Dr.Somogyi Zoltán elnök Budapest, július 1. A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA ÉS A VÍZI TURIZMUS LEHETŐSÉGEI

 Az elmúlt év őszen a kormányzati szerkezet átalakításával az állami fejlesztéspolitika integráns részévé vált a turizmus  A turizmussal kapcsolatos államigazgatási és koordinációs feladatokat január elsejétől, önálló, országos hatáskörű kormányhivatalként a Magyar Turisztikai Hivatal látja el. 296/2004. (X. 28.) Korm. rendelet alapján A turizmus állami irányításának új rendszere

Állami irányítás szervezete  Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter  Politikai Államtitkár  Magyar Turisztikai Hivatal Turizmus párbeszéd színterei  Szektorális: Országos Idegenforgalmi Bizottság  Regionális: Regionális Idegenforgalmi Bizottságok Nemzeti turisztikai marketingtevékenység  Magyar Turizmus Rt.

A rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelően kijelöli a turizmus fejlesztési irányait Az uniós csatlakozás időszerűvé tette e hiánypótlását,az új típusú fejlesztéspolitika megvalósítását A most elkészült stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Hosszú távú célok a turizmusfejlesztésben

Közel 2 évtizedes várakozás, majd 2 éves komoly szakmai műhelymunka, s két hónapos intenzív társadalmi egyeztetés után, elkészült:

 Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként  Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz  A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.

  A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (~230 oldal) és összegzését (45 oldal) az OIB január 20-án jóváhagyta  Nyilvánosságra hozatal (nyomtatott példányok, honlap: CDwww.itthon.huwww.mth.gov.hu  Kormány előterjesztés készítés  Az NTS képezi alapját a II. NFT turisztikai részeinek

N T S A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés Attrakciófejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása •A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása •Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése •A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás •Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Helyi fejlesztési igények II. Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális fejlesztési tervek EU- szakpolitikák Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Regionális és kohéziós politika Illeszkedések

 A vidéki turisztikai helyszínek hosszú távú sikeressége szempontjából meghatározó a desztinációfejlesztés  A turisták nem kizárólag egy fürdő, vagy szálloda alapján választanak úti célt. Élményt keresnek.  Élményt kínálni, vagyis megalapozni a turisták elégedettségét kizárólag komplex turisztikai szolgáltatással lehet  Ez magába foglalja: vonzerőt, szolgáltatásokat, infrastruktúrát, humán erőforrást egyaránt Desztinációmenedzsment

 Nemzeti, regionális és helyi szinten is működnie kell  Feladatok: piackutás, termékfejlesztés, turisztikai promóció, információs rendszer működtetése, hálózatépítés, továbbképzés, monitoring  Alapfeltételek: alulról jövő kezdeményezés, együttműködés, szemléletformálás Desztináció menedzsment

•Rendelkezik e annyi vonzerővel, hogy önálló turisztikai célterületté váljon? •Rendelkezik e olyan emblematikus adottságokkal, amely a nemzetközi piacon kellőképpen figyelemfelkeltő? •Melyek azok azok a különleges adottságok, amelyek előbbi feltételeket biztosíthatják? •A kiépített turisztikai infrastruktúra milyen célcsoportok igényét elégíti ki?… „Desztináció” e Duna Komárom- Esztergom megyei szakasza?

A víziturizmus számos megnyilvánulási formája(I.)

A víziturizmus számos megnyilvánulási formája(II.) •motoros kishajók és yachtok (kajütös - 20 m alatti hosszúság) •vitorlás hajók (A és B kategória) •kis és nagy motoros és/vagy vitorlás kiránduló konferencia-/rendezvényhajók •kis és nagy kabinos üdülőhajók és bárkák •egyéb vízi sporteszközök (széllovas, stb.)

1. Folyók: •Duna fő- és mellékágai, illetve mellékfolyói /Rába, Ipoly, Sió, stb./ •Tisza és mellékfolyói /Bodrog, Hernád, Bódva, Sajó, Körösök, Maros, stb./, illetve Tisza-tó •Dráva 2. Tavak: •Balaton •Velencei-tó •Fertő-tó, egyéb tavak és víztározók, stb. A víziturizmus lehetséges helyszínei

•Vízen való belépés biztosítása a Dunán •A Tiszát érintő aktuális kérdések (folyamatban lévő tervezések, nemzetközi víziúttá-nyilvánítási eljárás) •Vízi határállomások létesítése, korszerűsítése •Vámeljárás/ hajó-vámelőjegyzés könnyítése •Kikötők építésének támogatása A víziturizmus működésének feltételei (I.)

•Hajózási szabályzat (HSZ) és más vízi közlekedés jogszabályok módosítása, a vízitúra vezetés szabályozása •Statisztikai - megfigyelési rendszer és a Dunai adatbank kibővítése •Vízitúra rendezvények szervezése és támogatása •Promóció •A fejlesztéshez szükséges anyagi támogatás A víziturizmus működésének feltételei (II.)

•Dunai nemzetközi yacht-turizmus és a kikötő- hálózat fejlesztése •Balatoni vitorláskikötő-hálózat komplex fejlesztése •Fertő-tavi nemzetközi vízi turizmus fejlesztése •Tiszai és Tisza-tavi nemzetközi vízi turizmus komplex fejlesztése •A Dráva-menti nemzetközi vízi turizmus fejlesztése A turizmus által utóbb támogatott fejlesztések

Köszönöm a figyelmet! Magyar Turisztikai Hivatal H-1535 Budapest Pf. 729 Vérmező út 4. Tel: (361) Fax: (361) Web: