SZOCIOLÓGIAI HÁTTÉRTANULMÁNY A CIVIL STRATÉGIA MEGÚJÍTÁSÁHOZ Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus ÖSSZEFOGLALÓKIVONAT Készült a Kerekasztalok számára január Készítette: dr. Nagyné Varga Ilona Civil Tanács Elnöke és Kis Katalin Esélyek Háza munkatárs
A kerekasztal megbeszélések célja: Vélemények gyűjtése Szolnok megyei jogú város civil stratégiája című anyaghoz, Ezen vélemények „becsatornázása” egyrészt a Civil Tanács és a város vezetőivel folytatott konzultációkhoz másrészt a városi civil szervezetek stratégiájának előkészítéséhez (a városi civil szervezetek stratégiája kidolgozásának tervezett időpontja ősz)
A civil szervezetek szociológiai problémái: a szervezetek énképe nem megfelelő, működési forrás elvárásainak való megfelelés magában rejti a kiszolgáltatottság lehetőségét, civil szervezetek gyengesége a gazdasági és a humán erőforrás hiánya, szak-és interdiszciplináris (jog, marketing, kommunikáció stb.) ismeretek hiánya, főként a lokális, egészségügyi, korosztályos, szociális érdeklődéssel bíró egyének és kompetenciák koncentrálódnak az egyesületi közösségekben.
A felmérés folyamata: 2008 júliusában, a kérdőív partnerekkel való leegyeztetése történt meg. A szociális munkás kérdezők azon civil szervezeteket keresték meg, amelyek a Civil Almanachban szerepeltek és a Civil Tanácshoz kötődő munkához valamilyen erősségű szállal kapcsolódtak. 71 db kérdőívet dolgozhattak föl a vizsgálat során.
A feldolgozás: Alapadatok: A 71 szervezetből: 51-egyesület, 10-alapítvány, 8-nem bejegyzett közösség, 2-közalapítvány; másként: közhasznú szervezet 36; kiemelten közhasznú 21, nem közhasznú 12
Feldolgozás folytatása: Alapítás éve/székhely: Az egyesületek alapításának 80%-a 1990 után következett be. A legtöbb civil szervezeti alapítás 2001-ben történt (7 db). Minden tizedik (főként a kilencvenes éve első felében alapított, ma már közhasznú) szervezet rendelkezik saját ingatlannal. Céljaikban megjelenik: ,,lassítani a hanyatlást, és a tevékenységek szűkülése”, 3 szervezet ,,szinten tartani a jelenlegi tevékenységeket”, 16 szervezet pozitív jövőkép, lehetőségek fejlesztése, bővítése, 51 szervezet
Feldolgozás folytatása: Városbeli elhelyezkedés: Több, mint kétharmadának belvárosi cím, Minden tizedik szandaszőlősi, illetve Széchenyi városrészbe tartozó elérhetőség volt a székhelye. Pletykafalu és környéke, valamint a Déli ipartelep és a Zagyván túli településrész összesen nyolc.
Feldolgozás folytatása: Hatókör: Többségben szolnoki hatókörrel dolgoznak, Gyakori a kistérségi és a megyei hatáskör is, A regionális és az alföldi tevékenységi terület kevésbé érvényesül, A közalapítványok (= kiemelten közhasznú szervezetek) inkább tágabb, a nem bejegyzett közösségek és az egyesületek főleg települési vagy/és kistérségben dolgoznak.
Feldolgozás folytatása: Info-kommunikációs technológia használata: civil szervezetek százaléka használ munkájához számítógépet, illetve Internetet (átlagosan 4 számítógépet) Pályázási aktivitás: A válaszadó civil szervezetek átlagosan 6 pályázatot nyújtottak be, Ezen pályázatok közül átlagosan 4 lett sikeres. A pályázati aktivitásban összességében közhasznú szervezetek bizonyultak sikeresebbnek. A közhasznúak átlagosan kétszer több pályázatot nyújtottak be, mint a nem közhasznúak. A sikeresség-versenyben is közel kétszeres súllyal a közhasznúak felé billen a mérleg.
Feldolgozás folytatása: Finanszírozási lehetőségek: hazai pályázatok (pl. NCA) városi költségvetés, a tagság által biztosított források. A nem közhasznúak körében főleg a tagi és városi források említhetők. A közhasznúak pedig főként a hazai pályázatokra aspirálnak. Az önkormányzati feladatellátás főleg a kiemelten közhasznúakra jellemző. Bár a civil szervezeti működésben kistérségi és a megyei hatáskör is jelen van; a megyei önkormányzati támogatás kevésbé jellemző.
Feldolgozás folytatása: Szervezetek tevékenységi területei: Egészségügyi Szociális Kulturális Oktatási Gyermek és ifjúsági Sport - és szabadidős Emberi jogi, vallási Szakmai, hivatásrendi Közéleti, érdekvédelmi Etnikai Vidék - és területfejlesztési Idősügyi Környezetvédelmi
Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Jellemzően: leginkább a pályázatfigyelést, es kapcsolattartás, megbeszélések, a civil honlapok látogatása, az alaptevékenységgel kapcsolatos rendezvényszervezés,
Feldolgozás folytatása: A civil szervezetek működése: Legritkábban végzett tevékenységek: a pályázatírás (mindez kapcsolódik az alacsony forrásszerzési intenzitáshoz is), a civil kerekasztalok munkájában való részvétel. Minden szervezetben egyformán fontos: a közösség tőke fejlesztése, a kapcsolattartás különböző dimenziója. A kiemelten közhasznúak számára azonban az átlagnál lényegesebb a képzéseken való részvétel. A nem közhasznúak számára elsősorban a közösségi kapcsolatok fejlesztése volt a fontos.
