Birkás György birkasgy@enternet.hu Makroökonómia 1. előadás Birkás György birkasgy@enternet.hu

Kötelező irodalom Solt Katalin: Makroökonómia Bock-Czigány-Nagy: Makroökonómia feladatok Somogyi Ferenc: Metaökonómia

A közgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan annak módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, ahogyan az egyének és a közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésükre álló erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket.

A közgazdaságtan két ága A mikroökonómia az egyes gazdasági szereplők álláspontjáról kiindulva vizsgálja a gazdasági rendszer működését, kérdésfeltevéseiben az egyén számára adott erőforrások optimális felhasználásának feltételeire koncentrál A makroökonómia az összgazdaság álláspontjára helyezkedik, és aggregált(összevont) mutatók segítségével vizsgálja ugyanazon gazdaság működését.

Makroökonómia A makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság egészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonal alakulásával, a munkanélküliség okaival, a gazdasági ingadozások sajátosságaival, a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.

Gazdasági szektorok a gazdálkodás folyamatban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összességét gazdasági szektornak nevezzük vállalati szektor háztartási szektor állami szektor külföld magánszektor

A vállalati szektor azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat (termékeket és szolgáltatásokat) termelnek. Tevékenységük célja a profitszerzés. A háztartási szektor azon gazdasági szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. - magánháztartások - nem profitorientált szervezetek Az állami szektorba a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak, kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételből fedezik. Külföldinek tekintjük mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik nem állandó lakói az adott országnak, illetve nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba.

A nemzetgazdasági teljesítmény statisztikai mutatószámai Output: kibocsátás a gazdaság egészének termelése értékesítés+saját termelésű készletek állományváltozása reálkibocsátás (mennyiség) nominális kibocsátás (pénz) Árszínvonal P a termékek árainak súlyozott átlaga az árszínvonal reciproka a pénz vásárlóereje GDP: bruttó hazai termék az országban adott évben előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége

NDP: nettó hazai termék GDP-értékcsökkenés GNI: bruttó nemzeti jövedelem az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem GNDI: rendelkezésre álló jövedelem a másodlagos jövelemelosztás eredménye, az adott évben felhasználható bruttó jövedelem NEW: nettó gazdasági jólét GDP korrigálva háztartási munka, fekete munka, szabadidő, környezeti károk, fegyverkezési kiadások stb.

Gazdasági körforgás (újratermelés) fogyasztás C háztartások vállalatok jövedelem Y output beruházás I

Kétszektoros gazdaság Háztartások és vállalatok Y kibocsátás C fogyasztás I beruházási kiadások S megtakarítás A megtermelt mennyiség megegyezik az eladott mennyiséggel Y = C + I I = S A jövedelem felhasználása Y = C + S

Háromszektoros gazdaság T adó Tr transzfer G kormányzati áruvásárlás Y = C + I + G YDI = Y + Tr - T YDI = C + S

Háromszektoros gazdaság T adó Tr transzfer G kormányzati áruvásárlás Y = C + I + G YDI = Y + Tr - T I - S = T - G - Tr YDI = C + S költségvetés egyenlege szufficit, deficit Magánszektor megtakarításainak kell fedeznie a magánberuházásokat és a költségvetési deficitet.

Négyszektoros gazdaság Im Import X Export Y + Im = C + I + G + X I = SH + SV + SÁ + SK

X külföld árupiac Im Y C I SK SH I TH SV Tr háztartások állam pénzpiac Y kibocsátás C fogyasztás I beruházás S megtakarítás G állami kiadások T adók L munka w bér X külföld árupiac Im Y C I SK SH I TH SV Tr háztartások állam pénzpiac vállalatok SA TV L L G munkapiac w w

Piac A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve e szereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény A kereslet az a mennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni A kínálat az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak.

A keresleti függvény A keresleti görbe megmutatja, mekkora a keresett mennyiség bármely lehetséges ár esetén, az egyéb tényezők változatlansága mellett. ÁR, P DP = f(P) A P0 B P1 D0 D1 KERESETT MENNYISÉG, D

A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a kereslet az ár egy százalékos változására. EP = 0 teljesen rugalmatlan kereslet 0 < EP < 1 rugalmatlan kereslet EP = 1 egységnyi keresletrugalmasság EP > 1 rugalmas kereslet EP = végtelenül rugalmas kereslet 8

A keresletrugalmasság lehetséges esetei

A kínálati függvény A kínálati görbe A kínálati görbe a piaci ár és a termelők által eladni kívánt mennyiség közötti kapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén egyéb tényezők változatlansága mellett. SP = f(P)

A kínálat árrugalmasságának lehetséges esetei

A kínálati görbe eltolódásai elmozdulás a görbén változik az ár a görbe eltolódása áron kívüli tényezők időjárás technikai haladás termelési tényezők árváltozása más javak árváltozása adók termelési támogatások

Marshall-kereszt D S ÁR PE MENNYISÉG QE

A „láthatatlan kéz”

Az idő szerepe a piaci folyamatokban nagyon rövid időtáv: a termelés nem tud reagálni a külső eseményekre teljesen rugalmatlan kínálat rövid táv: a termelési tényezők egyikének (a munkának) a mennyisége megváltoztatható rugalmatlan kínálat hosszú táv: valamennyi erőforrás mennyisége megváltoztatható rugalmas kínálat Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly