Határon átnyúló felelősség

Mennyire elvárható gondosság  Az elvárható gondosság mértékét illetve annak betegjogi hátterét elsődlegesen a nemzeti jogok határozzák meg  A nemzetközi betegjogok elsősorban kiegészítik a nemzeti szabályokat, ott pótolhatják, ahol nemzeti előírás nincs  Nemzetközi szabálynak figyelemfelhívó szerep, milyen, illetve milyen mélységű nemzeti szabály kellene  Nemzeti betegjogi rendelkezések megalkotása, kiszélesítése, nemzetközivé tétele, a hazai betegjogi előírásoknak a nemzetközi igényeknek megfelelő aleseteinek kidolgozása: pl. tájékoztatási jog kiszélesítése külföldi beteg esetén választott nyelven, dokumentáció vezetés- elsődlegesen jogalkalmazás és másodlagosan jogalkotási feladatok

Nemzetközi betegjogok  Amszterdami deklaráció 1994  Egyezmény az emberi jogokról és biomedicináról évi VI. törvény  Európai Betegjogi Karta – 2002  A Tanács következtetései a közös értékekről és elvekről az európai uniós egészségügyi rendszerekben 2006  24/2011/EU Határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásról szóló irányelv

Amszterdami Deklaráció  Nem csak betegjogi rendelkezések  Fontosabb betegjogi előírások: emberi jogok és értékek a gyógykezelés terén, tájékoztatás, beleegyezés, bizalmas adatkezelés  „Betegnek olyan minőségű szolgáltatáshoz van joga, amelyet megfelelő magas technikai színvonal, másfelől beteg és gyógyítók közötti humánus viszony jellemez”- elvárható gondosság tartalmi keretei  Magyar jogszabályok a Deklaráción nyugszanak, tulajdonképpen nincs olyan rendelkezése, amire kiegészítő jelleggel érdemben lehetne hivatkozni

Bioetikai Konvenció  A hazai joganyag részévé vált a VI. törvénnyel, kiegészítik, pontosítják az Egészségügyi törvény betegjogi rendelkezéseit  Megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz való jog - elvárható gondosság  „Minden egészségügyi beavatkozást a szakmai előírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani”- elvárható gondosság tág értelmezése, milyen mélységű szakmai előírás?  Szabadon és tájékoztatáson nyugvó beleegyezés, megfelelő tartalmú tájékoztatás - önrendelkezési jog, teljes körű tájékoztatás  Indokolatlan kár elszenvedésekor méltányos kártérítés – többlet jogosítvány, Ptk-ban általános kárfelelősség

Európai Betegjogi Karta  Karta nem jogszabály, kikényszeríthetőség kérdéses, 14 alap betegjog felsorolása az uniós polgár védelme érdekében  Megelőzési vizsgálatokhoz való jog  Hozzáféréshez való jog-megkülönböztetés nélkül  Információhoz való jog-beteg egészségügyi helyzetére, betegellátás folyamatának megismerésére  Hozzájárulási jog és szabad választás joga-tájékoztatás, önrendelkezés  Titoktartás, bizalmas adatkezelés  A beteg rendelkezésére álló idő figyelembe vételének előírása-várólista  Színvonalas szolgáltatás követelménye, biztonság - elvárható gondosság  Innováció követelménye-legfejlettebb ellátás  Személyre szabott kezelés joga- egészségi állapot által indokolt egyéni ellátás  Panasznyújtás és eseti kompenzáció joga: Betegnek sérelem esetén joga van panasszal élni illetve károsodás esetén rövid időn belül kártérítéshez jutni fizikai, morális vagy pszichológiai sérelem miatt

Tanács következtetései  „Fejleszteni a biztonságos, minőségi, hatékony egészségügyi szolgáltatások közösségi keretét”…Európai Unió tagállamainak egészségügyi rendszereinek alapjául szolgáló közös értékek és elvek”  Elveket és értékeket a tagállamoknak kell betegjoggá formálni, tartalommal megtölteni.  Értékek: –Egyetemesség és hozzáférés –Megkülönböztetés tilalma –Szolidaritás-egységes finanszírozás  Elvek: –Jó minőségű ellátásoz való jog-elvárható gondosság –Biztonság- minimumfeltételek, minőség-ellenőrzés –Megalapozott információn alapuló etikus eljárás- protokollok –Beteg részvétele- tájékoztatás, önrendelkezési jog –Személyiségi jog és titoktartás –Jogorvoslat- méltányos panasztételi eljárás, felelősségre vonás világos rendszere

