A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Fórum a fenntartható fejlődésről Miskolc, 2008. november 14. A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Dr. Gergely Erzsébet Stratégiai Főosztály

A fenntartható fejlődés fogalma “A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Közös Jövőnk, 1987)

A fenntartható fejlődés célja és tartalma A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja – tényezői az anyagi javak mellett környezetminőség demokratikus jogok a természeti erőforrásokhoz, társadalmi szolgáltatásokhoz és intézményekhez való hozzáférés testi, lelki egészség szabadidő biztonság A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel és a társadalmi igazságossággal, esélyegyenlőséggel.

Nemzetközi együttműködés 1972 Ember és Környezet Konferencia (Stockholm) 1984-1987 Brundtland Bizottság (Közös Jövőnk jelentés)  fenntartható fejlődés fogalma 1992 Környezet és Fejlődés Konferencia (Rio de Janeiro)  Feladatok a 21. századra 2002 Fenntartható Fejlődés Konferencia (Johannesburg)  2001 EU Fenntartható Fejlődési Stratégia Magyarország folyamatosan részt vett a nemzetközi együttműködésben

Intézményesítő törekvések Globális szinten ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (1993) Magyarország Fenntartható Fejlődés Bizottság (1993-2002) Ágazatközi együttműködés Fenntartható Fejlődési Tanács (2008)  jogköre: az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdések megvitatása, azokra vélemény kialakítása, javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzététel

A hazai stratégiakészítés folyamata A stratégia szempont- és követelményrendszerének kidolgozása (Korm. határozat) A stratégia kidolgozásának tartalmi és szervezeti keretei (Korm. határozat) Széleskörű társadalmi egyeztetés 2007-ben a Kormány elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát (1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat)

A Stratégia alapelvei Holisztikus megközelítés Nemzedéken belüli és nemzedékek közötti szolidaritás Társadalmi igazságosság Tartamosság Integráció Helyi erőforrások hasznosítása Társadalmi részvétel Társadalmi felelősségvállalás Elővigyázatosság és megelőzés A szennyező fizet

A Stratégia prioritási területei - társadalom  A fenntarthatóságot veszélyeztető társadalmi folyamatok kezelése,  a fenntartható folyamatok erősítése Népesedés (a gyermekvállalás és a gyermekek felnevelésének támogatása; generációk közötti, valamint hazai és migráns rétegek közti harmonikus együttélés) Egészségmegőrzés és betegségmegelőzés Társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása (szociális biztonság, oktatás)

A Stratégia prioritási területei - környezet  A környezet eltartó-képességének megőrzése Természeti értékek védelme (természetes ökoszisztémák működőképességének és az élővilág sokféleségének megőrzése, természeti erőforrásokkal való gondos gazdálkodás) Éghajlatváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás (üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, előrejelzés, megelőzés, a károk mérséklése és a helyreállítás hatékonyságának javítása) Fenntartható vízgazdálkodás (takarékos, értékvédő gazdálkodás a vízkészletekkel, figyelemmel a következő generációkra)

A Stratégia prioritási területei - gazdaság  A gazdaság fejlesztése a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően A versenyképesség és a fenntartható fejlődés alapelveinek, célkitűzéseinek integrációja Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások kialakítása, elterjesztése Az energiagazdálkodás átalakítása (üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, megújuló energiaforrások) Fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása a lehető legkisebb tér- és környezethasználat mellett A gazdasági szabályozás fenntarthatóság szolgálatába állítása

A végrehajtás átfogó feladatai Szemléletváltás A fenntartható fejlődés szempontjai a tervezési, fejlesztési feladatok során Oktatás és szemléletformálás Kutatás, innováció és értékrend A természeti erőforrások takarékos használata Termelési folyamatok fenntarthatóbbá tétele A fogyasztói magatartás megváltoztatása Az éghajlatváltozást kiváltó tényezők elleni küzdelem és a változásokhoz való alkalmazkodás

A végrehajtás eszközei A tudásbázis növelése és a tudás megosztása Az állampolgári aktivitás és elkötelezettség növelése A közpolitikák fejlesztése, átalakítása Az intézményrendszer átalakítása A változások értékelése és az eredmények visszacsatolása Mutatószámok (indikátorok) alkalmazása és folyamatos fejlesztése az EUROSTAT rendszere alapján Ökológiai lábnyom: a széles nyilvánosság tájékoztatására

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!