénytermesztésre való alkalmasságot fejezte ki ökológiai szempontból Az egyes területek minősítésekor tizenegy tényezőt vettek figyelembe

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Átlagos tengerszint feletti magasság. Ezt az értéket Magyarország 1:500 000-es topográfiai térképe alapján készült digitális terepmodellből vezették le, a szintvonalak digitalizálása útján. A főszintvonalak 100 m-es közönként, a segédszintvonalak 50 m-es közönként lettek digitalizálva. Lejtésviszonyok (lejtőkategória-térkép). Ez szintén a digitális terepmodellből lett levezetve. A négy lejtőkategória: 0-5%, 5-12%, 12-25%, és a 25% fölötti lejtők (mezőgazdasági kategóriák).

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Relieftípusok. Itt az alapvető domborzati formaegyütteseket – tekintet nélkül azok származására – nyolc osztályba sorolták: tökéletes síkság, amelyet 75-125 m közötti tengerszint feletti magasság és 0-10 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez. egyenetlen síkság, amelyet 80-200 m közötti tengerszint feletti magasság és 0-50 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez. a kisebb vízfolyások völgysíkjainak középhegységi és dombsági szakaszai. a síksági és dombsági típusok közötti határterületek, amelyeket 130-300 m közötti tengerszint feletti magasság és 10-150 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez.

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok közepes magasságú fennsíkok, dombhátak, melyeket 200-350 m közötti tengerszint feletti magasság és 150 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez. tagolt dombsági hátak, melyeket 200-400 m közötti tengerszint feletti magasság és 25-150 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez. tagolt dombságok a középhegységek előterében, 200-550 m közötti tengerszint feletti magasság és 10-200 m négyzetkilométerenkénti relatív relief jellemez. az összes többi középhegységet ebben az utolsó kategóriában vonták össze Relatív relief: az egy négyzetkilométeren belüli maximális relatív szintkülönbség mértéke.

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Földtani adottságok. Az ország területét tíz kategóriába sorolták a földtani adottságok alapján a mezőgazdaság szempontjait figyelembe véve. Ez azt jelentette, hogy a vulkáni kőzetek kortól függetlenül egy kategóriába kerültek, hiszen mindegy, hogy hány éves bazalton nem lehet kukoricát termeszteni. Fizikai talajféleség. Hat kategóriába sorolták a talajokat Magyarország geomorfológiai térképe alapján: homok homokos vályog vályog agyagos vályog agyag tőzeg

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Talajpusztulás. Ez az adattípus az erózió mértékét kívánta kifejezni. Az ország felszínét kevésbé erodált, közepesen erodált és erősen erodált kategóriákba sorolták. Ezen kívül létrehoztak kategóriákat az akkumulált (feltöltött) területek, az erdők és a defláció (szélerózió) által sújtott területek számára. A talajok vízháztartása. Ez egy összetett mutató, amely összefügg a talajok vízgazdálkodásával. Magába rejti a vízmozgás irányára és a vízmérlegre vonatkozó adatokat. Talajminőség. A vizsgálat idején nem volt az ország teljes területére kiterjedő, korszerű, kis méretarányú, a talajértékszámokat ábrázoló térkép, ezért az 1972-es, a minőségi osztályokat tartalmazó térképet használták. Az egyes területek 1-10-ig terjedő értékszámokat kaptak.

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Művelhetőség. Ez is egy összetett mutató, amelyet a kötöttségből, a terület tagoltságából és az orográfiai viszonyokból vezettek le. Ennek alapján az ország területét három fő művelhetőségi csoportra és mindegyiket öt alcsoportra osztották. A napsugárzás évi összege. Az ország területén hét kategóriát különítettek el az egy négyzetméterre jutó napsugárzási energia szerint. Ennél a mutatónál az orográfiai (domborzati) viszonyokat nem vették figyelembe. A kalászosok tenyészidőszakának középhőmérséklete. Ez lényegében a március és június közötti időszak 7. 5-13.5 C fokos középhőmérsékleti tartomány kilenc kategóriára osztva.

Minősítési szempontok Magyarország felszínének minősítése Minősítési szempontok Fagyos napok száma. 70 és 140 nap között hét kategóriára bontva vették figyelembe ezt az értéket. Ahol nem volt ilyen érték, ott az első és az utolsó fagyos nap dátumát használták fel a fagyveszély értékeléséhez. Vízellátottság. Ezt a tényezőt az ariditási térképről lehet leolvasni (Péczely – féle ariditási térkép). A legalacsonyabb és a legmagasabb érték között öt kategóriát hoztak létre.