Határon átnyúló irányelv  Nem elsősorban betegjogi rendelkezések, hanem inkább jogviszony létrejötte és finanszírozás  Ellátás helye szerinti tagállam joga az irányadó a betegellátás során, de a Tanács következtetései és az irányelv speciális betegjogi rendelkezéseinek betartása mellett  Betegjogi rendelkezések: –Elvárható értékként: egyetemlegesség, jó minőségű ellátáshoz való jog, szolidaritás, méltányosság –Nemzeti kapcsolattartó pontok-betegjogokról, felelősségről, finanszírozásról –A beteg tájékozottságát segítő előzetes információk- szolgáltató milyen ellátást végez, milyen választott nyelven (Eü.tv.5.§)- előtájékoztatás –Panasztételi és jogorvoslati eljárás működtetése –Kockázattal arányos felelősségbiztosítás - a remény –Adatfeldolgozás, adatkezelés, dokumentáció másolathoz történő hozzáférés –Határon átnyúló kezelés esetén is ugyanaz az utókezelés álljon rendelkezésre, mintha a beteg otthon kapta volna az ellátást-ennek megszervezése az ellátás helye szerinti szolgáltató feladata –Szolgáltatók az egészségügyi ellátásra vonatkozóan ugyanazt a díjtáblázatot alkalmazzák hazai és külföldi betegre- egészségügyi ellátás szűk, tág értelmezése

Hazai betegjogok nemzetközivé tétele  Külföldi is beteg: –Eü tv. Hatálya kiterjed a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekre –Egészségügyi szolgáltatás során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét, esélyegyenlőségre van szükség –Eü. Tv. Beteg fogalma: „az egészségügyi ellátást igénybe vevő személy”  Betegjogok kiszélesítése: –Gyógykezelés megkezdése előtt (előzetes információ) –Gyógykezelés alatt (dokumentáció, kommunikáció) –Gyógykezelés után (adattovábbítás, adatkezelés)

Kiszélesítés gyógykezelés előtt  Jog ismeretek megszerzésére, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tájékoztatáson nyugvó döntést az egészséggel kapcsolatban. Egészségügyi szolgáltatók által nyújtott ellátások jellemzőiről, elérhetőségről, igénybevétel rendjéről –Eü. Tv.5.§. Előzetes tájékoztatás mit és milyen nyelven szolgáltatunk, ellátási jellemzők között a minőségi mutatók is?  214/2012 Országos Betegjogi Ellátó-jogi, Gyermekjogi Dokumentációs Központ-nemzeti kapcsolattartó is a külföldi felé a magyar, míg a magyar beteg felé a külföldi egészségügyi ellátásról, finanszírozásról, panasztételről  Gyógyító tartalmat nem érintenek, formai ismeretek de ezek döntik el lesz –e olyan ellátás, ahol a tájékoztatás tartalmi vizsgálata egyáltalán felmerülhet

Kiszélesítés gyógykezelés után  96/46/EK irányelv a személyes adatok feldolgozásáról: egészségügyi adatok feldolgozása során titokvédelem - orvosi titoktartás, egészségügyi adat különleges adat, adatkezelésre évi XLVII tv  Irányelve szerint: érintett adatkezelőtől korlátozás nélkül, túlzott késedelem és költség nélkül értesítést kaphat az adatokról- iratkiadás Eü. tv-ben és az évi XLVII tv- ben rendezve- túlzott késedelem és költség szabályozatlan  A gyógykezelés gyógyító tartalmát nem érintik, az utókezelés megszervezése nem magyar jogszabályból, hanem a 24/2011/EU irányelv alapján

