Harmadik országokból érkezettek a magyar munkaerőpiacon munkaértekezlet október 1. A MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ KIHÍVÁSAI MAGYARORSZÁGON

 a munkaerő-piaci integráció a bevándorlók beilleszkedésének alapfeltétele  szakmai érvek döntéshozatal támogatása  a munkavállalási migráció kezelése alapvető gazdasági-társadalmi-politikai kérdés  a bevándorlás kérdése nem prioritás a közvéleményben  munkaerő-piac hazai forrásból ki nem elégíthető igényei (magas képzettséget, illetve képzettséget nem igénylő munkák) Van-e, mi a megfelelő migrációs politika? A kutatás háttere  216 ezer külföldi (BÁH, 2009 dec. 31.) (ennek kb. 1/3-a harmadik országbeli)  nemzetközi tapasztalatok: a migráció valós munkaerő-piaci problémákra reagál  módszertani problémák: pl. szabálytalan migráció/feketemunka

A kutatás háttere • Munkavállalási migráció változott (munka mennyisége, tevékenységi összetétel, résztvevők) • A változás okai: - globalizáció - az európai integráció kiteljesedése (Magyarország csatlakozása) - a magyar gazdaság és társadalom változásai - jogalkotás, politika - migránsok tapasztalata, hálózatok kiépülése - gazdasági válság

A kutatás célja Munkavállalási célú migráció okainak, szerkezetének és dinamikájának megismerése Hozzájárulás a migránsok politikai, munkaerő-piaci és társadalmi beileszkedését elősegítő társadalmi-politikai stratégia kialakításához Integráció elősegítése

Feladatok  definíciók, fogalmak (migráció, integráció)  eddigi ismeretek, kutatások feltárása, értékelése  munkaerőpiac elemzése (külföldiek foglakoztatása iránti kereslet, hiányszakmák)  migrációs trendek munkaerő-piaci igények  kapcsolati hálók  munkakeresés, munkaközvetítés

Feladatok  migránsok és munkaadók motivációi, stratégiái  politikák, szabályozó mechanizmusok  migránsok munkaerő-piaci igényei, integrációs szükségletei  munkaerőpiac igényeinek várható alakulása (válság és kilábalás)  közpolitikai alternatívák, ajánlások

Hipotézisek Általános tendenciák  Magyarország továbbra is célország marad  a migráció egyre könnyebb és olcsóbb, de ez a beilleszkedést csak alig érinti  rövid távon: a magyar munkaerőpiac külföldiekkel kapcsolatos igényei lényegesen nem változnak  hosszabb távon: nő és differenciálódik a külföldi munkaerő iránti igény (magasan kvalifikált)  nő a kínálat távolabbi országokból (DDD és kvalifikált hiányszakmák is)

 szezonális munka alakulása bizonytalan  a jövőben is olyan szegmensekben találnak munkát, amivel nem versenytársai a hazai munkaerőnek  csökken a feketemunka  nő a migráns kisvállalkozók száma is, tevékenységük differenciálódik Általános tendenciák gazdasági helyzet Mo-n (mg., ép.ip.) gazdasági helyzet a küldő országban

A gazdasági válság hatásai  a migránsok általában is érzékenyebbek a válság hatásaira, mert 1. a gazdasági ciklusokra érzékenyebb ágazatokban túlreprezentáltak 2. gyengébb szerződési védelem, ideiglenes állások, kevesebb ideje dolgoznak 3. puffer szerepet töltenek be  a migránsok helyzete hosszú távon rosszabb lehet, mint a befogadó társadalomé  üzleti vállalkozásaikat kedvezőtlenül érinti a hitellehetőségek beszűkülése  a szakképzetlenek körében nagyobb a munkahely elvesztésének veszélye, a létbizonytalanság  a válság a harmadik országbeliek munkavállalásának korlátozására ösztönözhet, ám ez hosszú távon kedvezőtlen (gazdaság alkalmazkodási képessége, rugalmasság)  nem csökkennek a válság után sem a harmadik országbeliek foglalkoztatását indokoló hiányok)

Javaslatok  integrációt támogató politikai eszközök kialakítása  engedély nélküli munkavégzés visszaszorítása (szabályozás, rugalmas kezelés)  végzettségek elismerési rendszerének rugalmasabbá tétele  képességek és készségek hatékony értékelési módszereinek kidolgozása  antidiszkriminatív munkaerő-piaci szabályozás  migráns munkavállalók monitorozási rendszerének kialakítása  tájékoztatás (speciális igényeik figyelembe vételével)  kommunikációs stratégia a magyar lakosság felé

