Politikai napirend, a média hatása és a közvélemény Bíró Borbála Fehér Gina Hermann Viktória Béky Szabina Sinkovics Orsolya Grotter Edina Papp Ágnes Oganova Eranyak

A politika mediatizálódása és a média politizálódása Bíró Borbála

A politika mediatizálódása: a médiatudatos politikus Tematizálás McCombs, Shaw- napirendelmélet (1972) „A hírek kiválasztásával és bemutatásával a szerkesztők, az újságírók, a műsorszolgáltatók fontos szerepet játszanak a politikai valóság formálásában. Az olvasók nemcsak a szóban forgó kérdésről értesülnek, hanem arról is, milyen fontosságot tulajdonítsanak neki….” Sükösd Miklós (1993) „A média a politikai események, folyamatok alakításában nem másodlagos, utóidejű szereplő (…), hanem egyidejű és elsődleges szereplő, amelynek jelenlétével mindvégig számolnak a politikai szereplők…” Spin doctorok Cél: a média a valóságot az ő értelmezésük szerint láttassa.

Infotainment: elmosódik a hír-és a szórakoztató műsorok közötti határvonal A politikusok alkalmazkodnak a modern televíziós hírműsorok sajátosságaihoz. 1968: 43 mp 1988: 9 mp komplex → egyszerű absztrakt → konkrét érvek → szimbólumok beszéd → vizuális jelek észre hat → érzelmekre hat Herbert Hoover, 1928, rádióhirdetések Franklin D. Roosevelt, 1930-as évek, „kandalló melletti rádióbeszédek” Dwight Eisenhower, 1952, TV-s politikai hirdetések Richard Nixon, John. F. Kennedy, 1960, vitasorozat Bill Clinton, 1992, MTV-beli szereplés

A politikai mediatizálódásának társadalmi hatása Munkamegosztás alakult ki az elektronikus média és a nyomtatott sajtó között. Első számú hírforrás: televízió Pesszimsta (Michael Kunczik) vs. optimista olvasatok (Pippa Norris)- politikai apátia, részvételre való csökkenő hajlandóság vs. demokratikus folyamat kiszélesítése De: a két olvasat nem zárja ki egymást

Elkötelezettség tárgya egy ideológia vagy párt   Európai Angolszász Politikai kötődés pártos pártatlan Elkötelezettség tárgya egy ideológia vagy párt demokratikus alapértékek Valóságábrázolás szelektív reprezentatív Sokszínűség külső sokszínűség belső sokszínűség A kormányhoz való viszony lojális vagy kritikus kritikus A sajtó funkciója mozgósítás tájékoztatás Az újságíró szerepe elkötelezett véleményvezér semleges krónikás Jellemző műfaj vezércikk hír

Objektivitásdoktrína A politika mediatizálódása: a megfigyelő akaratlanul is befolyásolja a megfigyelt valóságot A média politizálódása: politika és média összefonódik, megkérdőjelezve az újságírók függetlenségét.

Médiahatás-vizsgálat Béky Szabina

Médiahatás-vizsgálat A média hatásának vizsgálatakor fontos lehatárolni, hogy a média mely ágazatát vizsgáljuk Írott sajtó Rádió Televízió Internet

Médiahatás-vizsgálat A kereskedelmi televíziók sokszínűsége 1990: Első demokratikus választás FIDESZ: médiaegyensúly megteremtése: A politikai pártok egyenlő arányban képviseljék magukat a médiában MSZP: média sokszínűsége: Szabadon adjanak hangot a különféle véleményeknek Míg a nyomtatott sajtó tájékoztathat egyoldalúan, addig a televíziónak egyensúlyt kell teremtenie és objektivitásra kell törekednie. (Halmi Gábor: Függetlenség és kiegyensúlyozottság a médiában. In:Terestyéni Tamás(szerk)(1995):Közszolgálatiság a médiában. Osiris Könyvkiadó, Budapest.

Médiahatás-vizsgálat Kutatásunk alapja: „ politikai televíziózás” A kutatási kérdés: Miként mutatkoznak meg a televíziós csatornák műsoraiban a politikai elfogultság jelei, továbbá hogy mennyiben igazolható az MTV közszolgálati jellege és a többi kereskedelmi csatorna (ATV, HÍRTV, ECHOTV) politikai elkötelezettsége.

Hipotézis: Egyes műsorokban a témák bemutatásakor az MTV (közszolgálati televízió révén) politikai semlegességre törekszik, szemben a HÍRTV-vel és az ECHOTV-vel, amelyek a kormány tevékenységeit negatívan mutatják be, illetve szemben az ATV-vel, amely a politikai témák bemutatásakor a kormány tevékenységeit pozitív módon jeleníti meg.