Magyarország felszínének minősítése Súlyozás Paraméter Súly 1. Lejtésviszonyok 10 2. Relief típusok 5 3. Litológiai adottságok 7 4. Fizikai talajféleség 5. Talajpusztulás 15 Ezen belül: defláció veszély erózióveszély (a lefolyó víz által okozott) 8 akkumuláció 2 6. Talajminőség 1 7. Művelhetőség 8. Napsugárzás évi összege 6 9. A kalászosok tenyészidőszakának középhőmérséklete 10. Fagyveszély 3 11. Vízellátottság 13

Magyarország felszínének minősítése

Magyarország felszínének minősítése Értékelés Ha a fenti térképet összevetjük a tényleges földhasznosítás térképével, valamint a természeti és – tájvédelmi körzetek térképével, kialakul a konfliktusok térképe. szemléltethetők az ütközések a valós és az ideális mezőgazdasági kultúra (tehát az adott területen valamilyen okból nem az ott legjobban termő növényeket termesztik) szemléltethetők az ütközések a mezőgazdasági földhasználat és a természetvédelem között (tehát az adott területen jobb volna felhagyni a mezőgazdasági termeléssel és a természetvédelem, idegenforgalom, üdülés keretében hasznosítani).

Magyarország földhasználati zónarendszere Szükség van a földhasználat tervezésére, aktív beavatkozásra. Ezt napjainkban két dolog is indokolja: az egyik a felismerés, hogy a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása, a másik ok az EU csatlakozás, amelynek keretében alkalmazkodnunk kell a Közösségben kialakított földhasználati alapelvekhez és támogatási preferenciákhoz.

Hagyományosan három típusú földhasználat kialakítása célszerű: védelmi célú (vízminőség-, talaj-, természet- és tájvédelem) földhasználat, extenzív (külterjes) termelési célú földhasznosítás (mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen természeti adottságú területeken) intenzív termelési célú földhasználat (a kedvező agroökológiai potenciál és tájgazdálkodás szempontjait figyelembe véve).

A természetvédelem és a mezőgazdálkodás igényeit együtt figyelembe véve az alábbi földhasználati kategóriák kialakítása célszerű: Természetvédelmi magzónák: a természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhasználat teljes tilalma. Természetvédelmi pufferzónák, vízbázisvédelmi területek: tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú gazdálkodás, környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciók. Átmeneti zónák: mezőgazdasági termelési, védelmi és egyéb funkciók, ökológiai és egyéb extenzív gazdálkodási formák, bolygatatlan biotóphálózati rendszerekkel. Agrárzónák: mezőgazdasági termelési funkciók, integrált, környezetkímélő gazdálkodás. Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukturális és ipari funkciók

Az egyéb célú földhasználat és a természetvédelem összehangolásának modellkoncepciója Terület / Funkció Egyéb célú földhasználat Státusz Természetvédelmi célok objektumok 1. Védelmi Nincs Totális rezervátum (lehetőleg állami tulajdon) Fajok, biocönózisok, biotópok, természeti egyensúly védelme. A védettek listáján szereplő növény- és állatfajok és élőhelyek 2.Védelmi prioritások által korlátozott használat Korlátozott Vízvédelem, Tájvédelem, Védett tájelemek A természeti javak (talaj, víz, növény és állatfajok) védelme. Felszíni vizek és parti területeik, felszín alatti vizek, talajok, mocsarak, vizes rétek, száraz füves puszták, természetközeli erdők 3. Használati Rendeltetésszerű és a természetvédelmi célokat figyelembe vevő Kultúrtáj A tájkarakter fenntartása és ökológiai funkcióinak megőrzése. Élő sövények, erdősávok, fasorok, tábla szegélyek, erdőszélek, finom struktúrák..

Az agrártáj biotóphálózatának változása

A természetes élőhelyek nagy arányú megőrzése az alábbi előnyökkel jár: térstruktúra-kialakítása: a tér tagolása, részegységekre bontása; élettér biztosítása: a természetes flóra és fauna fenntartása; talajvédelem: szél- és vízerózió elleni védelem, talajregeneráció támogatása, terhelésének tompítása, szűrése; vízvédelem: az ivóvíz-bázisok, a felszín alatti és a felszíni vizek védelme, szűrőfeladat; levegőszűrés: az áramló levegő mechanikai (por, egyéb szennyezés) szűrésével, az oxigéntermelés növelésével; mezőgazdálkodás: termésnövelés és minőségjavítás a talaj védelmével, kedvező mikroklimatikus hatással, a mezőgazdálkodás számára hasznos élőlények (beporzórovarok, kártevők ellenségei stb.) számára élőhely biztosításával, a hálózat tudatos mezőgazdálkodásba integrálásával;

tájképi-esztétikai előnyök: pihenési és jóléti érték növelése a helyi közösség számára, vonzóvá tétele a vendégfogadás és az idegenforgalom számára. A korszerű mezőgazdálkodás akkor képes biztosítani ezeket az előnyöket, ha az alábbi követelményeknek eleget tud tenni: a talajtermékenység fenntartásával (a talajpusztulás megakadályozásával, a talajélet támogatásával) értékes beltartalmú, szermaradvány mentes termékek előállítása; a korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagok (pl. foszfát) mennyiség - és energiatakarékos felhasználása; a talajvíz nitrát-, növényvédőszer- vagy más szennyezőanyag-terhelésének elkerülése (a határértékek betartása);

a felszíni vizek tápanyagokkal, illetve szennyező anyagokkal való terhelésének elkerülése (erodált talajrészek, trágyák, növényvédőszerek stb. vizekbe jutásának megakadályozása); a levegőszennyezés elkerülése (pl. ammónia az állattenyésztésből); hozzájárulás ritka, ill. veszélyeztetett fajok és életközösségek védelméhez

A következő fő kérdésekre keresi a választ a bemutatott alkalmazás: Hogyan alakul Magyarország területének mezőgazdasági termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, illetve környezeti (élővilág-, talaj-, vízvédelmi) érzékenysége? A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának illetve a gazdálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezet- és természetvédelem területigényével? A fenti két szempont egybevetésével az ország területei hogyan kategorizálhatók? Hol vannak és mekkora kiterjedésűek a védelmi, a külterjes (extenzív) illetve a belterjes (intenzív) agrár zónák? Hol jelölhetők ki újabb ilyen zónák?

Hogyan érinti ez a kategorizálás a mezőgazdasági és ezen belül a szántóterületeket? Mely mezőgazdasági illetve szántóterületeket célszerű az intenzív mezőgazdálkodási kategóriában tartani, melyeken kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, illetve melyeken kell a művelési ágat is megváltoztatni, vagy a mezőgazdasági földhasználati kategóriából kivéve védelmi célú földhasználatot megvalósítani?

Adatok Domborzati és talajparaméterek - Lejtőkategóriák

Domborzati és talajparaméterek - Száz pontos talajértékszám

Domborzati és talajparaméterek - Szántóterületek átlagos aranykorona-értéke

Domborzati és talajparaméterek - A talaj típusa és altípusa

Domborzati és talajparaméterek - A fizikai talajféleség

Domborzati és talajparaméterek - A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai

Domborzati és talajparaméterek - A talaj kémhatása és mészállapota

Domborzati és talajparaméterek - A talaj szervesanyag-készlete (t/ha)

Domborzati és talajparaméterek - A termőréteg vastagsága

Klímaparaméterek - Energetikai agrárpotenciál

Klímaparaméterek - Klimatikus agrárpotenciál

Klímaparaméterek - A kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszám

Klímaparaméterek - A búzatermesztési minőségi klímaértékszám

Klímaparaméterek - A búzatermesztési mennyiségi klímaértékszám

Klímaparaméterek - A sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám

A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemzők és adatbázisok Élővilág Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei

Élővilág A Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET)

Élővilág Javasolt érzékeny természeti területek

Élővilág Ramsari (mocsaras) területek

Élővilág Nemzetközi jelentőségű madárélőhelyek

Élővilág A veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek

Talaj - Az erózió mértéke

Talaj - A fizikai talajféleség

Talaj - Agyagásvány-minőség

Talaj - A talaj kémhatása és mészállapota

Talaj - A talaj szervesanyag-készlete (t/ha)

Víz - Felszín alatti vízvédelmi területek

Víz - Felszíni vízvédelmi területek

Földhasználati, felszínborítási adatbázisok CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis

Földhasználati, felszínborítási adatbázisok Magyarország erdőterületeinek digitális adatállománya

Az információk feldolgozása A feldolgozás logikai modellje és lépései A felsorolt 28 területjellemző környezeti változót kategorizálták Minden egyes változót és kategóriát súlyoztak (értékkel láttak el) aszerint, hogy milyen szerepet játszik a mezőgazdasági termékenység illetve a környezeti érzékenység kialakításában

A feldolgozás logikai modellje és lépései A talaj kémhatása és mészállapota Értékszám Erősen savanyú talajok Gyengén savanyú talajok 2 Felszíntől karbonátos talajok 3 Nem felszíntől karbonátos szikes talajok 1 Felszíntől karbonátos szikes talajok

A feldolgozás logikai modellje és lépései Természetvédelmi területek Értékszám Nemzeti parkok 9 Tájvédelmi körzetek 6 3 Nem védett területek

