SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÁROP /C/A A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése.
Advertisements

A határmenti együttműködés „iskolapéldája” Előadó: Kiss Gábor projektvezető.
Szociológiai kutatások a szociális továbbképzési
Egészségfejlesztésének lehetséges irányvonalai
Civil szervezetek Magyarországon
1 Vállalkozónők lehetőségei a civil szférában Előadó: Elekes Zsuzsa Civil Szervezetek Regionális Szövetség, elnök.
2005. november 18. Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület Tevékenységi Prezentáció VIDÉKFEJLESZTÉSI FÓRUM Jászfényszaru Molnár Katalin elnök.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
SZOMSZÉDVÁRAK A határ menti településközi együttműködéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a Nyugat-Pannon Eurégióban.
Tanácsadási szolgáltatások „ A jövő önkormányzatának alapja Pusztamonostoron – ÁROP-1.A.2/A számú forrás felhasználásával” projektben Bíró Gabriella.
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
„INTER-CIVIC: Vývoj dvojjazyčného portálu a digitálnych obsahov pre NGO”
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
„A BAKONYÉRT” Egyesület fejlesztése a TÁMOP projekt keretében.
Szeretettel köszöntjük a TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai szakmai fórum résztvevőit! szakmai fórum résztvevőit!
Információs nap Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Támop /2 Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az ÚMVP intézményrendszere
Kisújszállás: itt mindenkire szerep vár TÁMOP A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
Partners Hungary Alapítvány A Partners for Democratic Change International tagja Civil stratégia előkészítő kerekasztal január 14. Szolnok.
Partners Hungary Alapítvány A Partners for Democratic Change International tagja Civil stratégia előkészítő kerekasztal Szeptember 15. Szolnok.
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Regionális Civil Egyeztetések (RECE) Program Helyzetelemzés tapasztalatai Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője október.
A társadalmi egyeztetés alapfogalmai Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője február.
A Regionális Munkaügyi Tanácsok foglalkoztatási paktumokban való részvételi lehetőségei Balatonvilágos
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
A Jövő Internet kutatás hazai támogatási lehetőségei Fonyó Attila Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály.
Közkincs kerekasztal a kecskeméti Kistérségben Szakmai konferencia június 9. Kecskemét.
„Határon innen, határon túl – integráció és migráció a Kárpát- medencében” – A projekt eredményeinek bemutatása Eger, február 25. Projekt záró konferencia.
FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM, MINT A HELYI ÖSSZEFOGÁS FÓRUMA Gödöllő, március 9.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek képzése a Dél-dunántúli régióban AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS NÉPSZERŰSÍTÉSE - AZ EU ELVÁRÁSOK MEGISMERÉSE.
„K+F+I befektetési portfólió kialakítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében weboldal segítségével” című projekt bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
"Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján" Kinyik Margit Szocio East Egyesület, Nyíregyháza Nyíregyháza május.
. Negyedik Partner Közép-Dunántúli Foglalkoztatási Hálózat 4P KDFH Alapítva: Gere János
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
BFH Európa Kft. Hollósi Szabolcs ügyvezető
Prof. Dr. Hanusz Árpád Egyetemi tanár
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
Dél-alföldi SZAK-TÁR Dél-alföldi SZAK-TÁRTÁMOP /2/B Projekttájékoztató nap Szakmai program bemutatása Béthel Alapítvány.
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Civil szervezetek kapcsolatai Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Pályázó: Nők-háza Egyesület Nagykanizsa Pályázati azonosító: IFJ-GY-ND-09-A/B0043 Pályázat címe: Kistérségi Ifjúsági Fórum – 2009.
„Civil ABC Eger térségében”
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
INNO-REÁL Szövetség Civil Ágazati-szakmai Stratégiai Terv május 21.
Érdekképviselet, képzés, távmunka Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, december 7.
A hálózati együttműködés lehetőségei és keretei. hálózat  „Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülönült elemekből áll, és.
„K+F+I befektetési portfólió kialakítása Hajdú-Bihar megyében weboldal segítségével” című projekt bemutatása Kiss Gábor ügyvezető igazgató.
EGER TÉRSÉGE FEJLESZTÉSI EGYESÜLET „Területfejlesztés civil szemmel” Előadó: Pozsikné Hidvégi Éva, elnök.
11 Smart City Tagozat ülése BME EIT Neumann Tárgyaló, május óra 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C213 Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök.
A szerkezetfejlesztés résztvevői körének létrehozása – márkaépítés és városkommunikáció a vonzó városrészekért XX. Országos Főépítészi Konferencia Miskolc,
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A Közösségi Alapítványokról Lekeny Hajnal Kárpátok Nemzetközi Alapítvány
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
„Országos Foglalkoztatási Közalapítvány INFORMÁCIÓS NAP 2009” Gosztolai Géza OFA- Hálózat Közép-dunántúli Regionális Iroda Székesfehérvár, 2009.
RSZTOP „Közterületen élők számára természetbeni juttatás biztosítása” Megvalósítás a partneri együttműködés tekintetében a kiegészítő étkezés.
Előadás másolata:

SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült a Kerekasztalok számára január Készítette: dr. Nagyné Varga Ilona Civil Tanács Elnöke és Kis Katalin Esélyek Háza munkatárs

A kerekasztal megbeszélések célja:  Vélemények gyűjtése Szolnok megyei jogú város civil stratégiája című anyaghoz,  Ezen vélemények „becsatornázása”  egyrészt a Civil Tanács és a város vezetőivel folytatott konzultációkhoz  másrészt a városi civil szervezetek stratégiájának előkészítéséhez (a városi civil szervezetek stratégiája kidolgozásának tervezett időpontja ősz)

A civil szervezetek szociológiai problémái:  a szervezetek énképe nem megfelelő,  működési forrás elvárásainak való megfelelés magában rejti a kiszolgáltatottság lehetőségét,  civil szervezetek gyengesége a gazdasági és a humán erőforrás hiánya,  szak-és interdiszciplináris (jog, marketing, kommunikáció stb.) ismeretek hiánya,  főként a lokális, egészségügyi, korosztályos, szociális érdeklődéssel bíró egyének és kompetenciák koncentrálódnak az egyesületi közösségekben.

A felmérés folyamata:  2008 júliusában, a kérdőív partnerekkel való leegyeztetése történt meg.  A szociális munkás kérdezők azon civil szervezeteket keresték meg, amelyek a Civil Almanachban szerepeltek és a Civil Tanácshoz kötődő munkához valamilyen erősségű szállal kapcsolódtak.  71 db kérdőívet dolgozhattak föl a vizsgálat során.

A feldolgozás: Alapadatok: A 71 szervezetből:  51-egyesület,  10-alapítvány,  8-nem bejegyzett közösség,  2-közalapítvány; másként:  közhasznú szervezet 36;  kiemelten közhasznú 21,  nem közhasznú 12

Feldolgozás folytatása: Alapítás éve/székhely:  Az egyesületek alapításának 80%-a 1990 után következett be.  A legtöbb civil szervezeti alapítás 2001-ben történt (7 db).  Minden tizedik (főként a kilencvenes éve első felében alapított, ma már közhasznú) szervezet rendelkezik saját ingatlannal. Céljaikban megjelenik: ,,lassítani a hanyatlást, és a tevékenységek szűkülése”, 3 szervezet ,,szinten tartani a jelenlegi tevékenységeket”, 16 szervezet  pozitív jövőkép, lehetőségek fejlesztése, bővítése, 51 szervezet

Feldolgozás folytatása: Városbeli elhelyezkedés:  Több, mint kétharmadának belvárosi cím,  Minden tizedik szandaszőlősi, illetve Széchenyi városrészbe tartozó elérhetőség volt a székhelye.  Pletykafalu és környéke, valamint a Déli ipartelep és a Zagyván túli településrész összesen nyolc.

Feldolgozás folytatása: Hatókör:  Többségben szolnoki hatókörrel dolgoznak,  Gyakori a kistérségi és a megyei hatáskör is,  A regionális és az alföldi tevékenységi terület kevésbé érvényesül,  A közalapítványok (= kiemelten közhasznú szervezetek) inkább tágabb, a nem bejegyzett közösségek és az egyesületek főleg települési vagy/és kistérségben dolgoznak.

Feldolgozás folytatása: Info-kommunikációs technológia használata:  civil szervezetek százaléka használ munkájához számítógépet, illetve Internetet (átlagosan 4 számítógépet) Pályázási aktivitás:  A válaszadó civil szervezetek átlagosan 6 pályázatot nyújtottak be,  Ezen pályázatok közül átlagosan 4 lett sikeres.  A pályázati aktivitásban összességében közhasznú szervezetek bizonyultak sikeresebbnek. A közhasznúak átlagosan kétszer több pályázatot nyújtottak be, mint a nem közhasznúak. A sikeresség-versenyben is közel kétszeres súllyal a közhasznúak felé billen a mérleg.

Feldolgozás folytatása: Finanszírozási lehetőségek:  hazai pályázatok (pl. NCA)  városi költségvetés,  a tagság által biztosított források.  A nem közhasznúak körében főleg a tagi és városi források említhetők.  A közhasznúak pedig főként a hazai pályázatokra aspirálnak.  Az önkormányzati feladatellátás főleg a kiemelten közhasznúakra jellemző. Bár a civil szervezeti működésben kistérségi és a megyei hatáskör is jelen van; a megyei önkormányzati támogatás kevésbé jellemző.

Feldolgozás folytatása: Szervezetek tevékenységi területei:  Egészségügyi  Szociális  Kulturális  Oktatási  Gyermek és ifjúsági  Sport - és szabadidős  Emberi jogi, vallási  Szakmai, hivatásrendi  Közéleti, érdekvédelmi  Etnikai  Vidék - és területfejlesztési  Idősügyi  Környezetvédelmi

Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Jellemzően:  leginkább a pályázatfigyelést,  es kapcsolattartás,  megbeszélések,  a civil honlapok látogatása,  az alaptevékenységgel kapcsolatos rendezvényszervezés,

Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Legritkábban végzett tevékenységek:  a pályázatírás (mindez kapcsolódik az alacsony forrásszerzési intenzitáshoz is),  a civil kerekasztalok munkájában való részvétel. Minden szervezetben egyformán fontos:  a közösség tőke fejlesztése,  a kapcsolattartás különböző dimenziója.  A kiemelten közhasznúak számára azonban az átlagnál lényegesebb a képzéseken való részvétel.  A nem közhasznúak számára elsősorban a közösségi kapcsolatok fejlesztése volt a fontos.

