Esélyegyenlőségről általában Rauh Edit Szociálpolitikus, c.egyetemi docens

Mi az egyenlőségi politika célja? A társadalmi egyenlőség megteremtése „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/A §)

Miért kell az esélyegyenlőséggel foglalkoznunk? Törvényben rögzített jog és kötelezettség Alkotmány (70/A,B §) Ágazati törvények Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény Célcsoport-specifikus jogszabályok Nemzetközi kötelezettségek Európai Unió ENSZ Európa Tanács Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) stb. Gazdasági érdek Társadalmi igazságosság

Cél: általános antidiszkriminációs tv. megalkotása Vívmányai: 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról Cél: általános antidiszkriminációs tv. megalkotása Vívmányai: a magyar jogi szabályozás EU-s normákkal való harmonizációja az antidiszkriminációs szabályok egységes kódexbe foglalása lefedi a közélet teljes spektrumát (pl.: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás stb.) a magánélet tiszteletben tartásával kiterjeszti az egyenlőbánásmód követelményét egyes magánjogi viszonyokra is (pl.: szolgáltatásokhoz való hozzáférés)

Egyenlő esélyek politikája az Európai Közösségben I. Általános jellemzők: fokozatos szemléletváltás jogfejlődés kiindulópont: nemek közötti esélyegyenlőség 1957-75 gazdasági megfontolások (egyenlő munkáért egyenlő bér!) tagállamok jogharmonizációjának kezdete 1975-80 szociális megfontolások (élet- és munkakörülmények javítása) pozitív megközelítés fontossága (közösségi programok, „puha” jogszabályok)

Egyenlő esélyek politikája az Európai Közösségben II. 90-es évektől napjainkig cél: az egyenlő esélyek gyakorlati érvényesülése közvetett diszkrimináció fogalma pozitív akciók pozitív megkülönböztetés Amszterdami Szerződés (emberi jogok felértékelődése) gender mainstreaming Amszterdami Szerződés - célcsoportok nem származás vallási hovatartozás, hitbéli meggyőződés fogyatékosság kor szexuális beállítottság

Hazai helyzetkép kialakultak az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei az esélyegyenlőség mind a közgondolkodásban, mind a kormányzati politikában érezhetően előtérbe került (mégis) a diszkrimináció és az esélyegyenlőség terén még fennálló hiányok széles kört érintő, alapvető társadalmi problémát jelentenek további jogi, kormányzati, társadalmi,gazdasági változásokra van szükség kiemelt szerep: civil szféra

Egyenlő bánásmód - esélyegyenlőség Gyakori a két fogalom helytelen használata! egyenlő bánásmód követelménye diszkrimináció tilalma (jogszabályok, intézmények) esélyegyenlőségi politika az Alkotmány alapján az állam köteles az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket elősegíteni az esélyegyenlőségi politika mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek az élet legkülönbözőbb területein azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen és mérséklődjenek a társadalmi különbségek

Problémák foglalkoztatási diszkrimináció (legsúlyosabb probléma) alacsony munkaerő-piaci aktivitás, ami kiemelten sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat (kor, megváltozott munkaképesség, nők, romák) árukhoz, szolgáltatásokhoz, információkhoz való hozzáférés Léteznek olyan speciális területek, amelyek kifejezetten egyes társadalmi csoportokat érintenek.

Egyes társadalmi csoportokat érintő problémák I. Nők „üvegplafon” döntéshozatal valamennyi szintjén és a gazdasági vezetők körében rendkívül alacsony a nők aránya horizontális szegregáció (már a középszintű oktatásban érezhetően jelen van, később fokozódik) 15-20%-al alacsonyabb bér ugyanazért a munkáért kisgyermekes nők hátrányos megkülönböztetése munkahelyi szexuális zaklatás családon belüli erőszak

Egyes társadalmi csoportokat érintő problémák II. Romák szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés oktatási szegregáció, lakhatási szegregáció Fogyatékos személyek lassan haladó akadálymentesítés, jogszabály 1998 óta kötelezővé teszi, közintézmények harmada akadálymentes, a közterületeken és a magánszférában ennél is rosszabb az arány alacsony foglalkoztatási ráta

Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló kormányzati intézményrendszer Elmúlt években számos változás. Átszervezések mögött rejlő szempontok: a kormányzat központi szinten mely társadalmi csoportok helyzetével foglalkozzon kiemelten; a feladatokat a közigazgatás mely szervezeti rendszerébe integrálják (általában a munkaügyi és a szociális kérdésekkel foglalkozó minisztériumok az esélyegyenlőség általános érvényesülése így korlátozottan biztosítható (horizontális szempontrendszer) az esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozó szervezeti egység a közigazgatási hierarchia mely szintjén helyezkedik el (osztály, főosztály, államtitkárság,stb.)

Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló közalapítványok Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Fogyatékosok Esélye Közalapítvány Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló egyeztető fórumok Társadalmi Kirekesztés Elleni Tárcaközi Bizottság Országos Fogyatékosügyi Tanács Roma Integrációs Tanács Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika I. Az oktatási tárca a központi és uniós közoktatás-fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést kötelezően megalkotandó közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez és kötelezően végrehajtandó intézkedési tervhez rendelte. Az esélyegyenlőség és a szegregációmentes oktatás számon kérhető, monitorozható szempontként jelenik meg minden közoktatást érintő pályázatban, a pályázatok kötelező mellékleteként pedig becsatolandó az esélyegyenlőségi szakértők által jóváhagyott közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv.

Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika II. Az esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikát a közoktatási forrásokhoz való hozzáférés mellett először A Regionális Operatív Program Funkcióbővítő, integrált városfejlesztést célzó pályázata során alkalmaztuk. Az antiszegregációs tervekben felmérték, beazonosították a településen kialakult szegregátumokat, és kidolgozták a felszámolásukhoz szükséges intézkedéseket. 2009 szeptemberétől év végéig összesen 77 antiszegregációs terv készült el, amelyek a cigánytelepek megszüntetését, az ott élők integrációját célozzák. Kormányzat által kijelölt szakértők segítették és ellenőrizték a terv elkészítését, és ellenjegyzésükkel garantálták annak megfelelő színvonalát.

Az esélyegyenlőségi elvű támogatáspolitika III. Az esélyegyenlőségi törvény módosításával 2010 májusától a hazai és nemzetközi fejlesztési források felhasználásakor kötelezővé válik az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és a programvégrehajtások során az abban foglaltak megvalósítása. 2009 novemberében módosította az országgyűlés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Ez alapján 2010. május 1-től minden helyi és települési önkormányzat öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készít, mely a 2010. július 1 után meghirdetett pályázatokon való részvétel feltétele a 33 hátrányos helyzetű kistérség, továbbá a 20 ezer fő feletti települések esetében, 2011. január 1-től pedig minden településnél A program megalkotásába független esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni 2010. júniusában az új Parlament módosította a végrehajtás határidejét a 2011. január utáni időszakra

Köszönöm a figyelmet! rauh.edit@comunique.hu