BEVEZTÉS A PEDAGÓGIÁBA

http://feherkatalin.hanoi.hu feherkatalin@chello.hu

TANKÖNYVEK Zrinszky László: Neveléselmélet. Pedagógus Könyvek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2002. Deli István: Bevezetés a pedagógiába. CsVM Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1998. Bábosik István – Mezei Gyula: Neveléstan. Telosz Kiadó, Bp., 1994. Ajánlott irodalom: Németh András: Nevelés, gyermek, iskola; Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Kiadó, Bp., 1997. Vastagh Zoltán (szerk.): A nevelés szociális alapjai. Kaposvár – Pécs, 1997.

A TUDOMÁNY A tudomány a valóság egy részéről alkotott, különböző módszerek segítségével nyert és rendszerbe foglalt ismeretek összességét jelenti.

NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. A pedagógia: szélesebb körű fogalom. Magába foglaja a nevelés elméletét és gyakorlatát.

A pedagógia tudományos jellege A nevelés történetében először a filozófusok és a teológusok műveiben olvashatunk rendszerezően kifejtett gondolatokat a nevelésről. (Pl. Platón: Állam, Törvények.)‏ Leíró, elmélkedő, esszé-stílusban kifejtett gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl. Montaigne: Esszék)‏ A tudományos pedagógia viszonylag későn, a 18. század végén alakult ki. A 20. századi neveléstudományt a sokszínűség jellemzi.

A pedagógia tudomány, mert: Saját, egyértelmű fogalmakat alkot, elhatárolja magát a nevelésről alkotott szubjektív véleményektől Meghatározza a nevelés gyakorlata és tudományos nevelési elvek közti kapcsolatot

A pedagógia tárgya A nevelés valósága Ennek vizsgálatakor a következő összefüggésekre kell tekintettel lenni: A nevelés mindig két ember között megy végbe. A nevelő és a nevelendő személy között zajló kölcsönös folyamat.

Nevelő  Nevelendő       Nevelési célok, Nevelési tartalmak, A nevelés feltételei

Az elmélet – gyakorlat problémája Elmélet = az adott területről összegyűjtött tudás. Gyakorlat = A meghatározott célt követő, konkrét élethelyzetekben folytatott tevékenység. Elmélet – gyakorlat kölcsönhatása: Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont. „Szürke minden elmélet, barátom, de zöld az élet aranyfája.” (Goethe)

A PEDAGÓGIA FELOSZTÁSA Általános pedagógia Neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Tantárgyi módszertanok Összehasonlító pedagógia Gyógypedagógia Iskola-szervezettan Életkorok pedagógiája Nevelési színterek pedagógiája

Életkori pedagógiája: óvodai pedagógia iskolai pedagógia felsőoktatás pedagógiája felnőttoktatás pedagógiája Nevelési színterek szerint: családi-, iskolai-, kollégiumi-, szabadidő pedagógia

FOGALMAK Kultúra = az ember által megteremtett mesterséges környezet egésze Enkulturáció = a kulturális alapok elsajátítása Szocializáció = társadalmi lénnyé válás Nevelés = társadalmi lénnyé tétel Oktatás = tervszerű tanítás Individualizáció = egyedi lénnyé válás

A PEDAGÓGIA TUDOMÁNYKÖZI KAPCSOLATAI Filozófia - Nevelésfilozófia Biológia – Iskola-egészségtan Pszichológia - Neveléslélektan Szociológia - Nevelésszociológia Közgazdaságtan – Oktatás-gazdaságtan Információelmélet - Oktatástechnológia Kommunikációelmélet - Pedagógiai kommunikáció

A NEVELÉS Fogalma: A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. Jellemzői: csak az emberre jellemző tevékenység történeti jellegű nemzeti jellegű tudatos, tervszerű, szervezet fejlesztő hatású bipoláris (kétirányú) folyamat

A NEVELÉS SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE Társadalom = A társadalom nem egyének összessége  meghatározott szerkezettel és intézményekkel rendelkező strukturált kapcsolatrendszer. Az ember társadalmiságának két alapformája: Kommunikáció = az emberek közötti érintkezés, az információ átadása. Eszköze a nyelv. Kooperáció = az emberek együttműködése közös cél megvalósítása érdekében. Együttműködés a gazdaság és a kultúra területén