A feldolgozás logikai modellje és lépései Az ország területét 100x100 méteres cellaméretű (felbontású) rácshálózattal 9,3 millió db 1 ha-os négyzetre osztották, majd a leírt változók területi eloszlástérképeire helyezve ezt a rácshálózatot az ország minden egyes ha-jára meghatározták a környezeti jellemzők értékeit. Így cellánként 28 környezetjellemző értékhez jutottak A skála két végpontján az egyértelmű meghatározottságú (vagy agrár, vagy környezeti területek), A skála közepe körül a kettős meghatározottságú (környezeti szempontok által korlátozott extenzív agrárterületek) helyezkednek el.

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének talajalkalmassága

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének klímaalkalmassága

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága

A vizsgálatok eredményei A térképek alapján megállapítható, hogy az ország területének 35 %-a, mezőgazdasági területének pedig 43 %-a kiváló mezőgazdasági adottságú.

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének környezeti érzékenysége

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének környezeti érzékenysége

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének környezeti érzékenysége

A vizsgálatok eredményei Magyarország területének környezeti érzékenysége

A vizsgálatok eredményei Az ország területének mintegy 10-12 %-a és mezőgazdasági területének közel 6 %-a környezeti szempontból kifejezetten érzékeny területeken helyezkedik el.

A vizsgálatok eredményei A mezőgazdaságilag értékes és a környezetvédelem szempontjából fontos területek ütközése

A vizsgálatok eredményei A mezőgazdaságilag értékes és a környezetvédelem szempontjából fontos területek ütközése

A vizsgálatok eredményei „Mi lenne ha…?” I. forgatókönyv: 100 pont alatt védelmi zóna 100 –120 pont között extenzív agrárzóna 120 pont felett intenzív agrárzóna II. forgatókönyv: 100 –125 pont között extenzív agrárzóna 125 pont felett intenzív agrárzóna III. forgatókönyv: 100 –130 pont között extenzív agrárzóna 130 pont felett intenzív agrárzóna

A vizsgálatok eredményei „Mi lenne ha…?”

A művelési ágak optimalizálása A vizsgálatok eredményei A művelési ágak optimalizálása a jó minőségű szántók egy részét magasabb jövedelmű művelési ággá (szőlő, gyümölcsös, kert) lehetne konvertálni. a rossz minőségű szántók, gyepek egy részét a környezet számára fontos erdőkké lehetne konvertálni.

A művelési ágak optimalizálása A vizsgálatok eredményei A művelési ágak optimalizálása

A művelési ágak optimalizálása A vizsgálatok eredményei A művelési ágak optimalizálása Az új arányok kialakításához a térkép alapján mintegy: 533 ezer ha gyep » erdõ konverziót, 229 ezer ha szántó » erdõ konverziót, 788 ezer ha szántó » gyep konverziót és 503 ezer ha intenzív szántó » extenzív szántó konverziót kellene végrehajtani. Ez az átalakítás tehát mintegy 2 millió ha-t, azaz az ország termõterületének 25 %-át, összterületének pedig mintegy 21 %-át érintené. Az átalakítás mértéke és költsége igen jelentős.

A vizsgálatok eredményei A tanulságok növelni kell az adatok felbontását felszínborítás, talajtípusok 1:100000 »1:5000 mezőgazdasági hasznosítás 1:100000 »1:10000

Be kell vonni új típusú adatokat az elemzésbe Tanulságok Be kell vonni új típusú adatokat az elemzésbe a felszíni képződmények térképe a felszín alatti 10 méteres összlet kőzet-kifejlődési térképe a talajvíztükör felszín alatti nyugalmi szintje térképe a talajvíz kémiai típusai és összes oldott anyag tartalma térképe a területek öntözhetőségének minősítése földtani okok alapján térképe a belvízelöntés földtani okai térképe a szőlő- és gyümölcsfajok termőhelyi katasztere biotóp (élőhely) térkép (Biotops): MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót légköri emisszió térképe (Corinair): Környezetgazdálkodási Intézet, Bp. felszín borítás (Land Cover): Földmérési és Távérzékelési Intézet, nem mezőgazdasági adatok (foglalkoztatottság, demográfia, stb.)

