Munkavállalás és életminőség Bruckner László ELTE, Bárczi 2009.02.17

Akkor leszek igazi felnőtt, ha dolgozni fogok. Miről lesz szó? Akkor leszek igazi felnőtt, ha dolgozni fogok. Ahhoz, hogy dolgozhassak, tanulnom kell. Munkába állni nem könnyű dolog. Ki fog nekem segíteni? Muszáj lesz felnőtt koromban is tanulni, de megéri.

Legfőbb szakiskolai problémák Lemorzsolódás átl. 4-7 % közötti, de a belépő évfolyamokon jelentős (11.évf.: 15%), kb. évi 5-600 tanuló Hol kezdődik a felnőtt élethez kapcsolódó kudarcok sorozata? Túlkorosság, bukás miatt; valódi ok: motiválatlanság, kudarckerülés (szakmától való elidegenedés csak 4. helyen) Kt.126. §: egyéni ütemterv, előkészítő 9. osztály (2008. szept.1. ) Hiányos felkészítés a munkavállalásra Hiányzó tananyag, tréning, szemlélet... Hiányzó kapcsolatrendszer (iskola – munkaadók - munkaügyi szervezetek - civil szolgáltatók) Az oktatási és foglakoztatási szolgáltatások rendszere nem kapcsolódik össze Nincs nyomon követés, utógondozás

Szakképzés-fejlesztés 2007-2013 Munkakör-elemzésekre alapozott moduláris szakképzési rendszer, rész-szakképesítés lehetőségével A modularizált programok előnyei: Egyéni haladási ütem Képességeknek megfelelő képzettségi szint Tananyag helyett kompetencia-központú Felnőttképzés lehetősége Bővülő és szűkülő lehetőségek az új OKJ-ban (kb.400 szakképesítés) Strukturális átalakulások (képzés, vizsgarendszer, adaptáció)

Értelmileg akadályozott fiatalok képzése Szakképző évfolyamok: fókuszban a munkavállalói kompetenciák Önálló életvezetés: hiányzó gyakorlatok, különösen külső helyszínen Kedvező tendencia: a képzési repertoár 9-ről 18-ra nőtt 2003 óta Jó gyakorlatok: tanuljunk egymástól! (51-52.o.) Javaslat: az MHGY egészüljön ki szakmai képzéssel, növekedjék a gyakorlati óraszám-aránya Visszaiskolázás? Lemorzsolódás? Finanszírozás: kiegészítő szakképzési, gyakorlati normatívák (9-10. évf. is!) Tananyag-fejlesztési igények; továbbképzés Utókövetés: munkában 10-60%, nagy helyi eltérések, TF-sal párosulva szignifikánsan jobb eredmények – hiányzó kapcsolati háló a foglalkoztatási és civil szektorral Várható szakember-képzési kompetencia-igény: felnőttképzés, (újra)foglakoztatásba való bevonás előfeltételeként (30%-os hajlandóság)

A holland példa – a gyakorlati iskola 4. iskolatípus SNI tanulók számára: a „gyakorlati iskola” (Praktijkonderwijs, 1995- ) „szakképzettség helyett munkát” – társadalmilag is elfogadott cél SNI, IQ 55-80 (az ok nem döntő) Alapiskola: integráltan 6. osztályig, szülő itt szembesül 12-19 éves korosztálynak, rugalmas hosszúságú képzésben (átl. 4-5 év) Nagyon erős iskola – tanuló – szülő kapcsolat Gyerekközpontú oktatás

A holland példa - szakképzés 22 modul, munkáltatók által országosan elfogadott (pl.. takarítás, eladás, konyhai tevékenység, kertészet, ügyfélszolgálat) (Mo: rész-szakképesítés!) Jellemzően külső gyakorlat, egyedi (!) képzési helyen Motivált (iskolai munkába is bevont) tanulók, 0% lemorzsolódás Tanúsítvány: 80 db. személyes, munkavállalási és szakmai kompetenciáról hitelesen

A holland példa – munkába állítás Iskolai tanulói nyomon követés: portfolió, folyamatos mérés mellett; megalapozott pályatanácsadás Erős érdekeltség és kapcsolat a helyi munkaadókkal, lehetőleg már a képzéstől kezdve Munkába állítás támogatása: szerződéses viszonyban, az iskola által fizetett jobcoach szolgáltatóval Utókövetés 1-4 évig (átlagosan 1,5év): a fiatalok 75%-a tartós munkavállaló lesz

Kulcs a foglalkoztatáshoz... A munkavállalói kulcskompetenciák (keyskills) változásai: a hagyományos, kognitív tudást reprezentáló (IQ) elvárások háttérbe szorulása; legfőbb munkáltatói elvárások: alkalmazkodni tudás, fejleszthetőség, csapatban való munkavégzés Konyhai asszisztens képzés üzemi nagykonyhai gyakorlattal - Veszprém, 2006.

