Neuroendokrin -szabályozás Hipotalamusz-adenohipofizis rendszer Pajzsmirigy élettan Mellékvese működése

Hipotalamusz-adenohipofízis rendszer

Hipotalamusz endokrin működése A ventrális magvak szabályozzák valamennyi adenohipofízis hormon termelődését és felszabadulását Hipofizeotrop neuronok axonjai az eminentia-medianaban vegződnek, AP hatására a neurohormonok a vérbe jutnak→portális erek → adenohipofízis Kémiai szerkezetűk alapján peptidek, kívétel a dopamin Határsuk alapján: releasing és inhibiting hormonok

Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel

Hipofizeotrop hormonok Hipofízis hormon Hipofízis hormont termelő sejt Kortikotropin realsing hormon, CRH adrenokortikotropin ACTH Kortikotrop sejt Tireotropin releasing hormon TRH Tireotropin (tireoidstimuláló) TSH Tireotrop sejt Gonadotropin releasing hormon (gonadoliberin) GnRH Follikulostimuláló hormon FSH Luteinizáló hormon LH Gonadotrop sejt Növekedési hormon releasing hormon (Somatoliberin) GHRH Szomatotrop homon STH Szomatotrop sejt Szomatosztatin (somatotropin release inhibiting hormone SRIF STH Dopamin (prolactin release inhibiting hormone) PIF Prolaktin Laktotrop sejt

Monospecifikusak, de vannak olyanok is melyek több hormonra fejtik ki hatásukat (TRH → STH↑, PIF → TSH↓, FSH ↓, LH ↓, SRIF → ACTH ↓, STH ↓). Adenohipifízis hormontermelése spontán, a hipotalamusz szinkronizálja , szekréciós pulzusokat hoz létre Prolaktin termelése releasing hormon nélkül történik A neurohormonok a neurohipofizotrop sejteken kívül más neuronokban is megtalálhatók (NT, NM működnek) Portális vérben egyéb neuroszekrétumok is megjelennek – AVP (ADH, vazopresszin) melyet a NSO és a NP kissejtes neuronjai termelnek – ACTH termelését+. NSO és NP magnocelluláris neuronjainak axonjai → AVP és oxitocin → hipofízis nyél → neurohipifízis

Neurohormon termelése Hormontermelés nem egyenletes, pulzáló jellegű Csak rövid ideig fejtik ki hatásukat a célsejteken Folyamatos jelenlétükben a célsejtek elveszetnék érzékenységüket (pl. nagyon érzékenyek a gonadotrop sejtek) A hormontermelő sejtek változtatni tudják A kibocsátások közti időt, amplitudójét A termelt molekulák számát A hormontermelés napi ritmust is mutat (vak emberben 25 órás) Endogén Sötétség/világosság váltja ki → NSCH ←retina

Az adenohipofízis hormonjai Perifériás hormon visszacsatolás Peptid ACTH Glukokortikoidok (kortizol) negatív Glikoprotein hormonok TSH FSH LH Fehérjék STH (GH) PRL Tiroxin, trijódtironin Inhibin Ösztrogén (nők) Tesztoszteron (férfiak) IGF-1 - negatív, pozitív

ACTH POMC- proopiomelanokortin prohormonból képződik 39 aminosav alkotja Fiziológiás szabályozás – negatív visszacsatolás Jellegezetes napi ritmus –alvás első óráiban, max. kora reggel Napközben folyamatosan csökken, min. Este Szekréciót más tényezők is befolyásolják Fizikai, pszichikai megerőltetés, stressz Funkciói: Glukokortikoidok termelésének fokozása a ZF Androgének termelésének fokozása a ZR Mellékvese differenciálódása Ha nagyobb mennyiségben termelődik és hosszabb ideig fokozza a aldoszteron szekréciót is Tartalmazza a MSH-t is, túltengsé esetén →bőr pigmentál lesz (bronzkór)