Önkormányzati alkalmazások Az önkormányzatok általános informatikai modellje Az önkormányzatok feladatai: az önkormányzati vagyon kezelése a helyi adók beszedése az igazgatási és hatósági feladatok ellátása a szociális és oktatási-kulturális feladatok ellátása. közműszolgáltatások biztosítása

Az önkormányzati vagyont három kategóriába sorolták a törzsvagyon (pl. a közterületek, utak), a korlátozottan hasznosítható vagyon (pl. a közművek), és a vállalkozói vagyon (telkek, ipari területek)

Egy önkormányzat külső információs kapcsolatai:

Egy önkormányzat belső információs kapcsolatai:

A Hivatalba beérkező külső információk: Lakossági igények, kérelmek, bejelentések Testületi, tisztségviselői információk Saját és idegen intézmények adatszolgáltatási igényei, bejelentései Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók igényei, adatszolgáltatásai, kérelmei Hatóságok, pénzintézetek bejelentései Adóbevallások, befizetések Bizonylatok, bevételi- és kiadási számlák, költségvetési igények Építéshatósági információk (építés, bontás és telekalakítás) Közterület-használattal kapcsolatos információk Rendezési tervekkel kapcsolatos információk Városüzemeltetéssel kapcsolatos információk Földhivatali adatok, tulajdoni lapok (főként az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokról) Közmű üzemeltetők információi Közlekedéssel kapcsolatos információk stb.

A Hivatalban áramló belső információk: Határozatok nyilvántartása Szociális és gyámügyi nyilvántartások Szociálpolitikai pénzügyi adatok nyilvántartása Jegyzőkönyvek, környezettanulmányok nyilvántartása Népességi nyilvántartások Útlevéllel, személyi igazolvánnyal, gépjárművel kapcsolatos nyilvántartások Anyakönyvi és családi rendezvény nyilvántartások Szabálysértési, hagyatéki nyilvántartások Vállalkozói nyilvántartások Adó nyilvántartások Analitikus nyilvántartások Fokönyvi nyilvántartások Költségvetési nyilvántartások Óvodai és iskolai nyilvántartások

Intézmények nyilvántartásai Testületi, bizottsági nyilvántartások Személyzeti nyilvántartások Szerződések nyilvántartásai Főépítészi nyilvántartások Építés hatósági nyilvántartások Városüzemeltetési jellegű nyilvántartások Vagyongazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások

A Hivatal által szolgáltatott információk: Szociálpolitikai és gyámügyi adatok, utalások, kifizetések Szabálysértési, hagyatéki, katonai ügyintézés Vállalkozói adatok Népesség nyilvántartási adatok Adózási adatközlések Költségvetési adatszolgáltatások Központi statisztikai adatszolgáltatások Hatósági jellegű információk Számlák, utalások, pénzügyi adatok Óvodába lépők és tankötelesek adatai Értesítések, tájékoztatók Humánpolitikai adatok Műszaki adatszolgáltatások Utcák, terek, közterületek nyilvántartásai ÁRT/RRT határozatok

Az önkormányzati munka két jól elkülöníthető részterületre bontható: Irodaautomatizálással lefedhető területek (ide tartoznak a csak leíró adatokkal dolgozó területek, mint az iktatás, szociális terület, adóügyek stb.) Térinformatikával lefedhető területek (ide tartoznak a munkájukhoz térképet is használó területek, mint az ingatlanvagyon-kataszter, építésügy, stb.)

A térinformatikával lefedhető alrendszerek Az alaptérkép kezelő alrendszer Postai cím - helyrajzi szám kapcsolat alrendszer Önkormányzati Ingatlanvagyon Kataszter alrendszer Ingatlan nyilvántartás alrendszer Városrendezési tervek alrendszere Központi Közmű Nyilvántartás alrendszer Igazgatási alrendszer Közterületek adatainak kezelése alrendszer Adónyilvántartás alrendszer Szociális- és Családvédelmi nyilvántartás alrendszer Lakossági adatok kezelése alrendszer Vezetői Információs alrendszer Lakossági információs alrendszer

Az alaptérkép kezelő alrendszer Az alrendszer adattartalma: - a vektoros digitális földmérési alaptérkép - a vektoros digitális közműalaptérkép - a vektoros közműszakági térképek - a papíralapú tematikus térképek (pl. helyszíni vázlatok) - digitális ortofoto - a digitális rendezési tervek

Az alrendszer funkciói: · A digitális térkép rétegeinek ki- és bekapcsolása · Jelmagyarázat automatikus generálása · Térképi elem választás: - grafikusan - szelvényszám alapján - utcanév alapján - postai cím alapján - helyrajzi szám szerint · Kicsinyítés, nagyítás · Ablakozás · Kép csúsztatás · Méretarány beállítás rögzített értékre · Közterület azonosítás · Koordináta meghatározás · Hosszúság mérés a térképen tetszőleges vonal mentén · Terület számítás · Beépítési százalék számítás · A térkép papíron való megjelenítése