Munkába állást segítő ismeretek A sikeresség előfeltétele: a tanulói felkészítés a munkavállalásra Legfőbb elemei: Önértékelés, pályatervezés, egyéni terv Munkába állással kapcsolatos ismeretek Álláskeresési technikák, tréning Beilleszkedés a munkahelyi közösségbe Segítő szervezetek megismerése, kapcsolatfelvétel Tanulói felkészítés: munkába állítást segítő ismeretek (előfeltétel volt: az iskola programja tartalmazza, legalább részben) Legfőbb elemei a hiányzó területeken: csoportos és/vagy egyéni ismeretnyújtás, ezen belül főként: egyéni terv készítésének szempontjai (kompetenciák, motiváció, munkapiaci adottságok) Kommunikáció a munka világában, a munkavállalás feltételei (pl. munkaviszony létesítése), önéletrajz készítése, stb. álláskeresési technikák, gyakorlás pl. információs források használata, családi kapcsolatrendszer felmérése, telefonos bejelentkezés, személyes felvételi interjú Írott és íratlan munkahelyi szabályok és elvárások, próbaidő, munkatársi kapcsolatok, alá-fölé rendeltség, konfliktuskezelés segítő szervezetek munkájának, segítségnyújtási lehetőségeinek megismerése

Álláskeresés és munkába állás lépései (tanulásban akadályozottak részére) Motivációk és képességek felmérése, tervezés Munkapiaci lehetőségek felmérése Személyes kapcsolatrendszer feltérképezése Álláshirdetés gyűjtése, rendszerezése Információ gyűjtése a konkrét állásról Előzetes telefonos egyeztetés lebonyolítása Önéletrajz készítése Felvételi beszélgetés Szerződéskötés Munkába állás, próbaidő Beválás és utánkövetés Kezdeti kudarcok kezelése Munkanélküliség kezelése

Dolgos Dani dolgozik... 1. Dolgozni megyek ! 2. Mindig pontosan érkezem 3. Átöltözöm munkaruhába 4. Köszönök a munkatársaimnak 5. Figyelek az utasításokra 6. Eligazodom a jelzések alapján 7. Rendet tartok munka közben 8. Biztonságos munkavégzésre törekszem 9. Tudok másokkal együtt dolgozni 10. Elfogadom a kritikát 11. Ha kell, segítséget kérek 12. Igazodom az elvárásokhoz 13. Elfogadom, ha sokat és gyorsan kell dolgozni 14. Megfelelően használom az eszközöket és gépeket 15. Figyelmesen és pontosan dolgozom 16. Igyekszem gyorsan és jól dolgozni 17. Ügyelek környezetem tisztaságára 18. Udvarias és barátságos vagyok 19. Tiszteletben tartom mások tulajdonát 20. Rendszeresen járok dolgozni 21. Telefonálok, ha beteg vagyok 22. A munkával együtt jár az adminisztráció 23. A munkámért fizetség jár – a pénznek értéke van 24. Tudom, mi a kötelességem 25. Ismerem a jogaimat 26. Dolgozni jó!

Lista 10. Elfogadom a kritikát Előző Következő

Tanulói életút-követés Út a felnőttkorba... Aktivitás: népesség: 43,6%, fogyatékossággal élők: 16,6%, (értelmi fogyatékosság 8,8%) Fokozódó arányú továbbtanulás okai (szociális, és nem munkaerő-piaci) Jellemző betöltött munkakörök: alkalmazotti (nem feltétlenül a szakmai kompetencia a döntő) Állás nélküli szülők mintája (50% felett!)

Nyomon követéses vizsgálatok (2003, 2006) A többségi szakiskolainál kedvezőbb mutatók (Pályakezdő munkanélküliség: átl. 19%, szakiskolai: 33%) Az „újratanulás” okai: szociális ellátás (csp) miatti ellenérdekeltség (ciprusi példa) Nem a tanult képzésnek megfelelő szakterületen dolgoznak... Munkatapasztalat-szerzés, duális képzés és a tartós munkavállalás összefüggései A foglalkoztatás akadálya lehet a felnőttképzési ellátatlanság (hiányzó képzés a célcsoport számára)

