MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Dr. Kováts Erzsébet PhD. főiskolai tanár ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. TEMATIKA LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ( 3 - 24.dia) TEVÉKENYSÉGI ÉS INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK (25 – 134.dia) Pénzügyi szolgáltatók A szektor szereplőinek céljai Alapkoncepció A tőke szerepe Kockázat és kontroll Pénzügyi intézmények könyvvizsgálati sajátosságai Befektetési szolgáltatók ……. NÉVJEGYZÉKBE VÉTEL ÉS KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN (KÖNYVVIZSGÁLÓI) JELENTÉSEK (135-155.dia) KÖNYVVIZSGÁLÓK LEHETSÉGES SZEREPE A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMBEN (156-177.dia) KÖNYVVIZSGÁLÓK FELADATAI A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN (178. dia) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (2007. évi LXXV. törvény) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 1994. évi XLII. Törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról 1996. évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a lakástakarék-pénztárakról 1997. évi XXX. törvény Hitelintézetek 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarék-pénztárakról 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.) 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény a számvitelről Hitelintézetek 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Hitelintézetek 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről Hitelintézetek 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 234/2007. (IX. 4.) Korm. rendelet a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Hitelintézetek 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézetek értékpapírosítási tőkekövetelményéről 381/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről 5/2007. (III. 28.) PM rendelet a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonásáról és nyilvántartásáról (Jht-hez) 21/2007. (IX. 15.) PM rendelet a hitelintézetek befektetési szabályzatáról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

2008. 01. 01-től hatályon kívül helyezte a következőket: Hitelintézetek 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról 2008. 01. 01-től hatályon kívül helyezte a következőket: 13/2001. (III. 9.) PM rendelet a tőkemegfelelési mutató számításáról 14/2001. (III. 9.) PM rendelet a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól 16/2001. (III. 9.) PM rendelet az országkockázat tőkekövetelményéről 45/2008. (XII.31.) PM rendelet A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Befektetési szolgáltatók, befektetési vállalkozások 2001. évi CXX. Törvény a tőkepiacról (IV. rész és V. rész X-XII. fejezetei hatályon kívül)) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Befektetési szolgáltatók 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 283/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a befektetési és az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

2008. 01. 01-től hatályon kívül helyezte a Befektetési szolgáltatók 164/2008. (VI.27.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről 301/2008. (XII. 17.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról 27/2007. (XII. 20.) PM rendelet az összevont alapú szavatoló tőke és összevont alapon számított tőkekövetelmény számításáról 2008. 01. 01-től hatályon kívül helyezte a 8/2002. (II. 20.) PM rendeletet a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről 10/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Befektetési alapkezelők 215/2000 (XII. 11.) Korm. rendelet – a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 47/2008. (XII. 31.) PM rendelet - a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. 536§-567.§) 2003. évi LX. törvény Biztosítók 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk. 536§-567.§) 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Biztosítók 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 261/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a biztosítók jelzáloghitelezési tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a légi közlekedési kötelező felelősségbiztosításról Biztosítók 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a légi közlekedési kötelező felelősségbiztosításról 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről 18/2004. (II. 13.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól való mentesítéséről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Biztosítók 44/1996. (XII. 29.) PM rendelet a biztosítóban az élet- és nem-életbiztosítási ágak elkülönítéséről 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet a nagykockázatok és nagykárok határértékeiről 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeiről 8/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól Biztosítók 25/2001. (VI. 25.) PM rendelet a mezőgazdasági biztosító egyesületeknek nyújtott támogatás folyósításának részletes szabályairól 4/2002. (II. 6.) PM rendelet a Kártalanítási Számla elszámolásának szabályairól 33/2004. (VI. 23.) PM rendelet a független biztosításközvetítői (alkuszi vagy többes ügynöki) jelentés szabályairól 49/2008. (XII. 31.) PM rendelet a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 5/2006. (II. 7.) PM rendelet módosításáról 4/2002 --- KGFB ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

1993. évi XCVI. Törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Pénztárak 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Pénztárak 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Pénztárak 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról {(a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet hatályon kívül 2008. május 16. napjával} 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Pénztárak 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 262/2003. (XII. 26.) Korm. rendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról {(a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet hatályon kívül 2008. május 16. napjával} ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

II. TEVÉKENYSÉGI ÉS INTÉZMÉNYI SAJÁTOSSÁGOK ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Pénzügyi szolgáltatók (Pénzügyi szervezetek) Pénzügyi intézmények Hitelintézetek Pénzügyi vállalkozások Befektetési szolgáltatók Befektetési alapok Biztosítóintézetek Pénztárak Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Pénzügyi intézmények Hpt. 4-6. és 9. § Pénzügyi vállalkozás 50 millió Ft Pénzügyi holding 2 milliárd Ft Hitelintézet Bank 2 milliárd Ft Szakosított hitelintézet Külön törvényi szabályozás Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft Jegyzett tőke sajátosságai minimális mértéke (az alapításnál és a működés során) - rt. és EU-n kívüli székhellyel rendelkező hitelintézetként működő fióktelep esetében 2 milliárd - EU-n belüli székhellyel rendelkező hitelintézetként működő fióktelep esetében nincs minimális (dotációs) tőke nagyság meghatározva - szövetkezeti hitelintézet esetében 250 millió - szakosított hitelintézeteknél: lakástakarékpénztárnál 2 milliárd jelzálogbanknál 3 milliárd MFB-nél 60 milliárd elszámolóháznál 2 milliárd Magyar Export-Import Bank Zrt-nél 2 milliárd - pénzügyi vállalkozások esetében általánosan 50 millió pénzügyi holdingnál 2 milliárd teljesítésének formája - kizárólag pénzbeli befizetéssel teljesíthető alapításnál, tőkeemelésnél - apport formában nem lehet teljesíteni ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

2. A szektor szereplőinek céljai Kölcsön felvevők – alacsony forrásköltség Befektetők – legjobb megtérülés Hedgerek – kockázat minimalizálás Spekulátorok – profitot kockázatért Intermedierek – díjért kapcsolatot Szabályozók és tőzsdék – ellenőrzik, vagy biztosítják a működés feltételeit ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Mitől speciális intézmény a bank? Eszköztranszformátor: a pénzügyi befektetés egyik formáját egy másik formává alakítja Csökkenti (átvállalja) ügyfelei hitel, likviditási és piaci kockázatait Likvid eszközöket kínál forrásoldalon, miközben illikvid, magas árkockázatú eszközöket tart eszközoldalon „Más pénzével játszik” „Pénzügyi”és „termelési” folyamatok nem különülnek el ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 3. Alapkoncepció A pénz szerepe A pénz ára Kereslet- kínálat A pénz időértéke Infláció ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. A pénz időértéke Jövőbeni érték (adott kamatláb alapján számított adott összeg jövőbeni értéke) Jelen érték (jövőbeni pénzösszeg adott kamatláb alapján számított mai értéke) Nettó jelen érték (jövőbeni pénzáramlások jelen értéke adott kamatlábak mellett) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 4. A tőke szerepe A tőke: Tőke befektetők: a fogyasztási szükségleteiken felüli pénzeszközeiket kölcsönadják a tőkét igénylőknek haszon fejében (tőke megtérülési ráta). Tőke felhasználók: abban a reményben igénylik a tőkét, hogy a jövőben azt vissza tudják fizetni. Magánszemélyek, intézmények, bankok, biztosítók, gazdálkodó szervek betét, értékpapír vagy eszköz befektetés révén intermedierek közreműködésével, vagy közvetlenül transzferálják a pénzt a befektetőkhöz. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 5. Kockázat és kontroll Kockázatok fajtái: Hitelezési (hitel) kockázat Működési kockázat Piaci kockázat Kamatláb kockázat Árfolyam kockázat Likviditási kockázat Technológiai kockázat Szabályozási kockázat ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Mi a kockázat fogalma? A jövőnek több kimenete lehet? Bizonytalanság: a rosszul vagy nehezen formalizálható helyzet korlátozott racionalitás Kockázat: a valószínűség-számítás eszközeivel tárgyalható bizonytalan helyzet ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 34

