makroökonómia 4. előadás

Makroökonómia beadandó házidolgozat feladatai Beadás módja: a 6. előadáson vagy birkasgy@enternet.hu -ra a 6. előadásig 1. Egy nemzetgazdaságról az alábbi adatok ismertek: autonóm fogyasztás = 500 + hányadikán van a névnapja beruházás = 300 + hányadikán van a születésnapja 9000 jövedelemnél van egyensúlyban az árupiac. A fogyasztási függvény lineáris. Mekkora a fogyasztási határhajlandóság? Mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem, ha az autonóm fogyasztás 100 egységgel nő?

2. Hogyan változik az IS függvény, ha nő a fogyasztási határhajlandóság nő a kamatérzékenység nő az autonóm fogyasztás? A kérdéseket külön grafikonokon válaszolja meg rajzban! 3. Hogyan változik az LM függvény, ha csökken a reálpénzmennyiség? Hogyan hat ez az árupiac és pénzpiac együttes egyensúlyára?

A vegyesgazdaság input-output rendszere A vegyesgazdaság input tényezőit két csoportba oszthatjuk: - endogén - exogén tényezők Az endogén (belső) tényezőket a döntéshozók uralják (országgyűlés, kormány, jegybank) Az exogén tényezők külső hatások, de jó döntésekkel belsőkké tehetők (endogenizálhatók)

Endogén input tényezők Az input endogén tényezőket további két csoportba sorolhatjuk: - összkeresletet - összkínálatot meghatározó tényezők Endogén Összkereslet Output tényezők Gazdasági rendszer Exogén Endogén Összkínálat

Input endogén összkeresletet meghatározó tényezők 1. Költségvetési politika (adók, újraelosztás) 2. Monetáris politika (pénzkínálat, kamatlábak) 3. Jövedelempolitika (nemzet összteljesítményéből részesedés) 4. Külgazdasági politika (vámok, kvóták) versenypolitika, struktúrapolitika, regionális politika, foglalkoztatás-politika stb.

Input endogén összkínálatot meghatározó tényezők 1. Föld (föld, ásványkincsek) 2. Emberierőforrás-állomány (munkavégzésre alkalmas potenciál) 3. Tőke (épületek, gépek, infrastruktúra) 4. Technológiai változás (fejlődés)

Input exogén tényezők - váratlan felfedezések - világpiaci sokkok - népességváltozás - világpolitikai megrázkódtatások - szélsőséges időjárás - környezeti ártalmak felszínre törése - természetes és művi katasztrófák - valutaárfolyamok ingadozása stb.

Output, vagy indukált tényezők 1. Kibocsátás alakulása (GDP) 2. Munkanélküliség szintje 3. Infláció szintje 4. Mérlegzavarok (külkereskedelmi, fizetési, költségvetési) 5. Jövedelem-egyenlőtlenség 6. Környezeti ártalmak

piaci elégtelenségek a közjavak megkerülhetetlen léte a multi- és transznacionális vállalatok működése a külső gazdasági hatások (externáliák) a piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága társadalmi rétegek, régiók méltánytalan helyzete

Az állam feladatai 1. allokációs 2. újraelosztási 3. stabilizációs feladatok

allokációs funkció Olyan kormányzati tevékenység, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. Pl. közoktatás biztosítása, autópályák építése, mezőgazdasági termelés biztosítása. oka: közjavak irányított elosztású javak külső gazdasági hatások (pl. környezetszennyezés) monopóliumok

újraelosztási funkció Az állam adók és transzferek alkalmazásával megvalósítja a jövedelem újraelosztását a társadalom tagjai között. módosul a rendelkezésre álló jövedelem nagysága csökken a jövedelem egyenlőtlenség csökkennek a szociális különbségek

stabilizációs funkció A gazdasági stabilizáció fenntartása az állam feladata. “bűvös négyszög”: egyenletes gazdasági növekedés teljes foglalkoztatottság árstabilitás külső és belső egyensúly megteremtése prioritás kérdése

automatikus stabilizátorok a gazdaság állapotától függően fejtik ki hatásukat diszkrecionális eszközök a kormányzat konkrét helyzetértékelése alapján, egyedi döntés után kerül alkalmazásra

monetáris politika a pénzpiacot befolyásolja a pénzkínálat szabályozásával restriktív: csökkenti a forgalomban levő pénzmennyiséget expanzív: növeli a forgalomban levő pénzmennyiséget eszközei: kötelező tartalékráta, refinanszírozási kamatláb szabályozása, nyíltpiaci műveletek, rediszkontláb szabályozás

költségvetési politika az árupiacra hat az állami bevételekre és kiadásokra, ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége eszközei: adók, vámok, illetékek, transzferek, kormányzati vásárlások

adók csoportosítása jövedelemtől függő adó a jövedelemmel arányos adók SZJA, TA makrogazdasági szempontból függ a jövedelemtől ÁFA, FA autonóm adók egyösszegű adók ingatlan-adó, gépjármű-adó közvetlen adók az adóviselő személyére vetik ki SZJA, TA közvetett adók az árukra fordított kiadások alapján fizetik ÁFA, FA, illetékek, vámok lineáris adó TA progresszív adó SZJA degresszív adó

az adók hatása a makrofolyamatokra autonóm adók Ha a gazdaság szereplőire T0 adót vetnek ki, akkor a rendelkezésre álló jövedelem YDI = Y – T0 összegű lesz a fogyasztási függvény C(Y) = C0 + ĉ * (Y – T0) a beruházási függvény I(i) = I0 – a * i

az Y = C(Y) + I(i) egyenletből Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * T0 + I0 – a * i, rendezve Y = [1/(1- ĉ)] * (C0 – ĉ * T0 + I0 – a * i)