NEVELÉSI KONCEPCIÓK 1. Normatív nevelési koncepciók: egyértelműen deklarálják és fontosnak tartják a hosszabb távon fennmaradó emberi-etikai értékeket tudatosan törekszenek az elfogadott magatartási normák közvetítésére és interiorizálására a nevelés által. a direkt nevelési módszerek alkalmazása

NEVELÉSI KONCEPCIÓK 2. Értékrelativista koncepciók a gyerekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni. saját tapasztalatok alapján alakítja majd ki az egyén azokat a normákat, amelyeket magatartásában is érdemes követni. Indirekt nevelő hatásokkal segíti a gyermeki önállóság kialakulását.

A hiányzó vagy nem kielégítő nevelés következményei: Az ember szeretetteljes törődés nélkül maradandó sérüléseket szenved René A. Spitz: csecsemők megfigyelése: Érzelmi törődés, a „kötődés” hiánya: hospitalizáció. Hospitalizáció: testi-elki zavarok, visszafejlődés, amelyek az érzelmi törődés hiányára és az ingerszegény környezetre vezethetők vissza.

Szociális szimbiózis: Az anyával való kapcsolat olyan fontos a gyermek testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából, mint a szervezetnek a vitaminok. A monotrópia elve: Az anyával való kapcsolat minden későbbi kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja.

A szociális viselkedés zavarai nem kielégítő nevelés esetén: Pl. elhanyagolás, túlzott szigor, erőszak, kényeztetés, túlvédés, inkonzekvencia, túlzott engedékenység  szociálisan deviáns viselkedési formák. Tartósan fennálló súlyos nehézségek esetén alakul ki.

Eltérő magatartásforma pl.: túlzott félénkség, depresszió, rombolási düh, brutalitás, hangulati élet zavarai, agresszió, feltűnést kereső viselkedésformák, tanulási teljesítmény tartós romlása fiatalkori bűnözés, alkohol és kábítószer élvezete, szociális kötődésre való képtelenség.

ESZMÉNY, CÉL, FELADAT A NEVELÉSBEN

A CÉL FUNKCIÓJA NEVELŐMUNKÁBAN A nevelési cél, azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember- és életeszmény kötődik.

A CÉLOK KIJELÖLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK az államberendezkedés jellege, gazdasági tényezők szociokulturális tényezők, „divatjelenségek”, médiák, individuális tényezők, nevelői személyiségjegyek

A NEVELÉSI CÉL TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI Spárta: engedelmes, edzett katona. Athén: a test és a szellem harmonikus egysége, kalokagathia. Róma: „Vir bonus” Középkor:erkölcsös és vallásos élet, mely előkészület a túlvilági boldogságra. Reneszánsz: univerzális ember Felvilágosodás: hasznos ismeretek 19-20. század: erkölcsösség, műveltség, sokoldalúság

A NEVELÉS CÉLJA NAPJAIKBAN A nevelés célja: a művelt, szuverén, érdekeit objektíve érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követő személyiség kialakítása.

A NEVELÉSI CÉL ÉRVÉNYESSÉGE Egy nevelési cél akkor érvényes, ha törvényes ellenőrizhető megvalósítható, megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzze meg.

ÉRTÉKEK A NEVELÉSBEN Az értékek olyan alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak. - az értékek választáson alapulnak - önmagukban nem léteznek - egymással összefüggésben állnak - egységes rendszerré állnak össze = értékrend

ÉRTÉKRENDEK 1. Hagyományos keresztény értékrend 2. Puritán, felhalmozó értékrend 3. Fogyasztói értékrend

ÉRTÉKTÁBLA

A NEVELÉS: ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS Milyen értékeket közvetítsen az iskola? alternatívák nélküli plurális értéksemleges személyes értékvilágra összpontosító

NORMÁK A NEVELÉBEN A normák a viselkedés írott vagy íratlan szabályait jelentik, melyek megszabják magatartásunkat egy adott helyzetben. Típusai: - formális normák (jogszabályok) - informális normák (viselkedési szabályok) - egyetemes normák (mindenkire minden helyzetben vonatkozik) - speciális normák (csak egy bizonyos csoportra érvényesek)

