GÖRGEY „

„…a nemzet becsülete és méltósága.”

Görgey Artúr Görgey,a katona Görgey, az áruló Értékelése

Életrajzi adatok Görgey Artúr ősi nemesi családba született 1818 januárjában, a felvidéki Toporcon. A Görgey-család okleveles említése 1256-ból való. Édesapja: Görgey György Édesanyja: Pertzian Vilma Erzsébet Iskoláit Késmárkon és Lőcsén végezte.

Katonává édesapja akaratának megfelelően lesz - a család szerény anyagi körülményei miatt el kell fogadnia az ingyenes képzést biztosító helyet. Tulln városában jár az utászkari iskolába, a Cs.Kir. 60. gyalogezred hadapródjaként. Tanulmányai végeztével 28 tantárgyból a legjobb, 6-ból jó eredményt ér el.

1837 szeptemberétől a bécsi magyar királyi testőrség tagja. Komolyan tanul, nem mulat,nem kártyázik, nem csinál adósságot. 1842-1845-ig főhadnagy a Nádor-huszároknál.

Magánéletének jelentős momentuma: eljegyzi Medgyaszay Friderikát,akit azonban nem vesz feleségül – kifejezetten anyagi okok miatt. (Tiszti kaució és az úri életforma biztosításának hiánya)

1843 májusában meghal az édesapja, aki miatt vállalta, hogy katona lesz. 1845 júniusában kiváló minősítéssel,rangjának megtartása nélkül kilép a hadseregből. A minősítési lap szerint Görgey jó katona akart lenni, és az is volt!

Görgey, a vegyész 1845 szeptemberében Prágában találjuk,kémiát tanul korának elismert tudósa, Redtenbacher professzor irányítása alatt. Eredményei kiemelkedőek, Redtenbacher segítségével 1847 szeptemberétől Lembergben szándékozik folytatni tudományos munkáját.

A tudományos munkának vége szakad. Okai: Meghalt nagybátyja birtokát próbálja vezetni Toporcon. A biztos anyagi háttér reményében megházasodik, felesége Adéle Aubouin. A birtok irányítása kudarcba fullad.

Fordulópont vagy végzet? 1848. május 16-án megjelenik a felhívás kilépett tisztek számára a Batthyány-féle seregbe. Görgey azonnal jelentkezik.

A szabadságharc leverése után Kossuth elmenekül Szemere elmenekül, elviszi a Szent Koronát Görgei marad – kegyelmet kér bajtársainak és amnesztiát a nemzetnek Az ausztriai Klagenfurtba száműzik.

Klagenfurt - Viktring Nehéz körülmények között él. Meg kell küzdenie a család fenntartásának gondjaival jövedelem és állás nélkül – folytonos rendőri felügyelet mellett. El kell viselnie az árulás vádját, mely otthonról és az emigrációból egyaránt érkezik.

A kiegyezés évében hazatér. Deák barátságosan fogadja. Görgey (Deák megbecsülésének védelmében) nem kér, és nem is vár a magyar kormánytól semmit. Öccse – Görgey István – visegrádi villájába költözik. Megindul csendes rehabilitálása a politikai,irodalmi közéletben.

Görgey utolsó évei a csendes tisztelet megadásában, vitézsége elismerésének fényében teltek. Halála előtt 3 hónappal lett fekvő beteg. 1916. május 21-én, Buda visszavívásának évfordulóján adta vissza nemes lelkét teremtőjének. 98 évet élt.

„…élő hitem mégis, hogy a győzelem, nem ma, nem is holnap, de végtére a mienk, a mi táborunké lesz. Mert a mi jelszavunk ma is ugyanaz, mellyel ezelőtt évekkel harcra keltünk: a nemzet becsülete és méltósága.” Görgey Artúr

Görgey, a katona 1848.június 13-án az 5. honvédzászlóalj századosa Győrben 1848.augusztus 27-én a Tiszán inneni mozgó nemzetőrség parancsnoka, honvédőrnagy 1848.október 7-én az OHB ezredessé,13-án a feldunai hadtest dandárparancsnokává teszi 1848.november 1-jén a feldunai hadtest parancsnoka - tábornok

1849.március – ideiglenes fővezér 1849.március 8-án Kossuth úgy dönt,Vetter Antal legyen a fővezér.Az ő betegsége miatt lesz újra Görgey – március végétől A tavaszi hadjárat nagy sikerei igazolják Görgey tehetségét Az 1849.ápr.14-én kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozat azonban szembe állítja Kossuthtal.

ISASZEG

NAGYSALLÓ

TÁPIÓBICSKE

BUDA

1849.ápr.15-én Kossuth hadügyminiszterré nevezi ki – Görgey május 1-jén elfogadja kinevezését, a hadsereget és a fővezérséget azonban nem hagyja el 1849. május 4-21 között elfoglalja Buda várát 1849.május 16-án képviselővé választják Dédesen ZENIT

Hírek jönnek az oroszok beavatkozási terveiről Görgey úgy véli, hogy mindez a Függetlenségi Nyilatkozat miatt van, azért Kossuthot hibáztatja 1849.május 22. – a képviselőház javaslatára altábornaggyá léptetik elő, megkapja a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát – nem fogadja el.