Postai cím - helyrajzi szám kapcsolat alrendszer Önkormányzati Ingatlanvagyon Kataszter alrendszer Az alrendszer adattartalma A 147/1992. Kormányrendelet adat- és betétlapjai alapján · üzemek · földterületek · intézmények · közművek és tartozékaik · köztemetők · lakások · lakóépületek · nem lakás célú helyiségek · strandok · utak · vizek · zöldterületek · egyebek

Az alrendszer funkciói: · adatgyűjtés · naplózott adatmódosítás, · előre beállított lekérdezések, · ad-hoc lekérdezések, · nyomtatás, · statisztika szolgáltatása az állami szervek felé

Ingatlan nyilvántartás alrendszer Az alrendszer adattartalma: A Földhivatali ingatlan nyilvántartás leíró adatai. Az alrendszernek tartalmazni a kell a földügyi nyilvántartás adatait: - Tulajdoni lap I. rész - Tulajdoni lap II. rész - Tulajdoni lap III. rész Itt természetesen elsősorban az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok adatairól van szó. Az alrendszer funkciója: Az alrendszernek biztosítania kell a művelési ág, terület, tulajdonos, tulajdoni hányad, utca stb. szerinti lekérdezéseket.

Városrendezési tervek alrendszere Az alrendszer adattartalma: Részletes Rendezési Terv (RRT): · Autóbusz parkoló · Gyalogosút tengelye · Gépjárműút tengelye · Irányadó telekhatár · Irányadó építési vonal · Kötelező telekhatár · Kötelező építési vonal · Megszüntető jel · Méretvonalak · Részletes .Rendezési Terv határok · Rendezési Terv által érintett terület · Szabályozási vonal

· Személygépjármű parkoló · Személygépjármű tároló · Vegyes használatú út engedély · Védett fa (facsoport) · Építési hely határa · Építési tilalom által érintett terület

Általános Rendezési Terv (ÁRT): · Belterület határ · Gyalogosút tengelye · Gépjárműút tengelye · Készítendő RRT határa · Megtartandó épület · Megírások · Méretvonalak · Műemlék(jellegű) ép. · Szabályozási vonal · Vegyes használatú út engedély · Védett fa (facsoport)

Építési Előírások: · Földrészletek · Belterület / Külterület · Bónusz övezetek · Felszín alatti víz. véd. · Felszíni vizek védelme · Horizontális funkciók övezet · Levegőtisztaság-védelem · Látvány- és kilátásvédelem · Művi értékek védelme · Táj- és természetvédelem · Vertikális funkciók övezet · Zaj- és rezgésvédelem · Építési tilalom és korlátozások · Építési övezetek

Engedélyek: · Bontási engedélyek · Telekalakítási engedélyek · Telekalakítás megosztás · Telekalakítás szabályozás

Központi Közmű Nyilvántartás alrendszer · a közmű nyilvántartás minden szereplője lehetőleg ugyan azt a térinformatikai rendszert használja - így nem bomlik meg az adatbázis konzisztenciája · legyen közvetlen adatátviteli kapcsolat a közmű üzemeltetők és az Önkormányzat között - ezzel a változások azonnal beépülnek a központi nyilvántartásba · az adatbázisok ne mozogjanak a hálózaton, csak a változások - ezzel csökken az adatforgalomhoz szükséges sávszélesség · ha van elegendő sávszélesség, akkor lehetővé válik a távoli adatkarbantartás - ez azt jelenti, hogy a központi adatbázist elegendő egy példányban tárolni, ami egyedüli biztosítéka annak, hogy az adatbázis integritása megmaradjon.

Az alrendszer adattartalma: Az alábbi közmű szakágak nyilvántartása: · gáz szakág · elektromos szakág · víz szakág · szennyvízcsatorna · csapadék csatorna szakág · távközlési szakág · távhő szakág · kábel TV szakág · közvilágítás szakág · stb

Az alrendszer funkciói: · Lekérdezések · grafikus kiválasztás alapján (rámutatás, bekerítés körrel, négyszöggel, pligonnal) · szöveges kiválasztás (SQL) alapján a leíró adatok tetszőleges adatára · földmérési alaptérkép adatai · közműalaptérkép adatai · gáz hálózat adatai · elektromos hálózat adatai · víz hálózat adatai · csatorna hálózat adatai · csapadék hálózat adatai · távközlési hálózat adatai · távho hálózat adatai · Kábel Tv hálózat adatai · stb.