AZ ÉRTÉK ÉS A NORMA VISZONYA Norma = a viselkedés szabályaira vonatkozik Érték = vélekedés arról, mi a jó, a rossz, a helyes vagy a helytelen Az értékek és normák szorosan összefüggnek

ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS

ELMÉLETEK 1. Biogenetikus elmélet: a gyermek személyiségének fejlődését az öröklés determinálja. Az ember minden alapvető vonása öröklődik. 2. Szociáldeterminizmus: mindenben a környezet szerepét hangsúlyozza. Az emberi személyiség az őt érő környezeti hatások eredménye. 3. Konvergencia elmélet: a gyermek személyiségének fejlődésében két tényező működik együtt: az öröklés és a környezet. A két tényezőből az öröklés szerepe a hangsúlyosabb. (60/40 százalékos arányban.)

A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. Biológiai öröklődés A minta öröklődése Szociokulturális öröklődés Környezet Nevelés

Biológiai öröklődés Kromoszóma = sejttani egység, mely az öröklődésért felelős anyagot tartalmazza Gén = az öröklődés funkcionális egysége, a DNS molekula egy meghatározott szakasza Mutáció = a gének sorrendjében bekövetkező módosulás, kimaradás Genotipus = a szülőktől öröklött gének összessége Fenotipus = a genotipusnak az a része, amelynek megfelelő tulajdonságok megjelennek az utódokban Az öröklődés az a folyamat, amelynek során az utódokban megjelennek a szülőktől öröklött gének, ill. azok kombinációi.

A „minta” öröklődése Imprinting = az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő, nem tudatos bevésődési folyamat

Szociokulturális öröklődés A család által közvetített, korábban felhalmozott értékek. Nyelvi kód: kidolgozott kód korlátozott kód Az öröklött nyelvi kód hatása az iskolai teljesítményre

Környezet Környezet = az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összessége Hatása a személyiség fejlődésére: - hely ahol él (szűkebb, közvetlen környezet) - település - a terület kultúrája Az intellektuálisan stimuláló környezet szerepe a személyiségfejlődésben

A nevelés lehetőségei Az ember adottságait - mivel azok a fogamzás pillanatában eldőlnek - befolyásolni csak külső hatásokkal lehet. A befolyásoló tényezők között a legjelentősebb a nevelés személyiségformáló hatása. Az öröklött adottságokból a nevelés, tanulás, gyakorlás által képességek fejlődhetnek. A képesség alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek sikeres elvégzésére. A környezet biztosítja azokat a feltételeket, amelyek révén az adottságból képesség, tehetség fejlődhet. A nevelés, oktatás megvalósítja az adottságban rejlő lehetőségeket.

A nevelés korlátai A nevelés korlátai azok a külső vagy belső eredetű zavarok, amelyek a nevelés folyamatában fellépnek, és ezáltal nehezítik a tervszerű nevelést. A zavaró tényezőknek két forrása van: 1. a szociális kapcsolatok megromlása. 2.fizikai zavarok A rossz szociális helyzet, az öröklött rendellenességek, az idegrendszeri és szervi megbetegedések, a különböző fogyatékosságok határt szabnak a nevelésnek.

A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI

A nevelés folyamata A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit. A fejlesztő hatások révén kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés lényeges tartalmi jegyei : fejlődés, fejlesztés, hatás, tervezés, irányítás, tevékenység

A fejlesztő hatásnak két formája van: tervszerű, intézményes fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van, és ennek eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz. spontán intézményen kívüli hatás. Ennek sorába tartozik minden környezeti tényező, mellyel az egyén valamilyen módon kapcsolatba került. A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősítheti vagy gyengítheti.

A nevelés folyamata keretében megvalósul: a személyiség fejlesztése, a magatartásformák kialakítása a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése, a minták interiorizálása meggyőződések kialakítása

A nevelés módszerei Módszer szógörög meta + hodosz szavak összetétele = valami felé vezető út. Nevelési módszer: a kitüzött nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. Nevelési eljárás: a módszer konkretizációját jelenti. Nevelési eszköz: a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti: a játékot, tanulást, a munkát, a sportot, a szabadidőt stb. Nevelési fogás: a nevelési módszerek illetve eszközök alkalmazásának módja.

