Férfibeszéd – családról és munkáról A FIONA Alapítvány kutatása 2007. január – március

FIONA – Fiatal Nőkért Alapítvány Célja: a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének elősegítése a teljesebb demokrácia elérésének érdekében; fiatal nők, lányok öntudatosságának, jogismeretének növelése; fiatal korosztály érzékenyítése Eszközei: kutatás és adatgyűjtés, információ-terjesztés és oktatási tevékenység, szakértői tanácsadás, figyelemfelkeltő, köztudat-formáló programok és kampányok szervezése, kiadványok megjelentetése, önszerveződő társadalmi csoportok megerősítése és támogatása

„Férfibeszéd – családról és munkáról” kutatás 2007. január – március Cél: felmérni a munka és magánélet összeegyeztetésével kapcsolatban a férfi vezetők személyes hozzáállását, véleményét, attitűdjét Kérdéssor összeállítása fókuszcsoportos interjú alapján Háttértanulmány: a munka és magánélet összeegyeztetésének társadalmi és politikai hátteréről Irányított interjúk férfivezetőkkel Interjúk kiértékelése, elemzése Tanulmány elkészítése, szakmapolitikai javaslatok összeállítása

Munka és magánélet összeegyeztetése – miért fontos? A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének eléréséhez mindkét fél közreműködésére szükség van Fontos a férfiak bevonása az egyenlőséget célzó programokba, intézkedésekbe Együttműködés egyik fő területe: munkaerőpiac, otthoni munkavégzés Munka és magánélet összeegyeztetése (work-life balance) és a férfiak bevonása kulcsfontosságú terület (key policy area) az EU-nak a nemek társadalmi egyenlőségére irányuló politikájában

Interjúalanyok I. Politikai döntéshozók: kormányzat, szakpolitika, törvényhozás közép- és felsővezetői (főosztályvezetőtől fölfelé), akik felelősek voltak vagy jelenleg felelősek a család és munka összeegyeztetésére, illetve a nemek egyenlőségére irányuló politikáért, a Családbarát Munkahely Díjért (17 férfi) Családbarát Munkahely Díjat nyert vállalatok, szervezetek felsővezetői (19 férfi)

Interjúalanyok II. Közép- és felsővezetők Politikai döntéshozóknál alacsonyabb átlagéletkor Bp. – vidék Többnyire házasságban élők, 2 vagy több gyerekkel (legtöbbször a feleség biztosítja a stabil családi hátteret)

Módszertan Irányított interjú – kis minta indokolja, narratívákra voltunk kíváncsiak Egységesített, sztenderdizált interjúvázlatok Fókuszcsoport: 2 Családbarát Munkahely díjas vezető, Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének oktatója

Kérdések I. Általános kérdések: család, családbarátság fogalma, családbarát intézkedések felsorolása, kinek a feladata a munka és magánélet összeegyeztetése II. személyes kérdések: az alany életében hogy valósul meg, mennyire konfliktusos a munka és magánélet összehangolása, családi munkamegosztás III. családbarát intézkedések előnyei/hátrányai egyéni, vállalati, társadalmi szinten IV. vezető szerepe a családbarát intézkedésekben, család és vezetői karrier összeegyeztetése V. vállalatvezetőknél: a szervezet Családbarát Munkahely Díjával kapcsolatos kérdések

Politikai döntéshozók interjúinak elemzése Alapvetően pozitív hozzáállás a témához (hátrányokat nemigen soroltak), főleg a társadalmi haszonról beszéltek Család fogalma: elméletben sokféle, gyakorlatban nukleáris, heteroszexuális (házasságon alapuló), 2 szülős, 2 gyerekes az átlag Kételyek az állam és saját szerepükkel és befolyásukkal kapcsolatban Eltérő mélységű elméleti tudás a témáról (pl. családbarát intézkedések felsorolása) Nagyon hasonló gyakorlati tapasztalat: állandó túlmunka, lelkiismeret-furdalás a családdal szemben Munkahelyeiken nincsenek családbarát intézkedések – informális egyeztetéssel „oldják meg”

