Biztosítási alapismeretek „Ha házat építesz magadnak, egy dologra ne sajnáld az idődet, a megfelelő alapozásra.” (I. E. Babel)

A biztosítás fejlődésének állomásai Első írásos nyomok a római birodalomból (temetkezési pénztárak) Kárfelosztó módszer (karaván, tengeri hajózás) Előre tartalékol a közösség (céhek pénztárai az özvegyeknek) Mai modern biztosítók XVI. sz. Anglia (díjkalkuláció bevezetése, valószínűség számítás szerint)

A biztosítás fejlődésének állomásai Indexálás bevezetése (pénzromlás miatt) Újabb kockázatok vállalása (rettegett betegségek kockázata) Befektetéssel kombinált biztosítások (unit-linked) Hitelekkel kombinált biztosítások

Biztosítások Magyarországon Magyarország XIV. sz. (1581-ből a felsőnagybányai bányatársláda) 1831 Trieszti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali) 1843 Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesület (az első magyar alapítású társaság)

Biztosítások Magyarországon 1919 BIOSZ (Biztosító Intézetek Országos Szövetsége, 63 társaság csatlakozásával 1948-ig működött. 1986 a biztosítási monopólium megszűnt 1990 külföldi társaságok megjelenése

A biztosítások csoportosítása Élet Nem élet Személybiztosítások Vagyonbiztosítások Összegbiztosítások Kárbiztosítások Önkéntes Kötelező Tárgy szerint Tárgy szerint Szükséglet szerint személybiztosítások életbiztosítások balesetbiztosítások betegségbiztosítások nyugdíjbiztosítások Vagyonbiztosítások összegbiztosítások összegbiztosításnál az elszenvedett kár, vagyis az ember életének, fájdalmának, sérelmének az értéke pénzben nem mérhető kárbiztosítások A biztosító teljesítésének alapja mindig a tényleges kár, vagyis a konkrét szükséglet kielégítése. Cél a kár előtti állapot visszaállítása, tehát a biztosító a keletkezett kár megtérítésére köteles. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. Önkéntes Nyugdíj-előtakarékosság Gyermek jövőjét támogató biztosítás Lakásbiztosítás Casco … Kötelező Társadalombiztosítónak fizetett betegség és nyugdíjbizt. Gépjármű-felelősségbiztosítás Egyes munkakörökhöz (orvos) tartozó tevékenységi felelősségbiztosítás … Szándék szerint

A biztosítással kapcsolatos fogalmak Veszély Személyi (Baleset, betegség, rokkantság, halál, stb.) Társadalmi (Bűncselekmény, gondatlanság, háború, stb.) Gazdasági (Csőd, hibás döntés, infláció, stb.) Természeti (Tűz, villám, jégverés, földrengés, stb.)  Technikai (Műszaki meghibásodás, közlekedési baleset, környezetszennyezés, stb.) Kockázat Káresemény bekövetkezésének valószínűsége Nagy számok törvénye

A biztosítással kapcsolatos fogalmak Veszélyközösség Azonos neműség elve (homogenitás) Várható kár nagysága hasonló vagy azonos elve Nagyságrendiség elve (kellően nagynak kell lennie) A veszélyközösség az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek szervezett közössége.

A biztosítással kapcsolatos fogalmak Kár Kármegelőzés (prevenció) Kárenyhítés (kárcsökkentés) Kárkiegyenlítés Regressz – visszakövetelési jog kár a bizonytalan kimenetelű jövőbeli esemény kiinduló állapothoz képest kedvezőtlen kimenetele, mely lehet pénzben kifejezhető, vagy nem anyagi természetű veszteség kármegelőzés (prevenció) a kár megelőzésére, a kockázat megszüntetésére (mérséklésére) irányuló offenzív magatartás - például bezárom a lakást kárenyhítés (kárcsökkentés) egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését jelenti – elvárható mértékben – lángol a serpenyő, eloltom a tüzet, utána hívom a tűzoltókat kárkiegyenlítés a bekövetkezett kár utólagos megtérítése, kiegyenlítése (kompenzáció)