Feldolgozás folytatása: a szervezetek erősségei és gyengeségei ERŐSSÉGEK: aktivitás céltudatosság szakmaiság lelkesedés partnerség együttműködésre / kommunikációra való törekvés területi vonatkozás:,,lefedi a várost” kategória GYENGESÉGEK: alulfinanszírozottság „bennfentesség”, „az igazi együttműködések hiánya” ”információ-hiány” (”kevésbé figyelnek a kisebb civil szervezetekre”) a civil érdekképviselet hiánya
Feldolgozás folytatása: a meglévő civil stratégia erősségei és gyengeségei: A civil stratégia erőssége sokak szerint abban van, hogy kialakította a szereplők közötti együttműködés kereteit. Ebben szerepe volt/van: •a Civil Háznak •a nyilvánosságnak, •az önkormányzatnak, •a civil szervezeteknek. A gyengeség kategóriában azt jelezték a szervezetek: civil stratégia,,alig ismert” A,,formális partnerség” mellett a,,megvalósítás monitoringja hiányzik”. A többség szerint a stratégia hatékonysága,,közepes”.
Feldolgozás folytatása: a Civil Tanács és a Kerekasztalok Működésükkel kapcsolatosan felmerült az: Információhiány, Eredményessége és hatékonysága civil és szakmai értékek mentén növelhető, Nyilvánosságának növelése érdekében szintén professzionálisabb civil munka szükséges, Tartalmi megújítás igénye.
Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház Leginkább a Civil Ház kapcsán rendelkeznek információkkal a szervezetek. Ezután következik a más civil szervezetekkel való kapcsolattartás tényezője. Civil Ház = Szervezőmunka és kreatív katalizátor szerep. A civilek, az önkormányzat és a pályázatok között híd szerepben lévő, civil fejlesztő ügynökség képét vetítik elénk. A feladatok elvégzésével kapcsolatban általános volt az elégedettség, különösen a hírlevél, a dokumentumtár és a képzések szervezése élvezte a válaszadók támogatását.
Feldolgozás folytatása: Civil Tanács-Kerekasztalok-Civil Ház A jövőkép meghatározó lépcsői: közösségi értékeken, összefogáson alapuló partnerségépítés (szélesebb társadalmi csoportok, kisebb civil közösségek megszólítása, illetve a civilek hatékonyabb bevonása az önkormányzati munkába). Mindez azt jelenti a válaszadók szerint: újra kell szervezni a civil tanácsot és a civil kerekasztalokat és az így elindított proaktív (párthatásoktól mentes) civil szakmai munka megújíthatja a korábbi civil stratégia formális kereteit. Elvárások az önkormányzattól: Információ, Nyilvánosság, Tartalommal megtöltött együttműködés.
Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Civilek a helyi társadalom megújulásáért ÁTFOGÓ CÉL: A társadalmi közösségek fejlesztése és a civil szférához kapcsolódó szerepek és feladatok megújítása, Az Európai Szociális Modell Elveinek terjesztése (beépítése)
Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. PRIORITÁSOK: I. A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése II. A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése III. Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé
Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. Az I. prioritáshoz: A civil közösségek (érzékenységének) és problémamegoldó készségének növelése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK: I.1. A civil szakmai szocializációs lehetőségek bővítése, a civil bázis szélesítése I.2. LLL (életen át tartó tanulás) elveinek szélesítése a civil szerveztek körében (képzések, továbbképzések, nyelvi kommunikáció, pályázatírás, konfliktuskezelő tréningek, FSZ képzések, info-kommunikációs kompetencia emelése) I.3 Az önkéntességen alapuló civil mozgalmak erősítése, I.4. A periférikus területek, csoportok érdekérvényesítő képességének erősítése
Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A II. prioritáshoz: A civil társadalom eszköz- és intézményrendszerének további fejlesztése BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK: II.1 Rövid, közép-és hosszú távú (projektalapú) helyi önkormányzati pályázati stratégia II.2. A Civil Ház fejlesztési ügynökség profilú szerepének erősítése II.3. A kommunikációs csatornák fejlesztése (civil rádió, hírlevél, interaktív honlap) II.4. Szervezeti-kulturális működési professzió a civil társadalom szerveződésének formai,,kellékei” körében
Civil stratégia és célpiramis (prioritások, célok, intézkedések) Készült a kutatás eredményeinek felhasználásával a Civil Tanács novemberi ülésén. A III. prioritáshoz: Partnerség építése a városi és térségi területi részek és társadalmi közösségek felé BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK: III.1. Civil részvételen alapuló döntéshozatal meghonosítása, önkormányzati-civil; civil-gazdasági partnerség erősítése III.2. Területi szintű civil szervezeti működés kiterjesztése, ernyőszerveztek (civil klaszter) létrehozása a településrészeken, kistérségi településeken III.3. Nemzetközi partnerség kiépítése, testvérvárosi kapcsolatfelvétel III.4. Jó gyakorlatok megismerése, terjesztése
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!