Kiszélesítés gyógykezelés alatt  A konkrét egészségügyi szolgáltatás tartalmát érintik  Külföldi beteg esetén csak ezek betartása esetén valósul meg a teljes körű tájékoztatás illetve az elvárható gondosság szerinti gyógykezelés, olyan többlettartalom, amit a magyar beteg irányában nem vagy nem agy kell végezni  Dokumentáció tartalma és nyelvezete  Kommunikáció-tolmács,  Kiemelt nyilatkozatok-választott nyelven  Külföldi konzíliumkérés lehetősége  Hozzájárulás speciális szabályai, ha nem a beteg adja

Dokumentáció, Tolmács  95/46/EK irányelv: Tagállamok részletesen meghatározzák, hogy a személyes adatok feldolgozása milyen feltételek mellett jogszerű  Eü. Tv §- elsősorban a dokumentáció tartalmi követelményei, formai követelmény, hogy az a valóságot tükrözze, nyelvezetre nincs előírás, így a külföldi dokumentációja is magyarul kerülhet kiállítása, de megállapodás vagy önkéntes teljesítéssel lehet anyanyelven, külföldi által választott nyelven is sőt ezért további díj is kérhető, de csak azzal, hogy külföldi a beteg ez nem indokolható.  Tolmács –Karta: Ha a beteg nem beszéli a nyelvet gondoskodni kell valamilyen tolmácsról –Határon átnyúló irányelve: ellátó tagállam hivatalos nyelvétől is eltérhet a tájékoztatás (kommunikációnál tehát tagállam nyelve az elődleges) –Eü tv. Lehetőség szerint (választható?) tolmácsot, jeltolmácsot biztosít a szolgáltató- Ha a feltételek nem adottak a tolmács nem biztosítása nem hiba? –Tolmács bárki lehet, akit tolmácsnak a beteg elfogad, összes orvos, általa hozott személy-választott nyelv kijelölésénél a tolmácsról is lehet nyilatkozni –Tolmácsnak nem kell jelen lenni, telekommunikáció is használható –Dokumentációban feltüntetni, hogy a kiválasztott tolmács jelenlétében történik a szolgáltatás

Hozzájárulás, konzílium  Beteg joga: diagnózissal, terápiával, hazabocsátással, beutalással kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát is. Ez nem korlátozható magyar orvosra, ezt külföldre is meg kell szervezni. Többletköltséget viselnie kell a betegnek, de az csak abból, hogy a konzíliárius külföldi nem fakadhat  Hozzájárulás vélelmezése, ha a beteg nem képes nyilatkozni és a helyettes hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, invazív beavatkozásnál maradandó késedelmet okozna. Külföldi helyettes nyomozása még kevésbé indokolt, megfelelő dokumentálása a fenti körülményeknek csökkenti a külföldi hozzájáruló felkutatási kötelezettségét

Választott nyelv  Nem kell, hogy az anyanyelve legyen a betegnek, de a beteg által elfogadott nyelv legyen, amit a kiemelt kommunikáció során használnak  Szolgáltató előre jelzi pl honlapon, hogy milyen nyelveken szolgáltat, beteg csak ezek közül tud választani  Sürgősségi ellátásnál nyelvi korlát másodlagos, hozzájárulás hiányában  Választott nyelven: –Írásbeli tájékoztatók, tájékoztatásról lemondás (szóbeli tájékoztatás, tolmács) –Intézet elhagyási jog gyakorlása előtt a következményekről –Önrendelkezési jog gyakorlása ( hozzájárulás különösen írásban az invazív beavatkozásokhoz) –Kezelés visszautasítási jog gyakorlása –Eü. Tv §-a szerinti egyéni körülmények, kórelőzmény feltárása –Ellátás megtagadása –Választott nyelv kiválasztása, tolmács kijelölése –Eljárás helyének kiválasztása, az elvárhatóság jogáról történő szerződés, nyilatkozat

Határtalan felelősség  Melyik (károkozó, károsult, károkozás helye, károsodás helye vagy más) állam bírósága előtt induljon az eljárás  Milyen anyagi jogot alkalmazzanak a kártérítési felelősség vizsgálatánál  Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésszegés esetén  Melyik állam anyagi jogát, bírói gyakorlatát alkalmazzák az elvárhatóság vizsgálatánál szerződésen kívüli károkozásnál  Melyeik állam anyagi jogát és bírói gyakorlatát alkalmazzák a kártérítések összegszerűségénél  Eltérnek-e a szabályok az Eu-s és Eu-n kívüli külföldinél?