Erőviszonyok a nyári hadjárat előtt Legpontosabb becslések szerint: MAGYAROK 150 000 fő 464 tábori löveg 393 várlöveg CS. KIR. CSAPATOK 165 000fő 770 löveg (kb.felesen)

OROSZOK 193 000 fő 584 löveg KÉSZENLÉTBEN Galíciában 60 000 orosz katona Havasalföldön 15 000 orosz katona

Egyetlen megoldás lehetséges a győzelemre: külön-külön kell legyőzni az ellenséges csapatokat: Görgeynek az osztrákokat (Haynau) Bemnek, Dembinszkynek az oroszokat és osztrákokat Erdélyben Perczelnek fel kell tartóztatnia Jellasicsot Péterváradnál (Délvidék)

Nem ez történik. 1849.júl.1-jén Kossuth leváltja Görgeyt a fővezérségről – elrendeli valamennyi haderő Szeged környékére való összevonását 1849.júl.2. – Haynau megtámadja és elfoglalja a komáromi sánctábor egy részét Görgey személyesen vezeti az ellentámadást Életveszélyes koponyasérülést szenved

Két napig élet-halál között A további katonai feladatokat ilyen egészségi állapotban oldja meg. Miután nem tudott áttörni az orosz főerőkön, egy hónapig lekötötte azokat a Felvidéken Ezzel elérte, hogy Haynau egyedül vette fel a harcot a többi haderőnkkel 1849.aug.9-10. – Aradra érkezik seregével

A fővezér Dembinszky totális vereséget szenved Temesvárnál, Bem Segesvárnál – sereg nincs, csak Görgey hadteste 1849.aug.11. – Kossuth kinevezi Görgeyt fővezérré, majd a katonai és polgári teljhatalom birtokosává teszi 1849.aug.13. – a fővezér tisztikarának (80 fő) döntése alapján leteszi a fegyvert az oroszok előtt.

„Mit Istennek végzése reánk fog mérni, tűrni fogjuk férfias elszántsággal, s az öntudat azon boldogító reményében, hogy az igaz ügy örökre veszve nem lehet!” Görgey Artúr 1849.aug.11-12.

Görgey,az áruló „Görgeinek hívják a silány gazembert, Ki e hazát eladta cudarul. Kergesse őt az Istennek haragja A síron innen és a síron túl.” Vörösmarty Mihály

„Áruló. Soha. Egyetlen gondolatában sem volt „Áruló?...Soha!...Egyetlen gondolatában sem volt. Görgey nyugodtan alhatott, lelkiismeretét semmi sem bánthatta. Kötelességét híven teljesítette, s az a büszke öntudat élhetett benne rendületlenül, hogy a magyar kardnak, a magyar vitézségnek ő volt utolsó legendás hőse. Tisztelet adassék a nagy katonának, akinek nem adatott meg, hogy örömét érezze a hősiességnek.” Móricz Zsigmond

Árulónak Kossuth nevezte először a híres-hírhedt vidini levelében, melyet idegen földről írt Kmetty György tábornok és Horváth Mihály püspök szintén megerősítik külföldről Az emigráció – főleg az első időkben – szintén ellene fordul

1852-ben kiadják emlékiratait Életem és működésem címmel, németül,Németországban Magyarországon betiltják Könyvtárnyi irodalom született arról, áruló volt-e, vagy sem GÖRGEY ARTÚR A Biblia szerint gyümölcséről ismerszik meg a jó fa – tettei alapján kell megítélni az embert!

1884.november 24-én 273 honvéd aláírt nyilatkozatot adott át Görgeynek, melyben a kortársak nevében fölmentik őt az árulás vádja alól.

„Nyílt egyenességgel, bátran kimondjuk: hogy a világosi fegyverletétel oly nagy túlerőkkel szemben nem volt árulás, nem volt fegyvereinket meggyalázó tény, nem volt haza elleni bűn, hanem volt a honi vér további hasztalan ontását megszüntető, emberséges és tisztességes befejezése egy azon túl reménytelen, céltalan s azért tovább nem is indokolható háborúnak.”

Értékelése Történeti koronként változik A Horthy-korszakban ő volt az örök magyar katonaerény megtestesítője A kommunisták a forradalmár Kossuth fényét féltették,az áruló felelt meg koncepciójuknak 1973-tól jelennek meg olyan kutatási eredmények is, amelyek szakítottak a nemzeti romantika áruló-mítoszával

Görgey szobra 1935.

Görgey ledöntött szobra 1945.

Görgey szobra 1998.május 21.