Informatikai rendszerek felépítése (Gazdasági informatika 1. előadás)

Fizikai felépítés Három fő rétegből áll a rendszer Adatkezelő, kiszolgáló Hálózati adattovábbító réteg Munkaállomás Hálózat

Kiszolgáló tulajdonságai Folyamatos üzemelésre alkalmas Redundáns alkatrészek Üzemelés közben cserélhető fődarabok Hibatűrő háttértárak (RAID) Nagy tárkapacitás Nagy teljesítmény Párhuzamos végrehajtás

Távoli hálózat (WAN) Telephelyek közti kommunikáció megvalósítására használják Az adattovábbítást általában külső szolgáltató végzi pl. Analóg vonal ISDN ADSL TV kábel Mikrohullámú hálózat GSM hálózat ... Kis sávszélesség (~100kB/s)

Helyi hálózat (LAN) Kis hatósugarú A hálózati infrastruktúra a telephely tulajdona Megvalósítás Hálózati kábeleken keresztül URH hálózaton Nagy sávszélesség (~100MB/s) Egy telephely gépeinek az összekapcsolására alkalmas

Munkaállomások - terminál Nem kell teljes értékű számítógép a munkaállomásra Minden program, még az operációs rendszer is a kiszolgálón fut A felhasználó csak a kiszolgáló által a hálózaton átküldött képet látja Csak a kiszolgálóra kell programokat telepíteni Csak a kiszolgálót kell karban tartani Nagy hálózati sávszélesség kell a grafikus felületű termináloknak

Munkaállomások – vékony kliens Egyszerűbb felépítésű kliens elég A kliensen csak az operációs rendszer és egy speciális „böngésző” szerű program fut. A kiszolgáló egy pl. HTML szabványú állományokat küld át a hálózaton, amit a kliens megjelenítő programja alakít programablakká A megvalósításra egy példa: Internet Kis hálózati sávszélesség is elég A felhasználói programokat csak a szerverre kell telepíteni

Munkaállomások – hagyományos kliens Minden programot fel kell telepíteni az összes gépre Nagy teljesítményű kliensek kellenek Sok kliens esetén költséges a karbantartás A terhelés megoszlik a kliens és a szerver között Közepes hálózati terheléssel működik a rendszer A kliens gépek is teljes értékű számítógépek

Szoftverek felépítése A korszerű alkalmazások három rétegből épülnek fel Adatkezelő réteg Üzleti logikai réteg Felhasználói felület Az adatkezelő réteg a kiszolgálón van, a felhasználói felület a munkaállomáson, az üzleti logikai réteg pedig az aktuális terhelésmegosztás szerint a munkaállomásra és a kiszolgálóra is telepíthető

Adatkezelő réteg Mindig a kiszolgálón található Részei Feladatai Adatbázis kiszolgáló program Adatfájlok Feladatai Felhasználói programok adatigényének kielégítése Felhasználói kérések szinkronizált végrehajtása Adatintegritás biztosítása

Üzleti logikai réteg Elhelyezkedhet a munkaállomáson, vagy a szerveren is, a terhelésmegosztást lehet az elhelyezéssel szabályozni Feladatai Az adatbázisból felolvasott adatokon a szükséges számítások elvégzése (pl. a számlanyilvántartásban nem tároljuk a számlák végösszegét, de a képernyőn meg kell jeleníteni) Adatok mentés előtt a mentési szabályok szerinti ellenőrzések elvégzése (pl. számla mentése előtt ki kell tölteni a vevő neve mezőt)

Felhasználói felület A felhasználói felület a felhasználó és a rendszer közti kapcsolattartás eszköze. Feladata Adatok megjelenítése A rendszer által küldött jelzések megjelenítése Felhasználó folyamatos tájékoztatása a rendszerben történő eseményekről Lehet grafikus vagy karakteres Mivel az emberek ezt látják, használják nagy gondot kell fordítani a tervezésére (szoftver-ergonómia)

Informatikai rendszer felépítésének szabályai Az adatokat egy adatbázisban tároljuk – az adatbázis lehet osztott Minden információt csak egyszer rögzítünk – a többszörös rögzítés inkonzisztens adatbázis eredményezhet Az adatokat lehetőség szerint a keletkezés helyén és időpontjában rögzítjük – nem célszerű a papír alapú és informatikai ügyvitelt keverni