A kockázatkezelés aranyszabályai A kockázat felismerése: a kockázati tényezők A kockázat mérése: az információk fontossága A kockázat kezelése: a kockázat mérséklése: szabályok megalkotása és betartása, diverzifikáció, származtatott termékek a veszteség mérséklése: a szabályok megalkotása és betartása, fedezetek és limitek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Speciális banki kockázati kategóriák Hitelkockázat Működési kockázat Piaci kockázat Egyéb kockázatok Likviditási kockázat Elszámolási kockázat Országkockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kockázattípusok veszteségarányai Forrás: Bankárképző Rt. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A kockázatok mérése és kezelése Mérés: kvalitatív és kvantitatív megközelítés Kezelés: Limitek Folyamatok-szabályzatok Kontrollok Párhuzamosságok Kockázati felár Fedezet Derivatív termékek Értékpapírosítás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A kockázatok tradicionális értékelése Az esemény bekövetkezésének valószínűsége Az esemény hatása Kritikus: Kis gyakoriságú, nagy hatású események Kontrollok kialakítása és ellenőrzése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kockázatelemzés (számszerűsítés) = kockázat várható költsége A konkrét kockázati eseményekhez érték rendelhető: A bekövetkezés valószínűsége X A bekövetkezés esetén gyakorolt hatás = kockázat várható költsége ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Hitelezési kockázat Annak a kockázata, hogy a másik fél nem a szerződés szerint teljesít és ennek következtében a hitelezőnél veszteség keletkezik. A másik fél lehet egy ország is (ország kockázat). Kockázat kompenzálása: a margin növelésével ( recesszió- magasabb margin), blue chip hitelezéssel, diverzifikálással, biztosítással, stb. Koncentráció kockázat: annak a kockázata, hogy a veszteség valamely partner, iparág, földrajzi helyzet, termék, vagy piac (részvény, árfolyam, kamatláb) túl nagy koncentrációjának következtében következik be. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Hitelkockázat A kockázati tényező: az adós nem teljesítése Kockázatelemzés: adósminősítés, scoring, követelésminősítés, portfólió-modellek Kockázatkezelés: szabályozás és szervezet A veszteség csökkentése: fedezet és szpred A kockázat csökkentése: diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívák A végső védelem: a tőke ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Működési kockázat Az a kockázat, hogy a felek nem képesek ( technikai okból) teljesíteni a szerződést. A KOCKÁZATKEZELÉSI GYAKORLAT MELLETT IS VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ KÁROK KELETKEZNEK. A működési kockázat lehet: teljesítési kockázat, (a felek nem tudnak fizetni, vagy szolgáltatni) illetve tranzakciós kockázat, (nem a szerződés szerinti áron, termékben, vagy teljesítési szabályok szerint történik) Kockázatot befolyásolja: a szakmai színvonal, használt rendszerek fejlettsége, hatékony kontrollok, az ügyletek komplexitása, volumene. Kockázat csökkentés: hatékony back office, hatékony kontrollok ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Működési kockázat A működési kockázat: belső folyamatok, rendszerek, emberek nem megfelelően összehangolt működése, meghibásodása külső esemény hatására bekövetkező veszteség kockázata. A definícióba (amely kellően „homályos”) beleértendő a jogi kockázat is. A stratégiai és a jóhírnév kockázat kívül esik a szabályozói definíció hatókörén, (Hpt. 76/J §. (1) bek.) Működési kockázati esetek lehetnek: endogének és exogének 76/J. §35 (1) A hitelintézet a – nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményét és szavatoló tőkéjét érintő – működési kockázat tőkekövetelményét a) az alapmutató módszerével, b) a sztenderdizált módszerrel, c) a fejlett mérési módszerrel, vagy d) az a)–c) pontokban rögzített módszerek kombinálásával számítja ki. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Eseménytípusok – mintaesetek alapján 1. Az ügyintéző egy nem technikai számlát nem engedélyezett módon használva saját számlára, hasznot szerezve hajtott végre tranzakciót. Belső csalás 2. Az ügyfél hamis mérleget adott át a hitelkérelem során, ez a későbbi felszámolási eljárás során derült ki, az ebből eredő veszteség 15 millió Ft. Külső csalás 3. Munkavédelmi ellenőrzés során feltárásra került, hogy a klímaberendezés nem felel meg a vonatkozó követelmények. A következő hatások vonatkoznak az eseményre: Büntetés, kívánt állapot helyreállítása Munkaügy ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Forrás: Bankárképző Rt.

Eseménytípusok – mintaesetek alapján 2. 4. A Gazdasági Versenyhivatal megbüntette a bankot, az alkalmazott reklámok megsértették a tisztességes piaci magatartás védelmére vonatkozó szabályozást Ügyfél, termék, üzleti eljárások 5. Az egyik fióknál elhelyezett kültéri ATM vandalizmus áldozata lett, a monitort tönkretették Eszközök fizikai károsodása Egy hardverelem cseréje a kártyarendszer leállásához vezet. Vonatkozó költségek: Javítás, ügyfélpanaszok Üzletmenet-kimaradás és rendszerhibák ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Forrás: Bankárképző Rt.

Eseménytípusok – mintaesetek alapján 3. 7. Utaló Imre átutalása tranzakciós hiba miatt nem megfelelő értéknapon került végrehajtásra. Az ügyfél kártérítést kért és kapott, a bankra áthárította az utalási hiba miatt kapott APEH mulasztási bírságot. Végrehajtás, folyamatszabályozás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Forrás: Bankárképző Rt.

