Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, 2006. december 7.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Advertisements

IT-mentor és a képzés gyakorlati kérdései
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben.
Újfajta tanulási módszerek alkalmazása a felnőttképzési konzulens képzésnél Nyíregyháza, március 18.
A HEFOP program bemutatása Nyíregyháza,
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Képesítés – képesítési rendszer – képesítési keretrendszer Alcím Spartathlon km 36 Hour Time Limit.
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Hunya Márta módszertani szakértő
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A felnőttoktatás funkciói Magyarországon
Az informatika szükségessége és lehetősége a hazai és az Európai Uniós fejlesztési célkitűzésekben Dr. Köpeczi-Bócz Tamás.
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
Digitális szolidaritási háló – a szerves megoldás Gáspár Mátyás
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Képesítési Keretrendszerek Európában
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
. Egy nemzeti képesítési keretrendszer lehetséges előnyei Vitaindító [ Derényi András ]
Debrecen, /10 „Matáv oktatás - Ma távoktatás” Krausz János Igazgatóhelyettes Matáv Oktatási Igazgatóság.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
A vidéki tér sikertényezői
Frontális pedagógia helyett „konstruktivista” pedagógia Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter október 12.
A Magyar Távmunka Szövetség céljai, törekvései Dr. Horváth Elek elnök III. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Legjobb_kor. Az eMunka, dMunka, sikeres alkalmazásának társadalmi és technológiai feltételei megteremtődtek. dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
(ágazati) Lehetőségek és kihívások a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia december 6.Eszes Gábor.
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
„ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban” „ IKT-val támogatott új tanulási környezetek szerepe az oktatásban ” augusztus.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Európa 2020 A lisszaboni stratégiát felváltja az Európa 2020 stratégia Az új stratégia központi kérdése az Unió versenyképessége, de más, új célokat is.
ÚJ TUDÁS – MŰVELTSÉG MINDENKINEK A digitális írástudás elterjesztése Az idegennyelv-tanulás ösztönzése Az integrált természetismeret-oktatás bevezetése.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
Az európai országok eredményei és tapasztalatai Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
A kompetenciafejlesztés eszközrendszere
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger április
A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája – a felsőoktatás kihívásai a XXI. században május Az intézmény partnerségi kapcsolatainak.
Gaál Zoltán MFRFK Budapest, szeptember 29..
MTT MA Mérnöktanár mesterszak Elektronikus tanulás 2. konferencia.
Az IKT-alapú pedagógia munkaformái, módszerei. 3 betűs világ IKT IST SDT.
A Bologna-folyamat hatása az ifjúság munkaerő-piaci helyzetére
Az Emelt szintű eTanácsadó akkreditált felnőttképzés tapasztalatai Dr. Tóth András - Herpainé Lakó Judit AGRIA MEDIA 2011 KONFERENCIA OKTÓBER ,
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
A MODERN IKT SZEREPE A MESTER-TANÁRKÉPZÉSBEN
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A digitális kompetencia mérése. IKT-alapú értékelés
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
 MoodleMOT  Duális képzés 2014  „A duális képzés célja, hogy a hallgatók a leendő szakképzettségüknek megfelelő munkahelyen, munkakörben összekapcsolják.
„A tanácsadás emberi oldala” – az érzelmi kompetencia jelentősége a tanácsadásban – Dr. Szabó Szilvia (PhD.) főiskolai docens, ZSKF elnökségi tag, HSZOSZ.
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
Információtechnológiák és tudásbázis az Agrof-MM Leonardo+ projektben M=Mountain; M=Mediterranean
Infó-Kommunikáció a békés(i) jövőért. EFOP
Tanító szak, nappali- és levelező tagozat
5. Tétel – A Life Long Learning
Előadás másolata:

Benedek András – BME GTK APPI Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében V. Országos Távmunka Konferencia Budapest, december 7.

kb magyar nyelvű találat Egy amerikai újságíró naplója 2890-ből című novellájában a jövőbeli New Yorkot ábrázolja, melyben vannak hatalmas felhőkarcolók, mozgó járdák, videó- telefonok, levegőben közlekedő járművek, és a ma használatos számítógépekhez hasonló elektromos számológépek. A Verne által elképzelt jövőbeli társadalomban még a felhők felületét is hirdetésre használják...

