I. A szociális munka, mint hivatás

Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a történetének elmondásával kezdeni? „A múlt lidércnyomásként nehezedik az ő agyukra” (Marx) A szociális gondoskodás szemléletei: A „szegénytörvény szelleme”: diszkrimináció és szelektivitás A jótékonyság és a dologház A szociális munka gyökerei: a jótékonysági egyesületek és a korai szociológia A nők társadalmi szerepvállalása A XIX. századi munkásmozgalom és a szociális munka A „szociális kérdés” és az állami szociálpolitika kezdetei

A XIX.század vége

Hogyan válik állami kérdéssé az állampolgárok (alattvalók) jóléte? I. Erzsébet szegénytörvénye (1601) A probléma: megélhetésüket veszített emberek (csavargók) tömegei Veszélyek: 1. közegészségügyi, 2. a közbiztonságot érintő Lehetőség: potenciális munkaerő A szegénytörvény: Jogosultságot teremt a segítségre Válaszol a segélyezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre: Kiknek kell adni? Ki adjon? Mennyit adjon? Milyen módon adja? 3. Mögöttes ideológia: a protestantizmus („a kapitalizmus szelleme”) 4. Diszkriminatív szemlélet 5. Intézményrendszert alapoz meg: dologház vagy szegényház (püspöki székhelyeken)

A szociális munka professzionalizációja Mi tesz egy tevékenységet professzióvá? Hivatása a társadalomban, amely valamely köz- jóhoz kötődik Kompetencia-terület: a problémák (kockázatok és hiányhelyezetek), melyeknek kezelését és kontroll alatt tartását a közvélekedés a professzióhoz köti és melyeknek kezelésé érdekében szolgáltatásokat nyújt, illetve intéz- ményeket működtet Kompetencia-leírás A tudás termelésének és elsajátí- tásának intézményei (iskolák) Szakmai hierarchia, jogosítványok Szakmai nyilvánosság Szakmapolitika (szakmai szerveze- tek) Alice Solomon Jane Addams Mary Richmond

A szociális munka “technikai-szakértői” professzionális modellje: A funkcionalista társadalomkép és a medikális modell. A funkcionalista és a konfliktus alapú társadalomkép Mi az oka a társadalmi zavaroknak? Mit kell tenni a társadalmi zavarok megszüntetése érdekében? A szociális munka medikális modellje Hogyan lehet felépíteni egy professziót? Mitől válik egy tevékenység professzióvá? Miért pont az orvoslás? Miért pont az Amerikai Egyesült Államokban?

SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS MUNKA – JÓLÉTI ÁLLAM Létrejöttének gazdasági, társadalmi, történeti, ideológiai, politikai, nemzetközi, feltételei Lényege: az állampolgárok elemi jólétéért viselt állami felelősség (G. Esping-Andersen) Típusai: reziduális, korporatista, szociáldemokrata Hatása a szociális munkára: a szociális munka a jóléti államokban vált modern értelemben vett professzióvá

Technikai szakértői modell Énkép: szakértő Elméleti orientáció: az elméletek rendszerszerű tudását értékeli, az elméletek kutatásból származnak Tudásalap: az ezoretikus tudás a domináns forma, a tudás egyedüli birtokosa a gyakorló szakember Praxiselmélet: explicit és a problémákra alakalmazott technikákra és szakértelemre alapozott, szabályok irányítják a vizsgálatot, amely inkább részleges, semmint holisztikus Értékalap: Technikai racionalitás, „Úgy gondolkodni, mint egy szakember”, a specializációt segíti és magasan értékeli, inkább probléma-centrikus, mintsem kliens-centrikus A kliensekkel való kapcsolat: objektivista megközelítés, a szakértőkkel szembeni elvárások/követelmények tisztelete, autoritás és kontroll, a viszonyítási pont inkább a szervezet szükségletei, semmint a kliens szükségletei/igényei Szakmai fejlődés: a tudást és a tudományos elméletet értékelik, ehhez járulnak a szabályok és az irányítás, a tanulási megközelítés gyakran statikus és didaktikus Kritika: a folyamati/interperszonális viszonyok és adialógus jelentőségét tagadja, a kliens tudását aluértékeli vagy nem létezőnek tekinti, a folyamati készségeket extra dimenzióként kezeli

A szociális munka funkcionalista irányzatának „termékei”” Pszichológiai elméleteket és pszichoterápiás módszereket hasznosító irányzatok (diagnosztikus iskola) Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatást hangsúlyozó iskola (funkcionalista iskola) Integratív elméletek (rendszerelmélet, problémamegoldó modell, szerepmodell, ökológiai perspektíva)

A társadalmi konfliktus elméleteinek hatása a szociális munkában Radikális szociális munka (How, 1987): Eklektikus filozófiai gyökerek, egyetértenek abban, hogy a társadalmi problémákat a kontextus sajátosságaival magyarázzák. Irányzatai 1. radikális humanizmus: a közvetlen munkára helyezi a hangsúlyt, és a kliensek felszabadulását igyekszik elérni, tudásalap: devianciaelméletek és fenomenológia 2. Radikális strukturalizmus: marxizmusban gyökerező társadalombírálat, a közösségi és csoportokkal végzett munkára teszik a hangsúlyt