Kutatási módszer 1. Politikai műsorok elemzése Az vizsgált műsorok kiválasztása, a kutatás időtartalmának lehatárolása Napirend Kiegyensúlyozottság Objektivitás Tartalom, szemiotikai elemzés és intézménykutatás

Kutatási módszer Interjúkérdések összehangolása a tartalmi elemzéssel 1. Napirend: Milyen szempontok alapján választják ki a tárgyalt témákat, honnan értesülnek az eseményekről? (hírforrás) 2. Kiegyensúlyozottság: Milyen szempontok alapján választják ki a meghívott vendégeket?Fontos-e számukra a kiegyensúlyozottság kérdése? Szerintük mennyire valósul meg a műsorukban a kiegyensúlyozottság ? 3.Objektivitás: Létezik-e objektív újságírás? Mennyire adnak teret a szubjektív véleményeknek a műsorban?

Kutatási módszer 2. A közönségre gyakorolt hatás Médiatermékek fogyasztása: A nézők valóban politikai hovatartozásuk alapján választják ki, hogy mely médiumból értesülnek? – kérdőíves kutatás Médiahatás: Hogyan hat a média a nézők viselkedésére- fókuszcsoportos kutatás

Politikai műsorok elemzése Vizsgált műsorok: politikai magazinműsorok MTV: Este HÍRTV : Rájátszás ECHOTV: Napi Aktuális ATV: Egyenes Beszéd A vizsgálat időtartalma: 2009. január19-től február 1-ig.

Napirend A média egyfajta témakijelölő funkciót lát el a közönség számára abban, ahogyan a politikai témákat észleli (Mazzoleni, 2006, Grossberg, Wartella, Whitney, 2005) Szerkesztői temataizálás Mindegyik magazinműsorban szerepelt: Családi pótlék kérdése, A parlament feloszlatásának a kezdeményezése, A válság kezelésének kérdése, A terézvárosi ingatlan panama ügye Különbségek így is vannak! TÉMÁK Előfordulás a 2 hét során MTV HÍRTV ATV ECHOTV Családi pótlék 1 2 Parl. Feloszl. 3 6 Válságkez. 9 8 4 Terézv. Ing.pan.

Politikai műsorok elemzése Napirend Intézménykutatás: Miként válogatják ki az esti adásban szereplő témákat, mi a legfőbb hírforrásuk? Közös álláspont: személyes kapcsolatok, szoros együttműködés Híradó szerkesztőivel MTV: Internet, Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet ATV: Jó kapcsolat az MSZP-és és FIDESZ-es sajtóosztájokkal. HÍRTV: Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió ECHOTV: Magyar Hírlap

Politikai műsorok elemzése Kiegyensúlyozottság „A meghívottak körének meghatározása azért fontos, mert a demokratikus egyensúly képét kell nyújtania.” (Bourdieu, 2001 ) A pártok közötti egyensúly azt garantálja, hogy az egyes témákról alkotott politikai vélemények mindegyike a felszínre kerüljön. (Halmi, 1995) .

Politikai műsorok elemzése Az MTV esetében a szerkesztői vélemények és az adatok nem egyeznek MTV: „A műsor szerkesztői a harmadolás elvét igyekeznek betartani.” ECHOTV, HÍRTV: „A pártok közötti egyensúly nem valósul meg, a baloldali politikusok kerülik a műsorban való megjelenést.” ATV:”Itt valósul meg legjobban a kormány-ellenzék arány.”

Politikai műsorok elemzése Objektivitás: Az objektív tények mellett azonban kikerülhetetlen, hogy a témák tárgyalásakor ne jelenjenek meg politikai álláspontok. (Edelman, 2007) A témák csomagolása: Címek „Ugyanazt a hírt nagyon sokféle csomagolásban lehet elővezetni.” (Kapitány, 1998, ) A szerkesztők sokszor ugyanazokat a témákat más címmel illetik, így más jelentéstartalmat adnak az eseményeknek, és másra helyezik a hangsúlyt.

