A FIZETÉSIMÉRLEG-STATISZTIKA ADATGYŰJTÉSI RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSA HITELINTÉZETI ADATSZOLGÁLTATÁSOK 2007. június 19. 1

TARTALOMJEGYZÉK Egyéb befektetések körébe tartozó adatszolgáltatások ismertetése Pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásának bemutatása Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javakkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség Tájékoztatás a tőkebefektetések körébe tartozó adatszolgáltatásokról Információk az MNB elektronikus adatbefogadó rendszeréről (EBEAD)

EGYÉB BEFEKTETÉSEK Előadó: Kanyóné Pető Magdolna

Az új adatszolgáltatások Tőkebefektetések – R01, R03/R13 (Portfólió befektetések – az E jelű adatszolgáltatások) Pénzügyi derivatívák – R05/R14 Egyéb befektetések – R07/R16 Konzorciális hitelek – R10 Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak – R11/R18 Lejárati bontás – R21 Állam és többségi állami tulajdonú adatszolgáltatók éven túli adóssága és az államilag garantált hitelei - R24 negyedéves - R28 éves

Egyéb befektetések adatszolgáltatásai A hitelintézeti adatszolgáltatói csoport sajátosságainak figyelembe vételével Havi adatszolgáltatások – kijelölés alapján R07 Egyéb befektetések R10 Konzorciális hitelek Negyedéves adatszolgáltatások R16 Egyéb befektetések - ún. küszöbértékes adatszolgáltatás Első alkalommal, ha a követelések vagy tartozások negyedév elején vagy végén fennálló állománya ≥ 250 millió Ft Ezután folyamatos adatszolgáltatási kötelezettség R21 Lejárati bontás – negyedév végén fennálló éven túli tartozás esetén

Adatszolgáltatások tartalma A vállalatcsoportba tartozó nem rezidensekkel és nem tulajdonosi körbe tartozó nem rezidensekkel szemben keletkezett egyéb befektetés követelések és tartozások valamint ezek tárgyidőszaki változásai Kivételek: a befizetett, de be nem jegyzett tőke miatt fennálló követelések és tartozások az osztalékfizetés miatt keletkezett követelések és kötelezettségek

Egyéb befektetések instrumentumai Hitelek: Konzorciális Államilag garantált Egyéb Repó és egyéb értékpapírral kapcsolatos hitelek Pénzügyi lízing Folyószámlák (látra szóló betétek) Nem banki folyószámlák Betétek Kereskedelmi hitelek Valutakészlet Saját Ügynökhöz kihelyezett Egyéb követelések / tartozások (Váltó) (Egyéb részesedések) +Kapcsolódó jövedelmek

Adatok számbavétele: Bruttó számbavétel: Követelések és tartozások nem vonhatók össze. Eredeti devizanem: amiben a követelés vagy tartozás fennáll Egész devizában – tizedes számjegyekkel lehet jelenteni, mert a befogadó rendszer kerekít. Általánosságban: Instrumentumonként, eredeti lejárat szerint, országonként és devizanemenként összesítve Eredeti devizanem: a tőke és kamat forgalmakat is abban a devizanemben kell jelenteni, amelyben a követelés/tartozás fennáll Eredeti lejáratról beszélni!

R07/R16 adatszolgáltatás Nyitó állomány + növekedés – csökkenés +/- egyéb változások = záró állomány Tőke Állományok: tartozások: névértéken követelések: névértéken és könyv szerinti értéken Nyitó állomány = előző időszak záró állomány Tranzakciók: piaci értéken (esetenként alábontva) Hitel jellegű instrumentumok: bruttó (kétoldalas) forgalom Nem hitel jellegű instrumentumok: nettó forgalom (záró –nyitó állomány- egyéb változások) Egyéb változások részletezése a BEFK5_C és BEFT5_C táblákban

R07/R16 adatszolgáltatás /2 Kamatok eredményszemléletben Időarányos kamatok nyitó és záró állománya Időszaki változások: növekedés: tárgyidőszak elhatárolása csökkenés: fizetett/kapott kamat (azon az instrumentumon jelentendő, amelyre fizették/kapták, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi terhelés/jóváírás hol történt) egyéb változások

Jelenlegi és új adatgyűjtések összehasonlítása Jelenlegi Új R07/R16 adatgyűjtés - Egyéb befektetések BEFK1_C és BEFT1_C táblák (Felvett/nyújtott hitelek) BEFK2_C és BEFT2_C táblák (Folyószámla, bankbetét, valutakészlet) BEFK3_C és BEFT3_C (Kereskedelmi hitelek) BEFK4_C és BEFT4_C (Egyéb követelés/tartozás, váltókövetelés/tartozás) BEFK5_C és BEFT5_C (Egyéb változások részletezése) Gyakoriság: Havi (felkérés alapján) Negyedéves (állományi értékhatár 250 millió Ft ) M01 Követelések és tartozások állománya M02 Fizetési forgalmak M03 Export-import ügyletekkel kapcs. forgalmak M05 Egyéb állományváltozások Gyakoriság: Havi

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK1_C/BEFT1_C táblák - hitelek 1.) Konzorciális hitelek (KHITK, KHITT) Tartozás oldalon a hitelenként kell jelenteni a felvett konzorciális hiteleket a nem rezidens fizető ügynök közreműködésével felvett konzorciális hitelek teljes állományát jelenteni kell, függetlenül attól, hogy mennyi benne a rezidens és nem rezidens rész. a rezidens fizető ügynök közvetítésével felvett konzorciális hitel nem jelentendő (A rezidens fizető ügynök fogja jelenteni R10 KONZT1 táblában.) Hitel azonosításhoz meg kell adni: fizető ügynök nevét, hitel lejáratának végső dátumát, szerződés szerinti összegét. Követelés oldalon Országonként és devizanemenkénti összesítésben kell jelenteni a nem rezidensnek nyújtott konzorciális hitel követeléseket. R06/R15 (AFK), R08/R17 (DE), R09 (GHI) szektorok nem használhatják követelés oldalon a KHITK kódot. Figyelem: Hitelintézeteknek külön kiegészítő kérdőívet R10 KONZK1 kell kitölteni a rezidenseknek nyújtott konzorciális hiteleikről, és ezzel lesz korrigálva a vállalat által lejelentett teljes állomány! A teljes hitelt jelenteni kell (nemcsak a nem-rezidensekre jutó részt), függetlenül attól, hogy abban mennyi a rezidens és nem-rezidens partnerekre jutó összeg. Így nem kell figyelembe venni, ha változik a hitelnyújtók részvételi aránya. A hitelnyújtásban résztvevő rezidens hitelintézet a KONZK1 táblában le fogja jelenteni az általa nyújtott hitelrészt ( a rezidens hitelfelvevővel szembeni követelésként) és ezzel az összeggel korrigáljuk a vállalati adatszolgáltató által jelentett teljes hitelt annak érdekében, hogy megkapjuk a nem-rezidens felekkel szemben fennálló tényleges tartozását.