A biztosítással kapcsolatos fogalmak A biztosítások tárgya A biztosítási események A biztosítási összeg A biztosítás díja A biztosítás értékkövetése Alapbiztosítások Kiegészítő biztosítások amire, vagy akire a biztosítási védelem fennáll személybiztosítás esetében valamely személy életét, testi épségét jelöljük meg a biztosítás "tárgyaként" minden biztosításban pontosan meghatározzák a biztosítás tárgyát csak a biztosítás tárgyát ért kár esetén térít a biztosító a szerződésben leírt feltételek szerint olyan jövőbeni meghatározott esemény, mely lehet a szerződésben megállapított károsító esemény, halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése, testi sérülést, rokkantságot okozó baleset. valamely - a biztosításban megjelölt - veszély bekövetkezik, és kárt okoz a biztosítás védelme alá vont tárgyban A biztosítási szerződésekben pontosan meghatározzák, milyen eseményekre és milyen körülmények között fizet a biztosítás. A biztosítási összeg alapvetően befolyásolja, hogy mekkora összeget fizet ki a biztosító, ha a biztosítási esemény bekövetkezik. Életbiztosításoknál nincs felső korlátozás. Értékkövetés (célja, menete) Bruttó díj = Nettó díj + vállalkozói díjrész Díjtartalék (megtakarítás)+kockázati költség technikai kamatláb az a kamatláb, mellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj, díjtartalék balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál maximális mértékét jogszabály állapítja meg (2,9%) nyereségosztozkodás – minimum 80% visszajuttatás

Biztosítással kapcsolatos fogalmak Kockázat-elbírálás Hatályba lépés, a kockázatviselés kezdete Respiró – türelmi idő Reaktiválás - újra érvénybe helyezés Szektoralítás elve Közlési – és változás bejelentési kötelezettség Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség Szubjektív – biztosításközvetítő végzi a biztosított egyéni körülményeivel foglalkozik Objektív – manipuláns végzi alaki kockázat-elbírálás tartalmi kockázat-elbírálás (pl. orvosi vizsgálat összeghatárai) Kockázatbevállaló (underwriter – aláíró), az a személy, aki a jelzett adatok felhasználásával az ajánlat elfogadásáról, vagyis a kockázat befogadásáról dönt.

Biztosítással kapcsolatos fogalmak A biztosíthatóság feltételei Egyértelműség Véletlenszerűség Függetlenség Bizonytalanság Kalkulálhatóság Jövőbeliség Szubjektív – biztosításközvetítő végzi a biztosított egyéni körülményeivel foglalkozik Objektív – manipuláns végzi alaki kockázat-elbírálás tartalmi kockázat-elbírálás (pl. orvosi vizsgálat összeghatárai) Kockázatbevállaló (underwriter – aláíró), az a személy, aki a jelzett adatok felhasználásával az ajánlat elfogadásáról, vagyis a kockázat befogadásáról dönt.

A biztosítás jogi alapjai Polgári Törvénykönyv Biztosítási törvény Ajánlat tétel Önkéntesség elve Egyenjogúság elve Egyoldalú kogencia elve Írásbeliség elve Díj oszthatatlanság elve A szerződés módosítás lehetőségei a biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díjat), meghatározott tartalékot képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat egyenjogúság elve kötés – módosítás - a felek egyenjogúak szektoralítás elve díj oszthatatlanság elve  díj éves egységekre kalkulálva - Ptk. szerint a díj éven belül oszthatatlan Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg." Ptk. 546. § (1) bekezdése szerint Hatálybalépés A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ptk. 539. § (1) bek. kockázatviselés kezdete általában: az ajánlat átvételét követő nap 0 óra, ha a szerződés érvényesen létrejött; megállapodás szerinti későbbi nap a biztosítás díját mindig annak az időszaknak az első napján kell befizetni, amelyik időszakra szól ha a befizetés nem történik meg, akkor a biztosító ettől a naptól kezdve 90 nap (élet) türelmi időt gyakorol a 90 nap alatt a biztosító vállalja a kockázatot és az elmaradt díj bármikor pótolható biztosítási esemény miatti szolgáltatás-teljesítéskor azonban a biztosító levonja a szolgáltatási összegből az elmaradt díjakat lakásnál 3 hónap a türelmi idő a díjbefizetés elmaradását követő 90 nap (élet) elteltével a kockázatviselés megszűnik további 90 napig a biztosítás újra érvénybe helyezhető, ha az elmaradt díjakat a szerződő befizeti ha a díjak pótlása nem történik meg, akkor az újra érvénybe helyezési idő lejárta után megszűnik a biztosítás (vagy maradékjog lép érvénybe) lakásnál 3 hónap