Téma Címek MTV HÍRTV ATV ECHOTV Válságkezelés Azonnali intézkedésre van szükség Csökkenteni kell a terheket Elzálogosított Magyarország Válságtanácskozások Ötször nagyobb adócsomag Adócsökkentés jöhet A kormány kijátsza a FIDESZ kártyáját Stratégiát vár az SZDSZ Jön az újabb Gyurcsány csomag 2010 előtt nem lesz újabb növekedés Miért titkolózik az MSZP Reformok csak keményen? Pótköltségvetés kell Eladósodás Kiútkeresés Ezermilliárdos adóátrendezés Utolsó figyelmeztetés Rendkívüli vita a válságról Válságtanácskozás után Válságülés után az MDF Ellenzéki kérvény Ezermilliárdos adócsomag

Politikai műsorok elemzése A témák tálalása: Műsorvezetői hibák A műsorvezetők sokszor könnyedén fogalmaznak és megfeledkeznek arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek. (Bourdieu, 2001)

MTV ATV HÍRTV ECHOTV Provokációs kérdést tesz fel 13% Sugalmazó kérdést tesz fel 12% 5% 7% Számon kéri a kormányt 20% Számon kéri az ellenzéket Védi a kormányt 43% A kormánnyal szemben kritikus 60% 64% Saját megjegyzés Közbevág a másik beszédébe Konkrétumokat erőltet 21% Össz. 100%

Néhány példa ATV: „ Szó sincs arról, hogy a kormány elfordulna a gazdaságtól” „Nem igaz, hogy nyafogás van, mert napi szinten halljuk a kormány bejelentéseit” „ A miniszterelnök már sokat beszélt arról, hogy mit kéne tenni” HÍRTV&ECHTV: „Talán tíz programra még jut idejük” „Ugyanazok hozzák a döntéseket, csak a felelősség szétterül” „Csak találgatjuk, hogy mi lehet a kormányfő mondanivalója mögött.” „Meddig mehetnek még el Gyurcsányék?”

Politikai műsorok elemzése Szerkesztők az objektivitásról. MTV: „Néha előfordul, hogy a műsorban felszínre kerülnek szubjektív elemek, de ha ezt észrevesszük akkor azonnal igyekszünk orvosolni.” ATV: „Mi mindig törekszünk az objektivitásra, véleményeknek nincs helye.” HÍRTV: „A legfontosabb, hogy a véleményeket szétválasszuk a tényektől.” ECHOTV: „ Nincs objektív újságírás, de ettől függetlenül még lehet rá törekedni.”

Médiahatás Sinkovics Orsolya

Média hatalma Modern tömegkommunikációs eszközök megjelenése: megváltoztatja a közvetített eseményeket parlamenti ülés (Sartori, 1993) álesemények: koszorúzás (Boorstein, 1961) befolyásolja az országos politika menetét Waltergate ügy

Média hatása Két álláspont: Médiapesszimista Média káros hatása (offenzív politikai propaganda, gyűlöletbeszéd) Kapcsolatok lazulása Médiaoptimista Tudás, ízlés, morál közvetítője Kutatások fókusza: televízió

Direkthatás- elméletek Korlátozott hatás- elméletek Médiahatás elméletek Direkthatás- elméletek Korlátozott hatás- elméletek LÖVEDÉKELMÉLET (Laswell, 1927) KÉTLÉPCSŐS HATÁSMODELL (Lazarsfeldet al, 1974) KULTIVÁCIÓS ELMÉLET (Gerbner, 1969) SZELEKTÍV ÉSZLELÉS- ELMÉLET (Klapper, 1960) HALLGATÁSISPIRÁL ELMÉLET (Noelle-Neumann, 1974) NAPIREND ELMÉLET (McCombs & Shaw,1972) FRAMINGELMÉLET (Herman & Chomsky,1988) HASZNÁLAT ÉS KIELÉGÜLÉS MODELL (Blumler & Katz, 1974) KÓDOLÁS-DEKÓDOLÁS MODELL (Hall,1980) PERFORMATÍVHATÁS MODELL (Dayan & Katz,1992) Forrás: Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média?

Elméletek összegzése Média hatásának iránya & mértéke megjósolhatatlan Nem nagy Nem közvetlen Nem egyirányú Korlátozott & áttételes befolyás a közönségre Több szociális ágens is hat az emberre Nincs egységes médiakép Média & közönség viszonya összetett, nincs egységes modell

Vizsgálati módszerek Grotter Edina

Módszer 1. Kérdőív: 1000 fős minta Rétegzett mintavétel Online-kitöltés (alkalmazása az aktív internet-használók körében a leghatékonyabb, a teljes lakosság véleménye azonban ez alapján nehezen becsülhető meg) ill. személyes megkeresés

Kérdőív Szociodemográfiai adatok: nem, életkor, iskolai végzettség, település, foglalkozás, családi állapot, háztartásban élők száma Média: Mit ért a tömegmédium fogalmán? Ön fogyasztója-e a tömegmédiának? Ha igen, melyik típusait fogyasztja? (nyomtatott sajtó, rádió, televízió, elektronikus magazin, internet) Mennyi időt tölt vele? ( típusok szerint lebontva – napi 5 óránál több, napi 3-4 óra, napi 1-2 óra, kétnaponta, hetente, havonta, ritkábban)