Empirikus tanulói beválás-vizsgálat Az esetleges kudarcok okai: Gyakorlatlanság a munkahelykeresésben Beilleszkedés fokozott nehézsége A segítségnyújtás lehetőségei kevéssé ismertek előttük A munkaszerződésben foglaltak jelentőségét kevéssé mérik fel Az anyagi megbecsülésükkel való megelégedettségük kényszerűséget takar Munkahelyváltás legfőbb oka: „rossz légkör” (42%) Az állandóság igénye kiszolgáltatottságot jelent A fogyatékossággal élő fiatalok szakképzése az egyik legfontosabb esélyteremtő, esélyegyenlőséget elősegítő tényező helyzetük javításában. 90%-uk segítségnyújtást igényelne a munkába állás kezdeti időszakában

Fogyatékos ember, fogyatékos rendszer – a kudarcok okai Előzetes ismeretek, tapasztalatok hiánya Egyéni érdekérvényesítési képességek sérülése Sajátos egyéni gondok A beilleszkedés kritikus időszaka Felkészítetlen munkaadók Felkészületlen segítő szervezetek Járatlan utakon...

Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás (Salva Vita Alapítvány) Mi a Támogatott Foglalkoztatás? Speciális munkaerő-piaci szolgáltatás hátrányos helyzetű emberek nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítésére Kinek szól? SVA – tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, részképesség zavaros, autista ill. 2005-től látássérült ügyfeleknek Miért egyedülálló? Partnerségen alapuló modell, amely képessé teszi a fogyatékkal élő ügyfelet hogy fizetett munkát találjon a nyílt munkaerőpiacon, a munkáltatóknak pedig értékes munkaerő foglalkoztatását teszi lehetővé hosszú távon Miért sikeres? A TF szolgáltatás mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak személyre szabott, igény szerinti támogatást nyújt a foglalkoztatás teljes ideje alatt. 2017.04.03.

Támogatott Foglalkoztatás Definíció A Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatás (TF) az értelmi sérült embereknek nyújtott személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatás, amely mind a munkavállaló mind a munkáltató számára széleskörű, hosszú távú támogatást nyújt. A Támogatott Foglalkoztatás célja, hogy a sérült emberek emberi méltóságuk megtartásával- egyéni szükségleteinek megfelelő, személyre szóló segítség mellett- normál munkahelyen, az elvégzett munka értékének megfelelő fizetésért dolgozhassanak. 2017.04.03.

A Támogatott Foglalkoztatás alapelvei Két ügyfél: munkavállaló és munkáltató Integrált foglalkoztatás: normál munkahelyen, nem fogyatékos munkatársak között Rendszeres, fizetett munka Egyéni igényekre reagáló, személyre szabott támogatás Támogatás időkorlát nélkül Felkészítés a munkavállalásra és támogatás a munkahelyen: munkapróba, munkatársak felkészítése, betanítás, munkahely megtartás Választási lehetőség biztosítása (védett / integrált, képességek, érdeklődési kör stb.) 2017.04.03.

A Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatás módszertana Kapcsolatfelvétel, tájékoztatás, személyes interjú Komplex felmérés Pályaorientáció, pályatanácsadás Munkavállalói alapkészségek fejlesztése, motiváció erősítése Munkapróba Egyéni fejlesztési terv Munkahely feltárás, munkaközvetítés Munkáltatók számára információ, tanácsadás, támogatás Munkatársak felkészítése, munkahelyi betanítás Munkahely megtartás, utókövetés egyéni és csoportos formában Folyamatos, igény szerinti támogatás a munkáltatóknak 2017.04.03.

Az értelmi fogyatékossággal élők felnőttképzése - gyerekcipőben a (tovább)foglalkozatás feltétele a (tovább)képzés a képzés előfeltétele az arra való felkészítés hiányzó alapkompetenciák a speciális szakképzőkben felhalmozott tudás és tapasztalat predesztinál... kialakulatlan módszertan (iskolarendszeren kívüli képzések) hiányzó (komplex felkészültséget nyújtó) szakember-képzés

Az ellátásokkal kapcsolatos szemléletbeli változások adófogyasztóból adófizető szolgáltatást élvezőkből együttműködő ügyfelek elkülönülés/ elkülönítés helyett egyenlő bánásmód (szegregációból az integrációba) kiutalt segélyek helyett konkrét segítség közös csoportfelmérések helyett egyéni szintű felmérés 2017.04.03.