A módszert meghatározó tényezők a nevelési cél, a nevelési feladat, tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, a tanár személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, a tanár vezetési stílusa, a tanulók életkora, sajátosságai, a pedagógiai szituáció és annak tartalma.

A nevelési módszerek jellemzői a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgálni, a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat, a módszereknek rugalmasaknak kell lenniük, a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat

A nevelési módszerek hagyományos osztályozása követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés, büntetés

A nevelési módszerek osztályozása a nevelési folyamatban betöltött szerep szerint A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, példa, példakép állítás módszere, a bírálat, önbírálat módszere, a beszélgetés, a felvilágosítás módszere, az előadás, a tájékoztatás, a vita módszere. A tevékenység megszervezésének módszerei: a követelés, a megbízás, az ellenőrzés módszere, a verseny, a játékos módszerek, az oktatás, a gyakorlás módszere.

A magatartásra ható módszerek Ösztönzés, serkentés módszerei: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás. Kényszerítő módszerek: felszólítás, parancs, büntetés. Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás.

A NEVELÉS TERÜLETEI

A nevelés területei Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Egészségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális nevelés Média és nevelés

Testi nevelés- Egészségnevelés - Környezeti nevelés Testi nevelés = a testi fejlődés elősegítésére irányuló pedagógiai tevékenységek összessége: testnevelés, testápolásra vonatkozó ismeretek, szokások, testi önfejlesztés Egészségnevelés = tudatos egészségfenntartó és egészséget erősítő viselkedésmódok kialakítása: mozgás és sport, egészséges táplálkozás mentálhigiéné, szenvedélybetegségek Környezeti nevelés = az ember környezetéhez való tudatos viszony kialakítása: környezetre vonatkozó ismeretek átadása, környezeti attitűdök megváltoztatása

Értelmi nevelés A családi és az intézményes oktatás keretein belül folyik = az ismeretek folytonos bővítésére és korszerűsítésére való nevelés öröklött kognitív képességek tapasztalati kognitív képességek értékelő kognitív képességek értelmező kognitív képességek

Érzelmi nevelés A gyermek egészséges fejlődéséhez érzelmi kapcsolatokra is szükség van. Ezek tudatos alakítása az érzelmi nevelés. Érzelemformáló személyi kapcsolatok Érzelemformáló közösségi kapcsolatok Érzelmi intelligencia

Esztétikai nevelés A személyiség fejlődéséhez nélkülözhetetlen az esztétikummal való rendszeres találkozás: 1. természeti művészeti 2. Műalkotások értő befogadása cselekvő, alkotó esztétikai aktivitás

Erkölcsi nevelés - Világnézeti nevelés - Állampolgári nevelés Erkölcsi nevelés = A gyermekek erkölcsi magatartását valamilyen kiválasztott irányban befolyásolni Világnézeti nevelés = a világra, az ember lényegére és életfeladataira vonatkozó nézetrendszer és szemléletmód befolyásolása Állampolgári nevelés = ismeretek átadásával, cselekvés -és magatartásformák kialakításával előkészíteni a teljes jogú állampolgárrá válást

Nemzeti nevelés - Multikulturális nevelés - Globális nevelés Nemzeti nevelés = az adott nemzethez való tartozásra való értelmi és érzelmi nevelés (nemzeti önismeret és öntudat) Multikulturális nevelés = olyan kompetenciák kifejlesztését célozza meg, mely kitágítja a művelődés horizontját a saját kultúrán kívül eső idegen kultúrák irányába. Globális nevelés = világhorizontú látásmód kialakítása

Média és nevelés Miképpen lehetne a médiahasználatot a személyiségfejlődés és a szabadidő eltöltése szempontjából kedvezőbbé tenni, hogyan lehetne csökkenteni a káros hatásokat? A média hatásmechanizmusa Veszélyei Nevelés

A pedagógus

Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása: A megbecsülés kifejezése: verbális és nem verbális úton. A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.) A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek pozitív nevelő hatása van. Csökken a bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási eredmények.

A megbecsülés és a megértés jelentősége: Carl Rogers: (feltétel nélküli elfogadás. Összetevői: 1. pozitív érzelmi odafordulás, 2. a gyermek iránti érdeklődés, 3. feltétel nélküliség  tolerancia.

