Dr. Gellérné dr. Lukács Éva lukacseva@freemail.hu IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális kihívások

Témák Munkabér „rétegei” Az Európai Unió (benne Mo.) Munkabér fogalma. Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás) Uniós összehasonlításokkal. Az Európai Unió (benne Mo.) Uniós trendek (népesség, munkaerőpiac) Kihívások, célok, eredmények.

Magyar jog - munkabér 141-142/A. (a munkabér) és 165-165/A. § (szociális juttatások) 141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. 142. § A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. 142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. 165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. 165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

Fogalom Munkabér: „Vélelem”: munka ellenértékéről van szó. Mt nem határozza meg a fogalmát, esetenként kell dönteni egy-egy juttatásról, hogy munkabér-e  a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésére tekintettel, a munkavégzés fejében kapott juttatás, a juttatás tényleges tartalmától függően válik munkabérré (BH 2001.396) „Vélelem”: munka ellenértékéről van szó.

Levonások utáni %

Számított adó (adó és járulék) Magyarország, teljes adóterhelés (2005): 52% felett (Munkaadói,  munkavállalói járulékok és jövedelemadó) Belgium: 55% Németország: 52% Franciaország: 50% Dánia: 42% Svájc: 30% USA: 29% Japán: 27% Új-Zéland: 20% Dél-Korea: 18%

Munkáltatói terhek túlsúlya

Jellegzetességek az EU-ban adók Általában közös jellemzője az európai személyi jövedelemadó levonási rendszereknek az Európai Unió tagállamaiban, hogy vannak adómentes jövedelmek egy bizonyos összeghatárig, illetve az ezen felüli jövedelmek tekintetében az adólevonás progresszív, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál magasabb a levont adó összege, amíg el nem ér egy bizonyos százalékot, amely a levonható adó maximuma.

Adómentesség-szja-felső határ Németo.: 7664 EUR, Görögo.: 12 ezer EUR, Lengyelo.: 2790 PLN, Egyesült Kir.: 5225 £. Kivétel pl. a Cseh Köztársaság, ahol nincs adómentes rész, minden jövedelmet 121 ezer koronáig (9Ft/CZK, 1,08 millió bruttó évente) 12% adó terhel. Az adómentes jövedelem-rész után az ún. kezdő adó 10-29 % között mozog Egyesült Kir.: 10%, Németo.: 15%, Görögo.: 29%. A maximálisan levonható adó pedig 36-47% közötti sávban helyezkedik el. Németo.: 42%. Egyesült Kir.: 40%, Görögo.: 39%. [Forrás: eures (Incomes and taxation)]

Szociális biztonsági járulékok A szociális biztonsági járulékok esetében az Európai Unió tagállamaiban különböző rendszerek működnek. Vannak olyan tagállamok (pl. UK), amelyek egy ún. általános szociális biztonsági járulékot szednek be, és ebből finanszírozzák az ellátórendszert. Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos mértékben különválasztják a járulékokat, a legnagyobb alrendszerek szerint (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás) És léteznek az olyan tagállamok, amelyek ennél is részletesebb bontásban jelölik meg a járulékokat, tehát nemcsak nyugdíjbiztosítási járulék, hanem rokkantsági járulék is, külön ápolásbiztosítási járulék (pl. Németország), nemcsak egészségbiztosítási járulék, hanem természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék is stb. Ezeknek a szétválasztásoknak többnyire összefüggése van a szociális ellátórendszer igazgatási megoldásaival.

Tagállami gyakorlatok, módok Általános járulék Észtország: munkáltató 33%, munkavállaló nem fizet; Portugália: 34,25%: 23,25-11%; Spo.: 28,3%: 23,6-4,7; Írország: 14,75%: 10,75-4; (Magyarországon legalább 38,5%-a lenne a teljes költségnek) Nagy ellátórendszerek szerinti bontás Olaszország, Lengyelország. Részletes bontás Németország, Franciaország. [Forrás: MISSOC, 2007.]

Adóbevételek szerkezete Mo.on

Munkaerő-költség A munkabér csak egy része a munkaerő-költségnek. 2000-2007 között a munkaerő-költség (egy teljesített munkaóra költsége) majdnem a duplájára emelkedett Magyarországon. A munkáltató egyéb adókat is fizet a munkáltatással összefüggésben (fogyasztási adók). [Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. szept.]

Szociális juttatások finanszírozása Általában az Európai Unióban a szociális védelmi juttatásokat négy forrásból finanszírozzák: Munkáltatók befizetése, Munkavállalók befizetése, Államháztartási hozzájárulások, Egyéb (bírság stb.). A munkáltató leterheltsége a legmeghatározóbb.