Családbarát Munkahely Díjas vállalatvezetők interjúinak elemzése Konkrét tudás és gyakorlati tapasztalat a CSB intézkedésekkel kapcsolatban, de kritikai attitűd (főleg a díjjal szemben) Család fogalma: hagyományos, 2 szülős, 2 vagy több gyerekes (saját életükben is) Általában a normális, rendezett körülményeket biztosít munkahely már családbarátnak minősül Legfontosabb családbarát intézkedések: rugalmas munkaidő, céges programok; ezen túl: pénzügyi és természetbeni juttatások, cafeteria szolgáltatások Intézkedések alanyai: „minden munkavállaló” – a gyakorlatban inkább a nők (hagyományos nemi szereposztás) A vezető nem veheti ki a részét a CSB intézkedésekből, inkább csak a bevezetésben van szerepe Nemek közötti hagyományos munkamegosztás kérdését az esélyegyenlőségtől elválasztva kezelik

Azonosságok a két csoport válaszaiban Családbarátság általánosan pozitív megítélése Általános leterheltség, túlmunka jellemző mindkét oldalon Munka – magánélet, munka – család fogalompárok megkülönböztetése nem jellemző (főleg családosokról beszéltek) Család fogalma: elméletben politikailag korrekt beszédmód, gyakorlatban hagyományos családmodell Munka – család összeegyeztetése állandó probléma (kisgyerekeseknél egyenlőbb otthoni feladatmegosztás) „Rugalmas munkaidő” a vezetőknél – nem veheti igénybe a CSB intézkedések jó részét Javaslatok a CSB intézkedésekkel, CSBM díjjal kapcsolatban

Különbségek a két csoport válaszaiban Eltérés a tárgyi tudásban: díjazottak és a CSB intézkedésekkel jelenleg foglalkozók több intézkedést, lehetőséget ismernek Különbségek a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos tudásban Különbség a céges rendezvények megítélésében Politikai döntéshozóknál (mivel nincsenek CSB intézkedések) inkább nem formalizált érdekegyeztetés zajlik – vezető feladata Vállalatvezetők: nagyobb felelősségérzet, a vezető szerepe a CSB bevezetésében – politikusok: „apró porszem a rendszerben” érzés

Kiemelt témák I. Magyar társadalom, szociálpolitika értékelése: „vadkapitalizmus” mint kibúvó – nem családbarát a politikai és gazdasági helyzet Fatalizmus a (szociál-)politikai intézkedésekkel, folyamatokkal, döntésekkel kapcsolatban Államszocializmus emlegetése: nosztalgia vagy az elszakadás vágya

Kiemelt témák II. Legfőbb akadály: társadalmi mentalitás („tradicionális”, „hagyományos”, „konzervatív”) – az alanyoknál a társadalmon kívüliség érzete (a személyes példa nem az elszakadást mutatja a hagyományos modelltől) Vezetői példamutatás lehetetlensége – támogató családi háttér, „kétszemélyes karrier” Különbség az elmélet/idea és a gyakorlat/valóság között: Családbarátság, családbarát munkahely, intézkedések Otthoni feladatok megosztása Kettős teher a nőkön – kiknek segítsünk? A segítség veszélyei A kiindulás dilemmája: idealisztikus vagy realisztikus helyzetből kiindulva hozzunk politikai döntéseket? (Hagyományos szerepfelosztás megerősítésének veszélye)

Szakmapolitikai javaslatok Átgondolt koncepció (foglalkoztatáspolitika, demográfia, gyermekvállalás, nemek társadalmi egyenlősége) Komplex változások (munkahely, oktatás, média, család, szociálpolitika szerepe) Egyértelmű iránymutatások a kormányzat részéről a gazdasági környezet számára Jogszabályi támogatás a családbarát intézkedéseknek Alternatív munkavállalási formák bevezetésének támogatása (pl. job-sharing) Apák támogatása és ösztönzése politikai szinten Médiakampány az apák feladatvállalásáról Egyéni családbarát munkahely szerződés a vállalati szerződésekhez Vezetőképzésbe, HR-képzésbe a családbarát intézkedések, illetve a nemek egyenlősége téma integrálása

Családbarát Munkahely Díjjal kapcsolatos javaslatok A pályázat rendszerének átvizsgálása, monitoring rendszer kidolgozása, megújíthatóság megerősítése Pályázat értékelési szempontjainak felülvizsgálata (jelenleg túl széles, illetve vitatott kategóriák) CSBM Díj auditálása, minőségbiztosítási rendszer kidolgozása Pályázatoknál az auditált Családbarát Munkahely díjjal rendelkezők előnyben részesítése A díj kommunikációjának javítása – legyen presztízse a díjnak Magyarországi és külföldi jó tapasztalatok, intézkedések összegyűjtése és közzététele

Köszönöm a figyelmüket! További információk: www.fiona.org.hu borbiro.fanni@fiona.org.hu