A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Advertisements

A gázok sűrítése és szállítása
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Folyadékok és gázok mechanikája
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
SZILÁRD ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA
A SZABÁLYOZÓKÖR MŰKÖDÉSI ELEVE
Áramlástani szivattyúk 1.
A szabályozott szakasz- és berendezés fogalma
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
ÓE BGK Hő- és áramlástechnika II. Örvénygépek
Volumetrikus szivattyúk
Volumetrikus szivattyúk
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
Közlekedéstan II. ( Hidraulikus hajtások ) Budapest 2003.
Élelmiszeripari műveletek
Ventilátorok Író Béla Hő- és Áramlástan Gépei (AG_011_1)
Az áramló közeg energiáját hasznosító gépek
Volumetrikus szivattyúk
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK
Beavatkozószerv Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HETEROGÉN RENDSZEREK SZÉTVÁLASZTÁSA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
FOLYTONOS SZABÁLYOZÁS
Az automatikus szabályozás alapfogalmai
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az automatikus szabályozási rendszerek felosztása Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok mechanikai energiái Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
BEVEZETŐ Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Az áramlás különböző jellege Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A fluidumok sebessége és árama Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Sebességeloszlás sima csőben, és a határréteg fogalma
A FOLYAMATOK AUTOMATIKUS ELLENŐRZÉSE Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Folyadékok keverése ~ leginkább valamely technológiai művelet megkönnyítése a célunk Folyadék és szilárd fázis keverése: Szuszpenzió előállítása, fenntartása.
Műszaki és környezeti áramlástan I.
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
HIDRAULIKA.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS II.
A nyomás összefoglalás
- Vázolja fel a hűtőkompresszor jelleggörbéit!
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Járművek és mobil gépek II. Mobil hidraulika alapjai
Hő- és Áramlástan Gépei
A dinamika alapjai - Összefoglalás
Áramlástani szivattyúk 1.
Az áramló közeg energiáját hasznosító gépek
James Watt.
Szivattyúismeret Mi a szivattyú? A szivattyú olyan áramlástechnikai gép, amely mechanikai energia felhasználásával megnöveli az általa szállított közeg(gáz,
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
Természettudományi mérések. Tudományos hőmérő Mára már nem higanyos hőmérőt alkalmaznak, tudományos hőmérésnél, hanem Termoelemmel.
Az áramló közeg energiáját hasznosító gépek
Áramlástani alapok évfolyam
Áramlástani alapok évfolyam
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
Szivattyúk fajtái 1. Dugattyús szivattyú - nem egyenletesen szállít,
Előadás másolata:

A FLUIDUMOK SZÁLLÍTÁSA Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net

A folyadékok és gázok szállítását szivattyúkkal végzik. A vegyiparban nagyon gyakori és fontos művelet a folyadékok és gázok csővezetéken való szállítása. A szállítás történhet az egyes üzemek készülékei között, vagy nagy távolságra csőtávvezetéken. A folyadékok és gázok szállítását szivattyúkkal végzik.

A folyadékok szállítása A folyadékok csővezetéki szállításához külső energia szükséges. Az energiát a szivattyú adja át a folyadéknak. A szivattyú olyan hidaulikai gép, amely a hajtómotor által közölt energiát átadja a folyadéknak, és ezáltal, megnöveli annak mozgási és nyomási energiáját. A szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség hatására áramlik a folyadék a csővezetékben.

A folyadékszivattyúk csoportosítása A szivattyúk két alaptípusba sorolhatók, ezek: Dinamikus és Térfogatkiszorításos elven működő szivattyúk.

Térfogatkiszorításos elven működő szivattyúk Ide tartoznak a: dugattyús, membrán, fogaskerék, lamellás és a csavarszivattyúk.

Dugattyús szivattyúk 1 – Dugattyú; 2 – Henger; 3 – Hengerfej; 4 – Szívószelep; 5 – Nyomószelep; 6 – Forgattyús mechanizmus; 7 – Tömítőgyűrűk.

A folyadékszállítás egyenletesebbé tehető, ha kettős vagy hármas működésű dugattyús szivattyút használnak. a – Egyszeres működésű; b – Kettős működésű; c –Triplex szivattyú.