Glikoprotein hormonok TSH Pajszmirigyhormonok termelését szabályozza Termelődését befolyásolja a tiroxin és trijódtironin –ha a pajysmirigyhormonok szekréciója hiányos TSH túltermelés következik be TRH hiányában elégtelen, de nem szűnik meg teljesen Termelődése napi ritmust mutat Napközben csökken, estére fokozódik, éjjel max., reggelre lecsökken Gonadotrop hormonok Gametogenézist és a nemi hormonok termelését egyaránt befolyásolják A visszacsatolásos szabályozás nemekben különbözik -lásd szap. élettanát Szekréciójukat a GnRH szabályozza –pulzusgenerator PRL-gátolja – pl. Szoptatás alatt gatolja úgy a petesejtképzést mint a nemi hormonok termelődését is

Fehérjehormonok (PRL, STH) Receptoruk-citokinreceptor Szerkezetükben 15% homológia A gének struktúrája is hasonló PRL Funkciói: Emlőmirigy előkészítése terhesség alatt Tejelválasztás szabályozása, útód táplálása Laktotrop sejtek működése hipotalamikus neurohormon nélkül történik Állandó tónusos gátlás alatt áll – dopamin STH növekedés – epifizis porckorongra hat, beindul a kondrociták osztódása, proliferációja anyagcsere-folyamatok szabályozása - vércukorszint emelő – glukagon révén - csökkenti a perifériás szövetek inzulinérzékenységét - zsírszövetben fokozza a lipolitikus hormonok hatását → növeli a vérplazma szabad zsírsav szintjét - fokozza a fehérjeszintézist Szervezet alkalmazkodása éhezéshez, stresszállapothoz Hatására a szövetekben különböző növekedési faktorok képződnek (szomatomedinek- IGF, EGF, bFGF)

STH szekréció szabályozása Emberben 5-10 µg/mirigy GHRH befolyásolja a GH szekréciót és a GH –gén átírását A szomatostatin nincs hatással az átírásra és a hormonszintézisre, de meghatározza a szekréciós pulzusok időzítését és amplitúdóját Szekréciós pulzusnak napi ritmusa van Lassú hullámú alvási szakaszban - fokozódik REM szakaszban- csökken akár kimaradhat

GH-génműködést befolyásoló tényezők T4/T3 – GHRH termeléshez szükséges A GHRH-receptorok expressziója T4/T3 hiányában GH –szint alacsony Glukokortikoidok Szomatotrop sejtekre hatnak, génátirás és GHRH receptor számának fokozása Hiányában GH szint alacsony

A pazsmirigy élettan

Két lebeny Isztmusz Kötőszöveti tok borítja Sövények lebenyket határolnak A mirigyállományt fol-likulusok és para-follikuláris sejtek alkotják A parafollikuláris sejtek kalcitonint termelnek (csökkenti a vér kálcium szintjét azáltal, hogy gátolja felszívódását a csontokból).

A pajzsmirigy működése Tireociták- tüszőkbe rendeződnek – pajzsmirigyhormon termelése Polarizált sejtek Alakjuk a mirigy működésével párhuzamosan változik Hormonok: tiroxin és a trijódtironin

Jódfelvétel és hormontermelés Jodidionok formájában történik Sejtek bazális membránja- jodidtranszportert tartalmaz Na+-K+ pumpa Na+-jodid kotranszportert Tireoglobulin szintézis sejtben- exocitózis- kolloid Jódozás a sejt apikális csúcsán Szabadgyök képzése- peroxidáz Elektronakceptor-hidrogénperoxid Jódozás I lépés- tirozin oldalláncban szubsztitució- monojód tirozin (MIT) II lépés – másik oldallánc -DIT Tirozinok kondenzáció MIT+ DIT DIT+DIT Szállítás - plazmafehérjékhez kötötten Raktár -2, 3 havi hormon- kolloidban Szabályozás – TRH, TSH révén Gátló hatás- tiouracil, SCN-perkolát (szulfocianát)

Pajzsmirigyhormonok hatásai Génexpresszió szabályozásával irányítják a szervezet fejlődését, az idegrendszer működését és anyagcsere-folyamatokat Központi idegrendszer -mielinizáció, dendritek elágazódása, szinaptikus kapcsolatok, reflexek kialakulása és normális működése, ingerlékenység meghatározása Növekedés- növekedési faktorok termelésének serkentése Bőr- proteoglikánok lebontása Alap-energiaforgalom beállítása –oxigénfogyasztás révén Vérkeringés – perctérfogat, pulzustérfogat, szívfrekvencia fokozása, közvetlen hatás a miozin szintézisének fokozása, sejtek Ca2+ felvételének szabályozása, β receptorok kifejezésének fokozása (erősítik a katekolaminok hatását)