Melyik állam bírósága?  44/2001/EK rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról  Károkozó perelhető a saját tagállamának bírósága előtt  Károsultnak joga van megindítani ott is ahol a kár bekövetkezett vagy bekövetkezhet (pl terhes-gondozás és szülés, ellátás és kontroll vizsgálatok, egynapos sebészet és háttérintézmény esetén eltérhet a károkozás és a bekövetkezés helye, de egy sérülés észre nem vétele is okozhat bénulást a későbbiekben)  Egészségügyi szolgáltató és beteg közötti szerződés fogyasztói szerződés, a fogyasztó tartózkodási helye szerint is indulhat az eljárás- fogyasztói értelmezés nehéz a rendelet szerinti feltételek egészségügyre nem igazán alkalmazhatóak  Több egészségügyi szolgáltató perlése esetén bármelyik alperes államának bírósága előtt is indulhat az eljárás-csak az eljárás hazahozatala miatt lehet perelni egy szolgáltatót pl háziorvost a külföldi egészségügyi szolgáltatóval együtt  Felek megállapodása az eljárás helyéről előre, a fogyasztói jogokat nem korlátozhatja, egyébként kizárólagos, megelőzi a többi joghatósági okot

Milyen anyagi jog  Eü tv. 244.§-a alapján, ha magyar egészségügyi szolgáltató végez egészségügyi szolgáltatást- szerződéssel okozott károkért való felelősség szabályai  A szerződés lehet megbízási szerződés vagy fogyasztói szerződés nem mindegy az elvárható gondosság vizsgálatánál irányadó jogra nézve  Nem magyar egészségügyi szolgáltatónál illetve bírói gyakorlati értelmezésnél lehet a károkozásra a szerződésen kívüli károkozás szabályait is alkalmazni, szintén eltérő feltételekkel az eljárás során az elvárhatóság vizsgálatánál alkamazandó jogra nézve

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján I.  593/2008/EK rendelet a szerződéses kötelezettségekre (Róma I)  Felek megállapodásában választott jog, eltérhet a felek személyes jogától is (magyar szolgáltató kikötheti a portugál jogot is)  Megállapodás hiányában szolgáltatási szerződésnél a szolgáltatást nyújtó fél személyes joga  Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó szokásos tartózkodási helyének joga (fogyasztói szerződés értelmezés ebben az esetben is nehézkes, mert a szokásos tartózkodási helyén kívül nyújtott szolgáltatásra nem alkalmazható, bár ha már a kontrollt ott nyújtják mégis)  Jogot alkalmazni elévülésre,érvénytelenségre,szankcióra

Elvárható gondosság melyik állam joga alapján II.  864/2007/EK rendelet, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokról szól (Róma II)  Az elvárható gondosságot annak az államnak a joga alapján kell értelmezni, ahol a kár bekövetkezett, okozástól és közvetett következményektől függetlenül  Szuper szűkítés a kár ott következik be, ahol a sérülést elszenvedték ( indokolásban szerepel), ez az esetek többségében azonos lenne az okozás helyével- az elszenvedés és bekövetkezés között különbség  Értelmezési kérdés lesz ennek elfogadása, mindig a konkrét kérdés dönti el, hogy mi minősül kárnak és az hol következett be ( pl mulasztás- ami a halálhoz vezet, vagy maga a halál a kár)  Felek megállapodhatnak az alkalmazandó jogban, de nem ez a főszabály, és csak a kárt okozó esemény bekövetkezte után  Jog kiterjed a kártérítési módokra( vagyoni, nem vagyoni), más személyekért történő felelősségre, károsulti körre ( az adott ország szabályai szerint kik igényelhetnek kártérítést)