Működési kockázati döntési fa Elfogadható kockázat Azonosított kockázat Kontroll Kulcs- kockázatok Elfogad- hatatlan kockázat Transzfer Azonosítatlan kockázat Elkerülés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kockázatkezelés „4T módszere” Treat (kezelés) A rendszer megváltoztatása, tartalékképzés Terminate (megszüntetés) Kivonulás, az adott tevékenység beszüntetése Transfer (áthárítás) A kockázat felelősségének áthárítása (pl. biztosítás, kötbér) Tolerate (tolerancia) Kockázatviselő képességük részeként beletörődnek a kockázatba ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A működési kockázatkezelési ciklus azonosítás Kockázat- mérés Kockázat- kezelés Önértékelés Új termék áttekintés Kockázattudatosság Esemény-jelentés Elemzés, stb Akciók követése KRI kezelés, stb. Monitoring Megfelelő értékelés és elemzés = kulcstényező Forrás: Choi [2003] © ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Monitoring -Kulcskockázati indikátorok KRI = Key Risk Indicators Definíció: A működési kockázati események bekövetkezésével szoros összefüggésben lévő mutatók (pl. tranzakciószám) Cél: Üzleti környezeti-kontroll tényezők figyelembevétele Alkalmazási lehetőségek: „Early-warning” vs. „utólagos kockázatfeltárás” Kockázatkezelés/akciótervek hatékonyságának felmérése Példák: 5 napon túli késéssel rendelkező tranzakciók száma Manuális műveletet igénylő tranzakciók aránya Elutasított átutalások aránya, stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Piaci kockázat annak a kockázata, hogy valamely pénzügyi instrumentum értéke a jövőben csökken (kamat és árfolyam kockázat tipikusan piaci kockázatok). Piaci kockázatot befolyásoló tényezők: külső (mindenkit egyformán érint, pl. kamat változás) és belső tényezők (egyedi, pl. várt eredmények elmaradása). ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Működési kockázat és többi kockázattípus Események gyakorisága - súlyossága adós nem teljesítési valószínűsége (PD), a veszteség nagysága (LGD), a pozíció – „kitettség” nagysága (EAD) kamatlábak, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok, volatilitás, tőzsdei áruárak hozamának ingadozása Kockázati tényező Folyamatszervezés, biztosítás, Kvalitatív technikákon alapuló kezelés, kulcsindikátorok elemzése-monitoring, Limit, fedezet, diverzifikáció, értékpapírosítás, hitelderivatívok, Limitek, mérleg- menedzsment, származtatott termékek Kockázatkezelés Alacsony Elfogadható Jó Mérés megbízhatósága Nincs teljes konszenzus (top- down vs. bottom-up) minősítési rendszerek, PD-LGD modellek, gazdasági tőke VAR, stressz tesztek, gazdasági tőke Kockázat felmérés általában nagy gyakoriságú kis súlyú vagy kis gyakoriságú nagy súlyú – statisztikailag nehezen kezelhető Statisztikai mérés nehézségei, „nem jól viselkedő” eloszlások Jól mérhető, gazdag statisztikai adatbázis Jellemzője Nehezen körülhatárolható Igen Kitettség mérhetősége Működési kockázat Hitel kockázat Piaci kockázat Forrás: Bankárképző Rt. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Kamatláb kockázat Azon eszközök kockázata, amelyek értéke a kamattól függ, az a kockázat, hogy kamatláb változása miatt veszteség keletkezik. Banki működés alapja: betétekért fizetett kamat alacsonyabb, mint a kölcsön kamat (margin –hitelezési kockázaton alapszik), és a hosszabb lejáratú kölcsön kamata magasabb. A bankok rövid lejáratra vesznek fel pénzt (betét, kölcsön) és hosszú lejáratra helyeznek ki. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Árfolyam kockázat Az a kockázat, hogy veszteség keletkezik az árfolyam változás következtében. Az árfolyam kockázatot befolyásolja a felhasználó tényleges árfolyam pozíciója, valamint a kamat várakozások, a gazdasági kilátások, a befektetői igények, és a kormányzati intervenciók. A kockázat csökkentése: fedezeti ügyletek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kockázat és kontroll Likviditási kockázat Annak a kockázata, hogy a pénzügyi instrumentum gyors értékesítése csak a piaci érték alatt lehetséges. Likviditás: adott piacon bonyolított tranzakciók mennyisége. Elég vevő és eladó esetén egyensúly alakul ki, az eladó mindig talál vevőt az egyensúlyi ár közelében. Likviditást befolyásoló tényezők: belső tényezők, mint a standardizálás hiánya, új, nem ismert termékek, külső tényezők, mint a volatilitás. Kockázat csökkentés: csak likvid eszközök tartása, és a piac volatilitásának figyelése, vagy képesség nem likvid eszköz hosszú lejáratig való tartására. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Technológiai kockázat Kockázat és kontroll Technológiai kockázat Az információs rendszerektől és a technikai támogatástól való nagyfokú függés kockázata. Befolyásolja: elégtelen hardware, software fejlesztés, elégtelen training, katasztrófa terv hiánya, a piac gyors fejlődése ( új termékek, nagy volumenek) Kockázat csökkentés: megfelelő befektetés és training, katasztrófa terv, hatékony management kontroll. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Szabályozási kockázat Kockázat és kontroll Szabályozási kockázat Annak a kockázata, hogy a szabályozók változásának fel nem ismerése miatt veszteség keletkezik. Befolyásolja: a kormányzati jogalkotás, valamint a kormány által más szervezetekre, illetve piacokra ruházott hatalom. Kockázat csökkentés: idő és erőforrás allokálás a szabályozóknak való megfelelés érdekében. Olyan rendszerek és kontrollok implementálása, melyek biztosítják a megfelelést. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Különválik a számviteli és a kockázati szempontú értékelés Kockázat és kontroll Különválik a számviteli és a kockázati szempontú értékelés A kockázati összértéket meghatározó előírások a Hpt. alapján kiadott kormányrendeletekben A számviteli szempontú értékelést pedig kizárólag a számviteli törvény és a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályozza a számviteli politikának az Eszköz-forrás értékelési szabályzatában kialakított önálló része, „Sajátos értékelési előírások” címszó alatt tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket korábban a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben felsorolt szabályzatok határoztak meg Ezek a szabályzatok megszűntek. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Sajátos értékelési előírások alá tartoznak a következő tételek a követelések és követelésjellegű aktív időbeli elhatárolások az értékpapírok (befektetési és forgatási) a követelés fejében kapott készletek a mérlegen kívüli kötelezettségek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Értékelést meghatározó szempontok az ügyfél, partner minősítése törlesztési rend betartása (késedelmi idő) országkockázat tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (piaci ára, a kereslet-kínálati viszonyok és a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség rendelkezésre álló fedezet ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Szempontok alkalmazása „Értékesíthetőség és mobilizálhatóság” szempontja alapvetően az értékpapírok és a követelés fejében kapott készletek minősítése és értékelése esetében mérvadó; „Tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeli kifizetési kötelezettség” szempontja a mérlegen kívüli tételek minősítése és értékelése tekintetében mérvadó; A teljes körű szempontrendszeren alapuló értékelés mellett bizonyos követelésekre alkalmazható az „egyszerűsített minősítési eljárás” is, amikor csak egy vagy néhány szempontot vesznek figyelembe; Egyszerűsített minősítési eljárás alkalmazható a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő, és a kisösszegű követeléseknél függetlenül attól, hogy egyedi vagy csoportos értékelés alá vonták azokat. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Értékelés lehet Egyedi értékelés: Alapvetően ezt kell alkalmazni minden tételre Csoportos értékelés: a kisösszegű követelésekre (számviteli politika. szerint) az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokra (250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet korábban is hatályos előírásai alapján) [Azonos jogokat testesít meg: ha a kibocsátás feltételei (a kibocsátó, a névérték, a hozamfeltételek, a lejárati idő és egyéb feltételek) megegyeznek legfeljebb egy sorozat eltérő tagjairól van szó.] ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Értékelési csoportok A csoportos értékelés alá vont tételeket kell értékelési csoportokba sorolni; Legalább három értékelési csoportot kell kialakítani, de lehet ennél többet is; Minden csoporthoz egy konkrét százalékos mértéket (arányt) kell rendelni; A csoport minden egyedére a csoporthoz tartozó százalékos mértékben kell értékvesztést elszámolni; A csoportos értékelés alá vont követelésekre nem kötelező alkalmazni az Szt. módosítás szerinti, bekerülési értéken való kivezetési szabályt. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Értékelés lényege Az egyes tételek esetében a fedezettől eltérő, különböző szempontok együttes figyelembevételével kell meghatározni, hogy mekkora az adott tétel kapcsán várható veszteség a megtérülés hiánya, vagy a jövőbeni veszteségjellegű kifizetési kötelezettség miatt; Majd az így felmért várható veszteség összegéből le kell vonni az adott tétel kapcsán rendelkezésre álló fedezetek értékét, azok számbavételi sorrendjét figyelembe véve; A fennmaradó, fedezetlen veszteség alapján kell besorolni a tételt az értékelés (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően a megfelelő eszközminősítési kategóriába vagy értékelési csoportba és a hozzárendelt arány alapján kell utána értékvesztést vagy céltartalékképzést elszámolni, illetve a meglévőt módosítani. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Eszközminősítési kategóriák Az egyedi értékelés alá vont tételeket kell eszközminősítési kategóriába sorolni az értékelés végső eredménye alapján; Legalább 5 minősítési kategóriát kell felállítani, amelyek megegyeznek 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben korábban alkalmazott kategóriákkal; Lehet ennél több kategóriát is kialakítani, más elnevezésekkel, de azok feltételeit meg kell feleltetni az 5 kategóriás rendszerrel; Minden kategóriához súlysávot kell rendelni és azon belül egy arányt kell a tételhez kapcsolni; Az 5 kategóriás rendszer súlysávjai azonosak a 14/2001. (III. 9.) PM rendeletben korábban alkalmazottakkal, azzal az eltéréssel, hogy a külön figyelendő 1-10%-ig terjed. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Eszközminősítés szabályozása 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet 7.sz. melléklet A rendelet a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek minősítését írja elő. Ezeket negyedévente minősíteni kell és minimum a következő öt kategóriába besorolni: Besorolási kategória Értékvesztés elszámolási kulcs % Problémamentes 0 Külön figyelendő 1 - 10 Átlag alatti 11 - 30 Kétes 31 - 70 Rossz 71 - 100 A következő fóliákon bemutatott eszköz minősítésnek értékvesztés elszámolásnak, illetve céltartalék képzésnek rendkívül nagy jelentősége van a gyakorlatban. A fóliákon is jól látható, hogy egyrészt az értékvesztés elszámolási és céltartalék képzési kulcsok eléggé tág határok között mozognak, másrészt besorolási kritériumok is eléggé tágan értelmezhetően kerültek megfogalmazásra. Ebből adódik, hogy a bankok – bizonyos határok között – szabadon „be tudják állítani” az elszámolt értékvesztés és a megképzendő céltartalék összegét, ezzel összefüggésben a költségeket és a nyereséget is. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Besorolási kritériumok I. Problémamentes Törlesztési határidővel rendelkező tételek: A hitelintézetnek nem kell veszteséggel számolni vagy a veszteséget a biztosítékok fedezik és a fizetési késedelem kevesebb, mint 15 (lakossági hiteleknél 30 ) nap. Törlesztési határidővel nem rendelkező tételek: A hitelintézetnek nem kell veszteséggel számolni vagy a veszteséget a biztosítékok fedezik. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Besorolási kritériumok II. Nem lehet problémamentes, ha az ügyfél olyan csoport tagja, amelyben a csoport bármelyik tagjának pénzügyi pozíció romlása veszélyezteti az adós törlesztési képességét a hitelintézetnek az ügyféllel szemben több jogcímen is van követelése és azok közül valamelyikkel kapcsolatban az adós nem képes eleget tenni a fizetési kötelezettségének az ügyfél hitelképességének romlása miatt a szerződést módosítani kellett ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Besorolási kritériumok III. Külön figyelendő A minősítés időpontjában minimális (legfeljebb 10 %) veszteség valószínű és a biztosítékok erre nem nyújtanak fedezetet. Átlag alatti Szokásosnál magasabb a kockázat és bizonytalan, de legfeljebb 30 %-os arányú veszteség valószínűsíthető és amire a biztosítékok nem nyújtanak fedezetet. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Besorolási kritériumok IV. Kétes A veszteség mértéke 30 %-nál nagyobb,de 70 %-nál kisebb és a biztosítékok ezt nem fedezik. Legalább 90 napos vagy rendszeres törlesztési késedelem. A követelés bírósági per tárgyát képezi Rossz A veszteség a 70 %-ot előreláthatólag meghaladja és ezt a biztosítékok nem fedezik. Az adós ellen felszámolási eljárás indult. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

