Az erdélyi középiskolások digitális műveltsége és részvétele az új médiakommunikációban TŐKÉS GYÖNGYVÉR Sapientia – EMTE Médianevelés Kolozsvár, 2011. március 18–19.

Az előadás szerkezete A médiaműveltség és egyéb fogalmak: hagyományos műveltség, audiovizuális műveltség, digitális műveltség, információs műveltség A médiaműveltség mérésének kritériumai Digitális műveltség a Web 2.0 korában Európai fiatalok digitális műveltsége (EU Kids Online 2010) Adatok erdélyi magyar fiatalok digitális műveltségéről (2009) Konklúziók

A médiaműveltség és egyéb fogalmak Történeti áttekintés a médiaműveltség fogalmának megértéséhez Hagyományos műveltség: olvasás + írás + megértés: fogalmazási és íráskészség, szövegértés Audiovizuális műveltség: az elektronikus média – film, rádió, televízió – megjelenésével válik fontossá. Digitális műveltség: a számítógépek és a digitális technológia megjelenésével hozható kapcsolatba.

A médiaműveltség és egyéb fogalmak Médiaműveltség: a média-konvergencia (az elektronikus média és a digitális média összefonódása) jelenségével hozható kapcsolatba. Mindenik műveltséghez háromféle szakértelem tartozik: kódolási és dekódolási kompetenciák, technikai-instrumentális kompetenciák, kulturális értelmező kompetenciák, kritikai gondolkodás.

Információs műveltség Információs műveltséggel rendelkezik az, aki: felismeri, hogy mikor van szüksége információra, ismeri, hogy miként szerveződik az információ, hogyan található meg, hogyan használható fel, hogyan értékelhető, információ-felhasználásának célja az ismeretek megszerzése vagy kibővítése. Az információs műveltség mindenik műveltségformával összekapcsolódik.

Információs műveltség Az információs műveltség kulturális eszköztudásnak, amelynek lényege az önálló tanulás eszközeinek ismerete és használata. Az információs műveltség eleme a kritikai gondolkodás. A kritikai gondolkodás magában foglalja: a megbízható források keresését és megtalálását, a tények és vélemények közötti különbségtételt, a manipulatív érvelés felismerését.

Médiaműveltség A médiaműveltség magába foglalja a korábbi műveltségi formákat és részben az információs műveltséget is. Médiaműveltség annak a képessége, hogy a különböző médiumok közvetítésével kapott információkat értékeljük, kritikusan kezeljük, felismerjük, mikor van szükségünk információra, megtaláljuk és szintetizáljuk az információkat, és hatékonyan használjuk fel.

Médiaműveltség A médiaműveltség annak képessége, hogy a médiakommunikáció különböző formáihoz hozzáférjünk, ezeket a formákat elemezni, értékelni és előállítani is tudjuk.

A médiaműveltség mérésének kritériumai Kompetencia Tevékenység Készség Cél Egyéni Használat A médiaeszköz használatához szükséges technikai készségek Megfelelő használat Kritikai megértés Kódolás / dekódolás, elemzés, értelmezés A médiarendszer és a médiatartalom megértése, médiatudatosság Társas Kommunikáció Kapcsolatok kialakítása és fenntartása, hálózati részvétel Hálózati részvétel, közéleti részvétel, tartalomgyártás

Digitális műveltség / írástudás a Web 2.0 korában Web 1.0 (1990–2000): írott web, statikus, webmesterek írják Web 2.0 (2000–2010): írott-olvasott web – új alkalmazások, az egyszerű kezelői felületek kifejlesztése → fokozott információcserét, felhasználói tartalomgyártását (UGC), együttműködést és kommunikációt. Web 3.0 (2010–2020): szemantikus web

Web 2.0 Új technológiai megoldások→ a felhasználók új magatartásformákat alakítanak ki az internet használatában: aktív magatartás, a felhasználói tartalomgyártást és tartalommegosztást, a közösségi együttműködést és interaktivitást, az internet az önkifejeződés és önmegjelenítés színterévé válik. Virtuális tér.