A biztosítási szerződés megszűnése Felek megállapodása Rendes felmondás Lejárat Biztosítási esemény bekövetkezése Biztosított halála Felek megállapodása: Egybehangzó akaratnyilatkozat alapján jött létre a szerződés, ezért írásbeli megegyezéssel bármikor megszüntethető. A biztosítás felmondásával a kockázatviselés megszűnik. A felmondás szabályai a vagyon-, és a felelősségbiztosítás esetén a biztosítási szerződés csak írásban mondható fel; csak a biztosítási időszak végére lehet; a felmondási idő 30 nap. A felmondás joga vagyonbiztosításnál 3 évre kizárható (Ptk.551.§(2)bekezdés) balesetbiztosításnál nem korlátozható (Ptk.566.§(4)bekezdés) életbiztosításnál a biztosító nem élhet vele Lejárat: A biztosítási szerződések egy részét határozott tartamra kötik, lejáratkor automatikusan megszűnnek. A szerződésben rögzített biztosítási esemény bekövetkezte eredményeként a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Biztosítási esemény bekövetkezte életbiztosításnál a biztosított meghal balesetbiztosításnál a biztosított halálos balesetet szenved vagyonbiztosításnál a kockázatviselés tárgya teljes (totálkárt) szenved Lehetetlenülés a biztosítási esemény bekövetkezése egyéb ok miatt lehetetlenné válik jégkárra biztosított gabona tűz következtében elpusztul biztosított gépkocsit a tulajdonos alkatrészekre bontja szét Érdekmúlás biztosított vagyontárgyak a biztosított érdekeltségi köréből kikerülnek gépkocsit eladják, elajándékozzák zálogjog megszűnik a gépjárműre bérlő kiköltözik a lakásból gépjármű-felelősségbiztosítás esetén feltétel gépjármű forgalomból való kivonását tanúsító okiratot a biztosítónak bemutatták Díj-nemfizetés esedékességtől számított 30. nap elteltével megszűnik a szerződés ha hátralékot nem fizették meg halasztásban nem állapodtak meg biztosító bírósági úton nem érvényesítette a díjkövetelést Ptk. 543. § (1) bekezdés megszűnés, bírósági út további 30 nappal meghosszabítható ha a biztosítottat fizetésre írásban felszólította a biztosító Ptk. 543. § (2) bekezdés Életbiztosítások esetében a díj-nemfizetés nem mindig jár a szerződés megszűnésével! Rendkívüli felmondás 1. meghatározott esetekben van rá lehetőség ha a biztosító hallgatása révén jön létre a szerződés, ami eltér a szabályzattól 15 napon belül a biztosító írásban javasolhatja a szabályzatnak megfelelően módosítani a szerződést ha a szerződő nem fogadja el a javaslatot vagy nem válaszol 15 napon belül30 napra írásban biztosító felmondja a szerződést ha a szerződés létrejöttét követően a biztosítást érintő lényeges körülményekben változás következik be Rendkívüli felmondás 2. állomány-átruházás esetén nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett felet és biztosítottat értesíteni a szerződő fél és a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja Visszavásárlás A díjtartalékos életbiztosítások meghatározott idő után maradékjog érvényesítése mellett is megszűnhet.