PÉLDA AZ ÉRTÉKVESZTÉS SZÁMÍTÁSRA Feladat: Egy bank követelésállománya 1.980 millió Ft. Ennek megoszlása a következő (m.Ft): Külön figyelendő: 180 Átlag alatti 120 Kétes: 100 Rossz: 80 Számítsa a minimálisan és maximálisan elszámolandó értékvesztést ! ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. PÉLDA MEGOLDÁSA Megnevezés Állomány m.Ft. Sáv % Ért.v. Min. Max. Problémamentes 1.500 Külön figyelendő 180 1 - 10 1,8 18 Átlag alatti 120 11 – 30 13,2 36 Kétes 100 31 – 70 31 70 Rossz 80 71 - 100 56,8 Összesen 1.980 102,8 204 ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Ügyfél, illetve partner minősítés A számvitel az adott gazdasági esemény alapján már létező tételek tekintetében foglalkozik az ügyfél, partner minősítésével, az a kockázatvállalást megelőző hitelbírálatra nem terjed ki; Az olyan követelések esetében is minősíteni kell az eredeti szerződő ügyfelet, partnert, amelyek esetében teljes értékű és megbízhatóságú a fedezet, vagy létezik harmadik fél által vállalt garancia, kezesség, feltéve, hogy a tétel nem tartozik az „egyszerűsített minősítési eljárás” alá; Az objektív és szubjektív szempontokkal, illetve számszerűsíthető és nem számszerűsíthető információkkal kapcsolatos követelményeket az intézmény maga alakítja ki, az nincs részletesen előírva jogszabályban; Ki lehet alakítani ügyfél, illetve partner kategóriákat, de az nem kötelező; Az azonos ügyféllel szembeni különböző tételek minősítésénél következetesen kell eljárni, de azokat nem feltétlenül kell azonos ügyfél, illetve partner kategóriába sorolni; Országkockázat figyelembevételének módja az intézményre van bízva; Nemzetközileg elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítése is figyelembe vehető. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Törlesztési rend betartása Önmagában a késedelmi idő nem döntheti el a besorolást, A többi szempontot és végül a fedezet értékét is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a tétel nem tartozik az egyszerűsített minősítési eljárás alá. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Fedezetértékelés A fedezeteket számbavételének értékét a számviteli politikában kell rögzíteni, de alapvetően azokat piaci értékén kell figyelembe venni; A számviteli szempontból elfogadott fedezetek nem feltétlenül egyeznek meg a hitelkockázat meghatározására vonatkozó kormányrendelet szerinti fedezetekkel. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Eszközminősítés Valamennyi szempont együttes figyelembevételével, a nem fedezett veszteség alapján történik az adott tétel besorolása a megfelelő eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba a tétel értékelésének (egyedi vagy csoportos) jellegétől függően; A mérlegen kívüli tételek, a követelés fejében kapott készletek és az értékpapírok esetében, alapvetően a jövőben várható veszteség összegének függvényében történik a besorolás; A függő kötelezettségek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy annak megszűnése mérlegbeli eszköztételt vagy veszteségjellegű kifizetési kötelezettséget keletkeztet-e. az előbbinél a keletkező eszköztétel értékelésére alkalmazott szempontokat is mérlegelni kell, az utóbbinál pedig a veszteségjellegű kifizetési kötelezettség a mérvadó; A határidős, opciós, swap ügylet után kockázati céltartalék csak akkor képezhető, ha annak várható vesztesége a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti céltartalékkal nem fedezett, illetve passzív időbeli elhatárolásként nem lett elszámolva (ez utóbbi a fedezeti ügyletekre vonatkozik) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés „Sajátos értékelési előírások” idevonatkozó részében nemcsak a sajátos értékelés alá tartozó tételek utáni kockázati céltartalékképzés és értékvesztés szabályai szerepelhetnek, hanem Itt célszerű szabályozni a pénzügyi intézményre vonatkozó egyéb jogszabályban előírt céltartalékképzés és értékvesztés szabályait is halasztott kamatfizetéses hitelek tőkésített kamatának céltartaléka, lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka, általános kockázati céltartalék, nem fedezeti célú derivatív ügyletek céltartaléka stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kockázati céltartalékképzés és értékvesztés – folyt. Értékvesztés vagy a kockázati céltartalék szükséges szintjét az határozza meg, hogy a tétel a besorolása alapján, mely eszközminősítési kategóriába, vagy értékelési csoportba lett besorolva és ennek alapján milyen céltartalékképzési vagy értékvesztési arányt rendeltek hozzá; Meglévő értékvesztést vagy kockázati céltartalékot minden értékelés alkalmával annak szükséges szintjére kell kiegészíteni; Értékelés gyakorisága: kötelezően negyedévente és a mérleg fordulónapon, de lehet ennél nagyobb gyakorisággal is a számviteli politikában rögzítettek szerint. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Az ügyfél és partnerminősítés szabályozása 250/2000 (XII. 24) Kormányrendelet 7. sz. melléklete Megszűntek a korábbi részletes kötelező tartalmi előírások. Csak annyit ír elő a rendelet, hogy vizsgálni kell az ügyfél gazdálkodási adataiból nyert számszerűsíthető adatokat, objektív szempontokat, valamint a nem számszerűsíthető szubjektív információkat ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