Fogyasztja valamelyiket a felsoroltak közül Fogyasztja valamelyiket a felsoroltak közül? ( agyar Nemzet, Népszava, Népszabadság, 168 óra, HVG, Magyar Narancs...) Ha igen, miért pont azt? Fogyasztja a választott lap online típusát is? Mennyire tartja hitelesnek 1-10-ig terjedő skálán a felsorolt lapokat? ( 1-egyáltalán nem hiteles, 10-maximálisan hiteles)

Az alábbiak közül nézi valamelyik csatornát Az alábbiak közül nézi valamelyik csatornát? (M1, M2, ATV, Echo TV, Duna TV, Hír TV, RTL Klub, TV2..) Ha igen, miért pont azt? Mennyire tartja hitelesnek 1-10-ig terjedő skálán a következő televíziós csatornákat? (1-egyáltalán nem hiteles, 10-maximálisan hiteles) Mennyire tartja hitelesnek az itt felsorolt televíziós hírműsorokat? (TV2 Tények 18:30, RTL Klub Híradó 18:30, Hír TV Híradó 21 20:00, M1 esti Híradó 19:30, Duna Televízió Híradója 18:00, ATV Híradó 18:55, Echo TV Híradója 19:30, Tények este ) Ön észreveszi, hogy nem hírt, hanem fizetett közleményt hall/olvas? Milyen jelekből?

Választói attitűdök Ön az alábbi szempontokat mennyire veszi figyelembe egy politikai személyiség hitelességének megítélésekor? (1-10-ig terjedő skálán, 1-egyáltalán nem veszem figyelembe, 10-maximálisan figyelembe veszem) Munkahelyi, üzleti ismerősök véleménye Magánismerősök véleménye Televízióban hallottak Rádióban hallottak Újságokban olvasottak Pol.személyiség szakmai háttere (végzettség, szakmai elismertség..) Állásfoglalása, véleménye közügyekben Tevékenysége országos ill. helyi szinten Interneten olvasottak Saját tapasztalat

Az emberek, amikor politikáról beszélnek, sokszor használják a következő kifejezéseket: „baloldal”, „jobboldal”, „konzervatív”, „liberális” Egy 1-től 10-ig terjedő skálán Ön hová helyezné magát? baloldal – jobboldal liberális – konzervatív Egy ország kormányzása különböző értékekre alapozódhat. Kérjük, fejezzi ki egy 1-10-ig terjedő skála segítségvel azt, hogy Ön szerint mely értékeket mennyire kövesse a kormány! (egyenlőség, verseny, kapitalitnus, stabilitás, szolidaritás, biztonság, szabad piac, változás, erős állam, teljesítmény, szocializmus, öngondoskodás, hitelesség, magyar tulajdonú vállalkozások erősítése)

Fejezze ki egy tízfokú skálán, hogy mekkora esélye van annak, hogy valaha is a következő pártokra szavazna! ( Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP..) Jelölje be az 1-10-ig terjedő skálán, hogy mennyire fontos Önnek hogy ismerje a pártok programját? a politikai vezető személyisége, hitelessége? ellentétes nézőpontok meghallgatása? a társadalom érdeke? a saját érdek?

Az alábbi szempontokat mennyire veszi figyelembe , hogy melyik politikai pártot válassza? (1-10-ig terjedő skála) barátok/ismerősök véleménye, televízió, rádió, nyomtatott sajtó, internet, politikai vezető személyisége, pártprogram, politikai párt tevékenysége, párt célkitűzései-ígéretei, kormány munkájával való elégedettség ill. elégedetlenség, gazdasági/szociális helyzettel való elégedettség ill. elégedetlenség) Ha egy dolgot említhet, szavazáskor mi alapján hozza meg a döntését? Ön szerint a média mennyire befolyásolja Önt a döntés meghozásában? (1-10-ig terjedő skálán)

Módszer 2. Fókuszcsoportos kutatás Hogyan hat a média a nézők viselkedésére? 8-10 fő megkérdezése 18-49 éves korosztály Cél: párthovatartozás szerint vizsgálni a nézők műsorokhoz való érzelmi viszonyulását Időpont: választások 2. fordulója után

Fókuszcsoportos kutatás Módszer előnye: csoportszituáció és csoporthatás, megismerjük a célcsoport attitűdjeit, érzéseit, motivációit, Módszer hátránya: csoportszituáció: domináns-visszahúzódó részvevők, nem reprezentatív Megalapozó kutatás