A biztosítási szerződés megszűnése Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás) Lehetetlenülés Díj-nemfizetés Rendkívüli felmondás Visszavásárlás Felek megállapodása: Egybehangzó akaratnyilatkozat alapján jött létre a szerződés, ezért írásbeli megegyezéssel bármikor megszüntethető. A biztosítás felmondásával a kockázatviselés megszűnik. A felmondás szabályai a vagyon-, és a felelősségbiztosítás esetén a biztosítási szerződés csak írásban mondható fel; csak a biztosítási időszak végére lehet; a felmondási idő 30 nap. A felmondás joga vagyonbiztosításnál 3 évre kizárható (Ptk.551.§(2)bekezdés) balesetbiztosításnál nem korlátozható (Ptk.566.§(4)bekezdés) életbiztosításnál a biztosító nem élhet vele Lejárat: A biztosítási szerződések egy részét határozott tartamra kötik, lejáratkor automatikusan megszűnnek. A szerződésben rögzített biztosítási esemény bekövetkezte eredményeként a biztosító a biztosítással fedezett teljes összeget kifizette. Biztosítási esemény bekövetkezte életbiztosításnál a biztosított meghal balesetbiztosításnál a biztosított halálos balesetet szenved vagyonbiztosításnál a kockázatviselés tárgya teljes (totálkárt) szenved Lehetetlenülés a biztosítási esemény bekövetkezése egyéb ok miatt lehetetlenné válik jégkárra biztosított gabona tűz következtében elpusztul biztosított gépkocsit a tulajdonos alkatrészekre bontja szét Érdekmúlás biztosított vagyontárgyak a biztosított érdekeltségi köréből kikerülnek gépkocsit eladják, elajándékozzák zálogjog megszűnik a gépjárműre bérlő kiköltözik a lakásból gépjármű-felelősségbiztosítás esetén feltétel gépjármű forgalomból való kivonását tanúsító okiratot a biztosítónak bemutatták Díj-nemfizetés esedékességtől számított 30. nap elteltével megszűnik a szerződés ha hátralékot nem fizették meg halasztásban nem állapodtak meg biztosító bírósági úton nem érvényesítette a díjkövetelést Ptk. 543. § (1) bekezdés megszűnés, bírósági út további 30 nappal meghosszabítható ha a biztosítottat fizetésre írásban felszólította a biztosító Ptk. 543. § (2) bekezdés Életbiztosítások esetében a díj-nemfizetés nem mindig jár a szerződés megszűnésével! Rendkívüli felmondás 1. meghatározott esetekben van rá lehetőség ha a biztosító hallgatása révén jön létre a szerződés, ami eltér a szabályzattól 15 napon belül a biztosító írásban javasolhatja a szabályzatnak megfelelően módosítani a szerződést ha a szerződő nem fogadja el a javaslatot vagy nem válaszol 15 napon belül30 napra írásban biztosító felmondja a szerződést ha a szerződés létrejöttét követően a biztosítást érintő lényeges körülményekben változás következik be Rendkívüli felmondás 2. állomány-átruházás esetén nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása a Felügyelet engedélyének időpontjától - a biztosítási állományt átvevő biztosító válik a szerződés alanyává szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett felet és biztosítottat értesíteni a szerződő fél és a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja Visszavásárlás A díjtartalékos életbiztosítások meghatározott idő után maradékjog érvényesítése mellett is megszűnhet.

Amikor nem fizet a biztosító Kizárások Mentesülések biztosító kockázatának szűkítését célzó eszköz olyan veszély, amelyre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény közvetlen okozati összefüggésben áll a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék véralkohol szint) jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetésével kábító vagy bódító hatású szer által befolyásolt állapotával háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvételével HIV (AIDS) vírus fertőzöttséggel repülési kockázatokra stb. a biztosítási esemény bekövetkezik, de a biztosított magatartása miatt a biztosító nem teljesít A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. visszavásárlási összeg örökösnek A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

A biztosítási szerződés megkötésének folyamata Tájékoztatás Igényfelmérés Ajánlat Ajánlat átvétele (első díj átvétele) Kockázat-elbírálás (15 nap)

A biztosítási szerződés megkötésének folyamata Biztosító javaslata a szerződés módosítására – ha szükséges Kötvénykibocsátás – Elutasítás A biztosító hallgatása – a szerződés létrejön