Professzionalizmus a szociális munkában A kompetencia Értékek – a célokról szólnak = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó Tudás ismeretek, elméletek, technikák készségek (a hogyan tudása) Szakmára felkészült személyiség önbizalom önismeret önvédelem

Értékek a szociális gondoskodásban Értékek = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó Szakmai értékek vs. egyéni értékek Tradícionális értékek Radikális értékek A személy tisztelete Állampolgáriság Paternalizmus és védelem Részvétel Normalizáció és a társadalmi Jelenlét a közösségben szerepek azonossága Esélyegyenlőség Egyenlőség Diszkriminációtólmentes gyakorlat Oppressziót elutasító gyakorlat Partnerség Empowerment, felhasználói kontroll

Az oppressziót elutasító gyakorlat értékrendje Központi kategóriák: Hatalom = a társadalmi szerveződések befolyásolásának képessége Elnyomás – a hatalmi egyenlőtlenségekből fakad Empowerment = az érdekérvényesítési képesség javítása Célok: - az egyének döntéshozási képességének növelése - a közösségi fellépés elősegítése (társas támogató rendszerek fejlesztése) - képessé tevés (az önrendelkezés tiszteletben tartása, választási lehetőségek megkeresése, informált döntéshez segítés, a döntések végrehajtáshoz szükséges kompetencia kimunkálása, feltételek teremtése, közvetítés) - új konceptuális keret (erősségekből való kiindulás, a fókusz a környezeti rendszereken van).

= Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással. Értékdilemmák = Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással. Pl. Eutanázia: emberi méltóság, önrendelkezés vs. az élet értéke Abortusz: önrendelkezés vs. az élet értéke Gyakran ütköző értékek: Védelem kötelezettsége vs. titoktartás hatékony módszer választása vs. a kliens önrendelkezése Összeférhetetlenségi helyzetek Az értékdilemmák kezelésének módjai: Prioritások Szabályok, pl. etikai kódex

Az ökológiai perspektíva A tudás Az ökológiai perspektíva A szociális munkások tevékenységi területei: 1. Az ember testileg 2. Intraperszonális szint 3. Interperszonális szint (az egyes emberek közötti Interakciók) 4. Családi és más kiscsoportok 5.A helyi közösség 6. Az adott kultúra 7. nemzet, állam, társadalom 7 6 5 4 3 Alapfogalmak: Holisztikus szemlélet Rendszerekből álló rendszer Interakció Kihívás és megbirkózás Szükséglet és forrás 2 1

Szakmára felkészült személyiség Attitűdök: pozitív odafordulás, érdeklődés, megbecsülés, tanulni akarás, stb. Önismeret, önbizalom, önvédelem Tapasztalat, a határok ismerete és elfogadása Az érett segítői identitás Eredményesség és hatékonyság

Hatékonyság és eredményesség a mindennapi munkában

A szisztematikus gyakorlat = strukturált és eredmény-orientált gyakorlat Cél: ne vesszünk el a nagyon bonyolult és feszültségteli helyzetekben Előnyei: mind a szolgáltatások felhasználója, mind a szociális szakember biztonságban van (mindkettőjük számára világos, hogy mi a cél és miből áll az intervenciós folyamat) növeli a felek elégedettségét, az egymás iránti bizalmat, a motivációt hozzájárul a felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növeléséhez

A szisztematikus gyakorlat kérdései Mit akarunk elérni? A „kielégítő egyensúlyi helyzet” - amiben a szolgáltatások felhasználója lesz az intervenció eredményeképpen Hogyan akarjuk elérni? Az intervenciós folyamat terve Miből tudjuk, hogy elértük a célt? A siker, a kedvező változás mutatói

A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó érvek szembeállítása AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG NÖVELÉSE (KÖZÖSSÉGI MUNKA) ESZKÖZTELENSÉG A FELHASZNÁLÓK ELLENÁLLÁSA PARTNERSÉG AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁK TÚL MEREVEK A CÉLOK ÉS A FOLYAMAT BÁRMIKOR MEGVÁLTOZTATHATÓK A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTÉSE A FELHASZNÁLÓRA A FELHASZNÁLÓK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE ÉS A VÉGREHAJTÁSBA ELLENTMOND A BIZALMON ALAPULÓ KAPCSOLATNAK A FOLYAMAT ÁTLÁTHATÓSÁGA ERŐSÍTI A BIZALMAT A STRUKTURÁLATLAN GYAKORLAT IDŐIGÉNYESEBB IDŐNYOMÁS A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KISZOLGÁLTATÓDNAK A MENEDZSEREKNEK A TISZTÁZOTT HELYZETEKBEN MINDEN FÉL NAGYOBB BIZTONSÁGBAN VAN NEM LEHET A FELHASZNÁLÓKKAL MINDEN ESETBEN SZISZTEMATIKUSAN DOLGOZNI EZ IGAZ, DE ETTŐL MÉG NEM MONDHATUNK IGENT A KAOTIKUS GYAKORLATRA