Munkanélküli ellátások Munkanélküli járadék Álláskeresést ösztönző juttatás Nyugdíj előtti munkanélküli segély

Foglalkoztatást elősegítő támogatások I. Foglalkoztatás bővítését szolgáló (bér)támogatás A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Munkahelyteremtés támogatása Munkahely megőrzés támogatása

Foglalkoztatást elősegítő támogatások II. Képzésben történő részvétel támogatása Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás Önfoglalkoztatóvá válás támogatása Intenzív álláskeresés támogatása Megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének támogatása

Foglalkoztatást elősegítő támogatások III. Közhasznú munkavégzés támogatása Munkaerőpiaci programok támogatása A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás (MEB) A támogatások forrása Munkaeröpiaci Alap központi és decentralizált keretrészei Döntéshozók: MAT megyei munkaügyi tanács mmk kirendeltség

Szolgáltatások Munkaközvetítés munkaerőigény bejelentés és nyilvántartás Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtás öninformáció (www.afsz.hu) Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT) Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) Rendezvények (állásbörze, pályaválasztási kiállítás) Tanácsadás munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, térségi foglalkoztatási

Munkaerő-piaci segítő tevékenység Feladatai: - információs rendszer működtetése - ügyfelek megkeresése - tájékoztatás, orientálás, tanácsadás - akadályok feltárása - együttműködési tervkészítése - bevonás a tréningekbe - ügyintézés, álláskeresés támogatása - alkalmasság tisztázása - ügyfél és munkaadó közvetítése - támogatások „közvetítése” - beilleszkedés segítése - kapcsolattartás (képző, mmk, munkáltató)

Munkaerő-piaci segítő tevékenység Kapcsolatrendszerek Ügyfél és segítő (adottságok, lehetőségek, célok összhangja) Segítő és munkaadó (közvetítés, beilleszkedés segítése) Segítő és munkaügyi szervezet (információk naprakész biztosítása, lehetséges támogatások, munkaadókra vonatkozó információk)

Munkaerő-piaci segítő tevékenység Kapcsolat a munkaügyi szervezettel Kirendeltségi munkatársak Rehabilitációs munkacsoport FIT, RIC Pályaválasztási tanácsadó Közvetítő Vállalati kapcsolattartó

Munkaerő-piaci segítő tevékenység A segítő Személyisége Képzettsége Felkészítés, továbbképzés Folyamat! Szakmai ismeretek megszerzése Ügyfélcsoport sajátosságainak ismerete Etikai kérdések – személyes adatok védelme

Munkaerő-piaci segítő tevékenység A szolgálat (segítő tevékenység) teljesítésének értékelése Mennyiségi – konkrét mérőszámok Minőségi – bánásmód, szakmai tevékenység minősége, Szempontrendszer kialakítása Értékelési terv készítése Értékelési formák – előzetes, közbenső (folyamatba épített), utólagos

Tartósan akadályozott munkavállalók Terminológia: Tartósan akadályozottak= megváltozott munkaképességűek és fogyatékos személyek Munkanélküliség személyiségre gyakorolt hatása: Diszharmónia, kisebbségi érzés, félelem, szorongás („mínusz-szituáció”) Mo.:1990-től strukturális munkanélküliség

Tartósan akadályozott munkavállalók az EU-ban és Magyarországon EU: 1990-től filozófia-váltás: passzív ellátás helyett aktív megoldások Okai: Jelentős kiadás-növekedés Foglalkoztatottak száma csökken Megoldás: Integrált foglalkoztatás bővítése Védett foglalkoztatás súlyosan fogyatékosok számára Foglalkoztatási tv. (1991. évi IV.) Munkaügyi kp-ok alapfeladata a fogl.rehab., munkaerő-piaci (re)integráció 1998: rehabilitációs munkacsoportok kialakítása Tanácsadás, informálás, álláshely-feltárás, munkaközvetítés Aktív eszközök: munkahelyteremtés, munkabér-, képzés támogatása

Hiányok, fejlesztési irányok Fogalmak, definíciók, terminológia nem egységesek Megmaradt képességek felmérése sem történik meg (rehabilitáció előfeltétele) Nincs egyéni szükségletek szerint tervezett rehab. pr. (ÁFSZ: csak töredék) Civil szféra bevonása véletlenszerű Szakmai standardok kidolgozatlanok A tartós eredményt hozó aktív eszközök csak szűk réteget érnek el, csak átmeneti megoldás a közhasznú foglalkoztatás

Komplex szemléletű rehabilitáció Kiindulási pontok: A megváltozott munkaképesség újraértelmezése Dokumentumelemzés Empirikus felmérések a szolgáltatási rendszerekről, aktív eszközökről Interjúk a sikeres modellekről kutatástervezés Elvi alapvetés: A fogyatékosság fogalma A fogyatékos személyek jogai Esélyegyenlőség elve (pl. főáramba helyezés) Integrált foglalkoztatás prioritása Az egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási és szociális rendszerekben összehangoltan megvalósuló rehabilitáció igénye