· Karbantartás · grafikus adatok · leíró jellegű adatok · szöveges adatok · fotó · műszaki rajz · beazonosítás (térinformatikai objektum és leíró adat összerendelése) · Mérések · koordináta lekérdezés · hosszmérés · terület mérés, köbtartalom mérés · Adatcsere · Belső adatcsere a Szakági Közmű Nyilvántartási rendszeren belül · Külső adatcsere DXF formátumban jellemzően adatszolgáltatás céljából

Igazgatási alrendszer Az alrendszer funkciója: Teljes építésügyi feladatok számítógépes támogatása: · építési engedélyek · bontási engedélyek · telekalakítási engedélyek (összevonás, megosztás, telekhatár rendezés) · használatba vételi engedélyek · fennmaradási engedély · házszámkijelölés · rendeltetés-változás · telephely engedélyek · különböző közterületi árusító helyek engedélyezése

Közterületek adatainak kezelése alrendszer Az alrendszer adattartalma: · járdák · kerékpárutak · parkok · utcák · útkereszteződések

Az alrendszer funkciói: A közterülethez köthető engedélyezések nyilvántartása · fakivágási engedélyek · közmű engedélyezések · különböző közterületi árusító helyek engedélyezése · mutatványos és vándorcirkusz engedélyezés · közterület foglalások adatainak kezelése Közlekedési adatok kezelése · balesetre vonatkozó adatok kezelése · tömegközlekedésre vonatkozó adatok kezelése · parkolók adatainak kezelése Környezetvédelmi adatok kezelése · szennyező pontok adatainak kezelése · hulladéktároló helyek · környezetvédelmi körzetek adatainak kezelése

Adónyilvántartás alrendszer Szociális- és Családvédelmi nyilván-tartás alrendszer Az alrendszer adattartalma: · Személyi adatok : pl. személyi azonosító, állampolgárság, családi állapot, foglalkozási kód, szakképzettség, egészségügyi adat, szociális adatok, lakcím, munkahely · Személyek kapcsolatai pl. rokoni, eltartói, élettársi stb. · Jövedelmi, vagyoni adatok: jövedelmek, jövedelemmódosító tételek, támogatások · Családi adatok; hátralék, kiadás, ingóságok · Pénzügyi keret; évre, szakfeladatokra, körzetekre lebontva. · Ellátások, határozatok, juttatások. · Bejövő iratok: pl. kérelmek, fellebbezések, igazolások

Vezetői Információs alrendszer Célja a Hivatal alsóbb szintjein lévő nagy tömegű adatok összegzett formában való megjelenítése diagramok, trendek stb. formájában. A vezetői információk köre nagyjából az alábbi: · Adók területenkénti eloszlása · Szociálpolitikai támogatások területenkénti eloszlása (az adó és szociálpolitika összefüggései) · Lakossági eloszlások (nemenként, korcsoportonként stb.) · Közmű fejlesztésekhez döntés-előkészítés · Infrastrukturális nyilvántartások, eloszlások, elemzések (műemlék jellegű objektumok, szórakozó helyek, szállodák stb.) · Földrészletek információi · Körzetenkénti eloszlások, elemzések (bölcsődei, óvodai, iskolai körzetek, választási körzetek, háziorvosi körzetek stb.) · Pénzügyi teljesítések figyelése · Intézményi tervezések

Az önkormányzati térinformatika technológiai kérdései Az önkormányzati információs/térinformációs rendszerek alkotórészei: · rendszerterv · szervezeti - szervezési kérdések · adatok · szoftver · hardver · személyzet · adatbiztonság · bevezetés ütemezése

Önkormányzati térinformatikai rendszer tervezése Az SDM a rendszerfejlesztő munkát 12 fázisra tagolja, amelyek az alábbiak: 1. Projektindítás 2. Kezdeti felmérés 3. Megvalósíthatósági elemzés 4. Részletes elemzés 5. Logikai rendszerterv 6. Manuális eljárások tervezése 7. Az új rendszerre való áttérés tervezése 8. Számítógépes rendszerterv 9. Programtervezés 10. Programozás 11. Installálás 12. Utólagos értékelés

Szervezeti - szervezési kérdések Az első szintű térinformatikai részrendszer A Polgármesteri Hivatal és szervei: Vagyongazdálkodási Iroda Városrendezési Iroda Építésigazgatási Iroda Közlekedési Iroda Kommunális Iroda Városgondnokság Beruházási Iroda Informatikai Iroda Általános Igazgatóság Adó Iroda

A második szintű térinformatikai részrendszer A Polgármesteri Hivatal és szervei: Vagyongazdálkodási Iroda Városrendezési Iroda Építésigazgatási Iroda Közlekedési Iroda Kommunális Iroda Városgondnokság Beruházási Iroda Informatikai Iroda Általános Igazgatóság Adó Iroda

Külső szervezetek: TÁVKÖZLÉSI Rt. XGÁZ Rt. XÁRAMSZOLG Rt. XVÍZ Rt. Földhivatal XHŐ Rt. XKOMMUNÁLIS Rt. Kábelkomunnikációs Kft.

