Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma Önsegítés a mentálhigiénében EMMT - NCSSZI Konferencia 2017.04.03. Önsegítés és önszerveződés, mint mentálhigiénés paradigma Dr. med. Grezsa Ferenc Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Drogmegelőzési Iroda EMMT – NCSSZI Konferencia Illyefalva, 2011. május 28.

A témakör összefüggései Önsegítés a mentálhigiénében EMMT - NCSSZI Konferencia 2017.04.03. A témakör összefüggései Tudás Hatalom Individuum Személyiség

Szakralitás és tudás összekapcsolódása Papok Reformáció előtt Szakralitás és tudás összekapcsolódása Papok Szakrális szerep Tanítói szerep Gyógyító szerep Filozófus szerep

Szakralitás és tudományosság szétválása Reformáció (Ropolyi) A vallás megújítása Szakralitás és tudományosság szétválása Tudományosság és „tudás” letéteményese könyvek egyetemek akadémiák

A „tudás” reformációja zajlik Jelenkor (Ropolyi) A „tudás” reformációja zajlik Az emberi tudás legteljesebb reprezentációja: Internet A tudás pluralizálódása bárki hozzáférhet bárki hozzájárulhat

A „tudás” megszemélyesülése A tudás „én”-közelivé válása A személyes megtapasztalás felértékelődése Ellenirányú folyamat média közvetítette virtuális tudás hatása

A hatalom forrásai Jutalmazó / kényszerítő hatalom Törvényes hatalom Szakértői hatalom Vonatkoztatási hatalom

A „tudás – hatalom” újraelosztása Szakértői hatalom A „tudás”, mint a hatalom egyik forrása Hatalom erőforrások (pénz, beosztás… fölött) információk kapcsolatok fölött létformák / sorsok fölött A „tudás – hatalom” újraelosztása

kompetencia a saját sors alakításában „self efficacy” (én-hatékonyság) „Hatalom” jelentése kompetencia a saját sors alakításában „self efficacy” (én-hatékonyság) „sense of coherence” (Antonovsky) az „én” integritása múlt / jelen / jövő integrálása az élet értelmességének átélése

„Én”-ről való tudás = „legfőbb” tudás Ki tud legtöbbet az „én”-ről? Tudás - Hatalom – „Én” „Én”-ről való tudás = „legfőbb” tudás Ki tud legtöbbet az „én”-ről? Maga a személy? Vagy a „másik”?

Az „én” vitális pszichológiai szükségletei Kapcsolati szükséglet Kommunikációs szükséglet Izoláció Leépülés, pusztulás *** „Én” csak kapcsolataiban létezhet „Én”-ről való tudás: csak közösségben szerezhető / élhető meg Önismeret csak közösségben sajátítható el

Önsegítés eszméje – háttértényezők (1) Támogató rendszerek (Caplan) Természetes rendszerek sorvadása Intézményes rendszerek virágzása Intézménykritika Stigmatizál / Minősít Kontrollál / Nem segít Specializáció: emberi teljesség negligálása Univerzalizáció: egyediség mellőzése Bürokratikus / Elidegenedett Túlzott tekintélytisztelet / Infantilizál

Fokozott igény az egyediség átélésére személyként való kezelésre intimitás átélésére valódi közösségi kapcsolatok megélésére

Önsegítés eszméje – háttértényezők (2) Humanisztikus pszichológia (Rogers és mások) Fejlődésre való képesség, mint genetikai örökség Az önmagára vonatkozó tudás letéteményese maga a személy (önismeret) Feltétel: megfelelő (kommunikációs) környezet

Önsegítés eszméje – háttértényezők (3) Tudománykritika: a modern tudomány Túl bonyolult / részletező / elvont Nem képes a létezés alapkérdéseinek tisztázására Politikai demokrácia fejlődése Demokrácia és jólét kapcsolódása

individuális és társas szükségleteinek Önsegítés A személy individuális és társas szükségleteinek összekapcsolódása Önsegítés Nem önzés! Nem individualizmus!

Önsegítés (Katz, Bender, 1976) Kölcsönös segítés Speciális cél elérése Önkéntesség Azonos élethelyzet Közös szükséglet, melyet az intézmények nem elégítenek ki Változás elérése Face to face interakció Személyes felelősség Anyagi / érzelmi támogatás Értékek / ideológia: személyes identitás fejlődése

További sajátosságok (Katz, 1981) Személyes kapcsolat Spontán alakulás Személyes részvétel Közös alaptevékenység Egyéni komptencia beszűkülése Referencia csoport

Önsegítés – funkciók szerint (Killilea, 1976) Öngyógyítás Ideológia Kapcsolódási forma Kompetencia fejlesztés

Hatótényezők 1 (Göncz nyomán) Kiszolgáltatottság mérséklése Segíts magadon → segítesz a csoportnak → a csoport segít neked (Moeller, 1977) Izoláció megszűnése Önértékelés változása Pozitív szerepmodell Ideológia (a cselekvés legitimálása)

Hatótényezők 2 (Göncz nyomán) Anti-stigmatizáció Környezet attitűdjének alakítása Pszichoterápiás hatás (önreflexió, elfogadás…) Információs hatás Értékteremtés, értékőrzés (személyesség) Univerzalitás személyes / egyedi probléma → tágabb kontextusba kerül

Önsegítő csoport – hatások (Buda nyomán) Érzelmi alapszükségletek Kapcsolati, kommunikációs szükségletek Megoldási / magatartási minták Érzelmi biztonság / Egyenértékűség Korrektív visszajelentések forrása Ösztönző impulzusok Közösségi integráció ↑ / Emberi kapcsolatok ↑ Összehasonlítás / Tanulási folyamatok

Önsegítő csoportok és szakmai háttér (Buda nyomán) A szakember kezdeményez konzultál küld közvetít érintett

Szakemberek ajánlható közreműködése (Buda nyomán) Túlzott kötődés elkerülése Autonómia erősítése Felelős partnerkapcsolat Konkrét támogatás Szupervízió Professzionalizálódás kerülése (segítő / kiégési szindrómák, kapcsolati játszmák) „Feleslegessé válás” Szervezés, lobbizás, PR, infrastruktúra Tapasztalatcsere, területi integrálás

Mentálhigiénés paradigma HIT az emberi változás lehetőségében abban, hogy az ember képes jól sáfárkodni a Teremtőtől kapott lehetőségeivel HIT → SZAKRALITÁS

Köszönöm a figyelmet! grezsa.ferenc@ndi-int.hu