Feldolgozás folytatása: a szervezetek erősségei és gyengeségei ERŐSSÉGEK:  aktivitás  céltudatosság  szakmaiság  lelkesedés  partnerség  együttműködésre / kommunikációra való törekvés  területi vonatkozás:,,lefedi a várost” kategória GYENGESÉGEK:  alulfinanszírozottság  „bennfentesség”,  „az igazi együttműködések hiánya”  ”információ-hiány” (”kevésbé figyelnek a kisebb civil szervezetekre”)  a civil érdekképviselet hiánya

Feldolgozás folytatása: a meglévő civil stratégia erősségei és gyengeségei: A civil stratégia erőssége sokak szerint abban van, hogy kialakította a szereplők közötti együttműködés kereteit.  Ebben szerepe volt/van: •a Civil Háznak •a nyilvánosságnak, •az önkormányzatnak, •a civil szervezeteknek. A gyengeség kategóriában azt jelezték a szervezetek:  civil stratégia,,alig ismert”  A,,formális partnerség” mellett a,,megvalósítás monitoringja hiányzik”.  A többség szerint a stratégia hatékonysága,,közepes”.

Feldolgozás folytatása: a Civil Tanács és a Kerekasztalok Működésükkel kapcsolatosan felmerült az:  Információhiány,  Eredményessége és hatékonysága civil és szakmai értékek mentén növelhető,  Nyilvánosságának növelése érdekében szintén professzionálisabb civil munka szükséges,  Tartalmi megújítás igénye.

Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház  Leginkább a Civil Ház kapcsán rendelkeznek információkkal a szervezetek.  Ezután következik a más civil szervezetekkel való kapcsolattartás tényezője.  Civil Ház = Szervezőmunka és kreatív katalizátor szerep. A civilek, az önkormányzat és a pályázatok között híd szerepben lévő, civil fejlesztő ügynökség képét vetítik elénk.  A feladatok elvégzésével kapcsolatban általános volt az elégedettség, különösen a hírlevél, a dokumentumtár és a képzések szervezése élvezte a válaszadók támogatását.

Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház A jövőkép meghatározó lépcsői:  közösségi értékeken,  összefogáson alapuló partnerségépítés (szélesebb társadalmi csoportok, kisebb civil közösségek megszólítása, illetve a civilek hatékonyabb bevonása az önkormányzati munkába). Mindez azt jelenti a válaszadók szerint:  újra kell szervezni a civil tanácsot és a civil kerekasztalokat és az így elindított proaktív (párthatásoktól mentes) civil szakmai munka megújíthatja a korábbi civil stratégia formális kereteit. Elvárások az önkormányzattól:  Információ,  Nyilvánosság,  Tartalommal megtöltött együttműködés.

Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Civilek a helyi társadalom megújulásáért ÁTFOGÓ CÉL:  A társadalmi közösségek fejlesztése és a civil szférához kapcsolódó szerepek és feladatok megújítása,  Az Európai Szociális Modell Elveinek terjesztése (beépítése)

Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. PRIORITÁSOK:  I. A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése  II. A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése  III. Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé

Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Az I. prioritáshoz: A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  I.1. A civil szakmai szocializációs lehetőségek bővítése, a civil bázis szélesítése  I.2. LLL (életen át tartó tanulás) elveinek szélesítése a civil szerveztek körében (képzések, továbbképzések, nyelvi kommunikáció, pályázatírás, konfliktuskezelő tréningek, FSZ képzések, info-kommunikációs kompetencia emelése)  I.3 Az önkéntességen alapuló civil mozgalmak erősítése,  I.4. A periférikus területek, csoportok érdekérvényesítő képességének erősítése

Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A II. prioritáshoz: A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  II.1 Rövid, közép-és hosszú távú (projektalapú) helyi önkormányzati pályázati stratégia  II.2. A Civil Ház fejlesztési ügynökség profilú szerepének erősítése  II.3. A kommunikációs csatornák fejlesztése (civil rádió, hírlevél, interaktív honlap)  II.4. Szervezeti-kulturális működési professzió a civil társadalom szerveződésének formai,,kellékei” körében

Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A III. prioritáshoz: Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK:  III.1. Civil részvételen alapuló döntéshozatal meghonosítása, önkormányzati-civil; civil-gazdasági partnerség erősítése  III.2. Területi szintű civil szervezeti működés kiterjesztése, ernyőszerveztek (civil klaszter) létrehozása a településrészeken, kistérségi településeken  III.3. Nemzetközi partnerség kiépítése, testvérvárosi kapcsolatfelvétel  III.4. Jó gyakorlatok megismerése, terjesztése

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!