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK1_C/BEFT1_C táblák - hitelek 2.) Államilag garantált hitelek (AHITT) Tartozás oldali táblában kell kimutatni Hitelenként kell jelenteni az éven túli lejáratúakat. Hitelazonosításhoz meg kell adni: hitel lejáratának végső dátumát, szerződés szerinti összegét és hitelazonosítóját – R24 és R28 adatszolgáltatásban is jelentendő! 3.) Egyéb hitelek (EHITK, EHITT) nem rezidenssel szemben fennálló (fentiekbe nem sorolható) hitelkövetelések/tartozások nem rezidens nem hitelintézethez kihelyezett pénzeszköz, letét /deposit vevőkövetelések előfinanszírozásából adódó hitelkövetelések faktoring, forfeting Világbanktól felvett hitelek (országkód:1E) alárendelt kölcsöntőke

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK1_C/BEFT1_C táblák - hitelek 4.) Repo és értékpapírkölcsön ügyletek (REPOK, REPOT) Minden repó típusú ügylet ide tartozik (sell&buy back, értékpapírkölcsön és repó ügyletek), függetlenül attól, hogy pénzmozgással járt az ügylet vagy sem. a pénzmozgást vagy a kölcsönszerződés összegét (mint nyújtott/felvett hitelt) kell jelenteni és nem a papír névértékét. 5.) Pénzügyi lízing: (PLIZT, PLIZK) mindig „H” lejáratú kategória

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK2_C/BEFT2_C táblák – folyószámlák, nem banki folyószámlák 1.) Folyószámlák tartalma: Követelés oldalon (BFSZLAK) Nem rezidens hitelintézetnél vezetett folyószámlák, le nem kötött látra szóló betétek (nostro számlák pozitív egyenlege) Nem rezidens hitelintézetnél vezetett marginszámlák Nem rezidens hitelintézetnél befektetési szolgáltatási tevékenység céljából vezetett ügyfélszámlák Tartozás oldalon: (BFSZLAT) nem rezidens partnerek, ügyfelek részére vezetett bankszámlák (vostro és loro számlák pozitív egyenlege, le nem kötött látra szóló betétek) nem rezidens partnerek részére vezetett marginszámlák nem rezidens partnerek, ügyfelek részére befektetési szolgáltatási tevékenység céljából vezetett ügyfélszámlák 2.) Nem banki folyószámlák tartalma: Követelés oldalon (NBFSZLAK) nem rezidens befektetési vállalkozás által vezetett ügyfélszámlák, marginszámlák

Elhatárolt kamatot nem kell kell jelenteni. Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK2_C/BEFT2_C táblák – folyószámlák, nem banki folyószámlák Jelentési módszerei A hónap végén pozitív záró egyenlegű folyószámlák (látra szóló betétek) jelentendők. (Csak + előjellel szerepelhetnek az állományok.) A hónap végén (overdraft, folyószámlahitelek miatt) negatív egyenlegű folyószámlákat egyesével le kell válogatni és az ellenkező oldali BEFK4_C/BEFT4_C egyéb rövid követelések /tartozások között kell kimutatni. - a jelenlegi rendszerrel azonos módon Nettó tranzakció (egyéb változás hiányában a folyószámlák záró és nyitó állománya közti különbség) jelentendő. Elhatárolt kamatot nem kell kell jelenteni. A pozitív egyenleg után kapott/fizetett kamatokat a BEFK2_C/BEFT2_C táblákban a kamatok oszlopban, A negatív egyenleg után kapott/fizetett kamatokat a BEFK4_C/BEFT4_C táblákban a kamatok oszlopban kell jelenteni. A hónap elején és végén pozitív, de hó közben átfordult egyenlegek miatti elszámolt kamatok a BEFK2_C/BEFT2_C táblákban jelentendők. Természetesen a kapott/fizetett kamat a folyószámla állományára is hatással van, ezért a kamatok miatti növekedés, csökkenés a folyószámlák időszaki változásaira hatással lesznek a nettó állományváltozások oszlopban.

3.) Lekötött bankbetét tartalma: Követelés oldalon: (LBETK) Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK2_C/BEFT2_C táblák – bankbetétek 3.) Lekötött bankbetét tartalma: Követelés oldalon: (LBETK) Nem rezidens hitelintézetnél lekötött bankbetét Tartozás oldalon (LBETT) Nem rezidens ügyfelek által lekötött bankbetétek Tranzakció jelentése: nettó egyenleg Elhatárolt kamat állomány + járó/fizetendő + kapott/fizetett kamatok Hitel és betét megkülönböztetésére vonatkozó előírás: a hitelintézetnél elhelyezett összegek betétnek minősülnek, minden egyéb nem hitelintézethez kihelyezett pénzeszközt hitelként kell kezelni

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK2_C/BEFT2_C táblák – valutakészlet Devizanemenkénti bontásban kell jelenteni HUF devizakód nem szerepelhet az adatszolgáltatásban. Állományokat és nettó tranzakciót kell megadni 4.) Saját valutakészlet (SVAL) Saját valutapénztárban rendelkezésre álló készpénzmennyiséget kell jelenteni. 5.) Ügynökhöz kihelyezett valutakészlet (UVAL)