Finanszírozási forrás-arányok 2004.

Szociális védelmi kiadások Átlagosan a kiadások 97-98 %-a a juttatásokat finanszírozza, 2-3% az igazgatási költség az Európai Unióban. Az EU-15 és EU-8 közötti különbség, hogy a jövedelmi helyzethez kötött és attól nem függő ellátások aránya eltér: EU-15: 10-90% EU-8: 5-95%

Magyarország helyzete Magyarország a GDP átlagosan 19-20 %-át költi a szociális védelemre az elmúlt években. Az EU-15 arány 26-27% Az EU-8 arány 19-20 % Megfontolásra méltó: EU-25:

Néhány megállapítás Magyarország: 30 OECD ország közül a második helyen áll adóleterheltség tekintetében: A legmagasabb adókulcs (36%) már az átlagjövedelemnél belép. A társadalombiztosítási járulékok aránya rendkívül magas (teljes munkabérköltség 40%-a). Az összes magyar adó fele munkát terhelő adó. A járulékokat a szociális juttatások finanszírozására fordítják, amelyet az államháztartás 30%-ban kiegészít. Magyarország elméletben úgy szed be járulékot, mintha biztosítási alapú rendszere lenne, de a finanszírozásban ez nem tükröződik tb. járulék elkerülés (OECD szerint Mo. rosszul teljesít a begyűjtésben); 4,15 millió gazdaságilag aktívból 1,5 millió minimálbért vagy ez alatti jövedelmet vall be.

Európai Unió folyamatai Kiindulási alapok Elöregedő Európa Foglalkoztatási helyzet problémái Célok Munkaerőpiaci részvétel növelése Fenntartható fejlődés Megoldás Közös indikátor-rendszerek Fejlődéshez anyagi eszközök biztosítása

Demográfiai előrejelzések

Munkaerőpiaci helyzet 2005: 18,5 millió munkanélküli, gazdaságilag aktív életkorúaknak több, mint a fele nem dolgozik. Foglalkoztatási ráta: 63,3% Nők: 55,7%, idősebbek (55-64): 41%, a munkaerőpiac elhagyásának átlagéletkora: 61 év az EU-25 között. 15-24 év között a munkanélküliség: 17,7%, duplája az általános rátának (9%). Gyermeknevelés és karrier összeegyeztethetősége nehézségekbe ütközik.

Célok Számokban: Aktív idősödés (active ageing) Foglalkoztatási ráta: 70%, nőké: 60%, idősebb munkavállalóké: 50% Barcelona: gyermekelhelyezés 0-3 között a gyermekek 33%-a részére, 3 év felett 90%-a részére legyen megoldott. Aktív idősödés (active ageing) Szabályozott migráció és integráció Irányelvek sora

Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk igényeit, miközben nem korlátozza a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az Európai Tanács göteborgi ülése kimondta, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez „a gazdasági teljesítménynek összhangban kell lennie a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a hulladékkeletkezés szintjével, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és a sivatagosodás elkerülésével”.

Fenntartható fejlődés és munkaerőpiac A fenntartható fejlődéshez kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, amely Megelőzi a környezeti degradációt, valamint a társadalmi kirekesztettséget Beruház a humán tőkébe és innovatív, ökohatékony termékekbe és folyamatokba, versenyző vállalkozások jellemzik, teljes körű és magas szintű foglalkoztatottság valósul meg.

Megoldások Indikátorok Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források Területek: Gazdasági fejlődés (benne foglalkoztatottság), Szegénység és társadalmi kirekesztettség, Öregedő társadalom Egészség Éghajlatváltozás és energia Közlekedés, Termelési és fogyasztási szokások Természeti erőforrások Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források

Indikátorok Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el. Az első szinten lévő 12 indikátor (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. A második szinten található mutatók – az fő szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik. A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. Az első szinten 12, a második szinten 45, a harmadik szinten pedig 98 mutató található. Például: élethosszig tartó tanulás (a gazdasági fejlődés része) második szintes indikátora  a 25-64 éves lakosság hány %-a vett részt oktatásban a megkérdezést megelőző 4 hétben (jelenleg: 3-4%). Cél: 12,5%.

Irodalom Krekó Judit – P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer, MNB-tanulmányok 65., 2007.09.12. www.mnb.hu KSH, Statisztikai tükör I. évf./50, 2007.08.15. (2007/50) KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. január-június, www.ksh.hu, 2007. 09. Illés Sándor-Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért, Európai Tükör, XII. évfolyam, 2007/4: 13-30. www.kulugyminiszterium.hu