Kártérítések összegszerűsége  Nem vagyoni kártérítés –Az eljárás helyének bírói gyakorlata kivételesen jogszabályai határozzák meg ( pl. limitálás esetén). Az összegszerűség mértékét a károsult joga nem befolyásolja –Túlzott mértékű, elrettentő, megtorló kártérítés a közérdekre történő hivatkozással csökkenthető ( pl. ha a sérelemdíj bevezetésre kerülne)  Vagyoni kártérítés –Eljáró állam joga határozza meg, milyen vagyoni kártérítési tételeket fogad el (pl magyar korlát lesz az új Ptk-nál az előreláthatóság) –Az összegszerűség egy része a károsult országának joga, gyakorlata szerint számítódik pl jövedelem-kiesés, gondozási költség, nem azt nézik, hogy az eljárás országában mennyi volt a kiadás, hanem a károsultnak mennyi volt az ténylegesen, általános (tételesen nem kiszámítható) kártérítésnél lehetőség van az eljárás országa összegszerűségi gyakorlatának figyelembe vételére is

Unión kívül I. Unión kívül I.  évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról  Joghatóság –Magyar bíróság, ha alperes (szolgáltató) székhelye belföldön van –Több alperes esetén legalább egyik szolgáltató székhelye belföldön van –Szerződésen kívüli károkozásnál, károkozó magatartás vagy a károsító eredmény bekövetkeztének helye belföldön van, de a károsult dönti el, hogy ezzel a lehetőséggel élni kíván-e –Fogyasztói szerződésnél a fogyasztó tartózkodási helye dönt –Magyar Állam elleni eljárás-kártalanítás ilyen, kizárólag Magyarországon folyhat –Felek megállapodása alapján, ha másként nem szól akkor ez a megállapodás kizárólagos, ami történhet írásban, szóban (írásbeli megerősítéssel), fogyasztói jogból fakadó eljárás indítási lehetőséget nem korlátozhat  Szerződéses felelősség  Szerződésen kívüli károkozás

Unión kívül II.  Szerződéses felelősség –Felek által választott jog az elvárható gondosság tartalmára –Jogválasztás hiányában, az a jog amihez a szerződés annak lényeges elemei szerint leginkább kapcsolódik ( fogyasztói szerződés fogyasztó joga, lényeges elem a fogyasztó, megbízási szerződésnél mi a lényeges elem?) Értelmezési nehézségek  Szerződésen kívüli károkozás –Károkozó tevékenység, mulasztás helyének joga az elvárható gondosságra –Ha a károsultra kedvezőbb, amelyik állam területén a kár bekövetkezett –Károkozó és károsult lakóhelye ugyanaz az állam, ennek a joga –Arra nézve, hogy a károkozó magatartás biztonsági szabály ( elvárható gondosság követelménye ide tartozik?) megsértésével jött-e létre a károkozó magatartás helyének joga az irányadó, akkor is ha a fenti jogokat kell alkalmazni a többi vizsgálandóra ( vegyes jogalkalmazás lehet) –Állam jogán keresztül a bírói gyakorlat is alkalmazásra kerül

Szolgáltatók feladatai  Jogválasztással kapcsolatos nyilatkozatok kidolgozása, működtetése  Választott nyelven történő részszolgáltatások kidolgozása, működtetése (ezek hiányában hiába volt tartalmilag esetleg helyes pl. a tájékoztatás a beteg arra hivatkozhat nem értette, formai feltételek miatt veszít a szolgáltató, a tartalmait nem is vizsgálják)  Egyéb kiterjesztett hazai betegjogi rendelkezések, kiegészítő külföldi betegjogi rendelkezések megismerése, alkalmazása (megint csak ne veszítsünk formai okokból pert)  Tolmács hálózat kiépítése, kiépíttetése - felelősségbiztosító segítse költséggel, csökken a felelőssége  Idegen nyelvű dokumentálás, fordítás, külföldi konzíliumok magasabb költésgének indokainak kidolgozása az ne a külföldi elem legyen, hanem a szakmai tartalom - Egyenlő Bánásmód Hatóság, megkülönböztetés tilalma)  Szakmai felelősségbiztosítás átalakítása, hogy az megfeleljen a külföldi betegek igényeinek, illetve az irányelv követelményeinek, esetleg külföldi betegekre máshol kötött, más feltételekkel bíró kiegészítő biztosítás  Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés típus egységes európai meghatározása ( vagy csak fogyasztói szerződés, vagy csak megbízás vagy valami más) esetleg az egészségügyi szolgáltatásra önálló új nevesített szerződés típus megalkotása és ott pontos meghatározása az alkalmazandó jognak is