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK3_C/BEFT3_C táblák – kereskedelmi hitelek Kereskedelmi hitelek: nem jellemző Áruk és szolgáltatások exportja és importja miatti vevőköveteléseket/szállítói tartozásokat, illetve a kapcsolódó kapott/adott előlegeket értjük alatta. Tartozások: (KERHITT) Kapott export előlegek Importhoz kapcsolódó szállítói tartozások Követelések: (KERHITK) Nyújtott import előlegek Exporthoz kapcsolódó vevőkövetelések Lejárat szerint megkülönböztetés: Egy évnél nem hosszabb/ ”R” rövid – fizetési határidő nem haladja meg az 1 évet Éven túli / „H” hosszú – fizetési határidő meghaladja az 1 évet

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK3_C/BEFT3_C táblák – kereskedelmi hitelek Rövid kereskedelmi hitelek jelentése: - BEFK3_C/BEFT3_C táblák Tárgyidőszaki állományváltozásokat Nettó módon kell kimutat - Állománynövekedés + előjellel - Állománycsökkenést – előjellel. Kamatok elszámolását a számviteli Tv. nem írja elő, ezért nem kell jelenteni. Devizanemenként és országonként összesítve kell kimutatni. Hosszú kereskedelmi hitelek jelentése: - BEFK1_C/BEFT1_C táblákban Bruttó módon (tranzakciók növekedését és csökkenését is jelenteni kell) Kamatok elszámolását a számviteli Tv. nem írja elő, ezért nem kell jelenteni. Devizanemenként és országonként összesítve kell kimutatni.

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK4_C/BEFT4_C táblák – egyéb követelések/tartozások 1.) Egyéb követelés (EK) és Egyéb tartozás (ET) Úton lévő tételek Csekk formájában megjelenő „készpénzt” helyettesítő követelések, illetve tartozások. Lejárt értékpapírok miatti követelések, illetve tartozások, amelyeket az adatszolgáltató könyveiben még nyilván tart. Kereskedelmi hitelkövetelések, illetve -tartozások esetén negatívba ment (egyenlegváltást okozó ügyletek miatti) egyenlegek Nemzetközi szervezetekben való 10% alatti részesedés szerzés – „H” lejáratú Szektorális sajátosság: A hónap végén (folyószámlahitelek, overdraft miatt) negatív záró egyenleggel rendelkező folyószámlák, nem banki folyószámlák. Követelés oldali folyószámlák esetében: BEFT4_C tábla egyéb rövid tartozásai között kell jelenteni Tartozás oldali folyószámlák esetében: BEFK4_C tábla egyéb rövid követelései között kell kimutatni. Úton lévő tételek: külföldre kihelyezett betét vagy nem rezidensnek nyújtott hitel miatt az adatszolgáltató számláját megterhelik, de technikai okokból (pl tárgyidőszak végén) a partner még nem ismeri el az adatszolgáltatóval szembeni tartozását, értékpapír tárgyidőszak végén történő tulajdonosváltása esetén, amennyiben időben eltér a pénzmozgás az értékpapír mozgástól. Valutaállomány hónap végi adás-vétele során keletkező, úton lévő tételek miatti követelések/tartozások - C szektor

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK4_C/BEFT4_C táblák – egyéb 10% alatti tulajdoni részesedések 2.) Egyéb vagyoni részesedések (ERESZK és ERESZT) Követelések: Az adatszolgáltató 10% alatti vagyoni részesedéssel (pl: kft. üzletrésszel) rendelkezik egy nem rezidens vállalatban. Eredeti devizanemként – a külföldi befektetés könyvvezetési devizanemét kell megadni. Tartozások: Az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos 10% alatti vagyoni részesedéssel rendelkezik, Az állományok megadásánál a saját tőke külföldi, 10% alatti tulajdonosára jutó értéket kell feltüntetni. Nettó állományváltozásokat kell megadni. A részesedések után kapott/fizetett osztalékot kell jelenteni a kamatok oszlopában! Mindig hosszú lejáratú kategória. A nemzetközi szervezetekben történő részesedés szerzéseket nem e kódon, hanem az egyéb hosszú lejáratú követelések („EK”) között kell kimutatni! Az egyéb befektetéseknél figyeljük meg, de értékpapírként kerül elszámolásra.

3.) Váltókövetelés és váltótartozások (VALTK és VALTT) Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK4_C/BEFT4_C táblák – váltókövetelések/tartozások 3.) Váltókövetelés és váltótartozások (VALTK és VALTT) A könyvekben szereplő kapott /kiállított váltók - függetlenül attól, hogy milyen tartozás fejében állították ki. (kölcsön ellenében, áru vagy szolgáltatás ellenében stb..) Amennyiben a váltó kibocsátója kamatot kötött ki a váltóösszeg után és a kamatlábat a váltóban megjelölte, a váltókövetelést, illetve -tartozást a kamattal csökkentett értéken kell kimutatni. - el fogunk térni így a főkönyvi nyilvántartástól. Elhatárolt (időarányosan járó/fizetendő) kamatokat kell jelenteni. Az egyéb befektetéseknél figyeljük meg, de értékpapírként kerül elszámolásra.

Havi/negyedéves adatszolgáltatások BEFK5_C/BEFT5_C táblák – egyéb változások részletezése BEFK_C/BEFT_C táblákban a (tőke) követelések/tartozások miatt jelentett egyéb változások részletezésére szolgál (kamatokra vonatkozó egyéb változást nem kell itt részletezni) Egy instrumentum esetében több ok miatt is bekövetkezhet változás ebben az esetben annyiszor kell felvenni a táblába az adott instrumentumot, ahány változási ok következett be. Ugyanazon azonosítókat fel kell tüntetni a BEFK5_C/BEFT5_C táblákban is, amelyek a BEFK/BEFT 1-2-3-4 táblákban használatosak ATSO kódot kell alkalmazni pl.: az adatszolgáltatás egyes táblái vagy a különböző adatszolgáltatások táblái között történő átvezetések esetén, multicurrency hitelek esetében, ha az igénybevett devizanemről áttér a hitel egy másik devizanemre. HIBA kódot kell alkalmazni pl: előző időszaki adatszolgáltatásban tévesen vagy hibásan jelentett tételek korrekciója esetén, ha a tárgyidőszak elején a követelések és tartozások számviteli nyilvántartása szerinti nyitó állománya eltér (pl: visszakönyvelés vagy stornó tételek miatt) az előző időszakban lejelentett záró állományok értékétől.