A hátránykezelés új eszközei Hagyományos eszközök: Passzív programok= jövedelempótlás (segélycsapda!) Aktív programok= 1.speciálisak, egyes csoportokét támogatók 2.főáramúak, minden azonos élethelyzetben lévő személynek kínált támogatás Korszerű eszközök Mainstreaming = fokozottan személyre szabott módon a főáramba helyezést részesíti előnyben Elsődleges eszköze: nyílt munkaerő-piaci alkalmazás

A mainstreaming új lehetőségei A társadalmi és területi kohézió erősítése Extra munkaerő-kínálat, életciklus-elv támogatása Munkavállalást ösztönző rendszerek kiépítése Munkaerő-piaci igények jobb összehangolása Helyi közösségek mobilizálása Munkavállalók, munkaadók adaptációs képességének javítása Legális foglalkoztatás, önfoglalkoztatás elősegítése A humán tőke-beruházások növelése

A személyközpontú szolgáltatások kiépítése A foglalkoztatási rehabilitáció szükséges fejlesztési területei Magyarországon A megmaradt, fejleszthető képességek diagnosztizálásához vizsgálati protokoll és módszertan kidolgozása A személyközpontú szolgáltatások kiépítése Mindenki számára hozzáférhető legyen Személyre szóló, valós igényeket elégítsen ki Hosszú távon integrált foglakoztatást célozzon meg A szolgáltatást végzők szakmailag felkészültek legyenek

A jelenlegi hazai helyzet Kb. 800 ezer rokkantsági nyugdíjas, ebből 460 ezren nyugdíjkorhatár alatt Kb. 200 ezren rendszeres szoc. járadékot is kapnak 2006-ban kb. 750 milliárd Ft kiadás Évente 30-40 ezer új rokkantsági nyugdíjas Arányuk nem magasabb, mint a fejlett országokban Nem a rendszerbe kerülők száma nagy, hanem közülük a munkavállalóké alacsony 10% dolgozik bejelentve (fejlett országok: 30-50%) 30-50% dolgozik bejelentés nélkül (150-200 ezer fő)! Hiányzó rehabilitációs szolgáltatások Elavult minősítési rendszer

Hazai fejlesztési koncepció Új szempontú minősítési rendszer Az egészségkárosodás mértékének megállapítása mellett a fejleszthető munkaképességet vizsgálja Személyre szabott segítségnyújtást céloz Elsőként a rendszerbe újonnan belépőket érinti (2008. jan. 1-től) Évi 300-350 ezer szakértői vizsgálat, EU-s szakmai normák alapján Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet kialakítása, foglalkoztatási szakemberekkel kiegészült orvoscsoportban Foglalkozási és Szociális Hivatal, munkaügyi hálózat feladatai bővülnek: Átképzési támogatás Bértámogatás Munkaközvetítés Álláskeresési tanácsadás Pszichológiai segítségnyújtás

A tervezett komplex rehabilitáció legfőbb keretei Rehabilitációs időszakra, legfeljebb 3 évre rehabilitációs járadék Összege azonos a rokkantsági nyugdíjjal Együttműködési kötelezettséggel jár Folyósítás ideje alatt célzott, védett foglalkoztatási lehetőség biztosítása Várható rehabilitációs esélyek: az új belépők 30-40%-a számára Évi kb. 25 ezer rehab. járadékot igénybe vevőből kb. évi 5-6 ezer új megvált. munkakép. foglalkoztatott EU forrás: 60 milliárd Ft 20 fő feletti cégek: 5%-os foglalkoztatás a célcsoportból, vagy rehab. hozzájárulás Évi kb. 30-40 ezer védett munkahely támogatása Munkahelyteremtő beruházások támogatása

Összefoglalásként Értelmi fogyatékos felnőttek a szociális biztonság peremén... Lassú változás a családtámogató szolgáltatások területén Szakképzésük jelenleg kevéssé készít fel a munkavégzésre; projektszintű kezdeményezések jellemzőek Felnőttképzésük rendszerszinten megoldatlan; képzők képzése most kezdődik Alacsony foglalkoztatás szint, hiányzó módszertani ajánlások, protokollok A szemléletmódbeli változás megindult A modellkísérleti időszak után a fenntartható működés kialakítása elkezdődött Ezt a folyamatot egyértelműen támogatja a foglalkoztatottsági arány növelésére irányuló társadalmi és gazdasági elvárás

„Dolgozni jó!” Köszönöm figyelmüket! bruckner.laszlo@gmail.com 20/415-0454