• migráció és munkavállalás bonyolult, érzékeny téma • vonatkozó adatok szegényesek, hiányosak • módszertani problémák, bizonytalan mérés • külföldi munkavállalók száma szabályos foglalkoztatásnál ismert • gazdasági hatások, résztvevők összetétele, integrációja feltáratlan A kutatás módszerei

módszertani sokféleség, kvantitatív és kvalitatív módszerek A kutatás módszerei Meglevő információk feldolgozása, másodelemzés Empirikus kutatás  Mélyinterjúk (szakértők, migránsok, foglalkoztatók)  Migránsok és szakértők kérdőíves megkérdezése

1. Meglévő információk áttekintése (másodelemzés)  A vonatkozó szakirodalom feldolgozása  Kutatások másodelemzése  Statisztikai adatok áttekintése

2. A migránsok megkérdezése - Mélyinterjúk Cél: mélyebb ismeretek munkaerő-piaci stratégiákról, az integráció sikereiről vagy kudarcairól. Az interjúk témakörei: • külföldi munkavállalás, a Magyarországra jövetel okai, motivációi; • külföldi munkavállalók életszínvonala, társadalmi és anyagi körülményeik; • végzett munka jellege; munkaerő-piaci helyzetük jellemzői; tapasztalatok, konfliktusok és problémák; • mi segítené elő magyarországi integrációjukat

 személyes demográfiai jellemzők  végzettség, szakma  munka a származási országban  migráció okai, a Magyarországra érkezés körülményei  munkatörténet Magyarországon  jelenlegi munka - miből származik jövedelme? - hogyan találta a munkát? - foglalkozás, a munka szakképzettségi igénye - munkahely jellemzői - munkaidő, kereset, munkafeltételek 2. A migránsok megkérdezése – Kérdőív Témakörök

 anyagi helyzet, jövedelem, lakás (lakhatás, költségek, életszínvonal megítélése, hazautalások)  szabadidő, kapcsolatok Magyarországon  a magyarországi munkavállalással kapcsolatos ismeretek, azok forrása  diszkrimináció, integráció (hátrányok, esélyek)  engedélyek, ügyintézés (tartózkodás, munkavállalás, hivatalok)  migrációs szándékok, tervek, helyzetértékelés (elégedettség, problémák) Kérdőív: témakörök

Kérdőív - Alapsokaság A hazánkban 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodó munkavállalási korú külföldi állampolgárok és a közelmúltban honosított személyek  célcsoport - harmadik országok állampolgárai  kontrollcsoport: EU állampolgárok (munkaerő-piaci helyettesíthetőség, összehasonlítás)

A kérdőíves felvétel mintája  az alapsokaság jellemzői nem ismertek pontosan  reprezentativitás helyett a sokféleség, belső dinamika megismerése  differenciált tipológia  csoportképző ismérvek:  származási hely, nemzetiség  lakóhely (régió, településtípus)  tartózkodás és tevékenység jellege

Mintanagyság: 400 fő KSH, ÁFSZ és OEP adatok alapján (19-60 év, saját jogon biztosítottak) 1. Származási hely (csoportonként fő) Harmadik országok: - Ukrajna, Kína, Mongólia, Vietnam, Törökország, - délszláv államok, más poszt-szocialista, fejlett országok, arab, latin amerikai, más afrikai, más ázsiai országok. EU országok: - Románia, Szlovákia, EU15, volt szocialista országok A kérdőíves felvétel mintája

2. Munkavégzés jellege - alkalmazottak - önfoglalkoztatók - vállalkozók 3. Földrajzi jellemzők - régió - településtípus 4. Életkor - három korcsoport (20-24, 25-39, 40-59) A kérdőíves felvétel mintája

Kérdezés kockázatai és kiküszöbölésük Kockázat:  Soknyelvűség  Kulturális heterogenitás  Bizonytalan elérhetőség Kiküszöbölés:  Anyanyelvi kérdezőbiztosok  Kérdezettek egy része a kérdezők ismeretségi köréből kerül ki  Hólabda módszer

3. Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése  munkaerő-piaci szakértők  munkaadói érdekképviseletek, kamarák  munkavállalói érekképviseletek  államigazgatás, politikusok  ellenőrző szervek (OMMF, Határrendészet, APEH)  kutatók, munkaerő-piaci szakértők  civil szervezetek, sajtó  munkaadók

Mélyinterjúk  mélyinterjú készül  ennek, illetve az értekezlet tanulsági alapján kerül kidolgozásra a szakértői kérdőív 3. Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése

Kérdőív 100 főt kívánunk megkérdezni A kérdőív témakörei:  Általános munkaerő-piaci jellemzők  Munkavállalók összetétele  Okok, hatások  Munkakeresés, szervezés  Munkaerőpiaci verseny  Feketemunka  Integráció, diszkrimináció  Értékelés, szükséges intézkedések  Tapasztalat, trendek 3. Szakértők és kulcsszemélyek megkérdezése