R10 adatszolgáltatás – konzorciális hitelek KONZK1/KONZT1 Hitelenként kell jelenteniük a konzorciális hiteleket mind a KONZK1/KONZT1 táblákban Az adatszolgáltatás logikája megegyezik a jelenlegi M08 adatszolgáltatással. Hitelek azonosítására szolgáló adatok: „a - h” oszlopok közötti adatok Táblák zárt szerkezetűek (egyezően a BEF táblákkal) Eredeti devizanemben, eredeti lejárat szerint kell jelenteni. Elhatárolt és fizetett kamatokat kell jelenteni. Egyéb változásokat a KONZK2/KONZT2 táblákban kell részletezni, hasonlóan a BEF táblákhoz.

R10 adatszolgáltatás – konzorciális hitelek KONZK1/KONZT1 KONZK1 tábla: Rezidens hitelintézet részvétele nem rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelekben Feldolgozáskor korrekció: (MOL) 100% - (CIB) 20% Követelés növekedés: „j” oszlop: Hitelnyújtás vagy hitelvásárlás: A rezidens hitelfelvevő részére nyújtott hitelek állománya növekedhet új konzorciális hitel nyújtásával vagy rezidens (adatszolgáltató) hitelintézet által a konzorciumban résztvevő rezidens vagy nem rezidens hitelintézettől történő hitelkövetelések megvásárlásával. A nyújtott konzorciális hitelek esetében a kamattőkésítés miatti tőkenövekedést a követelések tranzakciós növekedéseként és az elhatárolt kamatok csökkenéseként kell jelenteni. A konzorciális hitelnyújtást és a hitelkövetelés megvásárlását névértéken kell jelenteni. A hitelkövetelés megvásárlása esetén a forgalmi érték és a névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre: „k” oszlop: Ár(folyam)változások hatása: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték – névérték – vételárban megfizetett kamat különbözete adja ki. „l” oszlop: Vételárban megfizetett kamat: A hitelkövetelés megvásárlási értékében a konzorciumban résztvevő rezidens vagy nem rezidens eladó részére megfizetett kamat összegét kell kimutatni. Követelés csökkenés: „m” oszlop: Hitel törlesztés vagy hitel eladás: A rezidens végső hitelfelvevő részére nyújtott hitelek állománya csökkenhet a konzorciális hitelnek az igénybevevő által történő törlesztésével, az adatszolgáltató által nyújtott konzorciális hitel eladásával. A nyújtott konzorciális hitel törlesztéséből befolyt összegeket és a hitelkövetelés eladását névértéken kell jelenteni. Hitelkövetelés eladása esetén az eladáskori forgalmi érték és a névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani az „n” oszlopban részletezendő árfolyamváltozásra és az „o” oszlopban jelentendő eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamatra. „n” oszlop: Ár(folyam)változások hatása: Az árfolyamváltozások hatását a forgalmi érték – névérték – eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat különbözete adja ki. „o” oszlop: Eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat: A nyújtott konzorciális hitelből eredő követelés eladásáig, az adatszolgáltató által elhatárolt, azonban a hitelfelvevő által pénzügyileg nem rendezett (azaz a meg nem kapott) kamatok – az eladási árban a vevőre átterhelt kamatok – összegét kell itt kimutatni.

R10 adatszolgáltatás – konzorciális hitelek KONZK1/KONZT1 KONZT1 tábla: Nem rezidens hitelintézet részvétele rezidens fizető ügynök közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelben Tartozás növekedés: „j” oszlop: Hitelfelvétel nem rezidenstől vagy hitel eladás nem rezidensnek: A szóban forgó tartozások állománya növekedhet az adatszolgáltató (rezidens fizető ügynök) közreműködésével nem rezidensek által rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelfolyósítások miatt, az adatszolgáltató közreműködésével rezidens hitelfelvevő részére nyújtott konzorciális hitelben az adatszolgáltató saját hitelkövetelésének (vagy annak egy részének) a konzorciumban résztvevő nem rezidens hitelintézetnek történő eladásával. A konzorciális hitelnyújtást és a hitelkövetelés eladását névértéken kell jelenteni. Az adatszolgáltató saját hitelrészének eladása esetén a forgalmi érték és névérték közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre: „k” oszlop: Ár(folyam)változások hatására: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték – névérték – eladásig felhalmozott kamat különbsége adja ki. „l” oszlop: Eladásig felhalmozott, de meg nem kapott kamat: A hitelkövetelés eladási értékében a konzorciumban résztvevő nem rezidens vevő - az adatszolgáltató részére a rezidens végső hitelfelvevőtől meg nem kapott, a vevőre átterhelt összeg - által megfizetett kamat összegét kell kimutatni. Tartozás csökkenés: „m” oszlop: Hitel törlesztés vagy hitel vásárlás nem rezidenstől: A tartozások állománya csökkenhet a konzorciális hitel törlesztésével, a nem rezidens konzorciumi tag által nyújtott hitelrész rezidens részére történő eladásával. A hitelkövetelés vásárláskori forgalmi értéke és a névértéke közti árkülönbözetet meg kell bontani a következőkre: „n” oszlop: Ár(folyam)változások hatására: Az ár(folyam)változások hatását a forgalmi érték – névérték – eladásig felhalmozott kamat különbsége adja ki. „o” oszlop: Vételárban megfizetett kamatra: Az adatszolgáltató által történt hitelkövetelés megvásárlási értékében a konzorciumban résztvevő nem rezidens eladó részére megfizetett kamat összegét kell kimutatni.