6. Pénzügyi intézmények könyvvizsgálati sajátosságai A legfontosabb prudenciális előírások a következők: szavatoló tőke követelmény tőkemegfelelési mutató befektetési korlátok nagykockázat vállalási korlátok belső hitel korlát kockázati céltartalékképzés általános tartalékképzés eszköz-forrás lejárati összhang követelmény likviditás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Szavatoló tőke (Hpt. 74. §) A szavatoló tőke elemei a) jegyzett tőke, b) tőketartalék, c) eredménytartalék, d) lekötött tartalék, e) mérleg szerinti eredmény, f) általános tartalék, g) általános kockázati céltartalék, h) értékelési tartalék, i) alárendelt kölcsöntőke, j) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke. alapvető tőkeelemek A szavatoló tőke számítása (néhány szabály): 4. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe. 5. Évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti. 6. Értékelési tartalékként a számviteli jogszabályok alapján ilyen címen képzett tartalék 0,7-szeres tényezővel módosított értéke vehető figyelembe. 7. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be. 8. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni. járulékos tőkeelemek kiegészítő tőkeelemek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Tőkemegfelelés (Hpt. 76. §) A szavatoló tőke nem lehet kisebb az előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél. Tőkemegfelelési mutató: Szavatoló tőke / kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg legalább 8% Kereskedési könyv vezetési kötelezettség A hitelintézet […] alapvetően piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök, áruk pozíciói és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni. 9. § (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. (2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével alapítható. (3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tőkével alapítható. (4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható. (5) Pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés l), illetőleg n) pontjában meghatározott tevékenységet, ha a kezelt pénztári vagyon eléri vagy meghaladja a kettőmilliárd forintot, csak akkor végezhet, ha legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik. (6) Külföldi hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető. (7) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni. (8) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Általános tartalék (75. §) Képzése: adózott eredmény pozitív összegéből (10%) Felhasználása: adózott eredmény negatív összege esetén (veszteség összegéig, ill. általános tartalék összegéig) Mentesítés feltételei: PSZÁF engedély Tőkemegfelelési mutató 12% felett van Nincs negatív eredménytartalék Az eredménytartalék az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosítható. 75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. (2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. (3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka. (4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. (5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. (6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Általános kockázati céltartalék A hitelintézetnek a kockázatvállalással összefüggő előre nem látható, illetve előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére A korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-áig Képzése már nem kötelező 87. § (1) A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézet a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg legfeljebb 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot képezhet, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani. (3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A kockázatvállalás korlátozása Nagykockázat: 10-25%, összesen max. nyolcszoros Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás Befektetés: Max. 15% (kivétel: pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, járulékos vállalkozás), összesen max. 60% Egy vállalkozásban max. 51% Túllépés lehetséges: szavatoló tőke csökkentés Ingatlan befektetés: max. 5%. (nem banküzemi célt szolgáló) Összes befektetés: max. 100% Kockázati céltartalék-képzés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A hitelintézeti éves beszámoló Hitelintézeti mérleg Hitelintézeti eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Hitelintézeti mérleg - Alapvető jellemzők Eszköz oldal: Főcsoportok: az eszközök mobilitási sorrendjére épülnek Csoportokon belül: a fő rendező elv az ügylettípusok és ügyfélkör szerinti besorolása (elsősorban követelések) Forrás oldal: A fő rendező elv az esedékesség szerinti besorolás Kockázati céltartalékok Értékvesztés Értékpapírok részletes bontása ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Saját tőke és jegyzett tőke Hitelintézeti mérleg Saját tőke és jegyzett tőke Jegyzett tőke: Minimum 2 milliárd forint Pénzben kell befizetni Alaptőke-emelés kizárólag pénzbeli hozzájárulással Saját tőke: Nem lehet kisebb az előírt legkisebb jegyzett tőkénél Ha 2 milliárd alá csökken: PSZÁF 18 hónapot adhat a feltöltésre Tőkeleszállítás legfeljebb a 2 milliárd forintos határig Ha a saját tőke elemei között szerepel negatív érték, tőkeleszállításkor elsődlegesen a negatív értéket kell elszámolni ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Alárendelt kölcsöntőke Hitelintézeti mérleg Alárendelt kölcsöntőke Jellemzők: Öt évet meghaladó lejáratú v. legkevesebb öt év elteltével felmondható Bevonható a bank adósságának rendezésébe Hátrasorolt kötelezettség: az adós felszámolása vagy csődje esetén a többi hitelező kielégítése után lehet kiegyenlíteni Tulajdonosok nyújtják A járulékos tőkeelemek része: erősíti a bank tőkéjét ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Mérlegen kívüli tételek Hitelintézeti mérleg Mérlegen kívüli tételek Függő kötelezettségek: Opciós ügyletek Garanciavállalás, kezességvállalás Hitellevelek és akkreditívek Hitelszerződés alapján igénybe vehető keretösszeg Biztosítékként szolgáló vagyontárgyak Nem valódi penziós ügyletek Hitelígérvények Váltóval kapcsolatos függő kötelezettségek Le nem zárt peres ügyek Jövőbeni kötelezettségek: Határidős adásvételi ügyletek Swap ügyletek határidős ügyletrésze ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A könyvvizsgálat folyamata ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Különleges könyvvizsgálati megfontolások Könyvvizsgálat folyamata Különleges könyvvizsgálati megfontolások Bankok működésének sajátosságai: Idegen forrásokkal folyatott tranzakciók Monetáris instrumentumok nagy volumene Nagyszámú, nagy értékű, különböző típusú tranzakciók Nagy fiókhálózat Mérlegen kívüli kötelezettségvállalások Sajátos szabályozások (PSZÁF) Könyvvizsgálati megfontolások: Gyors fejlődés a termékekben és szolgáltatásokban Az ügyfelekhez kapcsolt kockázatok sajátos természete Bankműveletek rövid idő alatt jelentős hitelkockázatot eredményezhetnek Számítógépes rendszertől függőség Törvényi szabályozások hatása a működésre ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A banki működés sajátosságából következő elvárások Könyvvizsgálat folyamata A banki működés sajátosságából következő elvárások Szigorú belső ellenőrzési rendszer Elektronikus adatfeldolgozás, integrált számítástechnikai rendszer, zárt és biztonságos Döntési jóváhagyási rendszer átlátható, dokumentált, kontrollált Szabályozás dokumentált, naprakész Szigorú kockázatkezelés Működési feltételek betartása Naprakész számvitel Pontos adatszolgáltatás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A banki könyvvizsgálat célja Könyvvizsgálat folyamata A banki könyvvizsgálat célja A könyvvizsgálat célja: (200. Témaszámú standard) A pénzügyi kimutatások vizsgálata révén a könyvvizsgáló: elfogadható szintű(megfelelő és elegendő) bizonyosság megszerzése alapján véleményt alkot arról, hogy a pénzügyi kimutatások minden lényeges vonatkozásban megfelelnek a vonatkozó beszámoló-készítési elveknek. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Megbízási feltételek meghatározása Könyvvizsgálat folyamata Megbízási feltételek meghatározása Szerződéskötés előtt mérlegelni kell, az alábbi speciális szempontokat: rendelkezik-e a bankszakmára vonatkozó speciális ismeretekkel rendelkezik-e szakértelemmel az elektronikus adatfeldolgozási és elektronikai pénzforgalmi rendszerre vonatkozóan megfelelő (elegendő) erőforrással rendelkezik-e a szerződésnek speciális tartalmi elemei vannak jogszabályi kötelezés alapján (külön jelentés készítése a PSZÁF részére) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálat folyamata Tervezés ismeret megszerzése az üzleti tevékenységéről (gazdasági és szabályozási környezet, banki tevékenység) könyvvizsgálati kockázat becslése (alap, ellenőrzési, feltárási kockázat) elvégzendő eljárások jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása, vizsgálati program vállalkozás folytatása elve érvényesül-e ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Átfogó könyvvizsgálati terv kidolgozása Könyvvizsgálat folyamata Átfogó könyvvizsgálati terv kidolgozása A könyvvizsgálat elvégzéséhez szükséges átfogó terv kidolgozása során a könyvvizsgálónak különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: a lényegesség megítélése a könyvvizsgálati kockázat felbecslése a belső ellenőrzés elvárható megbízhatósági foka a bank által használt számítástechnikai és elektronikus pénzforgalmi rendszerek alkalmazási mértéke a belső audit tevékenysége a bank által felvállalt ügyletek összetettsége és a vonatkozó dokumentáció ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A banktevékenységben rejlő kockázatok Könyvvizsgálat folyamata A banktevékenységben rejlő kockázatok Termékek és szolgáltatások kockázatai Ország- vagy átutalási kockázat Helyettesítési kockázat Pénzügyi rendezési kockázat Kamatláb kockázat Vagyonkezelői kockázat ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A banktevékenységben rejlő kockázatok- folyt. Könyvvizsgálat folyamata A banktevékenységben rejlő kockázatok- folyt. Működési kockázatok Adatfeldolgozás (adatvezetés, adatrongálás, lassú feldolgozás, adatfeldolgozás elmaradása stb.) Csalás, hamisítás, hibák Földrajzi szétszórtság (ügyfélkockázat és termékkockázat nem összesíthető; ellenőrzési hiányosságok stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A belső ellenőrzés megbízhatósági foka Könyvvizsgálat folyamata A belső ellenőrzés megbízhatósági foka Banki tranzakciós körök szerinti folyamatvizsgálat Módja: A komplex pénzügyi beszámolási rendszer leegyszerűsítése a kontroll hatékonyság értékelése érdekében Hitelezés (!) Betét Treasury Befektetés Vagyonkezelés Pénzügyi jelentések Működési költség Koncepciója: azok a gazdasági események, amelyek hatással vannak a bankra, a banki rendszerekre, a folyamatokra, az adatokra. leszűkíthetők a logikai összefüggések alapján néhány tranzakció csoportra. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A belső ellenőrzés megbízhatósági foka – folyt. Könyvvizsgálat folyamata A belső ellenőrzés megbízhatósági foka – folyt. Kontroll célok: alapozzák meg az értékelési eljárást és a kontroll monitorozást a tranzakciós körre vonatkozóan. Kontroll célok: Jóváhagyás, jogosultság Teljesség Pontosság Egyenlegek alátámasztása (létezés) Értékelés Hozzáférés Lényegesség és relevánsság minden tranzakciós kör esetében mérlegelendő! ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Alapvető vizsgálati eljárások végrehajtása Könyvvizsgálat folyamata Alapvető vizsgálati eljárások végrehajtása Az alapvető vizsgálati (könyvvizsgálói) eljárások jellege, ütemezése, terjedelme függ az alap és ellenőrzési kockázat mértékétől. Típusai: ügyletek és egyenlegek részletes tesztelése elemző vizsgálatok Eljárások: Elemző, átvilágítás szemrevételezés egyenlegek visszaigazoltatása információk bekérése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálat folyamata Elemző eljárások Alkalmazás területei pl. a hitelezés vizsgálatánál Kapott, fizetett kamatok racionalitása a hitel/betét állomány és a kamatlábak alapján számított kamattömeg összevetésével Kamatlábak elemzése, összevetés a piaci kamatokkal Hitel portfolió elemzés nagyság szerint területi elhelyezkedés termék szerint lejárat szerint kockázati kategória szerint ágazat szerint kamatláb szerint fedezetek jellege szerint lejárt tartozás szerint lejárt kamattartozás szerint, stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Elemző eljárások, mutatók Könyvvizsgálat folyamata Elemző eljárások, mutatók Eszköz megtérülési mutató (ROA) Tőke megtérülési mutató (ROE) Tőkemegfelelési mutató Általános költségek aránya Hitel minőségi mutató, stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálat folyamata Szemrevételezés Kiterjedése dokumentumokra, szerződésekre fizikai eszközökre Fizikai eszközök szemrevételezése készpénz állomány értékpapír állomány nemesfém, stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Információk bekérése és visszaigazolás Könyvvizsgálat folyamata Információk bekérése és visszaigazolás Külső és belső információk bekérése Külső: Mindig nagyobb a bizonyító ereje, mert független harmadik féltől származik Visszaigazolások lehetséges köre: hitel egyenlegek különböző pozíciók (vételi, eladási) számlák (nostro és loro) egyenlegei kamat garanciák akkreditívek, stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Bankközi egyeztetési eljárások (ISA 1000. témaszámú állásfoglalás) Könyvvizsgálat folyamata Bankközi egyeztetési eljárások (ISA 1000. témaszámú állásfoglalás) Az egyeztetés szükségessége Igazoláskérések alkalmazása Az igazoláskérés elkészítése és elküldése és a válasz átvétele Az igazoláskérések tartalma ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálat folyamata A mérleg és eredményszámlákhoz kapcsolódó állítások, melyek bizonyítékokkal való alátámasztására irányul a könyvvizsgálat Mérlegszámlák Teljesség Létezés Bemutatás és közzététel Jogok és kötelezettségek Értékelés Eredményszámlák Valódiság ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A hitelintézetek sajátos szabályzatai Könyvvizsgálat folyamata A hitelintézetek sajátos szabályzatai Számviteli törvényben foglalt szabályzatok Eszköz-forrás értékelési szabályzat (sajátos értékelések) Kockázatvállalási szabályzat Betétgyűjtési szabályzat Számlavezetési szabályzat Befektetési szabályzat Ügyfél minősítési szabályzat Fedezet értékelési szabályzat Eszköz- és ügyletminősítési, valamint értékelési szabályzat Céltartalék képzési és értékvesztési szabályzat Fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére stb. vonatkozó belső szabályzatok. Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása és nyilvántartására vonatkozó szabályzat Kereskedési könyv stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Követelések sajátosságai - Hitelezési folyamat Könyvvizsgálat folyamata Követelések sajátosságai - Hitelezési folyamat Hitel kérelem, előzetes bírálat Jogosultság és jóváhagyás Dokumentálás Hitel dosszié Folyósítás Monitoring Mérleg és eredménykimutatás kapcsolata ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Hitelezési folyamat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Hitelezési folyamat – folyt. A hitelezési folyamat kockázatai Nem ügyfélbarát procedúrák Törvényeknek való megfelelés megsértése Visszafizetési kockázat Hiányos dokumentálás - érvényesítési problémák Biztosítéki érték inflációja Hitelkoncentráció túlzott mértéke Jogosulatlan hitelezés, kifizetés Hiányos vezetői információ – rossz hitelezési döntések Nem hatékony monitoring ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Hitelezési folyamat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Hitelezési folyamat – folyt. A hitelezési folyamat könyvvizsgálati célkitűzései: Jogosultság ellenőrzése (szabályzatoknak való megfelelés) Teljesség és pontosság( megfelelési tesztek a jogosultságra, a folyósításra, a könyvelésre, egyenlegek ellenőrzése, bevételek ellenőrzése, kamat elhatárolások tesztelése, stb) Igazolás (analitika, főkönyv egyeztetés, visszaigazoltatások) Hozzáférés (folyamat tesztelés) Értékelés ( monitoring rendszer ellenőrzése, tételes hitel vizsgálatok) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Hitel minősítési kategóriák Könyvvizsgálat folyamata Hitel minősítési kategóriák Problémamentes (nincs értékvesztés) Külön figyelendő (1-10% értékvesztés) Átlag alatti (10-30% értékvesztés) Kétes (30-70% értékvesztés) Rossz (70-100% értékvesztés) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyedi hitelvizsgálat Könyvvizsgálat folyamata Egyedi hitelvizsgálat Lefedettségi cél meghatározása Vállalati (corporate) hitelek X% Lakossági hitelek Y% Vizsgálandó hitelek kiválasztása, mintavétel módszerének meghatározása ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Egyenlegek meghatározása a mérlegen kívüli tételekkel együtt Adóscsoportok meghatározása Hitel történet áttekintése Banki minősítés áttekintése Adósminősítés áttekintése, új információk értékelése Hitel vizsgálat elvégzése Fedezet vizsgálat elvégzése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Könyvvizsgáló minősítési javaslata (kategóriába sorolás) Javasolt értékvesztés, céltartalék Eltérések meghatározása egyedileg Eltérések a vizsgált állományra összesen ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Az eltérések megvitatása a vezetéssel Elfogadott eltérések könyvvizsgálói módosító tételkénti feladása El nem fogadott eltérések hatásának meghatározása Lényeges: KORLÁTOZÁS a jelentésben Nem lényeges: ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Könyvvizsgálat folyamata Egyedi hitelvizsgálat – folyt. Eltérések %-os meghatározása a vizsgált állományra vetítve Extrapoláció szükségességének mérlegelése Következtetések az eszközminőségre Következtetések a kockázat érzékenység és a kockázat kezelés hatékonyságára Vezetői levél pontok összegyűjtése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A tőkemegfelelés biztosításának elemei Könyvvizsgálat folyamata A tőkemegfelelés biztosításának elemei Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy Kockázatkezelési irányelvek Kockázat/hozam trade-off behatárolás Új termékbevezetés kockázatelemzési vonatkozásai Prudenciális kérdések Tőkeallokáció - tőketervezés Kockázatra vetített hozam kalkuláció Kockázatvállalási készség Kockázati szerkezet Kockázatmérés- és kezelés Jelenleg releváns kockázatok Szignifikanciája Koncentrációja Stratégiai célok és üzleti tervezés figyelembe vétele Limitek alkalmazása Szervezet Felelősségi körök Belső ellenőrzés és kontrolling Kockázatkezelési folyamatok Alkalmazott módszertanok és modellek Forrás: Bankárképző Rt. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Gyakorlati megvalósulás példái 1) Kisebb, kevesebb kockázattípussal rendelkező intézmény : A kockázati étvágy a kockázatvállalási szabályzat részeként jelenik meg A kockázati struktúra kezelése külön nem jelenik meg Nagyobb intézmény szélesebb körű kockázati kitettségekkel Külön-külön részletesen szabályozott kérdések: Releváns kockázatok kezelése, felelősségi jogkörei és módszertanai Kockázati étvágy definiálása Tőkeallokáció alkalmazási kérdései Stressz tesztelés Tőketervezés és teljesítménymérés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Gyakori hibák a kockázat-értékelésnél Könyvvizsgálat folyamata Gyakori hibák a kockázat-értékelésnél Felismert kockázat és jövőbeli haszon szembeállítása Minősített eszköz konverziója problémamentes eszközzé Adóscsoportok azonosításának hibái Prolongált hitel új hitelként való feltüntetése Rossz hitel - tőke konverziók Piaci kamat alatti hitelek nettó jelenértéke Egymást tartalmazó fedezetek Nem esedékes hitelek laza értékelése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Jelentéstétel a pénzügyi kimutatásokról Könyvvizsgálat folyamata Jelentéstétel a pénzügyi kimutatásokról A könyvvizsgálati dokumentáció és konklúziók áttekintése Érvényesül-e a vállalkozás folytatásának elve Könyvvizsgálói vélemény kialakítása Kell-e figyelemfelhívó megjegyzés Könyvvizsgálói jelentés +vezetőségi jelentés – vezetői levél (ICR) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálat folyamata A bankfelügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata (ISA 1004. Témaszámú állásfoglalás) A pénzintézet (hitelintézet) vezetőségének felelősségi köre A bankfelügyelet feladatköre A pénzintézeti külső könyvvizsgáló feladatköre A felügyeleti tevékenység és a könyvvizsgálat egymást kiegészítő volta ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A bankfelügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata – folyt. Könyvvizsgálat folyamata A bankfelügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata – folyt. Kritériumok a könyvvizsgáló feladatkörének lehetséges kiterjesztésére a felügyeleti tevékenységhez való hozzájárulásképpen A könyvvizsgáló feladatköre lehetséges kiterjesztésének specifikus irányai A felügyelet és a könyvvizsgáló közötti folyamatos párbeszéd és kölcsönös értesítés szükségessége ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kiemelten feldolgozandó anyagok Könyvvizsgálat folyamata Kiemelten feldolgozandó anyagok 545. témaszámú MNK Standard: A valósérték -meghatározások és -közzétételek könyvvizsgálata 1000. témaszámú állásfoglalás: Bankközi egyeztetési eljárások 1004. témaszámú állásfoglalás: Bankfelügyelet és külső könyvvizsgáló kapcsolata 1006. témaszámú állásfoglalás: Nemzetközi kereskedelmi bankok könyvvizsgálata 1012. témaszámú állásfoglalás: Származékos pénzügyi instrumentumok könyvvizsgálata Hpt. és kapcsolódó jogszabályok (Kormány- és, PM rendeletek) Tpt. és kapcsolódó jogszabályok A gazdasági társaságokról szóló törvény A számviteli törvény és Kormányrendeletek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