Informatikai rendszer kiépítése Gyakran egy rendszert több telephelyen is használnak ezért több különböző rendszer-felépítési mód létezik Egy telephely – egy adatbázis Tükrözött adatbázisok Tartalmilag osztott adatbázisok Szerkezetileg osztott adatbázisok

Egy telephely – egy adatbázis A rendszer egy lokális hálózaton üzemel Minden munkaállomás a helyi hálózaton csatalakozik a kiszolgálóhoz A rendszer zárt

Több telephely kiszolgálása A munkaállomásokat egy kiszolgáló szolgálja ki, amely az egyik telephelyen van Hátránya: folyamatos megbízható távkapcsolatra van szükség 1. telephely 2. telephely Internet

Tükrözött adatbázisok Két telephelyen az adatbázisok szerkezete és tartalma is megegyezik A változásokat a kiszolgálók automatikusan szinkronizálják Nincs szükség feltétlenül folyamatos kapcsolatra Kis sávszélességen is üzemeltethető a rendszer 1. telephely 2. telephely Internet

Tartalmilag osztott adatbázisok 1 Feladatok szempontjából az azonos szerkezetű adatbázisokat tartalmi szempontból felosztják 1. telephely 2. telephely 3. telephely Internet

Tartalmilag osztott adatbázisok 2 Az adattartalom felosztása funkciók szerint úgy történhet, hogy az 1. telephely a cég központja, a 2. és 3. egy-egy kiskereskedelmi üzlet. Az árucikktörzs karbantartása a központban történik, a 2. 3. telephelyek ezt csak felhasználják Az üzletek csak a saját számlaállományukat és raktárkészletüket látják, és csak ők képesek azt módosítani A központ lekérdezheti az üzletek egyesített forgalmi adatait A három adatbázis logikai egységet alkot

Szerkezetileg osztott adatbázisok Egy cég több különböző gyártó által készített rendszert használ pl. számlázó, valamint könyvelőprogram Cégek közti adatcserére van szükség Az adatbázisok közti közvetlen információcsere nem oldható meg, mert eltérő az adatszerkezet Csatolófelület (interface) készítése szükséges

Csatolófelületek típusai 1 Egyszerű szövegfájl Vesszővel vagy tabulátorral elválasztott mezők Minden sor egy rekordnak felel meg Feldolgozási problémák Az adatátadás nem naplózott A rendszer túl nyílt Eltérő nyelvű rendszerek közti adatátadásnál az ékezetes betűk nem mennek át helyesen Dátum és pénznem típusú adatok kezelése bizonytalan A megoldás mindig egyedi, nem terjeszthető ki

Csatolófelületek típusai 2 Köztes adatbázison keresztüli adatátadás Az információcsere naplózott Megbízhatóan működtethető a rendszer Problémák Köztes adatbázist kell tervezni Az adatbázist üzemeltetni kell

Csatolófelületek típusai 3 Szabványos szövegfájlban történő adatátadás (XML, EDI) Előre definiált az átadandó információ szerkezete, karakterkészlete A kapott adatok megfelelőségét az üzenet szerkezete garantálja Előre definiált üzenettípusokkal dolgozhatunk, így elkerülhető a téves feldolgozás A rendszer átláthatóságát nemzetközi szabványok garantálják

XML adattovábító üzenet minta

Szoftverek csoportosítása Iroda-automatizálási réteg Középvezetői statisztikai modulok Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer

Iroda-automatizálási réteg Napi munka során a beosztottak ezekkel a programokkal végzik az adatrögzítést Ide tartoznak a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és a különböző nyilvántartó programok Általában a beosztottak használják Minden elemi információ ami a cég működése során keletkezik, ezen a rétegen keresztül kerül be az adatbázisba

Középvezetői statisztikai modulok Tipikus felhasználói Gazdasági irányítás Kontrolling Humán erőforrás gazdálkodás Nem rögzítenek adatokat Az iroda-automatizálási réteg által összegyűjtött adatokból lehet időszakokra és témák szerint statisztikákat készíteni pl. Kontírozás Dolgozók vagy részlegek termelékenysége Költséghatékonyság

Felsővezetői döntés-előkészítő rendszer Stratégiai döntések előkészítését támogató programok Adatbányászó programok – olyan lekérdezéseket valósítanak meg, amelyek az eredeti rendszerben nincsenek meg DSS (döntéstámogatás) Az adatok idősor szerinti elemzésével trendeket képes kimutatni EIS (szakértő helyettesítő rendszer) A felhasználók által adott szabályok és célok szerint az adatbázist vizsgálva folyamatmodellezéssel alternatívákat képes keresni