R21 adatszolgáltatás - Lejárati bontás Az R07 Egyéb befektetés éven túli lejáratú tartozásaira és Az R10 Konzorciális hitelek éven túli lejáratú tartozásaira és követeléseire Havi bontásban kell megadni a BEFT_C táblákban jelentett negyedév végén fennálló tartozás állományok bontását. LEJ1 tábla csak az R10 KONZK1 tábla hosszú lejáratú hitelköveteléseinek részletezésére szolgál LEJ2 tábla az egyesével jelentett felvett hosszú hitelek jelentésére szolgál Konzorciális hosszú hitelek „KHITT” – R07/R16 adatszolg-ból Államilag garantált hosszú hitelek „AHTT” – R07/R16 adatszolg-ból Egyéb hosszú lejáratú hitelek „EHITT” – csak többségi állami tulajdonúak R10 KONZT1 táblában jelentett konzorciális hiteltartozások „RKHITT” LEJ3 tábla az ország és devizanem összesítésben megadott hosszú lejáratú tartozások lejárati bontására EHITT, REPOT, PLIZT, KERHITT, ET – R07/R16 adatszolg-ból LBETT – R07/R16 adatszolg-ból

R21 adatszolgáltatások - Lejárati bontás Szektorális sajátosságok: LEJ1 tábla csak az R10 KONZK1 tábla hosszú lejáratú hitelköveteléseinek részletezésére szolgál LEJ2 tábla az egyesével jelentett felvett hosszú hitelek jelentésére szolgál Konzorciális hosszú hitelek „KHITT” – R07/R16 adatszolg-ból Államilag garantált hosszú hitelek „AHTT” – R07/R16 adatszolg-ból Egyéb hosszú lejáratú hitelek „EHITT” – csak állam, vagy többségi állami tulajdonú adatszolgáltató, MNB (ők kizárólag itt a LEJ2 táblában jelenthetik az egyéb h. felvett hiteleik lejárati bontását) R10 KONZT1 táblában jelentett konzorciális hiteltartozások részletezése „RKHITT” LEJ3 tábla az ország és devizanem összesítésben megadott hosszú lejáratú tartozások részletezésére szolgál EHITT, REPOT, PLIZT, KERHITT, ET – R07/R16 adatszolg-ból LBETT – R07/R16 adatszolg-ból

R24 és R28 adatszolgáltatások Világbank részére készülő adatszolgáltatások - nem fizetési mérleg összeállításhoz használjuk. A hiteleket egyesével kell jelenteni egyezően a BEFT1_C táblában alkalmazott azonosító adatok használatával. Az adatszolgáltatások a hitelek egyedi adatairól kérnek információkat. BEFT6 tábla: Éven túli adósságokkal kapcsolatos egyedi adatok BEFT7 tábla: Éven túli adósságok átütemezése, törlesztési és kamatfizetési ütemezése BEFT8 tábla: Éven túli adósságokra vonatkozó módosító adatok

Pénzügyi derivatívák Előadó: Horvátthné Fedor Katalin

A jelenlegi és az új banki adatszolgáltatási rend összehasonlítása Jelenlegi adatgyűjtés Kiértékelt saját állományok M01 tábla: HUF-ban összesítve, követelések és tartozások megbontásban, 53C és 60C típuson jogcímezett saját és vállalati pénzforgalmak követelések: 53., tartozások: 60., ezen belül bevételek és kiadások (1 és 2), eredeti devizában, országonként B. Az új adatgyűjtés Csak a saját ügyletekre Állományi és forgalmi adatok egyaránt: HUF-ban Követelések és tartozások szerint külön táblákban Alaptípusonként (instrumentumonként) Országonként

Az új adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás tartalma: Nem rezidens partnerrel kötött saját pénzügyi derivatíva ügyletek, az ügylet megkötése napjától a lezárás (lejárat, vagy lejárat előtti lezárás) napjáig jelenteni kell róla valamilyen adatot. Adatszolgáltatások: Havi vagy negyedéves adatszolgáltatás (R05/R14, szektorsemleges) Negyedéves adatszolgáltatás értékhatára: Tranzakciók (bevétel és kiadás) összege: 250 millió Ft vagy Pozíciók (követelés és tartozás) piaci értékének összege: 50 millió Ft Az adatszolgáltatás táblái: Két külön tábla a követelésekre és tartozásokra: DERK – DERT A táblák szerkezete azonos, soronként zárt felépítés: Nyitó állomány +/- tranzakciók + átértékelés + egyéb állományváltozások = záró állomány

Besorolás az egyes táblákba Besorolás alapja: (azonos a jelenlegi előírásokkal!) a pozíciók kötésenként, piaci áron történő kiértékelése (állományok és tranzakciók esetében is) Bruttó módon kell jelenteni (követelések és tartozások táblában, nem összevezethetők az azonos partnerrel kötött, vagy azonos típusú üzletek) Állományok (pozíciók): pozitív piaci értékű (követelés) és negatív piaci értékű (tartozás) pozíciók összege külön-külön (a szerződés megkötésének időszakától, s az ügylet lezárása, lejárata tárgyidőszaki jelentésében már 0) Tranzakciók: zárás, lehívás, időszaki nettó fizetés: a tranzakció időpontjában a derivatíva megállapodás piaci értéke szerint (ugyanabban a táblában mindkét lába) Időszaki, többirányú fizetések: nyitó pozíció szerint (ezek kivételek) Az egyes ügyletek állományi és tranzakciós adatai egy időszakon belül lehetnek eltérő táblákban is (kivéve opciók), ugyanakkor az egymást követő tárgyidőszakokban is válthatnak táblát

A táblák kitöltése Ügylet típusa: derivatíva altípusok, kódok választásával Országkód: nem rezidens partner ország besorolása szerinti ISO kód Nyitó pozíció = előző időszak záró pozíciója (a tárgyidőszakban kötött ügyletnél 0) Tranzakciók: Deviza, illetve valuta ügyletek esetében: a tényleges fizetések, illetve elszámolt összegek. Más mögöttes termék leszállításával: csak az értékkülönbözet a derivatíva táblákban, a termék szerződés szerinti és a leszállításkori piaci ára közötti különbözet iránya szerint Egyéb változások: derivatíváknál nem jellemző, pl. hibajavítás, átsorolás Átértékelés: árfolyam és piaci ár változásának hatásai: együtt, reziduális alapon Záró pozíció: az időszak végi ügyletenkénti kiértékelés eredményeként kapott, országonként, derivatíva típusonként összesített piaci érték

Előjelek Pozíciók (állományok): A nyitó és záró pozíció csak nem negatív szám lehet! Időszaki változásoknál (forgalom): Tranzakciók: bevételek és kiadások pozitív előjellel (stornó tétel lehet negatív) Állományt növelő („d”): Követelés táblában kiadás, Tartozás táblában bevétel. Állományt csökkentő („e”): Tartozás táblában kiadás, Követelés táblában bevétel Átértékelések és egyéb változások: pozitív és negatív előjel egyaránt használható (összességükben növekedést vagy csökkenést eredményeztek-e)