Személyközpontú nevelés 1960-as évektől terjed: antiautoriter nevelés. A megengedő (antiautoriter) nevelés elutasítja a kényszert, az elnyomást, a hatalom gyakorlását Pártolja a megbecsülést, a gyerek megértését, a szabadsághatárok kitágítását.

Nem személyközpontú nevelés Félelmet, rettegést, kikényszerített engedelmességet vált ki. Gátolja a gyerek fejlődését, közönyös vagy agresszív ember válik belőle. A büntetés: A helytelen viselkedés elnyomása: frusztrációt okoz. Ellenséges, agresszív magatartást eredményez. Értéktelen nevelési eszköz.

A büntetés fajtái Szeretet megvonás: „Menj innen, már nem szeretlek!” Félelem, szorongás, hazudozás lesz az edeménye. Verés: Agressziót, gyűlöletet vált ki, utánzásra ösztönöz. Sérti az emberi méltóságot. Gyakori alkalmazás esetén: közöny, harag, gyűlölet. Alkalmazása tilos.

A pedagógus személyisége Azonosulási mintát nyújt (modell) Hitelesség Tolerancia Magas szintű pedagógiai, pszichológiai, módszertani műveltség Kreatív személyiség Megértő, ismeri a gyerekek gondolat- és érzelemvilágát Gyermekszeretet Humorérzék Találékonyság Tekintély

„Jó tanár-rossz tanár” mindent megmagyaráz az órán mindig segít irányítja és szervezi az órát több módszert alkalmaz bízik tanítványaiban igazságosan osztályoz szereti a tanulókat egyformán bánik mindannyiukkal figyel az egyéni különbségekre türelmes, aktivizál érdekessé teszi a tananyagot nem magyaráz nem segít az óra széteső, szervezetlen módszerei egysíkúak félnek tőle segítséget kémi a tanulók, egyes tanulókkal kivételez állandóan fegyelmez türelmetlen bizalmatlan túl szigorú

A pedagógus és a tanuló kapcsolatrendszere Szimetrikus és asszimmetrikus kapcsolatok az egyik fél fölényben van (pl. szülő-gyermek, felnőtt-gyermek) aszimmetrikusnak nevezzük. ha a kapcsolat egyenrangú (pl. barátság), akkor szimmetrikus kapcsolatról beszélünk. Jó tanár-diák kapcsolat: alapja az ösztönző tanári magatartás aktív, motiváló tanulási környezet (a tanuló képessé válhat tulajdonságai és képességei teljes kibontakoztatására)

A pedagógus vezetési stílusa autokratikus demokratikus laissez faire nagyon autokratikus autokratikus passzívan beavatkozó aktívan beavatkozó

Nevelési helyzetek - megoldási lehetőségek Agresszív megoldás Korlátozó megoldás Együttműködő megoldás Tehetetlenség

A tanuló és a tanári elvárások Az elvárások és a tanulói teljesítmény előrevetítő jelleg normatív jelleg előítélet attribúció

Iskolai konfliktusok Típusai Látszatkonfliktus Peremkonfliktus Központi konfliktus Extrém konfliktus Konfliktuskezelő stratégiák Versengő stratégia Alkalmazkodó stratégia Elkerülő stratégia Kompromisszumos stratégia Problémamegoldó stratégia

A GYERMEK

A gyermek az iskolában Az „átlagos” gyermek Az „átlagtól eltérő” gyermek A hátrányos helyzetű gyermek A veszélyeztetett gyermek

„Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagnos gyermeknek?" aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális kömyezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

Az átlagtól eltérő gyermek Értelmi képességek tekintetében az átlagtól két irányban lehet jelentősen eltérni. A pozitív irányban való eltérés a tehetség és tehetségnevelés körébe tartozik. A negatív irányba való elmozdulás az értelmi fogyatékos nevelés témakörébe illeszkedik. Ezzel a problémával a gyógypedagógia foglalkozik.

A tehetség Czeizel Endre szerint a kivételes tehetségű ember jellemzői: Magas általános értelmi képesség: a) lényegmegragadás, b ) elmélyült -elemző gondolkodás, c) szintetizáló képesség - általánosítás, következtetés levonása. Eredetiség, amely megnyilvánul: -tartalomban, témában, -problémafeltárásban, -módszerben, -kifejezésmódban (stílus).