Anyagcserére kifejtett hatásuk Anyagcsere-folyamat hatás Glúkóz felszívás a bélből fokozás Glukoneogenézis Sejtek inzulinérzékenysége csökken Fehérjeszintézis Koleszterinszintézis Koleszterinlebontás Vérplazma koleszterinszintje Lipolízis a zsírszövetben Szabad zsírsavak oxidációja Trigliceridszintézis májban Vérplazma trigliceridszintje Lipoproteinlipáz érfalban Zsírraktárok trigliceridtartalma

A pajszmirigy működési rendellenességei Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) – pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe tárolódik Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő pendrin révén jut A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow- exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat. Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás (magas a vér TSH szintje) kretinizmussal Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC, szifilisz), férgek, daganatok. Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita beszürődés, csökkent PH termelés

A mellékvese működése

A mellékvesék helyzete A vesék zsíros tokjában helyezkednek el. A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és velőállomány. A kéregállomány mezodermális eredetű. A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális eredetű.

Kéregállomány Glomeruláris réteg - sejtek gomolyagokat képeznek – mineralokortikoid hormont termelnek, emberben aldoszteron (só és vízháztartás szabályozása) Köteges réteg – a sejtek hosszúkás kötegekbe rendeződnek, – glukokortikoidokat termelik, emberben a kortizolt (szénhidrátok anyagcseréje) Retikuláris réteg- a sejtkötegek rács alakúak –androgént termelnek mindkét nemben Dehidropeinandroszteron (DHEA) Dehidropeinandroszteron-szulfát (DHEAS) A rétegek vastagsága a szervezet élettani funkciójának megfelelően változik. Embrióban és újszülöttben fejlett a retikuláris zóna. Egy év után visszafejlődik és a köteges réteg gyarapodik Nemi érés idején a retikuláris réteg újból vastagszik Klimax után a retikuláris zóna vékonyodik, főleg nőkben

Glukokortikoidok hatásai Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg végtagokban). Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját – főleg patkányokban, emberben kevésbé) Immunszupressziv hatás- limfociták apoptózisa csecsemőmirigyben, nyirokcsomókban Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a terhesség utolsó időszakában -szurfaktant Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják az arginin-vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban (hiányában rendellenes víz visszatartás következik be). Keringés- perctérfogat és vérnyomás fokozása a noradrenerg beidegzés révén Idegrendszer – neuronkapcsolatok (hangulat, alvás- ébrenléti ciklus)

Glukokortikoidok szerepe a stresszválaszban Stressz- válaszrekació – Selye 1936 Katekolaminok szintézise mellékvesében fokozódik Szimpatikus idegrendszer aktiválódása CRH-szekréció fokozódása →ACTH +→glukokortikoid+ Glukagon, STH - azonnali anyagcserehatásuk van Fokozódik a vérerek katekolamin és angitenzin II érzékenységük

Kóros mellékvesekéreg-funkciók Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik. Hipoglikémia Csökkent vérnyomás – adrenerg beidegzés csökkenése Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez vezet Mellékvesekéreg hiperfunkció -Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet -Cushing-kór – ACTH többlet Izomzat sorvadása Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt) A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc

Velőállomány Hám jellegű poligonális sejtek alkotják, módosult neuronok, kötegeket vagy fészkeket ké-peznek. Adrenalint és noradrenalint termelnek. Káliumkrómáttal kezelve barna színűek a sejtek, ezért még kromaffin sejteknek (2) is nevezik őket. A sejtek közt szinuszoid hajszálerek (1) és idegsejtek (3) találhatók. A hormontermelő sejteken pre-ganglionáris szimpatikus ideg-rostok végződnek. A kromaffin sejtcsoportok a mellékvesevelőn kívül szimpatikus ganglionok közelében levő paraganglionokban is meg-találhatók. Hatásuk a szimpatikus ideg-rendszer hatásával megegyezik.