A jelentendő derivatíva alaptípusok Az alábbi instrumentum kódok megadásával: Határidős ügyletek Forward FW Futures FT Swapok SW Devizaswap Kamatlábswap Keresztdevizás kamatláb swap Opciók: Kiírt (eladott) vételi (call) és eladási (put) jog: Kötelezettség OE Vásárolt vételi (call) és eladási (put): Követelés OV Egyéb (pl. FRA, hitelderivatívák, áruügyletek) EG

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai Futures Tőzsdei standard elszámolás: naponta rendezik az érték különbözetet… Pozíciók: nincs sem követelés, sem tartozás, mivel naponta kifizetik. Tranzakciók: a margin számlán a tárgyidőszak folyamán történt napi rendezések összege, az irányuk szerinti tábla „e” oszlopában (pozíciót csökkentő) Jóváírások: a DERK táblában (bevétel) Terhelések: a DERT táblában (kiadás) (irányuk ügyletenként is többször változhat a tárgyidőszak alatt) A fenti, tranzakciónak számító fizetések után a margin számlán a tárgyidőszak végén maradó egyenleg a biztosíték összege, tehát nem derivatíva, hanem egyéb befektetés! Ha nincs napi elszámolás: jelentés a II. Forward ügyletekre megadott módszer szerint.

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai (folyt) Forward Nincs napi elszámolás: Pozíciók: ügyletkötés napjától változó értékű, adott tárgyidőszak végén a kiértékelés eredményétől függően a DERK vagy DERT táblában Tranzakciók: (az ügylet eredménye szerinti táblában) Leszállításos: a szerződés szerinti értéknapon végrehajtott konverzió, bevétel és kiadás tényleges (HUF-ra átszámított) összegét kell jelenteni, vagy a DERK, vagy a DERT táblában (mind a bevételt, mind a kiadást ugyanabban a táblában!) Elszámolásos (gyakoribb): a nyereség, veszteség rendezésének iránya szerint, a pozíciót csökkentő „e” oszlopban: Bejövő, jóváírt összeg a DERK követel táblában (bevétel) Kimenő, terhelés összege a DERT tartozás táblában (kiadás)

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai (folyt) Opciók Adatszolgáltató szempontjából az opció: Kiírt (eladott) OE: mindig tartozás (DERT-ben jelentve a pozíció és forgalom egyaránt) Megvásárolt OV: mindig követelés (DERK-ban jelentve a pozíció és forgalom egyaránt) Pozíciók: a kiértékelés eredménye szerinti összeg (kivéve, ha napi rendezés: akkor 0, mint a futures ügyleteknél). Tranzakciók: Ügylet indulásakor: Opciós díj (pozíciót növelő „d” oszlopban): fizetett: DERK táblában kapott: DERT táblában Ügylet lezárásakor: Lejárat, lehívás nélkül: nincs jelentendő tranzakció! Lehívás értékkülönbözet elszámolásával: bejövő, jóváírt összeg DERK tábla, kifizetett, terhelt összeg DERT tábla (pozíciót csökkentő „e” oszlopban). Lehívás leszállítással: deviza vagy valuta: konkrét konverzió bevételként és kiadásként (DERK megvásárolt, DERT kiírt opciónál)

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai (folyt) Swapok: 1. Devizaswap Jelentendők az O/N és a T/N swapok is! Pozíciók: Kiértékelés eredményétől függően (határidős láb kiértékelése, mint a forward ügyleteknél) vagy a DERK, vagy a DERT táblában (tárgyidőszakonként eltérő lehet) Tranzakciók: a rövid láb konverzió, azt az új fm adatszolgáltatásokban sehol nem kell jelenteni! A hosszú láb jelentése, mint a forward ügyleteknél: lejáratkor leszállítással, a szerződés szerinti értéknapon végrehajtott konverzió, bevétel és kiadás tényleges (HUF-ra átszámított) összege az ügylet eredményétől függően a DERK, vagy a DERT táblában (mind a bevételt, mind a kiadást ugyanabban a táblában!) A futamidő alatt szerződés szerint történő esetleges további fizetések is, a megfelelő táblában, a fizetés iránya szerint.

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai (folyt) Swapok: 2. Kamatswap Egydevizás kamatláb swap: Pozíciók: Kiértékelés eredményétől függően (jövőbeni kamatfizetések nettó jelenértéke) vagy a DERK, vagy a DERT táblában (tárgyidőszakonként eltérő lehet) Tranzakciók: A kamatfizetések az ügylet teljes élettartama alatt (általában fix és változó kamat cseréje, rendszeresen ismétlődő, eltérő időpontokban, akár eltérő tárgyidőszakokban is) abban a táblában, amely az ügylet tárgyidőszaki nyitó pozíciójának felel meg a fizetés iránya szerint bevétel és/vagy kiadás (lehet a nettó összeg is, amennyiben egy időpontban történt a fizetés) Többdevizás kamatláb swapok: Különválasztva devizaswap és kamatlábswap összetevőkre…

Az egyes alapinstrumentumok jelentésének sajátosságai (folyt) Egyéb derivatív ügyletek Minden, más kód alatt nem jelentett pénzügyi derivatíva ügylet (pl. FRA-k, hitelderivatívák, határidős ügyletek valamely reál termékre) FRA ügyletek (Egydevizás határidős kamatláb megállapodások): Pozíciók: Kiértékelés eredményétől függően (elszámolásos, a szerződéses és a tárgyidőszak végi piaci kamatlábak eltérése alapján a kamatkülönbözet jelenértéke) vagy a DERK, vagy a DERT táblában (tárgyidőszakonként eltérő lehet) Tranzakciók: Fixingkor a tényleges értékkülönbözet fizetése: iránya szerint vagy a DERK, vagy a DERT táblában, a pozíciót csökkentő „e” oszlopban.