A biztosítási szerződésben szereplő felek Biztosított Kedvezményezett Szolgáltatásra jogosult (engedményes) Biztosító szektorialitás elve biztosítási tevékenységet csak biztosító folytathat – biztosító más gazdasági tevékenységet nem végezhet állomány átruházás új biztosító léphet az eredeti helyébe – nem kell a szerződő hozzájárulása jogok és kötelezettségek tájékoztatási kötelezettség helytállási kötelezettség szolgáltatási kötelezettség – pénzbeni díjat követelheti Szerződő 1. természetes vagy jogi személy biztosítóval szerződést köt díjat fizeti jogai és kötelezettségei jognyilatkozatot kezdeményezhet kedvezményezettet jelölhet és változtathat igényt tarthat maradékjogokra közlési- és változás-bejelentési kötelezettség kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség Életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Kiskorú biztosított esetén, ha nem a szülő köti a szerződést, szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Ptk. 561. § (1) bekezdés Vagyonbiztosítás megkötéséhez nem szükséges a biztosított hozzájárulása. vagyonbiztosítást az köthet aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg vagyonbiztosítás eseténa biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet Ptk. 550.§ életbiztosítás esetén Ptk. 562. § (1) bekezdése szerint A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ptk. 562. § (2) bekezdése szerint A biztosított, mielőtt szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép." Ptk. 562. § (3) bekezdése szerint Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. Biztosított az, akinek személye, egészsége, testi épsége illetve valamilyen vagyontárgya vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. egy biztosított – több biztosított változás a biztosított személyében bármikor visszavonhatja a hozzájárulását biztosított jogai és kötelességei szerződéskötéshez adott nyilatkozatát visszavonhatja kedvezményezettet jelölhet és változtathat szerződővel együtt szerződő helyébe léphet kármegelőzési, kárenyhítési, állapot megőrzési kötelezettség kedvezményezett lehet a szerződésben megjelölt bármely személy a biztosított örököse (igazolni kell – nem része a hagyatéknak) a magyar állam megosztás %-ban, egész számokban kiskorú esetében gyámhatósági jóváhagyás a kifizetéshez változás a kedvezményezett személyében írásbeli nyilatkozattal bármikor módosítható – ha nem a biztosított a szerződő, mindkettő hozzájárulása szükséges Ptk. 560.§ (2) bekezdés kedvezményezett halála esetén a jelölés érvénytelen A szolgáltatás adó- és illetékmentes! biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződéseknél szerződés részlegesen semmis kedvezményezett jelölés nem érvényes biztosított, vagy örököse a kedvezményezett engedményes biztosított vagyontárgyra vagy vagyoni érdekkel rendelkező 3. személy (bank, lízing cég, stb.)

Életbiztosítások - személybiztosítások Eléréses Kockázati Vegyes Terme fix Járadék Nyugdíj Baleset és rokkantság Betegség Unit-linked eléréses csak a biztosított életben léte esetén fizet a tartam végén kockázati csak a biztosított halála esetén fizet vegyes eléréses és a kockázati kombinációja terme fix a biztosítási tartam végén fizet a biztosított életben lététől függetlenül járadék „fordított hitel”

Az életbiztosítások díja és szolgáltatása Biztosítási díj Kockázati díjrész Vállalkozói díjrész Díjtartalék Nyereségrészesedés Biztosítási összeg

Életbiztosítások maradékjogai Kötvénykölcsön Díjmentes leszállítás Visszavásárlás

Vagyonbiztosítással kapcsolatos fogalmak Szerződő Biztosított Kedvezményezett Engedményes

Vagyonbiztosítással kapcsolatos fogalmak Értékformák valóságos érték = új érték – avulás + értéknövekedés új érték piaci érték előszereteti érték káridőponti érték

Vagyonbiztosítással kapcsolatos fogalmak Érdekmúlás Lehetetlenülés Kártérítési limit Önrészesedés Felülbiztosítás Alulbiztosítás

Alulbiztosítottság (Pro ráta - arányos kártérítés) Biztosítási összeg (20.000.000 Ft) Alulbiztosítási arány = = 0,67 Újraépítési érték (30.000.000 Ft) Kártérítés = helyreállítási költség (3.000.000 Ft) X Újraépítési érték 30.000.000 Ft alulbiztosítási arány 67% 20.000.000 Ft Választott Biztosítási összeg = 2.010.000 Ft Rész - Kár 3.000.000,- Ft Alulbiztosítás: A káridőponti újérték alacsonyabb mint a káridőpontjában érvényes biztosítási összeg Szolgáltatás 2.010.000,- Ft

Felelősségbiztosítás Sajátos vagyonbiztosítás Alanyai Biztosító Biztosított Károsult Szolgáltatása

Bankbiztosítás Hitelekhez köthető biztosítások Kártyákhoz köthető biztosítások Egyéb banki termékhez köthető biztosítások (folyószámla)

Társadalombiztosítás Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás

Biztosítások díjfizetése Fizetés módja Átutalás, csekk, csoportos beszedés, bankkártya Időszak Éves, féléves, negyedéves, havi

Adó, illeték szabályok Adókedvezmény 2010-től nincs a  biztosításokra Adó,- és illetékmentes a biztosítási  szolgáltatás Kamatadó szabályai 

A prezentáció elkészítésében részt vettek Csécs Éva Durcsán Viktória Dr. Lakatos Judit Kovács Sándor Mátraházi Zoltán