Élet a falusi közösségben A születéstől az öregkorig
Gyermekkor Belenevelődés a felnőtt életbe (munka, szokások, hagyományok) Kezdetben játék Életkornak megfelelő feladatok nemek szerint
Serdülőkor Se nem gyermek, se nem fiatal (12-14 év) Iskola Beletanulás a férfiak és a nők munkájába Legény-, lányszerepek tanulása
Ifjúkor Legény (16-18 évtől), azelőtt „suttyó”, „puhab” volt a neve Legénycéh – legényavatás Legfontosabb szempont a munkabírás Keresztapát választott, aki fölavatta Jogai: fonóba, kocsmába, lányokhoz járhatott, táncba, mulatságba lányt hívhatott…
Ifjúkor Lányok – utcabeliek, rokonok alkottak csoportot 14-15 éves korban vacsora az idősebbeknek, ekkor fogadták maguk közé Együtt jártak fonóba, fosztóba, lakodalomba
Ismerkedési alkalmak Iskola, közös libapásztorkodás gyermekkorban Esti séták Kalákamunkák Búcsúk, vásárok, lakodalmak Legényjáró napok
Fonók életkor szerint Mindenki a sajátját fonta Játék, szórakozás, udvarlás színtere is
A falusi társadalom szerkezete A felnőttek élete A falusi társadalom szerkezete Parasztok, gazdák nagygazda – irányítók, vezető családok középparaszt – többség, a hagyományok őrzői (hétszilvafás nemesek) szegényparaszt, zsellér – napi gondok, megélhetési problémák
A falusi értelmiség Papok – lelki gondozás Jegyző – hivatalos ügyek intézése, jogi végzettség Tanító – egyházi, világi Orvos – csak a XX. sz.-tól
A falu vezetői A falu irányítása Bíró – tehetős nagygazda (ma polgármester, nem fizetett) Elöljárók (mai önkormányzat) Jegyző – jogi szakember (fizetett) Legelőtársulat Erdőbirtokosság Hegyközség
Fizetett alkalmazottak Kisbíró – hírek, törvények közreadója (fizetett) Bakter – felügyel a falu rendjére (fizetett) Csősz – a falu határát vigyázza (fizetett)
Asszonyok szövőszékek felvetése szakácsnők lakodalmakban Idősebb, tapasztaltabb asszonyok közül: szövőszékek felvetése szakácsnők lakodalmakban egyházi búcsúvezetők siratóasszonyok bábák