Az adó nélküli egyensúlyi jövedelemhez képest a változás ahol a zárójelben az adómultiplikátor azt fejezi ki, hogy egységnyi autonóm adó kivetésével mennyivel változik meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem. A multiplikátor negatív előjele mutatja, hogy az adóztatás hatására csökken az egyensúlyi jövedelem, csökken a makrokereslet.

- [ĉ /(1-ĉ)] * T0

a jövedelemtől függő adók hatása Ha az adó összege z * Y, akkor YDI = Y – z * Y a fogyasztási függvény C(Y) = C0 + ĉ * (Y – z * Y)

az Y = C(Y) + I(i) egyenletből Y = C0 + ĉ * Y – ĉ * z * Y + I0 – a * i Y = {1 / [1 – ĉ * (1 – z)]} * (C0 + I0 – a * i) vagyis a kiadási multiplikátor csökken az adó nélkül számítotthoz képest

a transzferek hatása A transzfer éppen ellentétes hatást gyakorol a makrofolyamatokra mint az autonóm adók. Alkalmazásával nő a makroszereplők rendelkezésre álló jövedelme, ez közvetve növeli fogyasztási és megtakarítási lehetőségüket. A fogyasztási és megtakarítási függvény felfelé tolódik, ezáltal nő az egyensúlyi jövedelem, növekszik a makrokereslet. a jövedelem változása: + [ĉ/(1-ĉ)] * TR Ha a transzfert autonóm adókból finanszírozza a kormányzat, akkor a két hatás semlegesíti egymást: a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás, a megtakarítás, az egyensúlyi jövedelem nem változik makroszinten.

A transzferek hatása a fogyasztási függvényre C C(YDI) C(Y) ĉ * TR Y + [ĉ/(1-ĉ)] * TR

a kormányzati vásárlások hatása Hatása közvetlenül érvényesül az árupiaci keresletre, feljebb tolja a keresleti függvényt. Az egyensúlyi jövedelem változása hatása [1/(1-ĉ)] * G, multiplikátora megegyezik az egyéb autonóm keresleti elemek (C0, I0) multiplikátorával. Mivel 1/(1- ĉ) > ĉ /(1- ĉ), ha a kormányzat a keresletnövekedést tűzi ki céljának, akkor egységnyi kiadásnövelés mellett nagyobb keresletnövekedést ér el, ha kormányzati vásárlásra és nem transzferre fordítja az összeget.

A kormányzati vásárlások hatása a fogyasztási függvényre C C(YDI) C(Y) G Y [1/(1-ĉ)] * G

Haavelmo-tétel ha a kormányzat a költségvetés egyensúlyát tartja szem előtt, és kiadásnövelését autonóm adók kivetésével finanszírozza, akkor egyrészt a kiadások növekedése 1/(1-ĉ) – szorosával növeli az egyensúlyi jövedelmet másrészt az autonóm adók növelése ĉ /(1- ĉ) – szorosával csökkenti az egyensúlyi jövedelmet A két hatás összegeként a jövedelem változás éppen egyenlő a kormányzati kiadások összegével. Tehát egyensúlyban levő költségvetés esetén is van lehetőség kereslet-élénkítésre.

C C(Y+G) C(Y-T+G) C(Y) ĉ * T G Y [1/(1-ĉ)] * G - [ĉ/(1-ĉ)] * T = G

Az IS és LM függvény három szektoros gazdaságban YD = C + I + G Y = [C0 + ĉ * (Y - T0 + TR) - ĉ * z * Y] + (I0 - a * i) + G T0 fix vagy autonóm adó z átlagos jövedelemadókulcs TR transzferek G kormányzati kiadás

IS LM

Az egyensúlyi kibocsátás és egyensúlyi kamatláb: A könyvben rosszul van (161. o.) nem a hanem 1

A kormányzati deficit miatt felvett hitelek hatására az LM függvény balra felfelé tolódik el. A kormányzati vásárlások megnövelik az árupiaci keresletet: az IS függvény jobbra felfelé tolódik. A végső hatás azon múlik, melyik tényező változása erősebb: az árupiaci autonóm keresleté vagy a spekulációs pénzkeresleté.

Expanzív monetáris politika Jegybank növeli a pénzkínálatot, a kamatláb csökken, LM jobbra lefelé tolódik; beruházások növekednek, keynesi kereszt jobbra felfelé tolódik.