A rehabilitációban résztvevő klienskör és motivációik Kiss Györgyi

EKKORA FIGYELMET KÉREK!

Saul Alinsky: Tisztelni mások emberi méltóságát azt jelenti, nem foszthatjuk meg őket a lehetőségtől, hogy érdemben részt vegyenek problémáik megoldásában. Az önbecsülés törékeny, nem egy eleve meglévő, örökre adott valami. Nap mint nap meg kell érte küzdeni, és csak azoknál szilárdul meg és marad fenn, akik aktív szerepet játszanak sorsuk irányításában.

A klienskör jellemzői Egyéni, személyre szabott megközelítés Általános jellemzők kizárólag a jobb megismerés elősegítése érdekében

Az „ördögi kör”

A „csapda” bezárul Munkanélküliségből betegségbe, betegségből rokkantságba Az egyén minél jobban beleragad helyzetébe, annál kevésbé motivált a kitörésre Ha kevés is a pénz, de az legalább BIZTOS, KISZÁMÍTHATÓ! Szegénységi csapda

Klienseink jellemzői Megváltozott munkaképességű személyek 2008. jan. 1-től még azok a személyek, akik kiesése a munkából rövid Évek óta rokkantsági ellátásban részesülők A munka világából kiesés ideje meghatározza a motivációt a változtatásra

A munka világából való kiszakadás következményei Az elszokás ideje meghatározó Minél régebben nem volt munkahelyi kapcsolata, annál gyakoribb a negatív attitűd Munkahelyi élményei megfakultak Kiszakadt a közösségből Kialakultak a túlélési technikák Beletörődött a jövedelem kiesésbe Nem motivált Igazságtalannak és méltánytalannak érezheti a rehabilitációt

A munka világából való kiszakadás következményei Gyakori a pozitív attitűd, nem tudja elfogadni helyzetét, tenni szeretne ellene Mit nem tud elfogadni? (traumatizáló tényezők) Alacsony jövedelem, súlyos megélhetési gondok (létminimum, biológiai minimum) Relatív biztonság hiánya Megalázottság Feleslegesség érzése Konfliktusok

A munka világából való kiszakadás következményei Pszichés következmények: Önbecsülés, önbizalom csökken Kapcsolatai megszűnnek Feleslegesség Kilátástalannak érzi az életét Szegregálódik KRÍZISBŐL-KRÍZISBE HALAD! Izolálódik, kivonul a társadalomból Auto-agresszió, szuicid kísérlet

A család, mint természetes támasz A család kohéziója a megélhetési problémák miatt felmorzsolódik, szétzilálódik A család elfogadja az új élethelyzetet és beletörődik, a passzivitást támogatja A család megértő, az új helyzetben is számít hozzátartozója aktivitására, fontos feladatokkal bízzák meg, ösztönzik

Egészségkárosodás Leggyakoribb egészségkárosodások: Belső szervi megbetegedések Mozgásszervi károsodások Idegrendszeri károsodások, pszichés zavarok Érzékszervi károsodások Mentális károsodások (értelmi képesség zavarai)

Viszonyulás az egészségkárosodáshoz Az egészségkárosodás korlátozza az egyén részvételét a társadalomban (WHO) A környezet reagálása erre, kulcsfontosságú Az egyén aktivitása fontos „Gyakran nem is az állapot, a közeg tesz fogyatékossá.” (Könczei Gy.)

Viszonyulás az egészségkárosodáshoz A jellemző felfogás a környezet részéről: A betegség legitim állapot A beteget ápolni, segíteni kell A beteg környezetétől függő viszonyba kerül Betegnek lenni annyi, mint a betegszereppel együtt járó viselkedésmintáknak megfelelni.

A család és az egyén stratégiái A betegség/akadályozottság tartósságának, improduktivitásának elfogadása, hagyományos ápoló – beteg szerep felfogás Az egyén aktivitását gátolja A betegséggel való együttélés tudomásul vétele, ugyanakkor a betegség természetéből adódó cselekvési tér kihasználása Az aktivitás környezeti támogatása

Összefoglalóan a legfőbb jellemzők Egészségkárosodás/akadályozottság Önértékelési problémák Önbizalom hiánya Motiváció hiánya Lelki problémák Alulképzettség (képzettség elértéktelenedése) Félelem az újrakezdéstől Előző munkahelyi negatív tapasztalatok felerősödnek Ellenérdekelt (biztos pénze van, „fekete munkát végez”)

Összefoglalóan a legfőbb jellemzők Az újrakezdés nehézségei (új szakma tanulás, a rehabilitációs időszakban bevétel csökkenés) Mobilitási nehézségek Akadálymentesítés hiánya Egészségkárosodása miatt a fizikai és pszichés terhelhetősége alacsonyabb

Megküzdési stratégiák Megküzdési technikák különbözőek: Tanult viselkedés, szocializáció, értékrendszer, személyes tulajdonságok, személyes stratégiák, a problémamegoldás képessége különböző Akarok akarni! Én már nem akarok akarni!

Társadalmi kirekesztés, előítéletek Stigmák Fogyatékossága, rokkantsága bélyeg (világtalan, nyomorék, ingyenélő) Bőrébe ivódik, beleég nem tudja levenni mint egy rossz ruhát Híre előtte jár, kibeszélik „Nézd, itt jön a …” Nem csupán a látványos fogyatékosság esetében (rákbetegek) Előítéletek Diszkrimináció

Munkahelyi befogadás?... Jel van rajtad! Kerekesszékkel közlekedsz, roma vagy, epilepsziás. Sajnállak! Hogy bírod ki, szegénykém? Ne félj, majd én megvédelek! „Főnéni” majd segít (negatív énkép) Veled csak a probléma van! Munkaadói félelem a plusz elvárásoktól. Ha szerencsém van, ma már nem találkozunk! Nem bírom nézni a szerencsétlenségét.

Allport: Társas lény „Ismertem egyszer egy vak embert, aki mindkét szemére elvesztette látását. „Vak”-nak nevezték. Pedig nyugodtan nevezhették volna kiváló gépírónak, szorgos munkásnak, jó tanulónak vagy munkanélkülinek. Képtelen volt ugyanis munkát kapni egy áruház közönségszolgálati osztályán, ahol az alkalmazottak a telefonon beérkező rendeléseket írták gépbe. A személyzetis már alig várta, hogy a felvételi beszélgetés véget érjen. „Nézze, maga vak”, mondta folyton. A személyzetis azt hitte, ha valaki bizonyos szempontból sérült, egyúttal minden más szempontból is alkalmatlan”

KI A VAK?

Alapjog és jogvédelem Emberi méltóság Prevenció, integráció, rehabilitáció Megkülönböztetés tilalma, pozitív diszkrimináció Egyenlő Bánásmód Hatósága

Ne feledjük! A legmotiváltabb emberek sem képesek áttörni az előítéletek falát!

Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte, kérve kérünk szép jelen, meg ne büntess érte. Kérünk kurta pillanat, ne vess tűzre-lángra, szép olajfa lomb alatt várhassunk halálra. Hadd teljék az életünk, mint lehet, szelíden, gyolcsban zengjük énekünk, nem csalános Ingben.

Ébresztő! Még következik egy előadás.