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak Előadó: Horvátthné Fedor Katalin

Adatszolgáltatásra kötelezettek: MNB által kijelölt bankok Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak Gyakoriság, adatszolgáltatásra kötelezettek R11 adatgyűjtés Gyakoriság: havi Adatszolgáltatásra kötelezettek: MNB által kijelölt bankok R18 adatgyűjtés Gyakoriság: negyedéves Adatszolgáltatásra kötelezettek: MNB által havi adatszolgáltatásra ki nem jelölt bankok, amennyiben a tárgynegyedévi jelentésköteles összes bevételi vagy összes kiadási forgalmuk eléri a 100 M Ft-ot Negyedéves jelentési kötelezettség alól kimarad: Államháztartás szektor: G – Központi kormányzat H - Helyi önkormányzat I – TB alapok HSNP (K)

Jelentésköteles adatok 1 db tábla: VISZ (R11 és R18 adatgyűjtésben is) Sajátos: kizárólag forgalmi adatokat kérünk (bevétel/kiadás), országonként és devizanemenként Az ügylet jellegét az első oszlopban kódok választásával kell megadni: VTA : termékadók (pl: importvám) VETA : egyéb termelési adók (pl: környezetszennyezés miatt kivetett adó) VJA : jövedelem és vagyonadók VTH :TB hozzájárulások VEVA : egyéb viszonzatlan átutalások (pl: bírság, kötbér, kártérítés) VTD :tőkeadók VBT : beruházási támogatások VETT : egyéb tőketranszferek (pl: garancia, kezesség miatti fizetések) ESZ : eszmei, szellemi javak (pl: szabadalom, találmány, szerzői jog) megszerzése, átruházása (tehát nem a használatért fizetett/kapott díj!) Egyszerű tábla: 5 oszlop Nem rezidens felekkel szembeni forgalom!

Jelentésköteles adatok számbavétele A pénzforgalmi adatokat a pénzmozgással egyidejűleg kell megadni kapott tételek: bevétel fizetett tételek: kiadás (ha a rendezés beszámítással, vagy elszámolással történik, akkor is jelenteni kell!) Korábban kapott ill. fizetett viszonzatlan átutalás visszautalása esetén negatív előjellel Adatok egész devizában, a pénzügyi teljesítés (illetve az elszámolás) devizanemében Figyelem! ÁFÁ-t (nem rezidens adóhivatalnak fizetett, ill. nem rezidens adóhivataltól visszakapott ÁFÁ-t) nem kell jelenteni!

Tőkebefektetések Előadó: Veitzné Kenyeres Erika

Adatszolgáltatások R01Tőkebefektetésekben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai R03 Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása R13 Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása R29 Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

Értékhatárok (vagylagosak!) Kritériumok Negyedéves Éves a külföldi befektetőkre jutó saját tőke összege >=1 Mrd Ft vagy < -1 Mrd Ft >= 250 M Ft vagy < -250 M Ft a 10%-os közvetlen tulajdoni hányadot elérő külföldi részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke >= 100 M Ft >= 10 M Ft vásároltak nem rezidenstől vagy értékesítettek nem rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os részesedést >= 250 M Ft   Állományi adatra vonatkozó értékhatárok (első, második és negyedik sor) esetében a tárgyidőszak elején (a tárgynegyedév első napján, ill. a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapján) a tárgyidőszak végén (a tárgynegyedév utolsó napján, ill. a tárgyév mérlegfordulónapján) fennálló kritériumok is adatszolgáltatási kötelezettséget jelentenek. Első sor kapcsán a figyelmet felhívni: nincs benne a 10%-os korlát! (OTP)

Célja: partnerenkénti jelentés megkönnyítése TORZS tábla adatok R01 -Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai (1.) Tartalma: a partnerek azonosítást szolgáló, ill. feldolgozás szempontjából mérvadó törzsadatainak megadása, partnerazonosító-kódok hozzárendelése a felekhez Gyakorisága: eseti Célja: partnerenkénti jelentés megkönnyítése TORZS tábla adatok regiszter Partnerenkénti jelentés - eddig is ez volt és a jövőben is lesz Mit jelentett eddig?: a jelentések minden tábláját annyiszor töltötték ki, ahány anya/leány volt, ha valamelyik táblában adott partnernek nem volt adata, üresen hagyták Mit jelent a jövőben?: A jövőben az eddigi módszer a megfigyelt partneri kör jelentős növekedése miatt nem tartható fenn, a táblákon belül kell megadni, hogy az adat mely partnerhez tartozik Annak érdekében, hogy ne kelljen minden soron megjelölni a partner nevét, országát, székhelyét, bevezetünk egy azonosítási rendszert. A partnerek törzsadatait így elegendő csak 1x megadni és az esetleges változásokkor frissíteni, Az adatszolgáltatónak kell adnia minden partnerének egy egyedi azonosító számot, amelyet később a jelentésekben használni kell. Az MNB-ben így feláll egy regiszter, ami tartalmazza a vállalatok összes cégcsoportba tartozó partnerét egyedi azonosítóval és azok törzsadatait Eseti gyakoriság értelmezése!

R01 -Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók nem rezidens partnereinek törzsadatai (2.) Főbb tudnivalók: Az R03, R13, R29 teljesítésére kötelezetteknek kell kitölteni. Mely partnerekről kell R01 adatszolgáltatást teljesítenie? Amely partnerek tekintetében az R03, R13, R29 adatszolgáltatásokban jelentenek adatot, továbbá (ettől függetlenül!) a végső befektetőről A TORZS táblát annyiszor kell kitölteni, ahány jelentésköteles partner van Ha a törzsadatokban változás történik módosítást kell küldeni.

R03, R13 adatgyűjtések R03, R13 - összesen 13 db tábla (C, D, E) 1 db TRN/TRH: regiszter célú kérdések 10 db TB (TB01-TB10): részvény és egyéb tulajdoni részesedés 2 db TB11 és TB12: befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti követelés, tartozás Kitöltés devizaneme: Könyvvezetés devizaneme (adatszolgáltató/külf. érdekeltség) Követelés/tartozás devizaneme A fentiek közül 11db tábla egyező (azonos azonosító kódokkal rendelkeznek) Az eltérés a szektorspecifikációs miatt van C és D és E szektorba tartozó adatszolgáltatóknak nem a tőkebefektetések között kell jelenteniük a külföldi közvetlen tőkebefektetőjükkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésükkel, külföldi fióktelepükkel ill. az egyéb külföldi vállalatcsoport tagokkal lebonyolított, tulajdonosi viszonyon kívüli egyéb követeléseiket/tartozásaikat (az R02/R12-ben ennek megfigyelésére szolgáló TBK és TBT táblák kimaradnak) A befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti követelések/tartozások viszont a tőkebefektetések adatszolgáltatásban jelentendők, erre 1-1 külön tábla szolgál tábla (TB11 és TB12 az R03/R13 adatgyűjtésekben)