Tehetségtípusok Ranschburg Jenő - tehetségtípusok: a) tudományos tehetség -a természettudományi vagy a társadalomtudományi tantárgyak elsajátításában, nyújt kimagasló teljesítményt, b) vezetői tehetség -a különböző csoportok, közösségek feladatorientált irányításában kiemelkedő, c) pszichomotoros tehetség -sport, mozgásművészet terén kiemelkedő képességű, d) művészi tehetség a képző- és zeneművészet területén teljesítménye kiemelkedő.

Kreativitás Kreativitás = alkotóképesség Jellemzői: flexibitás =szellemi rugalmasság originalitás = eredetiség redefinitio = az újrafogalmazás, az átfogalmazás képessége (lehetővé teszi a probléma más szempontból való megközelítését vizualizáció = a képzelet szabad áramlása metaforikus gondolkodás = az ötletek más kontextusban történő sikeres felhasználása értékelés képessége= a kritikus (önkritikus) gondolkodás analizáló-szintetizáló képesség = a részletek aprólékos elemzése és az összefüggések feltárása transzformáció= a megszokott határok átlépése intuíció = a ráérzés

A tehetséges gyermek jellemzői 1) Ismeretszerzés: nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, és szokatlan kifejezéseket is használnak beszédük folyamatos, kifejező gyorsan megjegyzik a tényeket gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani jó megfigyelők sokat olvasnak, szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.

A tehetséges gyermek jellemzői 2) Motiváció: az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak, igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat, a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket, ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek biztatást, - tökéletességre törekszenek, önkritikusak, szívesen dolgoznak önállóan, magas célokat tűznek ki, és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, amíg feltétlenül szükséges

A tehetséges gyermek jellemzői 3) Kreativitás: sokféle, és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg, egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel, gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns válaszokat adnak, véleményüket nem rejtik véka alá, nem kedvelik a sablonos megoldásokat, jó humorérzékük van, eredeti, színes fantáziaviláguk van.

A tehetséges gyermek jellemzői 4 ) Szociális viselkedés : sokat foglalkoznak olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz, nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek, ha más a véleményük, akkor provokálják a többieket, vállalják a konfliktusokat, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély-alapon véleményt anélkül, hogy kritikusan átgondolnák, elemeznék, felelősséget tudnak vállalni, tervezésben és szervezésben megbízhatóak, általában kijönnek kortársaikkal, bár néha türelmetlenek velük, barátaikat a hasonló képességűek közül választják, jól tudnak beszélgetni idősebb gyerekekkel vagy felnőttekkel,

A fogyatékos gyermek Pedagógiai szempontból azokat a gyerekeket tekintjük fogyatékosnak, akiknél fiziológiai okok miatt nincs lehetőség a személyiség normális fejlődésére. A fogyatékosság típusai : 1. Értelmi fogyatékosság 2. Hallási fogyatékosság 3 .Látási fogyatékosság 4. Beszédfogyatékosság 5. Mozgásfogyatékosság

A hátrányos helyzetű gyermek Hátrányos helyzetű gyermek: az átlagosnál nehezebb körülmények között élő, különböző környezeti ártalmaknak kitett, normálisan fejlett, fiziológiailag nem sérült gyermekeket sorolunk ebbe a kategóriába. Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

A deviáns viselkedés A deviancia szociológiai fogalom, eltérést jelent. A deviáns viselkedések olyan megnyilvánulások, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalom által elfogadott szokásoktól, normáktól eltérnek. (normaszegő viselkedés) A deviáns viselkedést kiváltó okok családi és társadalmi eredetűek. rossz szociális helyzet, felbomlott család, a szülők alkoholizmusa, kulturálatlan életmód, elhanyagoló nevelés, brutális bánásmód, a család laza erkölcsi normái, kriminalitás a családban

A deviáns viselkedés jellemzői Beszédstílus: szegényes szókincs, sztereotip elemek gyakorisága a beszédben, tartalmilag sivár kommunikáció, trágárkodás. Külső megjelenés: testileg fejletlen, sovány, rosszul táplált, elhanyagolt, piszkos ruházat, divatőrület, felnőttes vagy valamilyen szubkultúrát követő öltözködés. Viselkedés -csoporthelyzet: agresszivitás, durvaság, támadó attitűd, magányosság, peremhelyzet, nyugtalanság, hipermobilitás, szélsőséges mértékű és irányú érzelmi reakció, csavargás, igazolatlan hiányzások, hazudozás, tartós iskolai teljesítményromlás.