A vegyiparban a búvárdugattyús szivattyúk elterjedtebbek, mint a normáldugattyús típusok. 1 – Búvárdugattyú, 2 – Henger; 3 – Tömszelence; 4 – Szívószelep; 5 – Nyomószelep.

A szállítóteljesítmény meghatározása Az egyszeres működésű szivattyú tengelyének egy fordulata alatt szállított folyadék térfogata V, egyenlő a dugattyú felületének S és útjának (löketének) L, szorzatával.

Ha a képletbe bevezetjük a fordulatszámot, amelynek nagyságától függ a dugattyú mozgása a hengerben, kifejezhetjük a szivattyú elméleti szállítótelyesítményét: n – a fordulatszám

A veszteségeket a szivattyú volumetrikus hatásfoka fejezi ki: A valóságos szállítóteljesítmény kisebb az elméletinél, mert a szivattyú üzemelésekor, a tömszelencéknél és a szelepeknél levő folyadékveszteségek csökkentik az elméleti foyadéktérfogatot V-t. A veszteségeket a szivattyú volumetrikus hatásfoka fejezi ki: (0,97- 0,99)

A dugattyús szivattyúk teljesítménye 20 – 300 m3/ óra között van. A valóságos szállítótelyesítményt Q –t megkapjuk, ha az elméletit beszorozzuk a szivattyú volumetrikus hatásfokával. A dugattyús szivattyúk teljesítménye 20 – 300 m3/ óra között van.

Membránszivattyú 1 – Henger; 2 – Dugattyú; 3 – Membrán; 4 – Szívószelep; 5 – Nyomószelep.

Fogaskerékszivattyú 1 – Ház; 2 – Fogaskerekek.

Egyorsós csavarszivattyú 1 – Ház; 2 – Henger; 3 – Orsó; 4 – Szívótér; 5 – Nyomócsonk.

Lamellás tolólemezes szivattyú 1 – Forgórész; 2 – Ház; 3 – Lamellák; 4 – Munkatér; 5 – Szívócsonk; 6 – Nyomócsonk.

Dinamikus elven működő szivattyúk

A folyadékra ható erőtöl függően lehetnek lapátos vagy súrlódásos szivattyúk. A lapátos szivattyúknál a szivattyú forgó járókerekének (járókerekeinek) lapátjai adják át az energiát a folyadéknak. Ilyen szivattyú a centrifugálszivattyú. A súrlódásos szivattyúkban a súrlódási erő hatására jön létre a folyadék áramlása. Ide tartoznak az örvény- és a sugárszivattyúk.

Egylépcsős centrifugálszivattyú 1 – Szívóvezeték; 2 – Járókerék; 3 – Szivattyúház; 4 – Lapátok; 5 – Nyomóvezeték.

A centrifugálszivattyúk teljesítményszükséglete Ahol: Q – a szivattyú szállítóteljesítménye [ m3/s] ρ- a folyadék sűrűsége [kg/ m3] η- a szivattyú hatásfoka (dimenzió nélküli szám, értéke rendszerint 0,75 körül szokott lenni) H - össz-szállítómagasság [m]

Az össz-szállítómagasságot a következőképpen számítjuk ki: p2 – a szállítandó helyen uralkodó nyomás p1 - a nyomás értéke azon ahelyen ahonnan szállítunk Hsz – szívómagasság Hny – nyomómagasság Hveszt. – az össz ellenállás okozta veszteségmagasság

A szállítási magasság szerint megkülönböztetünk: Kisnyomású (20 m szállítómagasságig), Közepes nyomású (20-60 m szállítómagasságig) és Nagynyomású (60 m –en felül) szivattyúkat.

Mozgórész nélküli folyadékszállító berendezések Legelterjedtebbek a sugárszivattyúk és a légnyomásos folyadékemelők (mamutszivattyúk).

Sugárszivattyú I – Szállítóközeg; II – Szállítandó közeg; III – Keverék; 1 – Fúvóka; 2 – Szivattyúház; 3 – Venturi- cső (diffuzor).

Mamutszivattyú 1 – Sűrített levegőt bevezető cső; 2 – Keverőtér; 3 – Szállítócső; 4 – Szeparátor; 5 – Gyűjtőtartály.