Webnapló, szöveg + megjegyzés Virtuális terek Platform Leírás Példák Blogok Webnapló, szöveg + megjegyzés Blogger LiveJournal Wordpress Wikioldalak Honlap, amelyen a felhasználók fel-és letölthetnek, közösen átírhatnak tartalmakat Wikipedia Google docs /Writely

Virtuális terek Platform Leírás Példák Közösségi hálózati oldalak Egyéni profil, a tagok kapcsolati hálózata Facebook Hi5 MySpace Közösségi tudásszerv., népi indexelés Címkézés, összekapcsolás, a tudás közösségi rendszerezése Delicious Technorati

Virtuális terek Platform Leírás Példák Virtuális világok Mesterséges virtuális környezet, ahol a tagok „élhetnek” / játszhatnak Second Life Entropia Univers MMORPG Fálj-cserélő oldalak A tagok különböző tartalmakat osztanak meg egymással BitTorent Youtube

Digitális műveltség / írástudás a Web 2.0 korában Digitális műveltség: magába foglalja az információs műveltséget, a korábbi műveltségformákat, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT) hatékony használatát. Hozzá tartozik: írás, olvasás, szövegértés, kritikai gondolkodás, információ keresési stratégiák alkalmazásának készsége, az információforrások és a talált információ értékelése, kritikus kezelése,

Digitális műveltség / írástudás a Web 2.0 korában a hagyományos tömegkommunikációs eszközök által nyert információk kritikus kezelése, a számítógépek használatához köthető tudás és képesség, az új média-megnyilvánulásokban való részvétel és kommunikáció.

Európai fiatalok médiaműveltsége /digitális műveltsége EU Kids Online II – 2010 25 ország 25.142 fő 9-16 éves korú gyerekek egyik szülő

EU Kids Online

A használat helye

A használat eszköze

A használat elkezdése

Internetezéssel eltöltött idő

A digitális műveltség mérése Online tevékenység végzése: 17 Digitális készségek és kritikus információkezelési készségek : 8 Pl. címkézni egy oldalt, letiltani egy nemkívánatos felhasználót, biztonsági beállítások egy közösségi oldalon, különböző oldalakon talált információk összevetése, szűrések stb. Szubjektív megítélése a saját digitális műveltségének

Gyerekek digitális műveltsége

Szülők és gyerekek napi internet-használata

Online tevékenységek

Online tevékenységek

Profil közösségi oldalon

Az EU Kids Online következtetései Összefüggés: online tevékenységek + digitális műveltség között. Összefüggés a tevékenység között. Lehetőségek kihasználása. Életkor. Minél fiatalabb a gyerek, annál kevésbé rendelkezik a kritikai gondolkodás készségével. Társadalmi helyzet. A digitális műveltség egyenlőtlenül oszlik meg a különböző társadalmi hátterű gyerekek között. Nem. A fiúk képzettebbek, és más tevékenységeket végeznek.

Erdélyi magyar fiatalok digitális műveltsége 2009 júniusában empirikus méréseket végeztük Erdély három megyéjének (Brassó, Kolozs, Maros) tíz iskolájában, azzal a céllal, hogy – többek között – felmérjük a diákok digitális műveltségét. 852 diák, 10-19 év: 3-4, 7-8, 11-12 Kérdőív: hozzáférés, az internetezés leggyakoribb helyszíne, az internetezés helye a médiahasználatban, a számítógépes és online tevékenységek gyakorisága és a hozzáértés szintjének szubjektív megítélése.

Hozzáférés

Hozzáférés

Végzett internetes tevékenységek

Végzett internetes tevékenységek

Végzett internetes tevékenységek

Nagyon jól értek hozzá (szubjektív megítélés)

Nagyon jól értek hozzá (szubjektív megítélés)

Összegzés Társadalmi helyzet és a település: Médiaműveltség és a hozzá tartozó kompetenciák Virtuális terek Az Európai Unió fiataljainak digitális szokásai Erdélyi magyar fiatalok digitális szokásai Az erdélyi minta eddigi eredményei: életkor meghatározza a hozzáférést és a végzett tevékenységeket, a 7-8 = 11-12 Társadalmi helyzet és a település:

Összegzés A gyerekek digitális műveltsége alacsony – főleg a passzív befogadás jellemzi őket (böngészés, csettelés), kevésbé az aktív, alkotó magatartás (blog, honlap, közösségi oldal, tartalomgyártás) A szülők digitális műveltsége is alacsony. Minél több online tevékenységet végez, annál magasabb szintű a digitális műveltsége. (korreláció) Lehetőség, veszély, az iskola szerepe.

Forrás Koltay Tibor (2009): Médiaműveltség, média-írástudás, digitális írástudás. Médiakutató, Tél EU Kids Online. http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EUKidsII%20%282009-11%29/home.aspx Study on Assessment Criteria for Media Literacy Levels. http://ec.europa.eu/culture/media/literacy/docs/studies/eavi_study_assess_crit_media_lit_levels_europe_finrep.pdf