A modern szabadidő gender-szempontú vizsgálata hallgatói mintában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com

Az előadás vázlata A kutatási probléma felvázolása Elméleti keretek Módszertani keretek Empirikus eredmények Összegzés

A modern szabadidő fogalma Hunyadi Zsuzsa (2005) – értéksemleges, elérhető kategória. Fiatalabb életkori csoportok felülreprezentáltak a fogyasztásában. Elkülönült tevékenységcsoportot alkotnak. KSH időmérleg-vizsgálatai, Ifjúság-vizsgálatok, penetrációs kutatások – nyomon követhető a terjedése, dominánssá válása. Nyitási irány – a hagyományos szabadidő felől lehetséges. „tradicionális” szelete a televíziózás, majd a számítógép- és intenethasználat is elterjed (már nincs értelme az utóbbi kategóriák bontásának) „modern tőke” (Nagy Réka), andragógia felnőtt-fogalmának a része. Egy része átmutat a szabadidőn, de a penetrációs vizsgálatok rámutatnak, hogy a tevékenységek legnagyobb része ide tartozik.

A hallgatói életmód és a modern szabadidő A hallgatói életmódnak az egyik leghangsúlyosabb eleme a szabadidő. A felsőoktatás sikeres adaptációja az IT használatához (neptun, elektronikus index stb.) Ideális esetben egy hagyományos, magaskulturális elemekkel való keveredés valósul meg. Felsőoktatás tömegessé válása – eltávolodás a magaskultúrától, szabadidő passzívabb, tömegkulturális fogyasztása?

A gender-problematika a modern szabadidő fogyasztásában A szabadidő önmagában is kutatható gender-szempontból (mennyisége, eltöltése, aktivitás-passzivitás) Digitális egyenlőtlenségek – megragadhatók a nemek viszonylatában? Ha igen, milyen dimenziók mentén? Nagy Réka (2006) Új dimenziók – használat módja (technikai feltételek, használati célok, információ- szerzés módja, látogatott weblapok stb.)

A felhasznált kutatások Regionális Egyetem kutatás (2005) Campus-Lét OTKA-kutatás kvantitatív szelete (vezető: Prof. Szabó Ildikó) – 2010. Problémák: eltérő technikák, nem a modern szabadidőre „kihegyezett” kutatások. Eltérő kari struktúra, alminták kialakításának nehézsége.

Kutatási célok A 2010-es adatok összevetése a 2005-ös adatokkal a következő területeken: napi időráfordítások (televíziózás, internet- használat) nemi bontásban. 2010 – leglátogatottabb weblapok elemzése. Fő kérdés - beszélhetünk-e digitális egyenlőtlenségekről a hallgatói populáción belül a nemek tekintetében?

A fiúk számítógép-használatának eloszlása a „C” tábla alapján (2005)

Összegzés Megragadható a modern szabadidő dominánssá válása A nemek között jelentős átrendeződés történt. Összesített adatok – hasonló időráfordítás a két nem között. Kérdés – honnan csoportosítottak át időkeretek a hallgatók? Használható az egyenlőtlenség fogalma? Fogyasztott tartalmak – Minimális, de jellegzetes különbségek.

Köszönöm a figyelmet!