•Európai és nemzeti képzési keretek kialakulása •A képzési szerkezet konvergenciája a B olognai Folyamat szerint •A tanári kompetenciák tudatos fejlesztése •Új informatikai alkalmazásokra épülő tanulási formák (virtuális tanulási környezetek) beépülése a hagyományos képzési keretekbe •Fokozódó hallgatói és tanári nemzetközi mobilitás •A gazdaság színterén monoton nő a képzési aktivitás •Rugalmas/atipikus foglalkoztatásra való felkészülés Európai trendek – új tanítási és tanulási kihívások

Új kihívások és lehetőségek a tanulásban •A legújabb ICT megoldások szabály és normarendszere szorosan nem kötődik olyan nagy tradicionális társadalmi intézményekhez, mint a lakóhely-iskola-munkahely •Az új kommunikációs eszközök a gyakorlatban, térben és időben szabadon használhatók, önmagában hordozzák az eddig tömegesen használt kommunikációs eszközök mediális funkcióit

Új dilemmák: oktatás és/vagy tudásmenedzsment  Elsődleges alapok: informális oktatás- nevelés  Tradicionális fókusz: formális képzés  Új távlatok: LLL – informális tanulás, változó szociális összetételű csoportok tanulásának orientálása  Intézményi vezetői pozíciókra való felkészítés

Bolognai Folyamat jellemzői •Cél az európai felsőoktatási térség kialakítása •Európai kredit-transzfer – Mobilitás •Foglalkoztatás javítása – atipikus munkavégzés támogatása •Képzési tartalom és idő kreditalapokra helyezése •Képzési tartalom és képesítések kölcsönös elismerése – szakmai mobilitás, foglalkoztathatóság növelése

Mobilitás a tanulásban –Mikrolearning, mely a legközvetlenebbül személyre szabottan teszi lehetővé a tudás - kontextusba ágyazott információk – kisméretű képek és szövegek útján történő megszerzését és feldolgozását. –Funkcionális networking, mely célokhoz és feladatokhoz bekapcsolt csoportok rugalmas képzését, működtetését teszi lehetővé különböző, így például tanulási funkciókra is.

A tanulás, mint kölcsönhatás, a tevékenység, mint tanulás •A tanulást, mint belső folyamatot, mechanizmust meg lehet különböztetni, a tevékenységtől, de valódi funkciója, értelme éppen a tevékenységben az ember és a környezet közti kölcsönhatásban, a kölcsönhatás eredményességének növelésében van. •A kompetencia (képesség) = ismeret + készség + attitűd

A jövő digitális pedagógiája •Változó műveltség, kompetenciák és ismeretek. A figyelem felkeltése, a motiváltság élénkítése. Kommunikációmenedzsment kialakítása a tanulásban.. •Információs írástudás; igényelt készségek és attitűd fejlesztése. Az egyén tudásszintjének mérése. •Tanulóközösségek formálása. Kollaboratív és kooperatív tanulás. •E-learning mint távoktatás alkalmazása virtuális oktatási környezetben. •Blogok használata az oktatásban: course-blog, videoblog mint (házi)feladat. •Virtuális oktatási intézményekhez, képzési programokhoz, egyetemekhez való kapcsolódás tartalmi és technikai kérdéseinek feldolgozása.

Kompetenciák, tudáselemek a felsőoktatásban •A képesítésnek megfelelő szakmai képzés tudományos hátterének, technológiai alapjainak, munkaeszközeinek és eljárásainak ismerete •Jártasság technológiai folyamatok, eszközeik tervezésében, megvalósításuk, kivitelezésük irányításában •A technológiai fejlődés követése

Új tanulási paradigma felé –Közvetlen hozzáférés adatbázisokhoz, melyek segítségével integrált tudásbázis alakítható ki, illetve ezek kombinációjával komplex tanulási, megismerési, kutatási és fejlesztési tevékenységek alapjait lehet megteremteni. –Time sharing optimalizáció, amely a fenti feladatok és funkciók térbeli megosztása mellett, lehetőséget ad arra, hogy rohanó világunkban a különböző tevékenységeket időben is megosszuk, s így optimalizáljuk