TRN és TRH táblák Az adatszolgáltató egyes, regisztercélú adatainak megfigyelésére szolgál: A kérdések arra irányulnak, hogy a tőkebefektetés kérdőívben jelentésköteles tranzakciók előfordultak-e a havi adatszolgáltatóknál, ill. meghatározott értékhatár felett a a negyedéves adatszolgáltatóknál A havi és negyedéves adatszolgáltatás nem lehet nemleges, mert a táblasor részét képező 13 db tábla közül a TRH ill. TRN táblákat mindig ki kell tölteni! A TRH/TRN táblákban megadott válaszok alapján kiderül, hogy a kérdőív további táblái közül melyeket kell kitöltenie az adatszolgáltatónak

TB01, TB02, TB03, TB04 táblák (1.) Tulajdonosi részesedést érintő tranzakciók, azaz tőkebefektetés és tőkekivonás Megkülönbözetés: kinek kiben fennálló részesedéséről van szó? TB01 és TB02: külföldiek adatszolgáltatóban való részesedése - tartozások TB01 = a külföldi fél közvetlen tőkebefektető (részesedés >=10%) TB02 = a külföldi fél az adatszolgáltatónak a közvetlen tőkebefektetése, aki egyidejűleg kereszttulajdonosa (részesedés <10%) TB03 és TB04: az adatszolgáltató külföldi részesedése - követelések TB03 = a külföldi fél az adatszolgáltató közvetlen tőkebefektetése (részesedés >=10%) TB04 = a külföldi fél az adatszolgáltató közvetlen tőkebefektetője, akiben egyidejűleg az adatszolgáltató kereszttulajdonos (részesedés <10%)

TB01, TB02, TB03, TB04 táblák (2.) Oszlopok: Partnerazonosító-kód Könyvvezetés devizaneme; TB01, TB02: adatszolgáltatóé TB03, TB04: külföldi befektetésé c) és f) Instrumentumok: kódokkal kell megadni a táblában a tőkeemelés és tőkekivonás típusát PENZ, APPT, APPE, TART, JTNE AVS (TB01, TB02) AVH (TB01, TB02) AV (TB03, TB04) CASH d) e) g) és h) Ügylet névértéke és piaci értéke i) és j) Adásvétel esetén rezidens fél adatai

TB05, TB06 táblák Tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok időszak végi állománya Megkülönbözetés: kinek kiben fennálló részesedéséről van szó? TB05 külföldiek adatszolgáltatóban való részesedése - tartozások TB06 az adatszolgáltató külföldi részesedése – követelés Oszlopai: a), b) értékpapír azonosítók c), d), e) tőzsdei papírokra vonatkozó adatok (devizanem, névérték, tőzsdei záróár) f) partnerazonosító kód g) záró állomány (nem rezidens/adatszolgáltató tulajdonában lévő) TB06 h), i), j) adatszolgáltató letétkezelőjének adatai

TB07, TB08 táblák Tulajdonosi részesedésből származó jövedelem (osztalék) TB07 követelés TB08 tartozás Állományi és forgalmi adatokat is tartalmaz Jelentésköteles követelés/tartozás jóváhagyott osztalék: jóváhagyástól kifizetésig kifizetett osztalékelőleg: kifizetéstől jóváhagyásig/visszafizetésig Mindkét esemény a tőkebefektetés iránya szerint lehet követelés és tartozás is!

TB09 tábla Rezidens társaságban való részesedés szerzés/átruházás, ha a másik fél nem-rezidens Célja: Átruházás esetén: regiszter célú információ szerzés Piaci érték megfigyelése

TB10 tábla Külföldi ingatlantulajdont érintő tranzakciók (minden ügylet, ami az adatszolgáltató külföldi ingatlanaikat mennyiségét növeli, vagy csökkenti) Sajátosság: országot az ingatlan helye jelöli ki! rezidens és nem rezidens partnerrel kötött tranzakciók is jelentendők

TB11 és TB12 tábla Befizetett, de be nem jegyzett tőke miatti követelés és tartozás

R29 éves adatszolgáltatás Táblái TRE – regiszter célú adatok TEA1-TEA5 táblák – adatszolgáltatóra vonatkozó adatok – csak külföldi közvetlen tőkebefektető esetén kell kitölteni TEL tábla – külföldi érdekeltségekre (külföldi közvetlen tőkebefektetésre, külföldi közvetett tőkebefektetésre, külföldi fióktelepre) vonatkozó adatok TEI tábla – külföldi ingatlantulajdonra vonatkozó tábla

TEA táblák TEA1 részesedésre vonatkozó adatok TEA2 mérleg adatok TEA3 eredmény kimutatás néhány adata (adózott eredmény, osztalék stb.) TEA4 normál üzletmenethez nem kapcsolódó tételek TEA5 kiegészítő adatok

TEL tábla 02-03. sor: törzsadatok 05-08. sor: közvetlen tőkebefektetésben fennálló részesedésre és kereszttulajdonlásra vonatkozó adatok 10-11. sor: közvetett tőkebefektetésben fennálló részesedésre és kereszttulajdonlásra vonatkozó adatok 13-19. sor külföldi tőkebefektetés mérleg adatait (közvetlen és közvetett tulajdonlás esetén is) 21-24. sor külföldi tőkebefektetés eredmény kimutatásának adatai (közvetlen és közvetett tulajdonlás esetén is) 26-27. sor: külföldi fióktelepre vonatkozó adatok 29-46. sor: normál üzletmenethez nem kapcsolódó tételek (közvetett tulajdonlás esetén nem kell!) 48-58. sor: FATS statisztikához adatok, ha a külföldi vállalat nem pénzügyi vállalat 60-70. sor FATS statisztikához adatok, ha a külföldi vállalat pénzügyi vállalat Külföldi partner azonosítókat minden sorban fel kell tüntetni.

TEI tábla Külföldi ingatlantulajdon esetén kell kitölteni Állomány és állományváltozás és jövedelem adatokat is kérdez Tranzakcióknak meg kell egyeznie a havi/negyedéves adatszolgáltatásban jelentett adatokkal