7. Befektetési szolgáltatók Befektetési szolgáltatási tevékenységek Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek Egyéb tevékenység ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Befektetési vállalkozások típusai Befektetési szolgáltatási tevékenységet csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A befektetési vállalkozások típusai: Értékpapír-bizományos Értékpapír-kereskedő Értékpapír-befektetési társaság ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Befektetési szolgáltatási tevékenységek Bizományosi tevékenység Kereskedelmi tevékenység Portfoliókezelés Ügynöki tevékenység Értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás Jegyzési garancia vállalás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek Értékpapír letéti őrzés Értékpapír letétkezelés Befektetési hitelnyújtás Tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel... Nyilvános vételi ajánlat útján Rt.kben történő befolyásszerzés szervezése… Befektetési tanácsadás Ügyfélszámla-vezetés Értékpapír-számlavezetés Értékpapír kölcsönzés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Egyéb tevékenységek A befektetési vállalkozás által kizárólag végezhető: váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenység (Hpt. 3. § (1) g)) árutőzsdei szolgáltatási tevékenység részvénykönyvvezetés részvényesi meghatalmazotti tevékenység (nominee), pénzügyi szolgáltatás közvetítése (Hpt. 3. § (1) h)) biztosítási szolgáltatás közvetítése (Bit. 31.§ (1) ) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés ([Hpt. 3. § (1) l)), magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés (Hpt. 3. § (1) n)) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

A befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése Saját tőke Szavatoló tőke Nagykockázat vállalás Tartalékképzés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Befektetési alapok Nyílt végű, zárt végű, Nyilvános, zártkörű A befektetési alapkezelő befektetési alap kezelésére köteles, Letétkezelő Könyvvizsgálókat érintő egyéb rendelkezések ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Elszámolóházi tevékenység Felügyelet engedélye szükséges. A tevékenységet végezhetők köre: ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. III. NÉVJEGYZÉKBE VÉTEL ÉS KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN (KÖNYVVIZSGÁLÓI) JELENTÉSEK ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről (227. § (2) bekezdésének b) pontja) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Külön könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos jogszabályi háttér: Hpt. 136.§ – Hitelintézetek – Hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások (Hpt. 87/A) Bsztv. 99.§ – Befektetési vállalkozások – Árutőzsdei szolgáltatók Bit. 151.§ – Biztosítók Vbit. 84.§ – Viszontbiztosítók PSZÁF FT és MKVK 10/2006 számú ajánlás Vizsgálandó területekhez kapcsolódó egységes szempontrendszer, összehasonlíthatóság, MKVK minőségbiztosítási tevékenységének elősegítése ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálói „Minősítés” jelenlegi feltételei Legalább „3” éven át, a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodóra vonatkozó számviteli, ellenőrzési tevékenység, ideértve a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat; és legalább kétéves törvényes kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói gyakorlat. vagy: Legalább „3” éven át folytatott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább „2” évig beosztott könyvvizsgálóként való közreműködés. Minősítés visszavonása (igazolás): a) a minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azt kéri, b) a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn, c) a minősítést fegyelmi eljárás keretében megvonták. Minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég 49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. 50. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég 49. § szerinti minősítést a kamarától kaphat. A minősítés tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. (2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy b) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja. (3) Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) igazolja, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és b) vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv véleményét, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat. (5) A minősítés megadását meg kell tagadni, a) ha a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül azt a kérelmezőtől fegyelmi eljárás keretében megvonták, b) ha a (4) bekezdésben foglalt információk alapján nem biztosított, hogy a kérelmező a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében megfelelően látja el a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. (6) A minősítés megadásáról igazolást kell adni, és a minősítést rögzíteni kell a kamarai nyilvántartásokban is. (7) A minősített kamarai tag könyvvizsgálókról, könyvvizsgáló cégekről a minősítésnek megfelelő részletezésben külön nyilvántartást kell vezetni. 51. § A minősített kamarai tag könyvvizsgáló, a minősített könyvvizsgáló cég köteles írásban bejelenteni, ha a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn. 52. § (1) A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha a) a minősített kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azt kéri, b) a minősítés előírt feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn, c) a minősítést fegyelmi eljárás keretében megvonták. (2) A minősítés visszavonása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. Az eljárás megindítását – az ok megjelölésével – az érintett állami szerv is kérheti. (3) A minősítés visszavonása esetén a kamarai nyilvántartásokban szereplő adatokat megfelelően módosítani kell, egyidejűleg vissza kell vonni az 50. § (6) bekezdése szerinti igazolást is. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Korlátozó és összeférhetetlenségi szabályok (Hpt. 133.§) Érdekeltségi korlátozások Időbeli korlátozás Intézményi korlátozás Bevételi korlátozás Könyvvizsgálat 133. § (1)94 Pénzügyi intézmény esetén – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha 94 A 133. ž (1) bekezdÚsÚnek bevezet§ sz÷vege, valamint b) pontja a 2000: CXXIV. t÷rvÚny 94. ž-ßnak (1) bekezdÚsÚvel megßllapÝtott sz÷veg. a)95 95 A 133. ž (1) bekezdÚsÚnek a) pontjßt a 2000: CXXIV. t÷rvÚny 160. ž-a (1) bekezdÚsÚnek a) pontja hatßlyon kÝvŘl helyezte. b)96 a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik, 96 A 133. ž (1) bekezdÚsÚnek b) pontja a 2007: LXXV. t÷rvÚny 220. ž (1) bekezdÚsÚvel megßllapÝtott sz÷veg. c)97 a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, 97 A 133. ž (1) bekezdÚsÚnek c), d) Ús e) pontja az 1997: CXLIV. t÷rvÚny 319. ž-ßnak (3) bekezdÚsÚvel megßllapÝtott sz÷veg. d) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés c)–d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell. (3)98 A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra – ugyanannál a hitelintézetnél – a feladatát. 98 A 133. ž (3) bekezdÚse a 2004: XLVIII. t÷rvÚny 12. ž-ßval megßllapÝtott sz÷veg. (4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát, d)99 az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát. 99 A 133. ž (4) bekezdÚsÚnek d) pontjßt a 2001: CXX. t÷rvÚny 437. ž (12) bekezdÚse iktatta a sz÷vegbe. (5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket, b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát, d)00 a könyvvizsgáló társaságnak az egy tulajdonosi csoporthoz tartozó pénzügyi intézményektől, befektetési szolgáltatóktól, befektetési alapkezelő társaságoktól, tőzsdétől, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint a tulajdonosi csoporthoz tartozó befektetési alapkezelő társaság által kezelt befektetési alaptól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének harminc százalékát. 00 A 133. ž (5) bekezdÚsÚnek d) pontjßt a 2001: CXX. t÷rvÚny 437. ž (13) bekezdÚse iktatta a sz÷vegbe. (6)01 Pénzügyi intézmény nem adhat könyvvizsgálói megbízást a Felügyelet alkalmazottjának, illetőleg annak közeli hozzátartozójának. 01 A 133. ž (6) bekezdÚsÚt a 2000: CXXIV. t÷rvÚny 94. ž-ßnak (2) bekezdÚse iktatta be. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Jogosultságok Könyvvizsgáló jogosultsága a Felügyelettel szemben: írásbeli tájékoztatás belátása szerint és a könyvvizsgálat eredményéről adhat tájékoztatást. Felügyelet jogosultsága a felügyelt intézménnyel szemben: könyvvizsgáló a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a felügyelt intézményt új könyvvizsgáló választására kötelezheti, éves beszámolót helyesbíttetni és a könyvvizsgálóval hitelesíttetni, ha az éves beszámoló lényeges helytelen adatot tartalmaz a Felügyelet jogosult kötelezni az igazgatóságot az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára, Felügyelet jogosultsága a könyvvizsgálóval szemben könyvvizsgálat megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérhet, könyvvizsgálót névjegyzékéből törölhet, ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Kötelezettségek Könyvvizsgáló jelentéstételi kötelezettsége: Meghatározott vizsgálati körre vonatkozóan köteles külön kiegészítő jelentést készíteni. Felügyelt intézmény kötelezettsége a Felügyelettel szemben: a könyvvizsgálóval kötött szerződést és jelentést a Felügyelet számára megküldeni, ha az éves beszámoló módosításra került, akkor a módosított és könyvvizsgáló által ismételten felülvizsgált adatot köteles a Felügyeletnek bemutatni ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Tájékoztatási kötelezettség korlátozott, vagy elutasítói könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé; bűncselekmény elkövetésére, illetőleg szabályzatok súlyos megsértésére, vagy súlyos veszélyre utaló körülmények észlelése; e törvény vagy más jogszabályok, szabályzatok előírásainak súlyos megsértésére utaló körülmények észlelése; a pénzügyi szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a rábízott értékek megőrzése nem látszik biztosítottnak; a betétesek, befektetők, biztosítottak érdekei veszélyben forognak; a belső ellenőrzési rendszerek súlyos hiányosságainak vagy elégtelenségének megállapítása; jelentős véleménykülönbség a könyvvizsgáló és a pénzügyi szervezet fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közös ajánlása a könyvvizsgálók által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének évente készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetéről és tartalmáról (FT 10/2006. (XI.30.) számú ajánlás) MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ‐ 2008. NOVEMBER (Külön anyagként kiadva) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖN JELENTÉS FŐ KÖVETELMÉNYEI Sorszám Hpt. Bsztv. Bit. I. Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata A szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre vonatkozó szabályok betartásának, a szavatoló tőke számítások helyességének vizsgálata II. Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, valamint prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti határozatok érvényesülésének vizsgálata III. Tartalékképzés vizsgálata A tartalékképzés vizsgálata A folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási, és adatszolgáltatási rendszer megfelelősségének értékelése IV. A folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata A kockázatkezelési modellek megfelelősége Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése V. A prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése A szavatoló tőkére, a tőkeszükségletre, a tőkemegfelelésre, a folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes befektetési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartása A tartalékok megfelelősségének és fedezetének vizsgálata VI. Az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatai, illetve a felügyeleti és jegybanki határozatok betartása A tartalékok tartalékfajtánkénti és ágazatonkénti részletes értékelése 136. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia: a) az értékelés szakmai helyességét, b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését, c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét, d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását, e)07 az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint 07 A 136. ž (1) bekezdÚsÚnek e) pontja a 2004: XXXI. t÷rvÚny 25. ž (2) bekezdÚsÚnek b) pontja szerint mˇdosÝtott sz÷veg. f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését. (2)08 A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie. 08 A 136. ž (2) bekezdÚsÚnek mßsodik mondatßt a 2005: CLXXXVIII. t÷rvÚny 37. ž (1) bekezdÚsÚnek a) pontja hatßlyon kÝvŘl helyezte. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Kiegészítő Külön jelentés hitelintézetekre (Hpt.) ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Tartalom Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata Tartalékképzés vizsgálata Szavatoló tőkére, tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata Eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata (folytatás) Az értékelés szempontjai: a számviteli politika véleményezése jogszabályi megfelelés szempontjából, eszközminőség értékelés, kockázat feltárás, a fedezetértékelés gyakorlatának a belső szabályzattal való összehasonlítása, a befektetések piaci értékének változásai, a kimutatott céltartalék, a minősítés módja, a képzett céltartalék szintjének megfelelősége, a befektetések hozama, vesztesége. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

I. Az értékelés szakmai helyességének vizsgálata A vizsgált eszközök köre: (ajánlás 18. pontja) az eszközminőség felmérése során egyedenként, részletesen kell vizsgálni legalább azokat a tételeket, amelyek a szavatoló tőke meghatározott nagyságát meghaladja. (Ilyen pl.: a szavatoló tőke 10 %-át meghaladó egy adóssal szemben vállalt kockázat, a szavatoló tőke 0,5 %-át meghaladó belső vagy kapcsolódó hitel, a szavatoló tőke 4 %-át meghaladó külön figyelendő és átlag alatti kategóriába tartozó hitelek, a szavatoló tőke 1,5 %-át meghaladó kétes és rossz hitelek, stb.) valamennyi befektetés, lakossági hitelek stb. vizsgálata ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

II. Értékhelyesbítések és leírások értékelésének vizsgálata átértékelés, hitel-tulajdonrész, hitel-ingatlan csereügyletek során bekövetkezett értékváltozások, A devizatételek értékelésére vonatkozó megjelenítési szabályok helyességének ellenőrzése a valós értéken történő értékelés gyakorlatának bemutatása stb. III. Tartalékképzés vizsgálata kockázati céltartalék általános kockázati céltartalék általános tartalék képzés lekötött tartalék értékvesztés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. IV. A folyamatos fizetőképességre vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata eszköz-forrás gazdálkodásának megfelelősége, eszközök és források lejárati összhangja, eszköz-forrás gazdálkodásra vonatkozó belső szabályozás betartása tőkehelyzet értékelése likviditás, jövedelmezőség CRD szabályozás hazai jogszabályai ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. V. A megbízható és független tulajdonlásra, prudens működésre vonatkozó jogszabályok és a felügyeleti, illetve jegybanki határozatok érvényesülése tulajdonosi joggyakorlás hitelezési tevékenység, fedezetként kijelölt eszközök nyilvántartása, fedezetek és biztosítékok belső szabályozása és szabályozottsága, külföldi befektetések hosszú távú árfolyamkockázata és ország kockázatának fedezete, devizatevékenységre vonatkozó jogszabályok betartása a jövedelmezőséget, jövőbeni biztonságot veszélyeztető tételek bemutatása, információs rendszer alkalmasságának vizsgálata a felügyeleti és MNB jelentések elkészítésére, az MNB tv., a pénzforgalomról szóló külön jogszabályok és jegybanki rendelkezések betartásának vizsgálata Felügyeleti és jegybanki határozatok végrehajtásának vizsgálata ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

VI. Az ellenőrzési rendszerek működésének értékelése A hitelintézeten belüli, a Hpt. 67. §-ában említett ellenőrzési eljárások és rendszerek értékelése, a követelményeknek való megfelelése. A felügyelő bizottság szerepe A belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok gyakorisága és kiterjedtsége. A belső ellenőrzés megbízhatósága, megállapításainak figyelembevétele, a kimutatott hiányosságok felülvizsgálata, a hibák korrigálása. A döntési jogkörök és hatáskörök, vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottsága. A belső ellenőrzési szervezeti egység függetlenségének megvalósulása. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. VII. A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről szóló törvényben foglalt működési szabályoknak való megfelelés a hitelek lejárata, a hitelállománynak az összes hitelbiztosítéki értékhez viszonyított aránya, az ingatlanbefektetések, a tartós befektetések és a jelzáloglevelek fedezete tekintetében. önálló zálogjoggal kapcsolatos ügyletek megfelelőségének vizsgálata ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

