A falu közössége Közös munkaalkalmak.

Az előadások a következő témára: "A falu közössége Közös munkaalkalmak."— Előadás másolata:

1 A falu közössége Közös munkaalkalmak

2 Közösségi munkaalkalmak
Kalákamunka: kisebb-nagyobb közösségek, szomszédok, rokonok KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁJA. Nem fizetségért, hanem a viszontsegítés – kölcsönösség – alapján.

3 Kalákamunkák Több munkaerőt igénylő feladatok, pl.: házépítés, szüret…
Rövid idő alatt elvégzendő munkák, pl.: disznóölés… Aprólékos, hosszú időt igénylő munkák, pl.: kukoricafosztás, tollfosztás, fonó…

4 Szüret Szőlőművelés: sok munkát és türelmet igénylő munka (nyitás, metszés, többszöri kapálás, kötözés, a szőlő őrzése…) Szüret: szeptember végétől Nők szedték, férfiak hordták. Délben ebéd, este szüreti bál felvonulással.

5 Disznóölés András nap után (nov. 30.) Munkamegosztás: más vágta le,
nők: reggeli, bélmosás, hurkatöltés, zsírsütés… gazda: kínálás, segítés férfiak: feldolgozás Este disznótor: a megölt állat „emlékére” zene, tánc mindenkinek kóstoló maskarások

6 Maskarások a disznótoron

7 Kukoricafosztás Csuhé eltávolítása a csőről.
Nők fosztottak, férfiak összefonták a csövek egy részét.

8 Vendéglátás: főtt kukorica, alma, dió, sütemény, bor, pálinka.
Munka mellett szórakozás: ének, zene, mese, tréfa, tánc hajnalig. Ismerkedési, udvarlási alkalom.

9 Fonó női társasmunka, mindenki a saját fonalát fonta,
külön fonók életkor szerint (kislányok, nagylányok, asszonyok) a munka mellett a szórakozás, játék, udvarlás fő színtere télen a fonó

10 Tollfosztás Kacsák, libák tollát párna, dunyha töltésére használták.
Őszi betakarítástól farsangig tartott. Tréfa, dalolás, játék egészítette ki a munkát. Csak nők végezték. A fölösleges tollat házalók vásárolták fel (cigányok, zsidók)