A harmadik szintű térinformatikai részrendszer A Polgármesteri Hivatal és szervei: Vagyongazdálkodási Iroda Városrendezési Iroda Építésigazgatási Iroda Közlekedési Iroda Kommunális Iroda Városgondnokság Beruházási Iroda Informatikai Iroda Általános Igazgatóság Adó Iroda

Külső szervezetek: TÁVKÖZLÉSI Rt. XGÁZ Rt. XÁRAMSZOLG Rt. XVÍZ Rt. Földhivatal XHŐ Rt. XKOMMUNÁLIS Rt. Kábelkomunnikációs Kft. A Polgármesteri Hivatal intézményei: Könyvtár(ak) Rendelők Oktatási intézmények Szociális Intézmények

Városi szervezetek: Rendőrség Tűzoltóság Mentők Volán Rt. Idegenforgalmi Hivatal Kamarák Végül a bevezetés utolsó ütemeként a részrendszer nyitottá tehető a képviselők, a lakosság és a külvilág számára, pl. az Internet felhasználásával. (www.szombathely.hu)

A térinformatikai adatbázis felépítésének - karbantartásának szervezeti kérdései Forráskihelyezés - outsourcing Ennek több szintje lehet: · Hardverkihelyezés · Hardver - és szoftverkihelyezés · Hardver - szoftver- és adatbázis kihelyezés, · Feladatkihelyezés.

Az adatok Grafikus adatok · alaptérképek Földmérési Alaptérkép Közmű Alaptérkép · közmű szakági adatok (közműnyilvántartó alrendszerek) · digitális ortofotó · az egyéb alrendszerek által kezelt grafikus adatok Leíró adatok · közmű szakági adatok alfanumerikus adatok fényképek (raszteres állományok) rajzok (vektoros állományok) · a többi alrendszer leíró adatai

Földmérési alaptérkép (FAT, DAT)

Közmű alaptérkép /KAT/

Közmű szakági térkép

Építéshatósági munka támogatása

Városüzemeltetés támogatása

Térinformatikai szoftverek · Fogadja be a legelterjedtebb digitális térképformátumokat (DXF, DGN stb.) · Csatlakozni lehessen vele SQL alapú adatbázis kezelőhöz · A térinformatikai adatbázist lehetőleg relációs adatbázisban tárolja · Támogassa a kliens - szerver működési módot · Legyen egy teljes (az adatok teljes körű beviteléhez, kezeléséhez és elemzéséhez szükséges) és egy olcsó, az adatok lekérdezéséhez való változata · Fusson az összes elterjedt processzoron és operációs rendszeren

Térinformatikai szoftverek · A térinformatikai adatbázis rétegeit állományként kezelje, lehetőleg objektum orientált megközelítésben · Legyen lehetőség magyar nyelvű kezelő felület kidolgozására, saját parancsok definiálására stb. (testre szabás) · Legyen lehetőség a térinformatikai adatbázis In-terneten való publikálására és ezáltal böngészőn keresztül történő elérésére (MapServer támogatás)

Térinformatikai szoftverek ESRI termékek (ArcGis, ArcView, ArcExplorer) GeoView termékek (GreenLine, GisTools, Viewer) Rudas&Karig termékek (GISPÁN) Egyéb (Mapinfo, Geomédia, Autocad)

Szakember szükséglet Térinformatikus Rendszergazda Alrendszer felelősök Ügyintézők

Működési biztonság és adatvédelem · az adathordozók fizikai sérüléstől, természeti csapástól való védelme; · az adatok helyreállíthatóságának érdekében végzett duplikálásokról, a változó adatok időnkénti mentéséről való gondoskodás; · minősített adatkörökre vonatkozó bármilyen számítógépes művelet feljegyzése, hatásuk nyomon követhetősége; · a védelmet biztosító biztonsági rendszer kikerülésének megakadályozása; · a felhasználók azonosíthatósága, munkavégzési kontrollja.

Térinformatikai Nemzeti Projekt 1992 Problémák: · a tágabb értelemben vett törvényi háttér hiánya · a szabványok hiánya illetve elavultsága · a szerzői jogok és az adattulajdonosok jogainak tisztázatlansága · a földhivatalok infrastruktúrájának elmaradottsága · a képzett szakemberek hiánya · inkompatibilitás az Európai rendszerekkel · a GIS által igényel hardverek és szoftverek magas árszintje

Térinformatikai Nemzeti Projekt 1992