VII. Szakosított hitelintézetek… - folyt. Lakás-takarékpénztár a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény előírásainak való megfelelés a felvett kölcsönök, a szabad eszközök számítása, befektetése és felhasználása tekintetében. a kiegyenlítési céltartalék állománya és felhasználása megfelelősége a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény 16. §-ában foglalt szabályoknak. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. VII. A szakosított hitelintézetekre vonatkozó értékelés különleges szempontjai (folytatás – ez már „csak” javaslat) A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény előírásainak való megfelelés: a külön jogszabályokban előírt szabályzatok a törvényi vagy rendeleti előírásoknak, a banki biztonságos működés követelményeinek, a hitelintézet belső szabályozottságának, a döntési jogkörök és hatáskörök, vezetői és folyamatba épített ellenőrzés szabályozottsága tekintetében, a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó belső eljárások, hatáskörök, nyilvántartási rendszer szabályozottsága és a belső szabályok betartása, a kötelezettségek vállalásának gyakorlata tekintetében. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

IV. KÖNYVVIZSGÁLÓK LEHETSÉGES SZEREPE A PÉNZMOSÁS ELLENI KÜZDELEMBEN ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Tartalom A pénzmosás fogalma A pénzmosás folyamata A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Legfontosabb jogi szabályozás Könyvvizsgálók általános felelőssége ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 1. A pénzmosás fogalma A Btk. szerinti tényállás konjunktív feltételei: A dolog (általában pénz) szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származzon, a dolog eredetének leplezése a cél, gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végzése. Járulékos bűncselekmény ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 2. A pénzmosás folyamata Elhelyezés (szeparálás) = „áztatás” Rétegzés (bújtatás) = „lúgozás” Integrálás (legalizálás) = „centrifugázás” ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. 3

A pénzmosás folyamata – folyt. Elhelyezés (szeparálás) – „áztatás” Célja: pénz elválasztása az alapbűncselekménytől Módjai: banki átutalások, ingóságokba történő befektetés, gazdasági társaságokba történő „befolyatás” (pl. fedő vállalkozások létrehozása, stb.) Rétegzés (bújtatás) – „lúgozás” Célja: a pénz eredetének követhetetlenné tétele Módjai: off-shore társaságok, hamis, fiktív számlák, „túlszámlázás, stb. Integrálás (legalizálás) – „centrifugázás” Célja: „mosott” pénz valós bevételkénti elszámolása Módja: pénzügyi szervezeteken, legális gazdasági szereplőkön keresztüli leadózott jövedelemként történő kivétel, elköltés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

4. A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények A pénzmosásra utaló tényekről általában nagyobb összegű pénzt, nagyobb forgalmi értékű értéktárgyat, értékpapírt vagy a egyéb „dolgot” (a továbbiakban együtt: pénzt) jelentenek bevételi oldalon, és ahol az ügyletet nem támasztja alá olyan bizonylat, mely a befizető hitelt érdemlő azonosítására alkalmas, vagy vele szemben nem áll megfelelő, gazdaságilag ésszerű reálszolgáltatás, és az eset összes körülményei alapján fennáll a pénzmosás gyanúja. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

4. A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények – folyt. A pénzmosás gyanúját felvethető körülmények Fiktív bevételi tételek Túlszámlázások Ésszerűtlen végleges pénzeszköz átvétel Ésszerűtlen tagi kölcsönök felvétele Kötelezettségről a jogosult az ügyfél javára egyoldalúan lemond Pénz átfolyatás Ésszerűen nem indokolható tőkeműveletek Szokatlan és indokolatlan nagy összegű készpénzbevételek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

3. A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Pénzügyi szolgáltatást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, zálogtevékenységet végzőknél: Szokatlan készpénztranzakciók, Pénzmosás bankszámla felhasználásával, Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói, Befektetéssel kapcsolatos tranzakciókon keresztül, Hitelügyleteken keresztül, Nemzetközi tevékenység felhasználásával, Elégtelen vagy gyanús információk, Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek, A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Forrás: PSZÁF 9D Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Nagyságrend: millió forint Sorszám PSZÁF kód Megnevezés Tárgynegyedév Halmozott (naptári év elejétől kumulált)   Darabszám Összeg Mód. 1 2 3 4 5 a b c d z 9D1 Nem névre szóló betét 9D2 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél 9D21 ebből: ügyfélkövetelés 9D22 ebből: ügyfél-kötelezettség 9D3 Összes ügyfél-átvilágítás 6 9D31 Egyszerűsített ügyfél átvilágítás 7 9D32 Fokozott ügyfél átvilágítás 8 9D321 ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása 9 9D33 Normál ügyfél átvilágítás 10 9D41 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok 11 9D42 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás   12 9D43 Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás 13 9D44 Korábban rögzített ügyféladatok valódiságával kapcsolatos kétség felmerülése miatti átvilágítás 14 9D45 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele 15 9D461 Saját pénzváltás miatti átvilágítás 16 9D462 Nem saját pénzváltás miatti átvilágítás 17 9D471 Saját zálogtevékenység miatti átvilágítás 18 9D472 Nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás 19 9D48 Egyéb ügynök által végzett átvilágítás 20 9D51 Saját bejelentések ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok 21 9D52 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek   22 9D531 Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés 23 9D532 2. legnagyobb összegű bejelentés 24 9D533 3. legnagyobb összegű bejelentés 25 9D534 4. legnagyobb összegű bejelentés 26 9D535 5. legnagyobb összegű bejelentés 27 9D541 Bejelentésekből saját pénzváltási tevékenység miatt tett bejelentés 28 9D542 Bejelentésekből nem saját pénzváltási tevékenység miatt tett bejelentés 29 9D551 Bejelentésekből saját zálog tevékenység miatt tett bejelentés 30 9D552 Bejelentésekből nem saját zálog tevékenység miatt tett bejelentés ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok Forrás: PSZÁF 9D - FOLYTATÁS Pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok 32 9D56 Bejelentésekből egyéb ügynök által végzett tranzakciók bejelentése   33 9D6 Bejelentésekből 24/48 órára felfüggesztett tranzakció 34 9D7 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések 35 9D8 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés 36 9D9 Terrorista lista alapján zárolt követelések Jelmagyarázat Tilos ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

3. A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési tevékenységet végzőknél: Szokatlan ügyleti megbízások, Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciókon keresztül, Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával, Elégtelen vagy gyanús információ, A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

4. A pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények Biztosítóknál, biztosításközvetítőknél, biztosító pénztáraknál, pénzváltóknál: Szokatlan tranzakciók Több biztosítónál ugyanarra kíván biztosítást kötni, Hasonló, nagy értékű tárgyakra biztosítás kötése más-más biztosítónál, Aránytalanul nagy összegre kötött szerződés rövid időn belüli felmondása, Pénztártag azonosítása során hamisnak látszó információkat nyújt, Rendszeres nagy összegű pénzváltás, Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt stb. ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

4. Legfontosabb jogi szabályozás 1989. OECD FATF 1990. FATF 40 Ajánlás 3 kategória: jogi pénzügyi szabályozási nemzetközi együttműködési 1991. EU Direktíva (91/308/EEC) 2001. EU Direktíva módosítása (2001/97/EC) 2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet A szolgáltatók által elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei 28/2008. (X.10) PM rendelet A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik országokról ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Egyenértékűségi lista 28/2008. (X.10) PM rendelet alapján 1.Amerikai Egyesült Államok 2. Argentína 3. Ausztrália 4. Brazília 5. Dél-Afrika 6. Hong Kong 7. Japán 8. Kanada 9. Mexikó 10. Orosz Föderáció 11. Svájc 12. Szingapúr 13. Új-Zéland 14. Francia tengerentúli területek: a) Mayotte b) Új-Kaledónia c) Francia-Polinézia d) Saint Pierre és Miquelon e) Wallis és Futuna 15. Holland tengerentúli területek: a) Holland Antillák b) Aruba 16. Brit koronafüggőségek: a) Jersey b) Guernsey c) Man-sziget ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

FATF listáján szereplő országok köre http://www.fatf-gafi.org/document/4/0,2340,en_32250379_32236992_33916420_1_1_1_1,00.html A különösen vizsgálandó, legfontosabb off-shore helyszínek a következők: Anguilla, Bahamas, Belize, Cayman Islands, Cook Islands, Marshall Islands, Mauritius, Montenegro, Vanuatu, Panama, Seychelles, Niue, Samoa, Saint Vincent & Grenadine, St.Kitts and Nevis, Turks and Caicos. Forrás: PSZÁF ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Hasznos információk A pénzügyi információs egységként működő hatóság: Vám – és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság Pénzügyi Információs Osztálya Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7 – 9. Telefon: 06 -1- 4568 – 111 Fax: 06 – 1- 4568 - 154 E – mail: vpkbp.fiu@mail.vpop.hu , fiu@mail.vpop.hu Forrás: PSZÁF ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

6. Könyvvizsgálók általános felelőssége standardok, útmutatók befogadása kialakítani és fejleszteni a gyakorlatot biztonságos útmutatók kifejlesztése átvilágítás jelentés monitoring rendszer felállítása a legjobb gyakorlat a jövőbeni megelőzés végett ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

Könyvvizsgálók speciális felelőssége ISA 240 ISA250 Ismerd meg ügyfeledet (KYC) Titoktartási követelmények ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. Összefoglalás Új és új módszerek jelennek meg az e-csalás területén Jól szervezett, belső segítséggel rendelkező elkövető Pénzmosás elleni küzdelem eszköztára Büntetőjogi Büntetőjogon kívüli ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. KÖVETKEZTETÉS Nemzetközi együttműködés Oktatás Felülvizsgálat Folyamatos monitoring Automatikus „feltárási rendszer” ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

V. KÖNYVVIZSGÁLÓK FELADATAI A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN Forrás: www.mkvk.hu; www.pszaf.hu; ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.

MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! ©DRKE MKVKOK Könyvvizsgáló hallgatók képzése 2010.