AZ ISKOLA

Az iskola fogalma szerepe Iskola = a közoktatási rendszer alsó és középszintjén a nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézmény. Az iskola a család után a szocializáció legfontosabb színtere. A személyiség formálásában, a nevelésben betöltendő szerepe, feladata az utóbbi évtizedekben lényeges változásokon ment át.

Az iskola, mint intézmény Társadalmi intézmény Pedagógiai intézmény

Az iskola, mint társadalmi intézmény 1. Vezetési elvek: Centralizált szervezet Decentralizált szervezet 2. Funkciók: Individualizációs, Szocializációs, Kvalifikációs Szelekciós funkciók

Az iskola, mint pedagógiai intézmény Az iskola tevékenysége meghatározott életkori szakaszban, a mindkét nemhez tartozó gyermekekkel és fiatalkorúakkal való foglalkozásra szorítkozik, amelyben egy meghatározott életkorig társadalmi helyzetétől függetlenül mindenki egyformán részesül.

Az iskola, mint szervezet Formális szervezet: Iskolavezetés Tantestület Tanulók Segédszemélyzet Informális szervezet:az iskola nem hivatalos, nem szabályszerű szervezete. (Azokat az iskolán belüli (esetleg kívüli) csoportosulásokat és különböző emberi kapcsolatokat jelenti, amelyek a hivatalos szervezet kapcsolatrendszerei mögött, részben azoktól függetlenül jönnek létre.)

Az iskolai élet szabályozása Ki alapíthat iskolát Magyarországon? Tankötelezettség A NAT és a helyi tanterv Az iskola légköre

A magyar közoktatási rendszer Közoktatási intézmények típusai: óvoda, általános iskola, középiskola szakmunkásképző iskola, szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény , diákotthon és kollégium. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatának intézményei: nevelési tanácsadó, beszédjavító intézet, pályaválasztási tanácsadó, konduktív pedagógiai intézmény

NEVELÉS A CSALÁDBAN

Nevelés a családban A család fogalma A család funkciói - gondozás - a biztonságérzet megteremtése - a beszéd - az interakciós tér (személyre, státusra orientált nevelés) - a szociális viselkedés (szülői modell) - a gyermeki identitás

A családi nevelést meghatározó tényezők A család érzelmi légköre (meleg-hideg) A nevelés rugalmassága (nyílt-zárt) A követelmények határozottsága (erős-gyenge)

A családi nevelés típusai 1. Harmonikus nevelés (meleg-nyílt-erős) 2. Liberális nevelés (meleg-nyílt-gyenge) 3. Normatív nevelés (meleg-zárt- erős) 4. Túlvédő nevelés (meleg-zárt gyenge) 5. Autonóm-demokratikus nevelés (hideg-nyílt-erős) 6. Elhanyagoló nevelés (hideg-nyílt-gyenge ) 7. Kemény nevelés (hideg-zárt-erős) 8. Diszharmonikus nevelés (hideg-zárt-gyenge)

Szülői magatartásformák 1. Bátorító, megengedő nevelési stílus: (önbizalom, önértékelés erősödése, pozitív énkép, belső kontroll, felelősség vállalása, önállóság) 2. Tiltó, korlátozó nevelési stílus (önbizalom, önértékelés gyengülése, negatív énkép, külső kontroll, felelősség elhárítása, függőség)

EGYÉN, CSOPORT, KÖZÖSSÉG

Egyén és csoport Egyén és csoport viszonya Csoportszerkezet A csoportok típusai - elsődleges csoport - másodlagos csoport - formális csoport - informális csoport Szerepek a csoportban: konstruktív-destruktív

Közösség A közösség fogalma A közösség típusai - közvetlen közösség - eszmei közösség A közösség fejlődésének szakaszai